Tech
Az operatív törzs a középiskolai digitális oktatás meghosszabbítását javasolja
Az operatív törzs azt javasolta a kormánynak, hogy a január 11-én lejáró számos intézkedés közül a középiskoláknál hosszabbítsa meg a tantermen kívüli digitális munkarendet.
A köznevelésért felelős államtitkár a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs csütörtöki online sajtótájékoztatóján nyilatkozott.
Maruzsa Zoltán hozzátette: a kormány a többi intézkedéssel együtt határoz majd a kérdésben, és várhatóan pénteken ismertetik a döntést.
Az államtitkár azt kérte az oktatási intézményektől, úgy készüljenek, hogy várhatóan január 11-én még nem áll vissza a jelenléti oktatás a 9-12. évfolyamokon.
Maruzsa Zoltán emlékeztetett arra, a kormány november 11-én rendelte el a 9-12. évfolyamokon a tantermen kívüli digitális oktatást, majd ezt decemberben további egy hónappal meghosszabbította.
Hozzátette: a járványügyi helyzet javulásával folyamatosan elemezték, vissza lehet-e állni a jelenléti oktatásra január 11-e után.
Kiemelte: a kérdés komoly tanügyi dilemma, mert bár biztosak abban, hogy a jelenléti oktatás eredményessége jobb, látják, hogy az iskolák sok esetben kiválóan biztosítják a digitális oktatást. Emellett a tanulók is megosztottak a kérdésben – jegyezte meg. Hozzátette: ugyanakkor nem tanügyi, hanem járványügyi kérdésről van szó, emiatt az ügyben a döntéshozatalt kénytelenek voltak “kicsit elhúzni”, ugyanis bár kedvezően alakultak az ünnepek alatti tesztelési adatok, de alacsony tesztelési szám mellett, ezért – mint mondta – “az élet újraindulását” is meg kellett várni ahhoz, hogy pontosabb képet kapjanak. Az is befolyásolja a döntést, hogy az Angliában megjelent új vírusmutáció miatt az európai országok jellemzően szigorítanak – jelezte.
A mérlegelés során az óvatosság mellett döntöttünk, hiszen az emberi életek biztonsága a legfontosabb – hangsúlyozta.
Maruzsa Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy sem a pedagógusok, sem a tanulók nincsenek kitiltva az oktatási épületekből. “Tehát ahol a félévzárás érdekében szükséges, ott lehetséges a felzárkóztatás, a korrekt számonkérés érdekében az egyes tanulóknak a megszólítása, behívása, kiscsoportos foglalkozások” – fogalmazott.
Zökkenőmentesen megnyitottak az óvodák és az általános iskolák
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára elmondta azt is, hogy a téli szünet alatt mindenhol megtörtént a takarítás, ahol kellett, ott a honvédség segítségével. A tanítás megkezdése előtt megszervezték a köznevelésben és szakképzésben dolgozók ingyenes szűrését, amellyel 20 744-en éltek, ebből 209 minta lett pozitív, ami kedvező számnak tekinthető.
Mint mondta, örültek volna, ha többen élnek az ingyenes teszt lehetőségével, de úgy vélte, a 10 százalékos részvétel mellett is érdemes volt azt megszervezni, mert akiket kiszűrtek, nem fogják megfertőzni a többieket és ez segít az iskolák, óvodák nyitva tartásában. Felidézte: a novemberi szűrés idején az első napon 85 százalék volt az érdeklődés, ami a célzott tesztelés végére 60 százalék alá csökkent.
Szólt arról is, hogy az óvodák, általános iskolák január 4-én rendben és zökkenőmentesen megnyitottak, az operatív törzs döntése alapján jelenleg 12 óvodában, jellemzően egy-két csoportban van rendkívüli szünet, ami az óvodák 0,2 százaléka. Jelenleg 14 általános iskolában – az iskolák 0,5 százalékában – van, jellemzően egy-két osztályban tantermen kívüli digitális munkarend.
Maruzsa Zoltán tudatta: a bevált modell szerint működtetik a jövőben is az általános iskolákat, óvodákat. Szólt arról is, hogy az épületekben most is biztosított a testhőmérséklet-mérés, meghibásodás esetén lehetőség van az eszköz pótlására.
A 60 év feletti pedagógusokat fogják oltani elsőként
Elmondta azt is, a jövő héten az intézmények megkapják a januári fertőtlenítőszer-mennyiséget, és felidézte, a tanév kezdete óta minden hónapban mintegy 300 ezer liter fertőtlenítőt biztosítanak a takarításhoz.
