Kövess minket!

Tech

Az ingatlanpiacot is átformálják az adatvezérelt üzleti modellek

Az új technológiák, mint a mesterséges intelligencia és a blokklánc alapvető változásokat indítottak el az ingatlanszektorban is.

Az adatvezérelt megoldások révén számos tevékenység válhat lényegesen hatékonyabbá ebben a szegmensben, azonban a kínálkozó lehetőségek kihasználásához az ingatlanpiaci szakemberek összefogására is szükség van.

A technológiai fejlődés eredményeként az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt az egyes ingatlanpiaci projektek kapcsán kezelt adatok mennyisége. Ez részben annak köszönhető, hogy az alkalmazott műszaki megoldások megfizethetőbbé váltak mind az új, mind a már létező épületek vonatkozásában, de az érintett piaci szereplők közötti együttműködést lehetővé tevő platformok, illetve az érzékelők és okoseszközök is gyors ütemben fejlődnek. Ezen adatok versenyelőnyt biztosíthatnak az egyes ingatlanpiaci szereplők (befektetők, vagyonkezelők, üzemeltetők és bérlők) számára, valamint hozzájárulhatnak bizonyos problémák elkerüléséhez, ha olyan adatvezérelt szolgáltatások és új üzleti modellek fejlesztéséhez vetik be őket, amelyek a felhasználók, tulajdonosok vagy az ingatlan egyedi igényeihez igazodnak.

A vagyonkezelés és létesítmény üzemeltetés során a rendelkezésre álló adatok köre számos lehetőséget kínál. Így például a “big data” segíthet az átvilágítások automatizálásában, mivel a műszaki nyilvántartások és az épületelemek adott időpont szerinti állapota megbízhatóan megállapítható. Ebben az esetben az épületinformációs modellezés (building information modelling – „BIM”) és a blokklánc technológia jut szerephez.

A prediktív analitika is hamarabb válik irányadóvá, mint amire sokan számítottak. Ennek előnye, hogy a meglévő információk felhasználásával előre megbecsülhető az egyes műszaki elemek karbantartási és javítási szükségessége. Azon szolgáltatók, amelyek megpróbálnak ilyen megoldásokat alkalmazni könnyebben tudják növelni hatékonyságukat és az általuk nyújtott szolgáltatás minőségét. A prediktív analitika bérlői oldalon történő fejlődése várhatóan több időt fog igénybe venni, azonban további lehetőségeket kínál és még inkább relevánssá válhat a co-working helyiségek vonatkozásában.

A mesterséges intelligencia és a gépi tanulás térnyerése is befolyással lehet az ingatlanpiaci folyamatokra. Ezen technológiák segítséget nyújthatnak többek között a kiberbiztonsággal kapcsolatos kihívások kezelésében, valamint további elemzések elvégzését teszik lehetővé.

„Ezen digitális előnyök megteremtése érdekében szükséges, hogy az ingatlanpiaci szakemberek különböző együttműködési megoldásokat találjanak. Ahelyett, hogy arról egyeztetnek melyik fél köteles a műszaki engedélyezéssel kapcsolatos kiadásokat fedezni és melyik adat kit illet, az ingatlanszektor „játékosainak” azt kell, hogy felismerjék, hogy a digitalizáció az egységesítést és a kapcsolatépítést jelenti. A „Big Data” sikere akkor jöhet el, ha szakítunk a jelenlegi elszigetelt adattárolással” – hangsúlyozta dr. Erdős Gábor, a Deloitte Legal irodavezető partnere.

„Az említett felek közötti verseny elkerülése érdekében szükséges, hogy az ingatlanpiaci szakemberek gyorsan reagáljanak és mielőbb jártasak legyenek a „Big Data”-val kapcsolatos kérdésekben, így különösen abban, hogyan alakítsák át azt úgynevezett „Smart Data”-vá, vagyis okos adattá, függetlenül attól, hogy befektetőről, vagyonkezelőkről vagy üzemeltetőkről van szó” – fűzte hozzá dr. Babus Gábor, a Deloitte Legal ingatlanjogi csoportjának ügyvédje.

