Tech
Digitálisan generált katarzis
Generálhat-e mesterséges intelligencia újabb portrét a mosolygó Mona Lisáról? Vagy inkább azt kéne kérdezni: lehetséges, hogy korunk legnagyobb művésze épp az az ember, aki ezt az intelligenciát megalkotja?
A művészetre a humánum egyik legfontosabb megnyilvánulásaként gondolunk, hiszünk benne, hogy ez tesz minket emberré, s talán épp ezért viseljük különösen nehezen, ha kénytelenek vagyunk upgradelni, újraértelmezni ezt a fogalmat. A Magyar Telekom innovációs rendezvénysorozata, a MOST Fórum harmadik kerekasztal-beszélgetése kísérletet tett arra, hogy a digitalizáció korában definiálja újra a művészetek lehetséges szerepeit és jelentéseit – áll közleményben.
A kreatív, alkotói gondolkodást és az intuíció képességét civilizációnk évezredek óta az emberi elme és lélek legalapvetőbb képességeként tartja számon. De vajon van-e jelentősége annak, hogy egy alkotást a lélek rezdülései szülnek, vagy akár egy algoritmus hozza létre, az ember által megadott számsorok alapján – ha mi magunk sem tudunk különbséget tenni a két végtermék, az ilyen módon elkészült mesterművek között?
A digitalizáció és a kultúra viszonya ugyanakkor nem csak az alkotó, hanem a befogadó, a közönség irányából is vizsgálható, sőt: a digitalizáció révén a közönség sokszor maga is alkotóvá lép elő. A technológia kínálta új lehetőségeknek köszönhetően minden eddiginél több kulturális terméket fogyasztunk, de ennek helyszíne már nem feltétlenül csak a múzeum, a koncertterem, a színház vagy a mozi. Bár vannak, akik a technológiai fejlődésben a klasszikus kultúra romba döntőjét látják, arra is számtalan példát találunk, amikor épp egy ötletesen felhasznált digitális eszköz révén sikerül megőrizni egy máskülönben pusztulásra ítélt értéket. A múlt és a jövő kulturális együttélésének szimbóluma, hogy a párizsi Notre Dame leégett és sokak által helyreállíthatatlannak ítélt tetőszerkezetét, épp egy közelmúltban készült lézeres „szkennelésnek” köszönhetően lehet majd mégis szinte tökéletesen rekonstruálni.
A Telekom idén indította el MOST Fórum nevű rendezvénysorozatát, melynek küldetése, hogy feltérképezze a digitalizáció terjedésének útjait, megmutassa, hogy életünk kiemelt területein milyen változásokat hoz a technológiai innováció. Az egészségügyről majd a munkaerőpiacról szóló első két rendezvény után április 24-én a kultúra világa került terítékre. A témáról Szentesi Éva író, a WMN főmunkatársa, Dr. German Kinga, a MOME egyetemi docense, Kónya Béla, a Ludwig Múzeum Műtárgyvédelmi és Restaurátor Osztályának osztályvezetője, Dr. Gyires-Tóth Bálint, a BME egyetemi adjunktusa és Vajdai Vilmos, a Katona József Színház színésze és a TÁP Színház alapítója beszélgettek.
 |
„Élvezem, hogy az új digitális médiának köszönhetően ennyire közel kerültek hozzám az olvasóim, ahogy az is nagy élmény, hogy én magam is szinte testközelből követhetem a hozzám közel álló művészeket” – mondta a rendezvényen Szentesi Éva. Vajdai Vilmos ars poeticája is hasonló alapokon nyugszik. A színházi művész előszeretettel alkalmazza az új technológiai eszközöket, hogy ezek segítségével bontsa fel a műfajok, előadásmódok kereteit, hogy ennek révén újszerű színházi élményt teremtsen.
„A jövő művészete már elkezdődött a médiaművészet megjelenésével, és napjaink nagy digitális fordulata a múzeumi gyűjteményekben is jelen van. Egyre több művész használ technológiát, számítógépet, és egyre több műtárgy jelenik meg a közösségi média felületeken” – hangsúlyozta Kónya Béla restaurátor. A kiállítóterek szerepének átalakulásával kapcsolatban a MOME docense, German Kinga hozzátette: „digitális látványelemek és interpretációs eszközök ma már természetesen jelennek meg a kortárs múzeumokban, alátámasztják a műtárgyakban rejlő és azokhoz köthető tartalmakat, és talán egyre jobban lebontják azokat a láthatatlan falakat, amelyek az aurával (tévesen) felruházott múzeumi helyszíneket még mindig gyakran körbeveszik.”
Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy a jövőben képes lesz-e mesterséges intelligencia kulturális termékeket létrehozni, Gyires-Tóth Bálint, a BME oktatója kiemelte: a mély tanulás alapú mesterséges intelligenciák ma már képesek bonyolult játékokban – például Go-ban – megverni a világ legjobb játékosait, művészi hatású festményeket és fotórealisztikus arcképeket generálni, illetve akár klasszikus vagy rock zenét is tudnak komponálni. Erre a kérdésre számtalan megvalósult példát láthattunk már, egészíti ki German Kinga: legutóbb egy bécsi kiállításon rajzolt egy robot a látogatók szeme láttára tájképet.
Az eseményen a T-Systems Magyarország NBIoT technológián alapuló, szenzoros műtárgyvédelmi megoldása és a MOME TechLab vonatkozó kulturális projektjei bemutatásra kerültek.
A MOST Fórum havonta új témával és új szakértő vendégekkel jelentkezik. A következő kerekasztal-beszélgetés a digitalizáció sportra gyakorolt hatását járja körbe május 30-án.
Tech
Bíró Ada nem létezik, mégis műsort vezet (videó)
Forradalmi újítással indult újabb évadában a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsora.
Bíró Adának hívják a Duna csatorna Delta című tudományos-ismeretterjesztő műsorának új műsorvezetőjét, akinek megjelenését, arcát és hangját egyaránt a mesterséges intelligencia (MI) hozta létre korábban már meglévő programokból – hangzott el az M1 hétfő esti Híradójában.
Mondanivalóját teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg, ezzel együtt a mesterséges intelligencia segítségével életre hívott képi és nyelvi modell Fejős Ádám állandó műsorvezetőtársa lett a Deltában.
Dudás Viktor filmszakértő szerint a Delta éppen az a műsor, ahol egy ilyen egyedülálló technológiai újdonságnak helye és adott esetben fontos szerepe is van.
„Abszolút helye van egy ilyen műsorban egy ilyen megjelenésnek, hiszen ott, ahol a tudománnyal foglalkozunk és az abszolút újításokat igyekszik bemutatni a műsor, ott abszolút adekvát, hogy a legmagasabb szintű technikai újítások akár a műsor megszólalóinak a megjelenítésében is részesek legyenek”
– fogalmazott Dudás Viktor. Hozzátette: ez egy nagyon érdekes újítás, nagyon kíváncsian várja, hogyan fog a közönség erre reagálni, „mert ilyet még mi Magyarországon nem láttunk képernyőn”.
A legmodernebb nyelvi modellt használták ahhoz, hogy az MI által megalkotott műsorvezető szépen beszéljen magyarul, a legújabb videós modellt pedig ahhoz, hogy megmozdulhasson. Mint a műsorban elhangzott, ezen technológiák érzékeny egyensúlya kellett ahhoz, hogy Bíró Ada elmondhassa a nézőknek a nagyvilágból az aktuális tudományos híreket.
Szűts Zoltán média- és digitális pedagógiakutató, az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja az M1-en arról beszélt, hogy a mesterséges intelligenciát az ember alkotja és az ember irányítja. Az MI-vel foglalkozó szakember hangsúlyozta:
a történelemben minden technológia felfordulással járt, csakúgy, mint az MI, de nem félni kell tőle, hanem kipróbálni, megérteni, hosszú távon pedig használni.
„Az elmúlt évtizedben a digitalizáció kapcsán nagyon sokat beszélünk arról, hogy milyen módon átalakul a munka világa, és a mesterséges intelligencia az a trend, ami mindenképpen egy ugrást fog jelenteni. Ez nem azt jelenti, hogy az embereknek meg fog szűnni a munkája. Sőt! Ez azt jelenti, hogy más jellegű lesz maga a munka. Nyilván mindig kihívást hordoz egy technológiaváltás, mesterséges intelligencia esetében azt kell tudomásul vennünk, hogy ez a technológia asszisztensként működik. Segítőként működik” – hangsúlyozta Szűts Zoltán.
