Tech
Angela Merkel: „az 5G széleskörű bevezetése fontos, de figyelembe kell venni a megvalósíthatóságot is”
Távközlés terén először mindig az ügyfélre kell gondolnunk, nem pedig a nyereségre – mondta a német kancellár.
• „Made in Europe jövője” témában a politikai, üzleti és tudományos élet képviselői vitatták meg, hogyan alakítsák a digitális változást Európában
• A Vodafone Institute kutatása szerint a megkérdezett európaiak 40 százaléka gondolja úgy, hogy saját kormánya szeretne továbbhaladni a digitalizáció útján, de csak 34 százalékuk hisz abban, hogy rendelkezik az ehhez szükséges képességekkel is
• Nick Read, a Vodafone vezérigazgatója nyitó beszédében ismét hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen a kormányzati és az üzleti szféra együttműködése. Felhívta a figyelmet arra, hogy intenzívebb beruházásokra van szükség a digitális oktatás és az infrastruktúra területén, valamint kitért arra is, hogy az ipar digitalizációja és az egységes digitális piac kialakítása útjában álló akadályok ledöntése kulcsfontosságú
Angela Merkel német kancellár a nagysebességű Internet-infrastruktúra gyors, ugyanakkor reális ütemű bővítése mellett szólalt fel. A Vodafone Institute által szervezett „Digitising Europe” (Digitalizálni Európát) című csúcstalálkozón így nyilatkozott: „Amikor az 5G-ről esik szó, mindenki azt hangoztatja – különösen a parlamentben –, milyen jó alkalom ez arra, hogy mindenféle dolgot belefoglaljunk ebbe a folyamatba. De ennek a ‘mindenfélének’ fizikailag is megvalósíthatónak kell lennie.”
Merkel hozzátette: „Távközlés terén először mindig az ügyfélre kell gondolnunk, nem pedig a nyereségre. A magánbefektetők erejét egyensúlyba kell hoznunk az állam által nyújtott támogatással.”
„Made in Europe jövője” témában a Vodafone Institute meghívására magas rangú európai politikusok vitatták meg, hogyan alakítsák a digitális változást Európában. A találkozón felszólalt Angela Merkel német kancellár, Günter Oettinger európai uniós biztos, Margarete Schramböck osztrák gazdasági miniszter, valamint nemzetközi vállalatok felsővezetői, úgymint Tom Enders (Airbus), Philippe Donnet (Generali), Alex Karp (Palantir) és Reiner Hoffmann (DGB). A csúcstalálkozón részt vettek továbbá vezető tudósok is, többek között Sami Haddadin professzor, Luciano Floridi professzor, valamint Denis Snower és Andreas Schleicher (OECD).
A „Digitising Europe” (Digitalizálni Európát) csúcstalálkozón Nick Read, a Vodafone vezérigazgatója nyitóbeszédében elmondta: „A Vodafone elkötelezett befektetője Európa digitális jövőjének, célunk, hogy a kormányok számára elsőrangú partnerekké váljunk. Elérkezett az az idő, amikor létfontosságúvá vált a kormányzati és az üzleti szféra minden korábbinál szorosabb együttműködése. Ez teszi lehetővé Európa digitális átalakulásának felgyorsítását, amelynek nyomán virágzó digitális jövőt építhetünk az európai polgárok számára.”
A „Digitising Europe” csúcstalálkozó célja, hogy lehetőséget biztosítson az üzleti, a társadalmi és a politikai területen rejlő digitalizációs lehetőségek és kihívások megvitatására. Rendkívül fontos témáról van szó, különösen a közelgő európai uniós választások fényében. A vitafórumon a Vodafone Institute nemzetközi hálózatát képviselő számos neves partner is részt vett, többek között a United Europe e.V., az Európai Ifjúsági Fórum, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet, valamint – hivatalos médiapartnerként – a Deutsche Welle.