A Big Data a bérlők esetében a jövőbeli célcsoportba tartozó ingatlanok helyszínének, szükséges méretének és a megfelelő technológiának a kiválasztásában segíthet. Azonban hasonlóan az ingatlanpiac többi szereplőjéhez, a bérlők tekintetében is elengedhetetlen lesz a bérbeadókkal és egyéb szolgáltatókkal történő együttműködés.

Tech

A digitális gazdaság női példaképeit díjazták

Átadták a 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat díjait – közölték a szervezők, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) az MTI-vel.

Közzétéve:

A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerdán megrendezett gálán négy kategóriában hirdettek nyertest, és egy különdíjat adtak át.

A közlemény szerint a második alkalommal meghirdetett pályázatra olyan nőket lehetett ajánlani, akik példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generációk és a karrierváltó nők számára.

Olyan szervezetek jelölését várták, amelyek büszkék a női alkalmazottjaik teljesítményére, valamint szívesen mutatnának példát a női munkavállalóikon keresztül a szervezeti diverzitásra.  

Az Év csapatjátékosa díjat Burjánné Tandari Zsuzsanna, az AGCO Hungary Kft. SAP-fejlesztője kapta. Rajki Annamária, a Magyar Telekom TV és Entertainment igazgatója érdemelte ki az Innovátor elismerést. Dőry Éva, a Cosmo Consult Business Central üzletágának Support vezetője az Inspiráló teljesítményért kategória nyertese lett, míg Balogh Tünde, az evosoft Hungary Ipari Automatizációs Üzletágnak a vezetője az Inspiráló felsővezető díjat vehette át.

A Különdíjat az oktatásért Özvegy Judit, a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola robotokat edukációs célra is alkalmazó tehetséggondozó pedagógusa kapta.

Tovább olvasom

Tech

Minden harmadik magyar kártyabirtokos fizet rendszeresen mobillal

A bankkártyát használó magyarok digitalizáltsága tovább nőtt, elsősorban a mobilfizetés és az online vásárlás terén, de a külföldi utazások és költések is újra elérték a pandémia előtti szintet.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A 97 százalékos magyarországi bankkártya-penetráció mellett tovább nőtt és eléri a 63 százalékot azok aránya, akik nagyon gyakran, egy héten többször is bankkártyával fizetnek bolti vásárlásaik során, a kártyát napi szinten használók aránya pedig már 23 százalék. A banki ügyfelek 85 százalékánál hetente egyszer biztosan bankkártyával történik a bolti fizetés. A kártyát fizetésre egyáltalán nem használók tábora tovább csökkent, arányuk ma már mindössze 3 százalék – írja az MTI a Mastercard Bankkártyahasználati szokások és attitűdök című kutatásának eredményeire hivatkozva.

A megkérdezettek 63 százaléka kártyával intézi az online számlafizetéseket, a csekkes befizetések aránya pedig 41 százalékról 36-ra csökkent.

A hagyományos bankok szolgáltatásai mellett két év alatt két és félszeresére nőtt azok száma, akik valamelyik neobanknál nyitottak számlát. A növekedés főleg a fiatalok körében volt kiugró, ahol 4 százalékról 17 százalékra nőtt a nem hagyományos banki ügyfelek aránya. A magyar neobanki ügyfelek 10 százaléka már ezt a kártyáját használja minden vásárlása során, ugyanakkor a többség inkább csak kisebb összegeket tárol rajta. A neobanki kártyák esetén a külföldi webshopos vásárlás (68 százalék) és a külföldi tartózkodás során történő fizetés (60 százalék) a használat leggyakoribb módja.

A kártyás fizetés népszerűsége a magyarok körében nem csak belföldön, de nemzetközi útjaik során is nőtt. Az utazás során a megkérdezettek 69 százaléka használta a kártyáját (63 százalék vásárlásra és mindössze 6 százalék aki kizárólag pénzfelvételre).