Tech
Újabb iskolákat fejleszt a High-Tech Suli program
Minden eddiginél több, összesen 127 iskolai alapítvány pályázott a támogatásra.
A benyújtott szakmai anyagok kiemelkedő színvonala miatt a támogató és az értékelő bizottság úgy döntött, hogy az eredeti kiíráshoz képest eggyel több – összesen hat – intézmény juthat hozzá a mintegy 40 millió forintos fejlesztéshez – közölte a Mészáros Csoport az MTI-vel.
A Mészáros Csoport High-Tech Suli programjának ötödik pályázatán modern, 21. századi digitális tanterem kialakítására és a hozzá kapcsolódó szakmai program megvalósítására támogatást nyert el:
- a Cecei Általános Iskola,
- a Csopaki Református Általános Iskola,
- a Herceghalmi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola,
- a Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Általános Iskola,
- a Monori Jászai Mari Általános Iskola és
- a Szegedi Gregor József Általános Iskola.
Horváth Ádám, a program szakmai vezetője szerint
az évről évre növekvő pályázati anyagok számából az látszik, hogy folyamatos az érdeklődés a High-Tech Suli program iránt; a rendkívül magas színvonalú szakmai anyagokból kiderült, hogy már minden pályázó számára egyértelmű, milyen hatalmas lehetőség egy ilyen terem: nemcsak bizonyos kompetenciák fejlesztésében nyújt kiemelkedő segítséget, de a diákok későbbi munkaerőpiaci elhelyezkedésben is.
Mára olyan közösség lettünk, amelyhez bárki szívesen csatlakozna – fogalmazott Horváth Ádám.
A közleményben hangsúlyozták: a program egyedülálló és több elemében is újszerű, az iskola által kijelölt termet felújítják és olyan modern digitális eszközökkel látják el, „amelyekkel új dimenzióba kerül az oktatás”.
Számos high-tech eszközt kapnak az iskolák, a fejlesztés középpontjában mégis a tanuló és a tanár kapcsolata, az együttműködés hatékonyabbá tétele, a differenciálás támogatás és a készségfejlesztés áll.
A tárgyalkotó eszközök – 3D nyomtató, lézervágó – a tanulók komplex problémamegoldó készségét, technikai kompetenciáit és kiemelten a kommunikációs, együttműködési készségeit fejlesztik – részletezték.
Hozzátették: a tanárok féléves módszertani és eszközhasználati képzésen vesznek részt, illetve a többletmunkájuk elismeréseként havi bérkiegészítésben is részesülnek. Az új, minden igényt kielégítő tantermek várhatóan júniusra készülnek el, így a jövő tanévet már itt kezdhetik a nyertes iskolák diákjai.
Tech
A digitális gazdaság női példaképeit díjazták
Átadták a 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat díjait – közölték a szervezők, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) az MTI-vel.
A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerdán megrendezett gálán négy kategóriában hirdettek nyertest, és egy különdíjat adtak át.
A közlemény szerint a második alkalommal meghirdetett pályázatra olyan nőket lehetett ajánlani, akik példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generációk és a karrierváltó nők számára.
Olyan szervezetek jelölését várták, amelyek büszkék a női alkalmazottjaik teljesítményére, valamint szívesen mutatnának példát a női munkavállalóikon keresztül a szervezeti diverzitásra.
Az Év csapatjátékosa díjat Burjánné Tandari Zsuzsanna, az AGCO Hungary Kft. SAP-fejlesztője kapta. Rajki Annamária, a Magyar Telekom TV és Entertainment igazgatója érdemelte ki az Innovátor elismerést. Dőry Éva, a Cosmo Consult Business Central üzletágának Support vezetője az Inspiráló teljesítményért kategória nyertese lett, míg Balogh Tünde, az evosoft Hungary Ipari Automatizációs Üzletágnak a vezetője az Inspiráló felsővezető díjat vehette át.
A Különdíjat az oktatásért Özvegy Judit, a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola robotokat edukációs célra is alkalmazó tehetséggondozó pedagógusa kapta.