Tech
Digitális jelenléttel az elszigeteltség ellen karácsonykor is
Bár ritkábban találkozunk, a digitális eszközök gazdagítják a családi kapcsolattartást
Így december legelején a legtöbb családban már elkezdődnek az izgatott, könnyebb vagy bonyolultabb egyeztetések arról, hogy kinél, mikor, mennyi időt töltsön együtt a család, hogyan ünnepeljenek együtt. A mindennapokban kiemelten fontos eszközei a kapcsolattartásnak a digitális lehetőségek, mint az e-mail, chat, közösségi média használat vagy videochat, még akkor is, ha az eNET kutatása szerint minden második rendszeres internethasználó legalább negyedévente személyesen is találkozik az egész családdal.
Hogyan változott a családi kommunikáció az elmúlt tíz évben? Az internetezők héttizede (71%) úgy véli, régen fontosabb volt a családtagoknak, hogy személyesen is találkozzanak – és minél idősebb valaki, annál inkább így vélekedik. Ugyanakkor, a digitális eszközök használatának pozitív hozadéka, hogy ezeknek köszönhetően könnyebb és jobb minőségű lett a családon belüli kapcsolattartás – ezzel az állítással a netezők 57 százaléka ért egyet.
Másik pozitív hatása a kapcsolattartás rendszerességében mutatkozik meg: a felnőtt internetezők 63 százaléka úgy véli, hogy a digitális eszközöknek köszönhetően gyakrabban kommunikálnak távol lévő családtagjaikkal, mint tíz évvel ezelőtt. Érdekes az idősebb generáció, a baby-boomerek (54-72 évesek) állásfoglalása ebben a kérdésben. Bár ők gondolják leginkább, hogy régen az emberek jobban igényelték a személyes kapcsolattartást, ugyanakkor ők érzékelik leginkább a digitális kapcsolattartás pozitív hatásait is, mint a gyakoribb és jobb minőségű kommunikáció – valamint, ők látják leginkább úgy, hogy ezen eszközök segítik az idősebb generációk bevonását a család életébe.
Hogy a digitális eszközhasználat inkább kitölti és gazdagabbá teszi a személyes találkozások között eltelt időt, azt az is mutatja, hogy csak a kérdezettek 30 százaléka vélte a saját kapcsolattartására nézve jellemzőnek, hogy ritkábban találkozik távolabb élő családtagjával, hiszen digitális eszközökkel is tudnak kapcsolatot tartani, és az elegendő/megfelelő.
Jellemző az is, hogy a térbeli távolság is hatással van a kapcsolatokra: minél távolabb lakik a családtag, annál inkább megjelennek a digitális kapcsolattartási formák – chat üzenet, e-mail, internetes telefonálás, videotelefonálás/ videochat. Ezzel együtt, a mobil és vezetékes hívást használók aránya is enyhén, de fokozatosan csökken a távolság növekedésével.
Idősebb generáció: digitális jelenléttel jobban bevonhatóak a család életébe
A kapcsolattartásban (karácsonykor, de a mindennapokban is) nemcsak a földrajzi távolságokat kell áthidalnunk, hanem az esetleges generációk közötti különbözőségeket is. A felnőtt netezők majdnem fele (46% – azok körében, ahol van idős(ebb) családtag) jelezte, hogy családjukban vannak olyan idősek, akik kihasználják az internet és a digitális világ nyújtotta lehetőségeket, vagyis, van egy olyan alap készségük, amire építeni lehet akkor, amikor a digitális eszközök használatával szeretnénk erősíteni és gazdagítani a kapcsolattartást. Az idősebb generációnak a családi életben való jelenlétét a netezők negyede (27%) nagyon aktívnak tartja, további 47 százalék úgy érzékeli, hogy idősebb családtagjaikra szükség esetén számíthatnak. Az idősebbek családi életben való részvételének intenzitásával a netezők 59 százaléka teljesen elégedett – ugyanakkor, csak 46 százalékuk gondolja, hogy ez a helyzet az idősebb családtagok számára is teljes mértékben kielégítő. A rendszeres internethasználók szerint idősebb családtagjaik aktívabban szeretnének részt venni a család életében.
