Kövess minket!

Tech

A technológia nem fejlődhet a biztonság rovására: a mesterséges intelligencia fejlesztéséről tárgyaltak az EP-ben

Úgy ösztönöznék a mesterséges intelligencia fejlesztését, hogy közben az etikai normákat és a technológiába vetett bizalmat is erősítenék.

Az Európai Parlament képviselői egyetértettek abban, hogy

  • a technológia nem fejlődhet az emberiség biztonságának rovására,
  • jövőorientált polgári jogi felelősségvállalással kell védeni a magánszemélyeket és a vállalkozásokat,
  • a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok és szabadalmak jól működő rendszerére van szükség

– áll az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája közleményében.

Szabályozói szinten eddig nem sokan foglalkoztak a mesterséges intelligencia alkalmazásának etikai, felelősségvállalási és szellemitulajdon-jogi vetületeivel, az Európai Parlament a döntésével ezért úttörőnek számít ezen a téren. A kedden késő este elfogadott ajánlások révén az Unió a mesterséges intelligencia fejlesztésének élére állhat. A témában jövő év elejére várható bizottsági jogalkotási javaslat.

Etikai vonatkozások

Az Ibán García del Blanco (S&D, Spanyolország) által benyújtott jogalkotási kezdeményezés új szabályok megalkotására kéri fel az Európai Bizottságot annak érdekében, hogy a mesterséges intelligenciára, a robotikára és az egyéb kapcsolódó technológiákra (például szoftverekre, algoritmusokra és adatokra) épülő megoldások fejlesztésekor és alkalmazásakor egyértelmű legyen, milyen etikai elveket és jogi kötelezettségeket kell tiszteletben tartani.

A képviselők 559 szavazattal, 44 ellenében és 88 tartózkodás mellett fogadták el a javaslatot.

A jövőben a szabályok lefektetésekor a mesterséges intelligenciára épülő technológiákkal szemben elvárás lesz, hogy maradjanak emberközpontúak és emberek alkossák meg őket.

Legyenek biztonságosak, átláthatóak és elszámoltathatóak; rendelkezzenek biztosítékokkal az elfogultság- és megkülönböztetés-mentesség garantálására; nyújtsanak módot jogorvoslatra; legyenek társadalmi és a környezeti szempontból fenntarthatóak; és tartsák tiszteletben az alapvető jogokat és az adatvédelmi szabályokat.

A nagyon kockázatosnak ítélt, például önálló tanulásra képes technológiákat úgy kell megtervezni, hogy működésük minden pontját ember tudja felügyelni.

Ha egy adott funkció használata súlyos etikai vétséghez vezetne vagy veszélyes lehet, módot kell arra nyújtani, hogy az ember letilthassa az önálló tanulást, és visszavegye a teljes irányítást a technológia felett.

Felelősségvállalás károkozás esetén

Az Axel Voss (EPP, Németország) által előterjesztett jogalkotási kezdeményezés előre tekint: egyértelműsítené a nagy kockázatú mesterséges intelligenciát alkalmazók felelősségét károkozás esetén. Olyan világos jogi mechanizmust javasol, amely a jogbiztonság megteremtésével innovációra ösztönzi a vállalkozásokat, ugyanakkor megakadályozza az olyan fejlesztést, amely veszélyezteti a polgárokat és megrendíti a mesterséges intelligencián alapuló technológiákba vetett bizalmat.

A mesterséges intelligenciával összefüggésben azokat a tényleges vagy virtuális tevékenységeket szükséges szabályozni, amelyek potenciálisan veszélyesek az életre, az egészségre, a testi épségre vagy tulajdonjogot sértenek, illetve amelyek „bizonyítható gazdasági veszteségből” eredően jelentős nem anyagi természetű kárt okozhatnak. Ma még ritka a nagy kockázatot jelentő technológia, de a képviselők úgy vélik, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazására ugyanolyan felelősségbiztosítást kellene bevezetni, mint a gépjárműveknél.

A jogalkotási kezdeményezést a képviselők 626 szavazattal, 25 ellenében és 40 tartózkodás mellett fogadták el.

