Tech
A sztárvilágot sem kímélik a hackertámadások
Angelina Jolie-tól Jude Law-ig számos közismert személyiség adataival éltek már vissza az interneten, vagy lett áldozata a médiában csak „The Fappening” néven emlegetett bűncselekménynek.
A mai digitális eszközöktől hemzsegő világunkban sajnos akaratlanul is belefuthatunk az interneten keringő több, mint 900 millió vírus valamelyikébe. Ha mindez még nem volna elég, az online tér alvilágában számos csaló és digitális rosszakaró rajtra készen várja, hogy lecsapjon újabb áldozatára. A világháló fenyegetettségei nem csak a felnőtteket érintik, hanem a fiatalabbakat is, akik tapasztalatlanságuk miatt talán még nagyobb veszélynek vannak kitéve.
Tudatos szülőként úgy tudjuk a legjobban megóvni gyermekeinket ezektől a veszélyektől, ha amellett, hogy korszerű vírusvédelmi programot használunk azt is megértetjük velük, hogyan lehetnek biztonságtudatosak. Utóbbinál saját naprakész, friss tudásuk nyújthatja a leghatékonyabb védelmet. Ugyanakkor az is fontos, hogy mi felnőttek is megbarátkozzunk az élethosszig tartó tanulás gondolatával. Ezáltal nem csak valódi segítő partnerei lehetünk gyermekeinknek az online életben, de megelőzhetjük a szülői kirekesztettséget is, illetve felkészíthetjük a fiatal generációt a tudatos és biztonságos internethasználatra.
 |
Sok szülő követi el azt a hibát, hogy tiltással próbálja korlátozni az interneten töltött időt, azonban ez csak ritkán célravezető. Közösen kell megállapodni olyan szabályokban, amelyeket később számon lehet kérni, ha pedig valamiben hibázik a gyermek, türelmesen el kell magyarázni, hogy hogyan lehetne legközelebb mindezt jobban csinálni.
A magyar társadalom 79%-a ugyanis rendszeres internethasználó a 10-18 éves gyerekek 88 százaléka pedig rendelkezik profillal a közösségi oldalakon, amely az online zaklatás egyik legmeghatározóbb platformja. Egy internetes veszélyeket, és azok hatásait vizsgáló nemzetközi felmérés statisztikája például azt mutatja, hogy Magyarországon 10-ből 9 személy esik áldozatául az online zaklatás valamilyen formájának, legyen az bántalmazás, fizikai vagy lelki erőszak. Sajnos gyerekfejjel, de sokszor még felnőttként sem tudjuk megfelelően kezelni az ilyen helyzeteket.
A privát szféra megsértésének egy másik széles körben elterjedt formája a webkamerán keresztül való kukkolás, amely során a támadók kompromittáló képeket, videókat készíthetnek a gyanútlan áldozataikról. Hasonló esetről számol be a népszerű énekesnő, Wolf Kati is. „Évekkel ezelőtt már hetek óta játszott a két kislányom egy aranyos játékkal a tableten, amikor az egyik ismerősöm arra hívta fel a figyelmemet, hogy ez a gyerekeknek jópofa játék valójában egy veszélyes applikáció, mert a másik oldalon, a webkamerán keresztül figyelhetik őket. Számomra ez egy iszonyatosan rémisztő és mellbevágó élmény volt.”
Léteznek olyan vírusvédelmi programok és lehetőségek, amelyek a családunk digitális biztonságát szolgálják. Az ESET szakértői nyolc aranyszabályt fogalmaztak meg a szülők és gyerekek online védelme érdekében:
1. Elengedhetetlen a rendszeresen frissített antivírus és internet-biztonsági szoftver használata.
2. Ugyanilyen fontos a számítógép vagy okostelefon, illetve táblagép operációs rendszerének (OS), illetve alkalmazásainak rendszeres hibajavító frissítése.
