Kövess minket!

Tech

5 tévhit az elektromos autózásról

A LeasePlan szakértői összefoglalják a leggyakoribb tévhiteket, és tippeket adnak az elektromos autók használatához.

A lovaskocsik évszázadokon át praktikus közlekedési eszköznek számítottak a világ minden táján, azonban a 20. század fordulójára annyira sok lett belőlük, hogy a velük járó piszok ellehetetlenítette a nagyvárosokat. Praktikusabb megoldást kellett tehát találni, így született meg az első benzines autó, amely hamar népszerűvé vált. Emiatt azonban olajfüggőség alakult ki a világban, és az 1973-as olajválság miatt ismét új alternatívára volt szükség. Ekkor jutottak először nagyobb szerephez a 19. század végén feltalált elektromos autók, amelyek végül csak az elmúlt évtizedben kezdtek igazán elterjedni. A technológiai fejlesztések, a szabályozások és a fogyasztói igények következtében a tisztán elektromos és plug-in hibrid (PHEV) járművek ma már egyre jobb megoldást jelentenek a magánszemélyek és az üzleti élet szereplői számára is. Ám sokan még mindig idegenkednek a villanyautóktól, ezért a flottamenedzsmenttel foglalkozó LeasePlan szakértői most összefoglalják a leggyakoribb tévhiteket, és tippeket adnak az elektromos autók használatához.

A villanyautók számos előnnyel kecsegtetnek. A környezettudatosság, a technológiai innovációk, az állami szabályozások, az autógyártók kedvező beruházásai, a megfizethetőség és a fogyasztói nyitottság mind az elektromos járművek elterjedését segítik elő. Ennek ellenére még mindig van néhány tényező, amely akadályt jelent az e-autók nagymértékű népszerűvé válásában, például a hatótávolság vagy a költséges akkumulátorok.

Jó hír viszont, hogy a Bloomberg 2018-as New Energy Finance riportja szerint a lítiumionos akkumulátorok előállítási ára 2010 óta megawattóránként 80 százalékkal csökkent, és az elektromos járműgyártás további növekedésével még inkább csökkenni fog. A kutatóintézet becslése szerint ennek következtében az elektromos autók 2030-ra a nemzetközi új autó-eladások 28 százalékát, 2040-re pedig 55 százalékát teszik majd ki, az e-buszok esetében pedig még nagyobb, 84 százalékos piaci részesedés várható tíz éven belül. Ennek ellenére az autóhasználóknak sokszor még mindig fenntartásaik vannak az elektromos járművekkel szemben.

1. Nem elég nagy a modellválaszték

Tény, hogy a benzin- vagy dízelmeghajtású autókból jóval nagyobb a kínálat, de a villamos meghajtású járművekből is évről-évre egyre több különféle kapható. 2018-ban csak az USA-ban összesen több mint 50 elektromos és plug-in hibrid modell volt elérhető. Magyarországon egyelőre még csak mintegy 6-8 elektromos modell közül lehet választani, de a PHEV autókból már jóval nagyobb a választék, és a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően egyre bővül a felhozatal. Összességében szakértők szerint 2020-ra az e-autók száma nemzetközi szinten várhatóan 13 millióra nő. Az elektromos járművek elterjedését segítő, hatékony politikai intézkedések következtében pedig a zöld autók bizonyítottan vonzóbbá váltak a magánszemélyek és a vállalkozások számára, ami a termelés növelésére ösztönözi a gyártókat.

2. A villanyautók túl drágák

Az elektromos autók ugyan egyelőre még drágábbak a hagyományos meghajtásúaknál, a vásárlásnál érdemes hosszabb távon gondolkodni, mivel a fenntartásuk egyre kedvezőbb. A Michigan Egyetem Közlekedéskutató Intézetének 2018-as tanulmánya szerint az elektromos autók fenntartása az USA-ban fele annyiba kerül, mint a benzinüzeműeké. Európában is egyre kevesebb kiadással jár az elektromos autók üzemeltetése. Magyarországon pedig a villanyautók vásárlását az állam is támogatja: új autó esetén maximum 1,5 millió forinttal járulnak hozzáa vételárhoz. Ráadásul a kontinensen egyedülálló módon hazánkban nem kell gépjármű-, cégautó-, súly- és regisztrációs adót, illetve vagyonszerzési és átírási illetéket fizetniük az ilyen járművek tulajdonosainak, továbbá Budapest egész területén ingyenes a parkolás, és ezt egyre több vidéki önkormányzat is kezdi bevezetni.

A vállalatok esetében ideális megoldás a tartós bérlet, amellyel már kevesebb mint havi nettó 130 000 forintért bérelhetnek elektromos autót. Ezen kívül a cégek 2019. január 1-től még kedvezőbb feltételekkel juthatnak hozzá az igényeiknek megfelelő, akár elektromos cégautókhoz, mivel ekkortól már nem kell útnyilvántartást vezetni ahhoz, hogy a bérleti díj áfájának 50 százaléka levonható legyen.