A magyarok egyharmada (33 százalék) kezdeményezett tavaly mobilfizetést, szemben a 2022-es év 26 százalékos arányával. A mobilfizetés szintén a fiatalok körében a leggyakoribb, itt a megkérdezettek 43 százaléka adott pozitív választ, de az idősebb korosztálynál is eléri a 21 százalékot azok aránya, akik rendszeresen fizetnek így.

A 18-65 év közötti, bankszámlával rendelkező városi lakosságra reprezentatív eredményt mutató kutatás szerint 88 százalék tud a mobilbanki applikációk létezéséről és 68 százalék használja is azt; ez 8 százalékos növekedést jelent egy év alatt, öt év alatt pedig közel 40 százalékot. Leggyakrabban átutalásokra, egyenleg lekérdezésre, tranzakciók ellenőrzésére és online fizetés hitelesítésére használják.

A Covidot követően némi megtorpanás volt tapasztalható az online térben, hiszen míg a járvány idején 87 százalék volt az online vásárlók aránya, ez a világjárvány után 81-83 százalék közé állt vissza. 2023 őszére azonban újra csúcsot döntött a vásárlási láz: a megkérdezettek 88 százaléka vett valamit az interneten a felmérést megelőző fél évben.

Az internetes vásárlások során használt fizetési módok közül az online bankkártyás fizetés a legnépszerűbb (67 százalék), ezt követi a kártyás utánvét (44 százalék), majd a készpénzes utánvét (40 százalék).

Az adatok összesítése után az látszik, hogy 85 százalék azok aránya, akik fizetnek online vásárláskor kártyával.

A megkérdezettek közel ötöde (18 százalék) vásárol rendszeresen külföldi webshopból, 45 százalék ennél valamivel ritkábban, míg 37 százalék azok aránya, akik még sosem tettek így.

A felmérésben résztvevők kétharmada tapasztalt valamilyen visszaélési kísérletet az interneten, a legtöbb esetben ebből szerencsére semmilyen káruk nem lett, 15 százaléknál viszont a veszteség többnyire (az esetek 61 százalékában) 50 ezer forint alatt maradt.

Tovább olvasom

Tech

Hekkertámadás: sokmilliárdos kár érte a magyarországi Pepcót

A cég feljelentést tett, de nem tudják, vissza lehet-e szerezni az ellopott pénzt.

Közzétéve:

A Pepco egyik budapesti üzlete, fotó: MTVA/MTI/Róka László

Adathalász-támadást intéztek a Pepco magyarországi üzletága ellen – írja a Világgazdaság. A Pepco bejelentése szerint mintegy 15 millió eurót veszített a hackertámadásban. 

Ez átszámítva mintegy 6 milliárd forintnak felel meg.

A Pepco csoport úgy fogalmazott, egyelőre nem világos, hogy a pénzösszeget vissza lehet-e szerezni. Ugyanakkor azt is jelezték, hogy erőfeszítéseket tesznek a banki partnereiken és a rendőrségen keresztül is ennek érdekében.

Némiképp megnyugtató, hogy a jelenlegi információk szerint úgy tűnik, az incidens nem érintett semmilyen ügyfél-, beszállítói vagy dolgozói adatot. A Pepco azt is hangsúlyozta, hogy a csoport erős mérleggel rendelkezik, több mint 400 millió eurós likviditással készpénz- és hitelkeretből, illetve továbbra is erős cash flow-t termel a működéséből. További részleteket azonban nem közölt az adathalász-támadásról, így azt sem tudni, az pontosan mikor történt.

Azt ugyanakkor leszögezték, hogy rendkívül komolyan veszik a pénzügyi ellenőrzéseket és az informatikai biztonságot, éppen ezért most a teljes informatikai rendszer és az összes folyamat csoportszintű felülvizsgálatát végzik, hogy a jövőben ezek erőteljesebben biztosítsák az üzletmenetet.

A Pepcónak 248 üzlete van Magyarországon, az első negyedévben pedig csoportszinten 1,9 milliárd eurós árbevételt ért el.

Tovább olvasom