3. Szülőként érdemes résen lennünk és figyelnünk, hogy gyermekünk milyen tartalmakat látogat az interneten. Védjük jelszóval a számítógépet, az internet használatát pedig csak akkor engedélyezzük, amikor időről időre rápillanthatunk a monitorukra. Fontos, hogy az internet-használatnak pontos szabályai legyenek, amelyeket a gyerekek is betartanak.
4. A gyereket fontos megtanítani a személyes adatok védelmének (privacy) fontosságára: a szülőként ne engedjük, hogy a gyerekek megadják személyes adataikat ismeretleneknek, különböző weboldalakon, közösségi hálózatokon vagy üzenetküldő szoftvereken keresztül.
5. Ma már a számítógépekbe, laptopokba épített webkamera is számos esetben biztonsági rés lehet. Léteznek ugyanis olyan rosszindulatú programok, amelyek a felhasználó tudta nélkül hozzáférnek a kamerához, illetve, ha hasonló szoftver korábban már megfertőzte a gépet, azt akár távolról is el lehet indítani. Fontos, hogy a gyerekek csak megbízható ismerősökkel – a szülők által is ismert barátaikkal vagy családtagokkal – való kommunikációra használják a kamerát. Arra is figyeljünk oda, hogy amikor gyermekünk nem veszi igénybe a webkamera funkciót, akkor húzzuk ki, vagy fedjük le azt. A Windows 10 beállításainál továbbá lehetőségünk van általánosságban, illetve az egyes alkalmazások esetén egyenként is engedélyezni vagy tiltani a kamerához való hozzáférést. Ezt a szolgáltatást további biztonsági rétegként egészíti ki az ESET Internet Security-ban található webkamera védelem, amely minden olyan új esetben jelez, amikor valamilyen alkalmazás vagy folyamat hozzá szeretne férni a kameránkhoz. Ilyenkor a felhasználó tiltani vagy engedélyezni tudja ezt. A program lehetőséget kínál arra is, hogy választásunkat megjegyezze, így a jövőben nem fog ugyanazzal a folyamattal zaklatni, amellyel kapcsolatban korábban már rendelkeztünk.
6. Ha a gyerekek a közösségi oldalak használata során az általuk megosztott tartalmakat mindenki vagy a barátok ismerősei számára is elérhetővé teszik, a szülőnek már nincs kontrollja afelett, hogy később ki és milyen adatokhoz fér hozzá a gyerekkel kapcsolatban.
7. Az internetre kikerülő információ örök, az internet nem felejt. Ne gondolja senki, hogy ha egy fotót, vagy akár egy közösségi háló teljes felhasználói fiókját kitörli, akkor a kapcsolódó adatok véglegesen el is tűnnek a világhálóról. Lehet, hogy a fotókat, bejegyzéseket, vagy hozzászólásokat valaki már korábban lementette a saját gépére, és azt bármikor újra feltöltheti, megoszthatja. A gyerekek és a szülők is gondolják meg alaposan, hogy milyen fotókat vagy adatokat tesznek elérhetővé magukról az interneten.
8. A szülőknek meg kell érteniük, hogy a gyerekek számára az internet nem egy eszköz, hanem élettér. Ezért rendszeresen beszéljük meg gyerekeikkel, mi történt ott velük, ahogy azt is megkérdezzük, hogy mi volt a játszótéren, vagy a fociedzésen. Az is hasznos, ha szülőként is képezzük magunkat a számítógépes biztonság területén, hogy gyermekeink számára valóban hasznos tanácsokkal tudjunk szolgálni. Legyünk számukra az a felnőtt, akihez bátran mer fordulni, ha úgy érzi, bajba került.
Tech
Vincze Máté: a múzeumok kezdték el az audiovizuális tartalmak gyűjtését
Magyarország akkoriban annyira innovatív módon állt hozzá a korabeli új tartalomrögzítő eszközökhöz, hogy az új adatrögzítés és feldolgozás vezetőjévé vált a világban.
A 19. század végén a múzeumok kezdték el az audiovizuális tartalmak gyűjtését – emlékeztetett a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára szerdán az első Múzeum Most Műhely elnevezésű szakmai konferencián, a Magyar Nemzeti Múzeumban (MNM).