A „Technológiai szakadék” c. kutatás
A csúcstalálkozó részeként jelent meg a Vodafone Institute kutatásának harmadik, „A technológiai szakadék” (The Tech Divide) című része. A tanulmány legfőbb megállapításai szerint az európaiak csak korlátozottan hisznek saját kormányuk azon képességében, hogy saját országukban elő tudják mozdítani a digitalizációt.
A tanulmány főbb megállapításai:
• A megkérdezett európaiak 40 százaléka gondolja, hogy saját kormánya szeretne tovább fejlődni digitalizáció terén, de csak 34 százalékuk véli úgy, hogy kormányuk a célok eléréséhez szükséges megfelelő kompetenciákkal is rendelkezik.
• Az állampolgárok együttműködésre számítanak az állam és az ipar között, valamint befektetésekre az oktatás, az infrastruktúra, és a kis- és középvállalkozói szektor területén.
• A megkérdezettek több mint fele nyilatkozta, hogy a digitalizációs folyamat nyomán a hatalom néhány globális IT cég kezében fog összpontosulni.
Tech
Bíró Ada nem létezik, mégis műsort vezet (videó)
Forradalmi újítással indult újabb évadában a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsora.
Bíró Adának hívják a Duna csatorna Delta című tudományos-ismeretterjesztő műsorának új műsorvezetőjét, akinek megjelenését, arcát és hangját egyaránt a mesterséges intelligencia (MI) hozta létre korábban már meglévő programokból – hangzott el az M1 hétfő esti Híradójában.
Mondanivalóját teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg, ezzel együtt a mesterséges intelligencia segítségével életre hívott képi és nyelvi modell Fejős Ádám állandó műsorvezetőtársa lett a Deltában.
Dudás Viktor filmszakértő szerint a Delta éppen az a műsor, ahol egy ilyen egyedülálló technológiai újdonságnak helye és adott esetben fontos szerepe is van.
„Abszolút helye van egy ilyen műsorban egy ilyen megjelenésnek, hiszen ott, ahol a tudománnyal foglalkozunk és az abszolút újításokat igyekszik bemutatni a műsor, ott abszolút adekvát, hogy a legmagasabb szintű technikai újítások akár a műsor megszólalóinak a megjelenítésében is részesek legyenek”
– fogalmazott Dudás Viktor. Hozzátette: ez egy nagyon érdekes újítás, nagyon kíváncsian várja, hogyan fog a közönség erre reagálni, „mert ilyet még mi Magyarországon nem láttunk képernyőn”.
A legmodernebb nyelvi modellt használták ahhoz, hogy az MI által megalkotott műsorvezető szépen beszéljen magyarul, a legújabb videós modellt pedig ahhoz, hogy megmozdulhasson. Mint a műsorban elhangzott, ezen technológiák érzékeny egyensúlya kellett ahhoz, hogy Bíró Ada elmondhassa a nézőknek a nagyvilágból az aktuális tudományos híreket.
Szűts Zoltán média- és digitális pedagógiakutató, az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja az M1-en arról beszélt, hogy a mesterséges intelligenciát az ember alkotja és az ember irányítja. Az MI-vel foglalkozó szakember hangsúlyozta:
a történelemben minden technológia felfordulással járt, csakúgy, mint az MI, de nem félni kell tőle, hanem kipróbálni, megérteni, hosszú távon pedig használni.
„Az elmúlt évtizedben a digitalizáció kapcsán nagyon sokat beszélünk arról, hogy milyen módon átalakul a munka világa, és a mesterséges intelligencia az a trend, ami mindenképpen egy ugrást fog jelenteni. Ez nem azt jelenti, hogy az embereknek meg fog szűnni a munkája. Sőt! Ez azt jelenti, hogy más jellegű lesz maga a munka. Nyilván mindig kihívást hordoz egy technológiaváltás, mesterséges intelligencia esetében azt kell tudomásul vennünk, hogy ez a technológia asszisztensként működik. Segítőként működik” – hangsúlyozta Szűts Zoltán.