Milyen szerepe lehet ebben a folyamatban a digitális lehetőségeknek? A netezők fele teljesen vagy inkább egyetért azzal, hogy az új digitális kommunikációs lehetőségek használata megkönnyíti a családban élő idősebb generáció részvételét a családi életben. Ebben a család fiatalabb tagjai segítenek az idősebbeknek: a netezők 44 százalékának családjában jellemző, hogy a fiatalabbak igyekeznek rávenni az idősebbeket az új digitális kommunikációs formák használatára, és a kérdezettek több mint felénél segítik az idősebbeket abban, hogy hogyan használják ezeket. Sőt, 29 százalékuknál az (is) jellemző, hogy digitális szolgáltatást vagy lehetőséget adnak, ajándékoznak idősebb családtagjuknak, elősegítve így az egymás közötti kapcsolattartást, az élmények megosztását. A családi együttlétet segítheti, erősítheti az is, ha a karácsonyi családi összejövetelbe egy távoli családtagot videóhívással, videóchattel tudnak bekapcsolni – ilyen az internetezők negyedénél fordul elő.
Karácsonykor meg akarjuk osztani egymással az élményt
A karácsonyi időszak „felpörgeti” a családi kapcsolattartást: tízből négy netező (39%) a háromnapos karácsonyi ünnep alatt a hétköznapokhoz képest nagyobb intenzitással tart kapcsolatot a vele nem együtt élő családtagokkal, s csak 5 százalék kommunikál ilyenkor kevesebbet (felük esetében nem változik a kapcsolattartások intenzitása az ünnepek hatására). Az ünnepek alatt is leginkább mobilon és chat üzenetben kommunikálunk az éppen velünk nem lévő családtagjainkkal (69% és 48%), négyből egy netező használ ilyenkor vezetékes telefont. Az ünnepi időszakban felértékelődik a hagyományos postai úton történő és a közösségi média felületeken való kapcsolattartás szerepe is a mindennapokhoz képest, vagyis ilyenkor többen küldünk képeslapokat a távolabb elő szeretteinknek, és köszöntjük őket a Facebook-on vagy más közösségi média oldalakon.
Hogy hogyan tervezik együtt tölteni a különböző generációk az elkövetkező karácsonyt, mennyire ismerik egymás kívánságlistáját, és mit gondolnak a digitális ajándékokról – e témaköröket járjuk körbe hamarosan, az eNET – Telekom „Jelentés az internetgazdaságról” karácsonyi kutatásához tartozó további eredmények bemutatásával.
Tech
Bíró Ada nem létezik, mégis műsort vezet (videó)
Forradalmi újítással indult újabb évadában a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsora.
Bíró Adának hívják a Duna csatorna Delta című tudományos-ismeretterjesztő műsorának új műsorvezetőjét, akinek megjelenését, arcát és hangját egyaránt a mesterséges intelligencia (MI) hozta létre korábban már meglévő programokból – hangzott el az M1 hétfő esti Híradójában.
Mondanivalóját teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg, ezzel együtt a mesterséges intelligencia segítségével életre hívott képi és nyelvi modell Fejős Ádám állandó műsorvezetőtársa lett a Deltában.
Dudás Viktor filmszakértő szerint a Delta éppen az a műsor, ahol egy ilyen egyedülálló technológiai újdonságnak helye és adott esetben fontos szerepe is van.
„Abszolút helye van egy ilyen műsorban egy ilyen megjelenésnek, hiszen ott, ahol a tudománnyal foglalkozunk és az abszolút újításokat igyekszik bemutatni a műsor, ott abszolút adekvát, hogy a legmagasabb szintű technikai újítások akár a műsor megszólalóinak a megjelenítésében is részesek legyenek”
– fogalmazott Dudás Viktor. Hozzátette: ez egy nagyon érdekes újítás, nagyon kíváncsian várja, hogyan fog a közönség erre reagálni, „mert ilyet még mi Magyarországon nem láttunk képernyőn”.
A legmodernebb nyelvi modellt használták ahhoz, hogy az MI által megalkotott műsorvezető szépen beszéljen magyarul, a legújabb videós modellt pedig ahhoz, hogy megmozdulhasson. Mint a műsorban elhangzott, ezen technológiák érzékeny egyensúlya kellett ahhoz, hogy Bíró Ada elmondhassa a nézőknek a nagyvilágból az aktuális tudományos híreket.
Szűts Zoltán média- és digitális pedagógiakutató, az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja az M1-en arról beszélt, hogy a mesterséges intelligenciát az ember alkotja és az ember irányítja. Az MI-vel foglalkozó szakember hangsúlyozta:
a történelemben minden technológia felfordulással járt, csakúgy, mint az MI, de nem félni kell tőle, hanem kipróbálni, megérteni, hosszú távon pedig használni.