Szellemi tulajdonhoz fűződő jogok

A Stéphane Séjourné (Renew, Franciaország) által készített jelentés egyértelművé teszi, hogy a mesterséges intelligencia terén az Unió akkor juthat vezető szerephez a globális színtéren, ha szellemitulajdon-jogi rendszere jól működik, és meg tudja védeni az európai szabadalmakat bejegyeztető újítók jogait és szellemi termékeit. Külön hangsúlyozza, hogy a fejlesztés nem válhat az emberi alkotók kárára és nem sértheti az Unió etikai normáit.

A képviselők szerint különbséget kell tenni a mesterséges intelligenciával támogatott emberi alkotás és a mesterséges intelligencia önálló alkotása között.

Szellemi tulajdonhoz fűződő jogokkal csak emberek rendelkezhetnek, hiszen a mesterséges intelligencia nem juthat jogi személyiséghez.

A jelentés részletesen taglal más szerzői jogi kérdéseket is, kitérve az adatgyűjtésre, az üzleti titokra, az algoritmusok és a hamis videófelvételek (deepfake) használatára.

A jelentést a képviselők 612 szavazattal, 66 ellenében és 12 tartózkodás mellett fogadták el.

A Parlament október 19-én, hétfőn közös vitában járta körül a mesterséges intelligencia és a digitális szolgálatatások témakörét, a vitában Tóth Edina és Deli Andor magyar képviselők is felszólaltak.

Tech

A digitális gazdaság női példaképeit díjazták

Átadták a 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat díjait – közölték a szervezők, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) az MTI-vel.

Közzétéve:

A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerdán megrendezett gálán négy kategóriában hirdettek nyertest, és egy különdíjat adtak át.

A közlemény szerint a második alkalommal meghirdetett pályázatra olyan nőket lehetett ajánlani, akik példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generációk és a karrierváltó nők számára.

Olyan szervezetek jelölését várták, amelyek büszkék a női alkalmazottjaik teljesítményére, valamint szívesen mutatnának példát a női munkavállalóikon keresztül a szervezeti diverzitásra.  

Az Év csapatjátékosa díjat Burjánné Tandari Zsuzsanna, az AGCO Hungary Kft. SAP-fejlesztője kapta. Rajki Annamária, a Magyar Telekom TV és Entertainment igazgatója érdemelte ki az Innovátor elismerést. Dőry Éva, a Cosmo Consult Business Central üzletágának Support vezetője az Inspiráló teljesítményért kategória nyertese lett, míg Balogh Tünde, az evosoft Hungary Ipari Automatizációs Üzletágnak a vezetője az Inspiráló felsővezető díjat vehette át.

A Különdíjat az oktatásért Özvegy Judit, a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola robotokat edukációs célra is alkalmazó tehetséggondozó pedagógusa kapta.

Tovább olvasom

Tech

Minden harmadik magyar kártyabirtokos fizet rendszeresen mobillal

A bankkártyát használó magyarok digitalizáltsága tovább nőtt, elsősorban a mobilfizetés és az online vásárlás terén, de a külföldi utazások és költések is újra elérték a pandémia előtti szintet.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A 97 százalékos magyarországi bankkártya-penetráció mellett tovább nőtt és eléri a 63 százalékot azok aránya, akik nagyon gyakran, egy héten többször is bankkártyával fizetnek bolti vásárlásaik során, a kártyát napi szinten használók aránya pedig már 23 százalék. A banki ügyfelek 85 százalékánál hetente egyszer biztosan bankkártyával történik a bolti fizetés. A kártyát fizetésre egyáltalán nem használók tábora tovább csökkent, arányuk ma már mindössze 3 százalék – írja az MTI a Mastercard Bankkártyahasználati szokások és attitűdök című kutatásának eredményeire hivatkozva.

A megkérdezettek 63 százaléka kártyával intézi az online számlafizetéseket, a csekkes befizetések aránya pedig 41 százalékról 36-ra csökkent.

A hagyományos bankok szolgáltatásai mellett két év alatt két és félszeresére nőtt azok száma, akik valamelyik neobanknál nyitottak számlát. A növekedés főleg a fiatalok körében volt kiugró, ahol 4 százalékról 17 százalékra nőtt a nem hagyományos banki ügyfelek aránya. A magyar neobanki ügyfelek 10 százaléka már ezt a kártyáját használja minden vásárlása során, ugyanakkor a többség inkább csak kisebb összegeket tárol rajta. A neobanki kártyák esetén a külföldi webshopos vásárlás (68 százalék) és a külföldi tartózkodás során történő fizetés (60 százalék) a használat leggyakoribb módja.