Elmondta azt is, hogy megszervezték a határon túlról érkező diákok ingyenes tesztelésének lehetőségét, ahogyan azt a nyári és őszi szünet után is tették.
Szavai szerint legitim érdek, hogy a diákok a szünetekre haza tudjanak látogatni, de mivel ez fokozott kockázatot jelent és karanténkötelezettségük lenne a visszatérés után, az a korrekt, ha biztosítják számukra a tesztelés lehetőségét.
Az általános iskolások a hétvégi pedagógustesztelésbe csatlakozhattak be, a középiskolások pedig a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) oldaláról letölthető eljárásrendet kell, hogy kövessék.
Az államtitkár elmondta: ha a határon túlról érkező diáknál nem adottak az otthontanulás feltételei, igazgatói engedéllyel, az NNK eljárásrendjét követve visszatérhet a középiskolai kollégiumba akkor is, ha a jövő héten nem áll vissza a jelenléti oktatás.
Maruzsa Zoltán szólt arról is, hogy a pedagógusok között elsőként a 60 év felettieket, majd a veszélyeztetetteket fogják oltani és azt kérte, minden iskolai dolgozó regisztráljon, ha igénybe szeretné venni az oltást. (MTI)
Tech
Vincze Máté: a múzeumok kezdték el az audiovizuális tartalmak gyűjtését
Magyarország akkoriban annyira innovatív módon állt hozzá a korabeli új tartalomrögzítő eszközökhöz, hogy az új adatrögzítés és feldolgozás vezetőjévé vált a világban.
A 19. század végén a múzeumok kezdték el az audiovizuális tartalmak gyűjtését – emlékeztetett a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára szerdán az első Múzeum Most Műhely elnevezésű szakmai konferencián, a Magyar Nemzeti Múzeumban (MNM).
Vincze Máté felidézte, hogy a 19. század végén Vikár Béla kezdte el a tudatos népdalgyűjtését, majd a nyomában Kodály Zoltán és Bartók Béla tette a műfajt a világban ismertté.
Magyarország akkoriban annyira innovatív módon állt hozzá a korabeli új tartalomrögzítő eszközökhöz, hogy az új adatrögzítés és feldolgozás vezetőjévé vált a világban
– mutatott rá Vincze Máté. Kiemelte, hogy a magyar–török kulturális évad egyik nagy kulturális-diplomáciai eredménye, hogy a török gyűjtéseket is rendelkezésre bocsátja a Néprajzi Múzeum.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Vincze Máté szerint az audiovizuális archívumok alatt mást és mást értenek a különböző generációk. A 20. században születettek számára az audiovizuális tartalom elsősorban a tévé és a rádió, minden olyan tartalom, amely az MTVA és Filmintézet körébe tartozik. A 21. században született alfa generáció tagjainak a YouTube, TikTok és a különféle online platformok jelentik azt – mutatott rá a KIM helyettes államtitkára.
Vincze Máté kiemelte:
Magyarország jól indult a digitalizációban, sok jó gyakorlat jött létre, amit sok ország átvett, köztük Szlovákia is, ahol a magyarhoz hasonló digitalizációs platformot alakítottak ki.
A következő lépés, hogy a jó gyakorlatokat úgy fésüljük össze, hogy a felhasználói élmény kerüljön előtérbe, ami akkor lehet sikeres, ha a gyűjteménykezelő szakmai és tudományos munkája érvényesíti azt – mutatott rá.
Mint mondta, bízik abban, hogy a tanácskozás olyan folyamatot indít el, amely közelebb visz minket a digitális térbe, amely a magyarság megmaradásának a záloga is.
Makranczi Zsolt, az MNM Innovációs és Képzési Igazgatóság igazgatója elmondta, hogy a Múzeum Most Műhely első rendezvényén a nap folyamán szó lesz a múzeumokban őrzött audiovizuális gyűjtemények gyűjteményezési, nyilvántartási, archiválási és hosszú távú megőrzéssel kapcsolatos kérdéseiről.
Makranczi Zsolt tájékoztatása szerint a konferenciára országos múzeumokból, szakmúzeumokból, vármegyei hatókörű városi múzeumokból és területi múzeumokból is érkeztek előadók. A konferencián az előadásokat követően szakmai kerekasztal-beszélgetéseket tartanak, amelyeken a különféle gyűjtemények jó gyakorlatait mutatják be a szakemberek.
Tech
Újabb kétszázezer diák kap notebookot az államtól
Így összesen már mintegy 450 ezer diák tanulhat a költségvetési forrásból beszerzett, korszerű eszközökön.