3. Nem elég nagy az e-kocsik hatótávolsága

A ma legnépszerűbb elektromos autók, köztük például a Nissan Leaf vagy a BMW i3 akkumulátoraival átlagosan 260-270 kilométert lehet megtenni, ami városi közlekedéshez bőven elegendő. Mindemellett egy villanyautó használatához szemléletváltásra is szükség van, hiszen előzetes tervezést igényel. Még mielőtt útnak indulnánk, gondoljuk át, milyen messzire akarunk menni, és nézzünk utána, hogy lesz-e töltőállomás útközben. A legközelebbi töltőpont megtalálásában több applikáció is segítségünkre lehet, a LeasePlan szolgáltatásait igénybe vevő cégautó-használók például a MyLeasePlan felületéről is tájékozódhatnak.

4. Nincs elég töltőállomás

Ahogy a LeasePlan legfrissebb EV Readiness Index kutatásában is szerepel, Magyarországon több mint 1500 nyilvános töltő van, a gyorstöltők aránya pedig 12,5 százalék. Ez a szám folyamatosan nő, hiszen az elektromos autózás tömeges elterjedéséhez elengedhetetlen a megfelelő és korszerű töltési infrastruktúra. A töltőpontok számának növelése mellett ezért a villamos hálózat fejlesztésére is szükség van, hogy az alkalmas legyen mind a lakosság, mind a vállalatok számára telepített berendezések megfelelő ellátására. Hazánkban a villamos autók közterületi töltése sokáig teljesen ingyenes volt, de annak érdekében, hogy a szolgáltatók magas minőségű és megbízható energiát tudjanak biztosítani, több helyen már részben fizetőssé vált a töltés.

5. Nem áll rendelkezésre elég információ az elektromos autókról

A legtöbb ember keveset tud a villanyautókról, ezért nem feltétlenül meri lecserélni meglévő, hagyományos meghajtású kocsiját, vagy egyáltalán elgondolkodni rajta. Aki azonban nyitott az elektromos autók iránt, egy kis kutatómunkával ma már rengeteg forrásból informálódhat. Első körben érdemes átgondolni, hogy milyen gyakran használnánk majd az autót és átlagosan mekkora távolságot tennénk meg vele, ami befolyásolja, hogy a teljesen elektromos vagy inkább a plug-in hibrid verzió lenne megfelelőbb számunkra. Az interneten is elérhető kalkulátorok segítségével kiszámolhatjuk, hosszú távon mennyit spórolhatunk egy villanyautóval, és annak is utána tudunk nézni, hogy hol tudjuk majd tölteni.

Tech

A digitális gazdaság női példaképeit díjazták

Átadták a 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat díjait – közölték a szervezők, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) az MTI-vel.

Közzétéve:

A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerdán megrendezett gálán négy kategóriában hirdettek nyertest, és egy különdíjat adtak át.

A közlemény szerint a második alkalommal meghirdetett pályázatra olyan nőket lehetett ajánlani, akik példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generációk és a karrierváltó nők számára.

Olyan szervezetek jelölését várták, amelyek büszkék a női alkalmazottjaik teljesítményére, valamint szívesen mutatnának példát a női munkavállalóikon keresztül a szervezeti diverzitásra.  

Az Év csapatjátékosa díjat Burjánné Tandari Zsuzsanna, az AGCO Hungary Kft. SAP-fejlesztője kapta. Rajki Annamária, a Magyar Telekom TV és Entertainment igazgatója érdemelte ki az Innovátor elismerést. Dőry Éva, a Cosmo Consult Business Central üzletágának Support vezetője az Inspiráló teljesítményért kategória nyertese lett, míg Balogh Tünde, az evosoft Hungary Ipari Automatizációs Üzletágnak a vezetője az Inspiráló felsővezető díjat vehette át.

A Különdíjat az oktatásért Özvegy Judit, a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola robotokat edukációs célra is alkalmazó tehetséggondozó pedagógusa kapta.

Tovább olvasom

Tech

Minden harmadik magyar kártyabirtokos fizet rendszeresen mobillal

A bankkártyát használó magyarok digitalizáltsága tovább nőtt, elsősorban a mobilfizetés és az online vásárlás terén, de a külföldi utazások és költések is újra elérték a pandémia előtti szintet.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A 97 százalékos magyarországi bankkártya-penetráció mellett tovább nőtt és eléri a 63 százalékot azok aránya, akik nagyon gyakran, egy héten többször is bankkártyával fizetnek bolti vásárlásaik során, a kártyát napi szinten használók aránya pedig már 23 százalék. A banki ügyfelek 85 százalékánál hetente egyszer biztosan bankkártyával történik a bolti fizetés. A kártyát fizetésre egyáltalán nem használók tábora tovább csökkent, arányuk ma már mindössze 3 százalék – írja az MTI a Mastercard Bankkártyahasználati szokások és attitűdök című kutatásának eredményeire hivatkozva.

A megkérdezettek 63 százaléka kártyával intézi az online számlafizetéseket, a csekkes befizetések aránya pedig 41 százalékról 36-ra csökkent.