Vincze Máté felidézte, hogy a 19. század végén Vikár Béla kezdte el a tudatos népdalgyűjtését, majd a nyomában Kodály Zoltán és Bartók Béla tette a műfajt a világban ismertté.
Magyarország akkoriban annyira innovatív módon állt hozzá a korabeli új tartalomrögzítő eszközökhöz, hogy az új adatrögzítés és feldolgozás vezetőjévé vált a világban
– mutatott rá Vincze Máté. Kiemelte, hogy a magyar–török kulturális évad egyik nagy kulturális-diplomáciai eredménye, hogy a török gyűjtéseket is rendelkezésre bocsátja a Néprajzi Múzeum.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Vincze Máté szerint az audiovizuális archívumok alatt mást és mást értenek a különböző generációk. A 20. században születettek számára az audiovizuális tartalom elsősorban a tévé és a rádió, minden olyan tartalom, amely az MTVA és Filmintézet körébe tartozik. A 21. században született alfa generáció tagjainak a YouTube, TikTok és a különféle online platformok jelentik azt – mutatott rá a KIM helyettes államtitkára.
Vincze Máté kiemelte:
Magyarország jól indult a digitalizációban, sok jó gyakorlat jött létre, amit sok ország átvett, köztük Szlovákia is, ahol a magyarhoz hasonló digitalizációs platformot alakítottak ki.
A következő lépés, hogy a jó gyakorlatokat úgy fésüljük össze, hogy a felhasználói élmény kerüljön előtérbe, ami akkor lehet sikeres, ha a gyűjteménykezelő szakmai és tudományos munkája érvényesíti azt – mutatott rá.
Mint mondta, bízik abban, hogy a tanácskozás olyan folyamatot indít el, amely közelebb visz minket a digitális térbe, amely a magyarság megmaradásának a záloga is.
Makranczi Zsolt, az MNM Innovációs és Képzési Igazgatóság igazgatója elmondta, hogy a Múzeum Most Műhely első rendezvényén a nap folyamán szó lesz a múzeumokban őrzött audiovizuális gyűjtemények gyűjteményezési, nyilvántartási, archiválási és hosszú távú megőrzéssel kapcsolatos kérdéseiről.
Makranczi Zsolt tájékoztatása szerint a konferenciára országos múzeumokból, szakmúzeumokból, vármegyei hatókörű városi múzeumokból és területi múzeumokból is érkeztek előadók. A konferencián az előadásokat követően szakmai kerekasztal-beszélgetéseket tartanak, amelyeken a különféle gyűjtemények jó gyakorlatait mutatják be a szakemberek.
Tech
Újabb kétszázezer diák kap notebookot az államtól
Így összesen már mintegy 450 ezer diák tanulhat a költségvetési forrásból beszerzett, korszerű eszközökön.
Míg 2010 előtt a családoknak “azt kellett nézniük, hogy évről évre mennyivel növekszik a tankönyvcsomagok ára”, most nemcsak a könyveket, hanem a laptopokat is ingyen kapják a gyerekek a tanuláshoz – mondta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára hétfői sajtótájékoztatóján Budapesten.
Jelezte,
a harmadik éve futó projekt mostani ütemében az 5. 6. és 9. évfolyamon tanulókhoz juttatnak el 193 ezer eszközt, és a laptoposztás a következő tanévben is folytatódni fog.
A korszerű, érintőképernyős Dell, Asus, HP és Lenovo márkájú gépekre hároméves garancia is jár – jegyezte meg.
Az államtitkár szavai szerint az “okoseszközök világában” különösen fontos, hogy segítséget nyújtsanak tanároknak abban, hogy minél hatékonyabban tudják képezni a gyerekeket, és kevesebb időt kelljen az adminisztrációra fordítaniuk. A digitális eszközökön elérhető interaktív feladatok, hanganyagok, képek, filmrészletek, zenék jobban lekötik a gyerekek figyelmét, és segítenek elmélyíteni a tudást – tette hozzá.