Míg 2010 előtt a családoknak “azt kellett nézniük, hogy évről évre mennyivel növekszik a tankönyvcsomagok ára”, most nemcsak a könyveket, hanem a laptopokat is ingyen kapják a gyerekek a tanuláshoz – mondta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára hétfői sajtótájékoztatóján Budapesten.
Jelezte,
a harmadik éve futó projekt mostani ütemében az 5. 6. és 9. évfolyamon tanulókhoz juttatnak el 193 ezer eszközt, és a laptoposztás a következő tanévben is folytatódni fog.
A korszerű, érintőképernyős Dell, Asus, HP és Lenovo márkájú gépekre hároméves garancia is jár – jegyezte meg.
Az államtitkár szavai szerint az “okoseszközök világában” különösen fontos, hogy segítséget nyújtsanak tanároknak abban, hogy minél hatékonyabban tudják képezni a gyerekeket, és kevesebb időt kelljen az adminisztrációra fordítaniuk. A digitális eszközökön elérhető interaktív feladatok, hanganyagok, képek, filmrészletek, zenék jobban lekötik a gyerekek figyelmét, és segítenek elmélyíteni a tudást – tette hozzá.
“Magyarország legnagyobb léptékű oktatásfejlesztési időszakában vagyunk” – jelentette ki Rétvári Bence, aki felidézte azt is, hogy az elmúlt években 1400 milliárd forintból 5680 óvoda- és iskolafejlesztést valósított meg a kormány.
Fotó: MTI/Illyés Tibor
Elmondta továbbá, hogy januártól 32,2 százalékos pedagógus béremelés indult el Magyarországon, ami jövőre várhatóan további 21 százalékos emeléssel folytatódik, négy év alatt pedig összesen 93,5 százalékkal növeli a kormány a tanárok, tanítók, óvodapedagógusok fizetését.
Az államtitkár szavai szerint “nem szabad elfelejteni”, hogy a pedagógusok béremeléséhez és a tanulói notebookok kiosztásához az Európai Unió nem járult hozzá, “Brüsszelből egyetlen eurocent forrás nem érkezett” ezekre a célokra.
Hangsúlyozta: a magyar gazdaság van olyan állapotban, hogy a magyar kormány teljes mértékben költségvetési forrásból ki tudja gazdálkodni a béremelés és a digitális eszközök kiosztásának költségeit “akkor is, amikor háborús, szankciós időszakban vagyunk, ami Európa minden országának gazdasági nehézséget jelent”.
Rétvári Bence úgy folytatta, bíznak benne, hogy az EU-s források előbb-utóbb megérkeznek Magyarországra. “Az viszont igencsak sajnálatos, hogy a baloldal arra büszke, hogy ha rajtuk múlt volna, se béremelés, se laptop nem lenne az iskolákban” – fűzte hozzá.
Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója elmondta, hogy a tanítás és a tanulás modernizációja a szülők és diákok véleménye szerint is fontos.
“Az Orbán Viktor vezette polgári kormány megalkotta a szolgáltató állam koncepcióját és azt meg is valósítja” – emelte ki, hozzátéve: ennek lényege, hogy folyamatosan kapcsolatban vannak a különböző társadalmi csoportokkal és döntéseikkel segítik az emberek mindennapjait. A főtanácsadó példaként említette a cukorbeteg gyerekek nyári táboroztatását, az időseknek indított, “Európában egyedülálló” Gondosóra programot, valamint a népszámláláskor használt táblagépek újrahasznosítását.
A szolgáltató állam gyakorlatának megvalósításába illeszkedik a tanulói laptopok kiosztása is
– szögezte le.
Balatoni Katalin, a BM köznevelési helyettes államtitkára úgy fogalmazott, nagy kihívás előtt áll az oktatási rendszer, mert “az egész világot súlyként nyomja a feladat, hogy a digitalizációt hogyan tudják megvalósítani.”
Felidézte, a 2022-ben indított program keretében első körben 120 ezer eszközt osztottak ki tanároknak és diákoknak, tavaly további 140 ezret, a mai nappal pedig 193 ezer eszköz “indul útjára.”
“A projekt célja, hogy a köznevelésben biztosítsuk a digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférést”
– húzta alá Balatoni Katalin, megjegyezve: több mint 3 ezer feladatellátási helyre juttatják el a laptopokat, nemcsak állami, hanem egyházi, magán- és nemzetiségi önkormányzati fenntartású intézményekbe is.