„Az elmúlt évtizedben a digitalizáció kapcsán nagyon sokat beszélünk arról, hogy milyen módon átalakul a munka világa, és a mesterséges intelligencia az a trend, ami mindenképpen egy ugrást fog jelenteni. Ez nem azt jelenti, hogy az embereknek meg fog szűnni a munkája. Sőt! Ez azt jelenti, hogy más jellegű lesz maga a munka. Nyilván mindig kihívást hordoz egy technológiaváltás, mesterséges intelligencia esetében azt kell tudomásul vennünk, hogy ez a technológia asszisztensként működik. Segítőként működik” – hangsúlyozta Szűts Zoltán.
Tech
Újabb iskolákat fejleszt a High-Tech Suli program
Minden eddiginél több, összesen 127 iskolai alapítvány pályázott a támogatásra.
A benyújtott szakmai anyagok kiemelkedő színvonala miatt a támogató és az értékelő bizottság úgy döntött, hogy az eredeti kiíráshoz képest eggyel több – összesen hat – intézmény juthat hozzá a mintegy 40 millió forintos fejlesztéshez – közölte a Mészáros Csoport az MTI-vel.
A Mészáros Csoport High-Tech Suli programjának ötödik pályázatán modern, 21. századi digitális tanterem kialakítására és a hozzá kapcsolódó szakmai program megvalósítására támogatást nyert el:
- a Cecei Általános Iskola,
- a Csopaki Református Általános Iskola,
- a Herceghalmi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola,
- a Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Általános Iskola,
- a Monori Jászai Mari Általános Iskola és
- a Szegedi Gregor József Általános Iskola.
Horváth Ádám, a program szakmai vezetője szerint
az évről évre növekvő pályázati anyagok számából az látszik, hogy folyamatos az érdeklődés a High-Tech Suli program iránt; a rendkívül magas színvonalú szakmai anyagokból kiderült, hogy már minden pályázó számára egyértelmű, milyen hatalmas lehetőség egy ilyen terem: nemcsak bizonyos kompetenciák fejlesztésében nyújt kiemelkedő segítséget, de a diákok későbbi munkaerőpiaci elhelyezkedésben is.
Mára olyan közösség lettünk, amelyhez bárki szívesen csatlakozna – fogalmazott Horváth Ádám.
A közleményben hangsúlyozták: a program egyedülálló és több elemében is újszerű, az iskola által kijelölt termet felújítják és olyan modern digitális eszközökkel látják el, „amelyekkel új dimenzióba kerül az oktatás”.
Számos high-tech eszközt kapnak az iskolák, a fejlesztés középpontjában mégis a tanuló és a tanár kapcsolata, az együttműködés hatékonyabbá tétele, a differenciálás támogatás és a készségfejlesztés áll.
A tárgyalkotó eszközök – 3D nyomtató, lézervágó – a tanulók komplex problémamegoldó készségét, technikai kompetenciáit és kiemelten a kommunikációs, együttműködési készségeit fejlesztik – részletezték.
Hozzátették: a tanárok féléves módszertani és eszközhasználati képzésen vesznek részt, illetve a többletmunkájuk elismeréseként havi bérkiegészítésben is részesülnek. Az új, minden igényt kielégítő tantermek várhatóan júniusra készülnek el, így a jövő tanévet már itt kezdhetik a nyertes iskolák diákjai.
Tech
A digitális gazdaság női példaképeit díjazták
Átadták a 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat díjait – közölték a szervezők, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) az MTI-vel.
A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerdán megrendezett gálán négy kategóriában hirdettek nyertest, és egy különdíjat adtak át.
A közlemény szerint a második alkalommal meghirdetett pályázatra olyan nőket lehetett ajánlani, akik példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generációk és a karrierváltó nők számára.
Olyan szervezetek jelölését várták, amelyek büszkék a női alkalmazottjaik teljesítményére, valamint szívesen mutatnának példát a női munkavállalóikon keresztül a szervezeti diverzitásra.
Az Év csapatjátékosa díjat Burjánné Tandari Zsuzsanna, az AGCO Hungary Kft. SAP-fejlesztője kapta. Rajki Annamária, a Magyar Telekom TV és Entertainment igazgatója érdemelte ki az Innovátor elismerést. Dőry Éva, a Cosmo Consult Business Central üzletágának Support vezetője az Inspiráló teljesítményért kategória nyertese lett, míg Balogh Tünde, az evosoft Hungary Ipari Automatizációs Üzletágnak a vezetője az Inspiráló felsővezető díjat vehette át.
A Különdíjat az oktatásért Özvegy Judit, a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola robotokat edukációs célra is alkalmazó tehetséggondozó pedagógusa kapta.