A kártyás fizetés népszerűsége a magyarok körében nem csak belföldön, de nemzetközi útjaik során is nőtt. Az utazás során a megkérdezettek 69 százaléka használta a kártyáját (63 százalék vásárlásra és mindössze 6 százalék aki kizárólag pénzfelvételre).

A magyarok egyharmada (33 százalék) kezdeményezett tavaly mobilfizetést, szemben a 2022-es év 26 százalékos arányával. A mobilfizetés szintén a fiatalok körében a leggyakoribb, itt a megkérdezettek 43 százaléka adott pozitív választ, de az idősebb korosztálynál is eléri a 21 százalékot azok aránya, akik rendszeresen fizetnek így.

A 18-65 év közötti, bankszámlával rendelkező városi lakosságra reprezentatív eredményt mutató kutatás szerint 88 százalék tud a mobilbanki applikációk létezéséről és 68 százalék használja is azt; ez 8 százalékos növekedést jelent egy év alatt, öt év alatt pedig közel 40 százalékot. Leggyakrabban átutalásokra, egyenleg lekérdezésre, tranzakciók ellenőrzésére és online fizetés hitelesítésére használják.

A Covidot követően némi megtorpanás volt tapasztalható az online térben, hiszen míg a járvány idején 87 százalék volt az online vásárlók aránya, ez a világjárvány után 81-83 százalék közé állt vissza. 2023 őszére azonban újra csúcsot döntött a vásárlási láz: a megkérdezettek 88 százaléka vett valamit az interneten a felmérést megelőző fél évben.

Az internetes vásárlások során használt fizetési módok közül az online bankkártyás fizetés a legnépszerűbb (67 százalék), ezt követi a kártyás utánvét (44 százalék), majd a készpénzes utánvét (40 százalék).

Az adatok összesítése után az látszik, hogy 85 százalék azok aránya, akik fizetnek online vásárláskor kártyával.

A megkérdezettek közel ötöde (18 százalék) vásárol rendszeresen külföldi webshopból, 45 százalék ennél valamivel ritkábban, míg 37 százalék azok aránya, akik még sosem tettek így.

A felmérésben résztvevők kétharmada tapasztalt valamilyen visszaélési kísérletet az interneten, a legtöbb esetben ebből szerencsére semmilyen káruk nem lett, 15 százaléknál viszont a veszteség többnyire (az esetek 61 százalékában) 50 ezer forint alatt maradt.

Tovább olvasom

Tech

Hekkertámadás: sokmilliárdos kár érte a magyarországi Pepcót

A cég feljelentést tett, de nem tudják, vissza lehet-e szerezni az ellopott pénzt.

Közzétéve:

A Pepco egyik budapesti üzlete, fotó: MTVA/MTI/Róka László

Adathalász-támadást intéztek a Pepco magyarországi üzletága ellen – írja a Világgazdaság. A Pepco bejelentése szerint mintegy 15 millió eurót veszített a hackertámadásban. 

Ez átszámítva mintegy 6 milliárd forintnak felel meg.

A Pepco csoport úgy fogalmazott, egyelőre nem világos, hogy a pénzösszeget vissza lehet-e szerezni. Ugyanakkor azt is jelezték, hogy erőfeszítéseket tesznek a banki partnereiken és a rendőrségen keresztül is ennek érdekében.

Némiképp megnyugtató, hogy a jelenlegi információk szerint úgy tűnik, az incidens nem érintett semmilyen ügyfél-, beszállítói vagy dolgozói adatot. A Pepco azt is hangsúlyozta, hogy a csoport erős mérleggel rendelkezik, több mint 400 millió eurós likviditással készpénz- és hitelkeretből, illetve továbbra is erős cash flow-t termel a működéséből. További részleteket azonban nem közölt az adathalász-támadásról, így azt sem tudni, az pontosan mikor történt.

Azt ugyanakkor leszögezték, hogy rendkívül komolyan veszik a pénzügyi ellenőrzéseket és az informatikai biztonságot, éppen ezért most a teljes informatikai rendszer és az összes folyamat csoportszintű felülvizsgálatát végzik, hogy a jövőben ezek erőteljesebben biztosítsák az üzletmenetet.

A Pepcónak 248 üzlete van Magyarországon, az első negyedévben pedig csoportszinten 1,9 milliárd eurós árbevételt ért el.

Tovább olvasom