A helyettes államtitkár rámutatott: a laptopok mellett háttértartalmakat és kiegészítő tudást is biztosítanak a gyerekeknek ahhoz, hogy “felelősségteljesen és tudatosan tanulják meg használni” a digitális eszközöket.
Mint mondta, az elmúlt években több mint 200 okostankönyvet fejlesztettek, a nemzeti köznevelési portálon pedig 200 ezer tartalmat tettek elérhetővé. Kialakítottak továbbá 180 okostantermet is, 2020-tól pedig bevezették a digitális kultúra tantárgyat a harmadik évfolyamon.
Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ (KK) elnöke sikertörténetnek nevezte a 200 milliárd forintból megvalósított projektet, amelynek keretében a legkisebb települések diákjaihoz is eljuttatják a laptopokat.
Megjegyezte: a tanulók az iskolákban “névre szóló” gépeket használhatnak, amelyekbe jegyzetelhetnek, saját tartalmakat tölthetnek le rájuk. Az iskolában azok a gyerekek is megkapják a gépeket, akiknek a szülei nem veszik át az eszközt
– tette hozzá. A KK elnöke fontosnak nevezte, hogy a diákok használják is a kiosztott gépeket, nem csak az órán, de iskolán kívül is.
Hajnal Gabriella jelezte: ősszel újabb notebook csomagot osztanak ki és elindult tízezer interaktív panel közbeszerzése is. Mindemellett folyamatosan zajlik a Kréta rendszerben a digitális kollaborációs tér fejlesztése is. Ezen a felületen lehet feladatokat kiosztani, visszaküldeni, javítani, értékelni, kommunikálni – magyarázta.
Tech
Bíró Ada nem létezik, mégis műsort vezet (videó)
Forradalmi újítással indult újabb évadában a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsora.
Bíró Adának hívják a Duna csatorna Delta című tudományos-ismeretterjesztő műsorának új műsorvezetőjét, akinek megjelenését, arcát és hangját egyaránt a mesterséges intelligencia (MI) hozta létre korábban már meglévő programokból – hangzott el az M1 hétfő esti Híradójában.
Mondanivalóját teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg, ezzel együtt a mesterséges intelligencia segítségével életre hívott képi és nyelvi modell Fejős Ádám állandó műsorvezetőtársa lett a Deltában.
Dudás Viktor filmszakértő szerint a Delta éppen az a műsor, ahol egy ilyen egyedülálló technológiai újdonságnak helye és adott esetben fontos szerepe is van.
„Abszolút helye van egy ilyen műsorban egy ilyen megjelenésnek, hiszen ott, ahol a tudománnyal foglalkozunk és az abszolút újításokat igyekszik bemutatni a műsor, ott abszolút adekvát, hogy a legmagasabb szintű technikai újítások akár a műsor megszólalóinak a megjelenítésében is részesek legyenek”
– fogalmazott Dudás Viktor. Hozzátette: ez egy nagyon érdekes újítás, nagyon kíváncsian várja, hogyan fog a közönség erre reagálni, „mert ilyet még mi Magyarországon nem láttunk képernyőn”.
A legmodernebb nyelvi modellt használták ahhoz, hogy az MI által megalkotott műsorvezető szépen beszéljen magyarul, a legújabb videós modellt pedig ahhoz, hogy megmozdulhasson. Mint a műsorban elhangzott, ezen technológiák érzékeny egyensúlya kellett ahhoz, hogy Bíró Ada elmondhassa a nézőknek a nagyvilágból az aktuális tudományos híreket.
Szűts Zoltán média- és digitális pedagógiakutató, az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja az M1-en arról beszélt, hogy a mesterséges intelligenciát az ember alkotja és az ember irányítja. Az MI-vel foglalkozó szakember hangsúlyozta:
a történelemben minden technológia felfordulással járt, csakúgy, mint az MI, de nem félni kell tőle, hanem kipróbálni, megérteni, hosszú távon pedig használni.
„Az elmúlt évtizedben a digitalizáció kapcsán nagyon sokat beszélünk arról, hogy milyen módon átalakul a munka világa, és a mesterséges intelligencia az a trend, ami mindenképpen egy ugrást fog jelenteni. Ez nem azt jelenti, hogy az embereknek meg fog szűnni a munkája. Sőt! Ez azt jelenti, hogy más jellegű lesz maga a munka. Nyilván mindig kihívást hordoz egy technológiaváltás, mesterséges intelligencia esetében azt kell tudomásul vennünk, hogy ez a technológia asszisztensként működik. Segítőként működik” – hangsúlyozta Szűts Zoltán.