A hagyományos bankok szolgáltatásai mellett két év alatt két és félszeresére nőtt azok száma, akik valamelyik neobanknál nyitottak számlát. A növekedés főleg a fiatalok körében volt kiugró, ahol 4 százalékról 17 százalékra nőtt a nem hagyományos banki ügyfelek aránya. A magyar neobanki ügyfelek 10 százaléka már ezt a kártyáját használja minden vásárlása során, ugyanakkor a többség inkább csak kisebb összegeket tárol rajta. A neobanki kártyák esetén a külföldi webshopos vásárlás (68 százalék) és a külföldi tartózkodás során történő fizetés (60 százalék) a használat leggyakoribb módja.

A kártyás fizetés népszerűsége a magyarok körében nem csak belföldön, de nemzetközi útjaik során is nőtt. Az utazás során a megkérdezettek 69 százaléka használta a kártyáját (63 százalék vásárlásra és mindössze 6 százalék aki kizárólag pénzfelvételre).

A magyarok egyharmada (33 százalék) kezdeményezett tavaly mobilfizetést, szemben a 2022-es év 26 százalékos arányával. A mobilfizetés szintén a fiatalok körében a leggyakoribb, itt a megkérdezettek 43 százaléka adott pozitív választ, de az idősebb korosztálynál is eléri a 21 százalékot azok aránya, akik rendszeresen fizetnek így.

A 18-65 év közötti, bankszámlával rendelkező városi lakosságra reprezentatív eredményt mutató kutatás szerint 88 százalék tud a mobilbanki applikációk létezéséről és 68 százalék használja is azt; ez 8 százalékos növekedést jelent egy év alatt, öt év alatt pedig közel 40 százalékot. Leggyakrabban átutalásokra, egyenleg lekérdezésre, tranzakciók ellenőrzésére és online fizetés hitelesítésére használják.

A Covidot követően némi megtorpanás volt tapasztalható az online térben, hiszen míg a járvány idején 87 százalék volt az online vásárlók aránya, ez a világjárvány után 81-83 százalék közé állt vissza. 2023 őszére azonban újra csúcsot döntött a vásárlási láz: a megkérdezettek 88 százaléka vett valamit az interneten a felmérést megelőző fél évben.

Az internetes vásárlások során használt fizetési módok közül az online bankkártyás fizetés a legnépszerűbb (67 százalék), ezt követi a kártyás utánvét (44 százalék), majd a készpénzes utánvét (40 százalék).

Az adatok összesítése után az látszik, hogy 85 százalék azok aránya, akik fizetnek online vásárláskor kártyával.

A megkérdezettek közel ötöde (18 százalék) vásárol rendszeresen külföldi webshopból, 45 százalék ennél valamivel ritkábban, míg 37 százalék azok aránya, akik még sosem tettek így.

A felmérésben résztvevők kétharmada tapasztalt valamilyen visszaélési kísérletet az interneten, a legtöbb esetben ebből szerencsére semmilyen káruk nem lett, 15 százaléknál viszont a veszteség többnyire (az esetek 61 százalékában) 50 ezer forint alatt maradt.

Tovább olvasom

Tech

Hekkertámadás: sokmilliárdos kár érte a magyarországi Pepcót

A cég feljelentést tett, de nem tudják, vissza lehet-e szerezni az ellopott pénzt.

Közzétéve:

A Pepco egyik budapesti üzlete, fotó: MTVA/MTI/Róka László

Adathalász-támadást intéztek a Pepco magyarországi üzletága ellen – írja a Világgazdaság. A Pepco bejelentése szerint mintegy 15 millió eurót veszített a hackertámadásban. 

Ez átszámítva mintegy 6 milliárd forintnak felel meg.

A Pepco csoport úgy fogalmazott, egyelőre nem világos, hogy a pénzösszeget vissza lehet-e szerezni. Ugyanakkor azt is jelezték, hogy erőfeszítéseket tesznek a banki partnereiken és a rendőrségen keresztül is ennek érdekében.

Némiképp megnyugtató, hogy a jelenlegi információk szerint úgy tűnik, az incidens nem érintett semmilyen ügyfél-, beszállítói vagy dolgozói adatot. A Pepco azt is hangsúlyozta, hogy a csoport erős mérleggel rendelkezik, több mint 400 millió eurós likviditással készpénz- és hitelkeretből, illetve továbbra is erős cash flow-t termel a működéséből. További részleteket azonban nem közölt az adathalász-támadásról, így azt sem tudni, az pontosan mikor történt.

Azt ugyanakkor leszögezték, hogy rendkívül komolyan veszik a pénzügyi ellenőrzéseket és az informatikai biztonságot, éppen ezért most a teljes informatikai rendszer és az összes folyamat csoportszintű felülvizsgálatát végzik, hogy a jövőben ezek erőteljesebben biztosítsák az üzletmenetet.

A Pepcónak 248 üzlete van Magyarországon, az első negyedévben pedig csoportszinten 1,9 milliárd eurós árbevételt ért el.

Tovább olvasom