Tech
Újabb iskolákat fejleszt a High-Tech Suli program
Minden eddiginél több, összesen 127 iskolai alapítvány pályázott a támogatásra.
A benyújtott szakmai anyagok kiemelkedő színvonala miatt a támogató és az értékelő bizottság úgy döntött, hogy az eredeti kiíráshoz képest eggyel több – összesen hat – intézmény juthat hozzá a mintegy 40 millió forintos fejlesztéshez – közölte a Mészáros Csoport az MTI-vel.
A Mészáros Csoport High-Tech Suli programjának ötödik pályázatán modern, 21. századi digitális tanterem kialakítására és a hozzá kapcsolódó szakmai program megvalósítására támogatást nyert el:
- a Cecei Általános Iskola,
- a Csopaki Református Általános Iskola,
- a Herceghalmi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola,
- a Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Általános Iskola,
- a Monori Jászai Mari Általános Iskola és
- a Szegedi Gregor József Általános Iskola.
Horváth Ádám, a program szakmai vezetője szerint
az évről évre növekvő pályázati anyagok számából az látszik, hogy folyamatos az érdeklődés a High-Tech Suli program iránt; a rendkívül magas színvonalú szakmai anyagokból kiderült, hogy már minden pályázó számára egyértelmű, milyen hatalmas lehetőség egy ilyen terem: nemcsak bizonyos kompetenciák fejlesztésében nyújt kiemelkedő segítséget, de a diákok későbbi munkaerőpiaci elhelyezkedésben is.
Mára olyan közösség lettünk, amelyhez bárki szívesen csatlakozna – fogalmazott Horváth Ádám.
A közleményben hangsúlyozták: a program egyedülálló és több elemében is újszerű, az iskola által kijelölt termet felújítják és olyan modern digitális eszközökkel látják el, „amelyekkel új dimenzióba kerül az oktatás”.
Számos high-tech eszközt kapnak az iskolák, a fejlesztés középpontjában mégis a tanuló és a tanár kapcsolata, az együttműködés hatékonyabbá tétele, a differenciálás támogatás és a készségfejlesztés áll.
A tárgyalkotó eszközök – 3D nyomtató, lézervágó – a tanulók komplex problémamegoldó készségét, technikai kompetenciáit és kiemelten a kommunikációs, együttműködési készségeit fejlesztik – részletezték.
Hozzátették: a tanárok féléves módszertani és eszközhasználati képzésen vesznek részt, illetve a többletmunkájuk elismeréseként havi bérkiegészítésben is részesülnek. Az új, minden igényt kielégítő tantermek várhatóan júniusra készülnek el, így a jövő tanévet már itt kezdhetik a nyertes iskolák diákjai.
Tech
A digitális gazdaság női példaképeit díjazták
Átadták a 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat díjait – közölték a szervezők, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) az MTI-vel.
A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerdán megrendezett gálán négy kategóriában hirdettek nyertest, és egy különdíjat adtak át.
A közlemény szerint a második alkalommal meghirdetett pályázatra olyan nőket lehetett ajánlani, akik példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generációk és a karrierváltó nők számára.
Olyan szervezetek jelölését várták, amelyek büszkék a női alkalmazottjaik teljesítményére, valamint szívesen mutatnának példát a női munkavállalóikon keresztül a szervezeti diverzitásra.
Az Év csapatjátékosa díjat Burjánné Tandari Zsuzsanna, az AGCO Hungary Kft. SAP-fejlesztője kapta. Rajki Annamária, a Magyar Telekom TV és Entertainment igazgatója érdemelte ki az Innovátor elismerést. Dőry Éva, a Cosmo Consult Business Central üzletágának Support vezetője az Inspiráló teljesítményért kategória nyertese lett, míg Balogh Tünde, az evosoft Hungary Ipari Automatizációs Üzletágnak a vezetője az Inspiráló felsővezető díjat vehette át.
A Különdíjat az oktatásért Özvegy Judit, a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola robotokat edukációs célra is alkalmazó tehetséggondozó pedagógusa kapta.