“Magyarország legnagyobb léptékű oktatásfejlesztési időszakában vagyunk” – jelentette ki Rétvári Bence, aki felidézte azt is, hogy az elmúlt években 1400 milliárd forintból 5680 óvoda- és iskolafejlesztést valósított meg a kormány.
Fotó: MTI/Illyés Tibor
Elmondta továbbá, hogy januártól 32,2 százalékos pedagógus béremelés indult el Magyarországon, ami jövőre várhatóan további 21 százalékos emeléssel folytatódik, négy év alatt pedig összesen 93,5 százalékkal növeli a kormány a tanárok, tanítók, óvodapedagógusok fizetését.
Az államtitkár szavai szerint “nem szabad elfelejteni”, hogy a pedagógusok béremeléséhez és a tanulói notebookok kiosztásához az Európai Unió nem járult hozzá, “Brüsszelből egyetlen eurocent forrás nem érkezett” ezekre a célokra.
Hangsúlyozta: a magyar gazdaság van olyan állapotban, hogy a magyar kormány teljes mértékben költségvetési forrásból ki tudja gazdálkodni a béremelés és a digitális eszközök kiosztásának költségeit “akkor is, amikor háborús, szankciós időszakban vagyunk, ami Európa minden országának gazdasági nehézséget jelent”.
Rétvári Bence úgy folytatta, bíznak benne, hogy az EU-s források előbb-utóbb megérkeznek Magyarországra. “Az viszont igencsak sajnálatos, hogy a baloldal arra büszke, hogy ha rajtuk múlt volna, se béremelés, se laptop nem lenne az iskolákban” – fűzte hozzá.
Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója elmondta, hogy a tanítás és a tanulás modernizációja a szülők és diákok véleménye szerint is fontos.
“Az Orbán Viktor vezette polgári kormány megalkotta a szolgáltató állam koncepcióját és azt meg is valósítja” – emelte ki, hozzátéve: ennek lényege, hogy folyamatosan kapcsolatban vannak a különböző társadalmi csoportokkal és döntéseikkel segítik az emberek mindennapjait. A főtanácsadó példaként említette a cukorbeteg gyerekek nyári táboroztatását, az időseknek indított, “Európában egyedülálló” Gondosóra programot, valamint a népszámláláskor használt táblagépek újrahasznosítását.
A szolgáltató állam gyakorlatának megvalósításába illeszkedik a tanulói laptopok kiosztása is
– szögezte le.
Balatoni Katalin, a BM köznevelési helyettes államtitkára úgy fogalmazott, nagy kihívás előtt áll az oktatási rendszer, mert “az egész világot súlyként nyomja a feladat, hogy a digitalizációt hogyan tudják megvalósítani.”
Felidézte, a 2022-ben indított program keretében első körben 120 ezer eszközt osztottak ki tanároknak és diákoknak, tavaly további 140 ezret, a mai nappal pedig 193 ezer eszköz “indul útjára.”
“A projekt célja, hogy a köznevelésben biztosítsuk a digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférést”
– húzta alá Balatoni Katalin, megjegyezve: több mint 3 ezer feladatellátási helyre juttatják el a laptopokat, nemcsak állami, hanem egyházi, magán- és nemzetiségi önkormányzati fenntartású intézményekbe is.
A helyettes államtitkár rámutatott: a laptopok mellett háttértartalmakat és kiegészítő tudást is biztosítanak a gyerekeknek ahhoz, hogy “felelősségteljesen és tudatosan tanulják meg használni” a digitális eszközöket.
Mint mondta, az elmúlt években több mint 200 okostankönyvet fejlesztettek, a nemzeti köznevelési portálon pedig 200 ezer tartalmat tettek elérhetővé. Kialakítottak továbbá 180 okostantermet is, 2020-tól pedig bevezették a digitális kultúra tantárgyat a harmadik évfolyamon.
Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ (KK) elnöke sikertörténetnek nevezte a 200 milliárd forintból megvalósított projektet, amelynek keretében a legkisebb települések diákjaihoz is eljuttatják a laptopokat.
Megjegyezte: a tanulók az iskolákban “névre szóló” gépeket használhatnak, amelyekbe jegyzetelhetnek, saját tartalmakat tölthetnek le rájuk. Az iskolában azok a gyerekek is megkapják a gépeket, akiknek a szülei nem veszik át az eszközt
– tette hozzá. A KK elnöke fontosnak nevezte, hogy a diákok használják is a kiosztott gépeket, nem csak az órán, de iskolán kívül is.
Hajnal Gabriella jelezte: ősszel újabb notebook csomagot osztanak ki és elindult tízezer interaktív panel közbeszerzése is. Mindemellett folyamatosan zajlik a Kréta rendszerben a digitális kollaborációs tér fejlesztése is. Ezen a felületen lehet feladatokat kiosztani, visszaküldeni, javítani, értékelni, kommunikálni – magyarázta.
Tech
Bíró Ada nem létezik, mégis műsort vezet (videó)
Forradalmi újítással indult újabb évadában a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsora.
Bíró Adának hívják a Duna csatorna Delta című tudományos-ismeretterjesztő műsorának új műsorvezetőjét, akinek megjelenését, arcát és hangját egyaránt a mesterséges intelligencia (MI) hozta létre korábban már meglévő programokból – hangzott el az M1 hétfő esti Híradójában.
Mondanivalóját teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg, ezzel együtt a mesterséges intelligencia segítségével életre hívott képi és nyelvi modell Fejős Ádám állandó műsorvezetőtársa lett a Deltában.
Dudás Viktor filmszakértő szerint a Delta éppen az a műsor, ahol egy ilyen egyedülálló technológiai újdonságnak helye és adott esetben fontos szerepe is van.
„Abszolút helye van egy ilyen műsorban egy ilyen megjelenésnek, hiszen ott, ahol a tudománnyal foglalkozunk és az abszolút újításokat igyekszik bemutatni a műsor, ott abszolút adekvát, hogy a legmagasabb szintű technikai újítások akár a műsor megszólalóinak a megjelenítésében is részesek legyenek”
– fogalmazott Dudás Viktor. Hozzátette: ez egy nagyon érdekes újítás, nagyon kíváncsian várja, hogyan fog a közönség erre reagálni, „mert ilyet még mi Magyarországon nem láttunk képernyőn”.
A legmodernebb nyelvi modellt használták ahhoz, hogy az MI által megalkotott műsorvezető szépen beszéljen magyarul, a legújabb videós modellt pedig ahhoz, hogy megmozdulhasson. Mint a műsorban elhangzott, ezen technológiák érzékeny egyensúlya kellett ahhoz, hogy Bíró Ada elmondhassa a nézőknek a nagyvilágból az aktuális tudományos híreket.
Szűts Zoltán média- és digitális pedagógiakutató, az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja az M1-en arról beszélt, hogy a mesterséges intelligenciát az ember alkotja és az ember irányítja. Az MI-vel foglalkozó szakember hangsúlyozta:
a történelemben minden technológia felfordulással járt, csakúgy, mint az MI, de nem félni kell tőle, hanem kipróbálni, megérteni, hosszú távon pedig használni.
„Az elmúlt évtizedben a digitalizáció kapcsán nagyon sokat beszélünk arról, hogy milyen módon átalakul a munka világa, és a mesterséges intelligencia az a trend, ami mindenképpen egy ugrást fog jelenteni. Ez nem azt jelenti, hogy az embereknek meg fog szűnni a munkája. Sőt! Ez azt jelenti, hogy más jellegű lesz maga a munka. Nyilván mindig kihívást hordoz egy technológiaváltás, mesterséges intelligencia esetében azt kell tudomásul vennünk, hogy ez a technológia asszisztensként működik. Segítőként működik” – hangsúlyozta Szűts Zoltán.