Kövess minket!

Tech

Digitálisan generált katarzis

Generálhat-e mesterséges intelligencia újabb portrét a mosolygó Mona Lisáról? Vagy inkább azt kéne kérdezni: lehetséges, hogy korunk legnagyobb művésze épp az az ember, aki ezt az intelligenciát megalkotja?

A művészetre a humánum egyik legfontosabb megnyilvánulásaként gondolunk, hiszünk benne, hogy ez tesz minket emberré, s talán épp ezért viseljük különösen nehezen, ha kénytelenek vagyunk upgradelni, újraértelmezni ezt a fogalmat. A Magyar Telekom innovációs rendezvénysorozata, a MOST Fórum harmadik kerekasztal-beszélgetése kísérletet tett arra, hogy a digitalizáció korában definiálja újra a művészetek lehetséges szerepeit és jelentéseit – áll közleményben.

A kreatív, alkotói gondolkodást és az intuíció képességét civilizációnk évezredek óta az emberi elme és lélek legalapvetőbb képességeként tartja számon. De vajon van-e jelentősége annak, hogy egy alkotást a lélek rezdülései szülnek, vagy akár egy algoritmus hozza létre, az ember által megadott számsorok alapján – ha mi magunk sem tudunk különbséget tenni a két végtermék, az ilyen módon elkészült mesterművek között?

A digitalizáció és a kultúra viszonya ugyanakkor nem csak az alkotó, hanem a befogadó, a közönség irányából is vizsgálható, sőt: a digitalizáció révén a közönség sokszor maga is alkotóvá lép elő. A technológia kínálta új lehetőségeknek köszönhetően minden eddiginél több kulturális terméket fogyasztunk, de ennek helyszíne már nem feltétlenül csak a múzeum, a koncertterem, a színház vagy a mozi. Bár vannak, akik a technológiai fejlődésben a klasszikus kultúra romba döntőjét látják, arra is számtalan példát találunk, amikor épp egy ötletesen felhasznált digitális eszköz révén sikerül megőrizni egy máskülönben pusztulásra ítélt értéket. A múlt és a jövő kulturális együttélésének szimbóluma, hogy a párizsi Notre Dame leégett és sokak által helyreállíthatatlannak ítélt tetőszerkezetét, épp egy közelmúltban készült lézeres „szkennelésnek” köszönhetően lehet majd mégis szinte tökéletesen rekonstruálni.

A Telekom idén indította el MOST Fórum nevű rendezvénysorozatát, melynek küldetése, hogy feltérképezze a digitalizáció terjedésének útjait, megmutassa, hogy életünk kiemelt területein milyen változásokat hoz a technológiai innováció. Az egészségügyről majd a munkaerőpiacról szóló első két rendezvény után április 24-én a kultúra világa került terítékre. A témáról Szentesi Éva író, a WMN főmunkatársa, Dr. German Kinga, a MOME egyetemi docense, Kónya Béla, a Ludwig Múzeum Műtárgyvédelmi és Restaurátor Osztályának osztályvezetője, Dr. Gyires-Tóth Bálint, a BME egyetemi adjunktusa és Vajdai Vilmos, a Katona József Színház színésze és a TÁP Színház alapítója beszélgettek.

„Élvezem, hogy az új digitális médiának köszönhetően ennyire közel kerültek hozzám az olvasóim, ahogy az is nagy élmény, hogy én magam is szinte testközelből követhetem a hozzám közel álló művészeket” – mondta a rendezvényen Szentesi Éva. Vajdai Vilmos ars poeticája is hasonló alapokon nyugszik. A színházi művész előszeretettel alkalmazza az új technológiai eszközöket, hogy ezek segítségével bontsa fel a műfajok, előadásmódok kereteit, hogy ennek révén újszerű színházi élményt teremtsen.

„A jövő művészete már elkezdődött a médiaművészet megjelenésével, és napjaink nagy digitális fordulata a múzeumi gyűjteményekben is jelen van. Egyre több művész használ technológiát, számítógépet, és egyre több műtárgy jelenik meg a közösségi média felületeken” – hangsúlyozta Kónya Béla restaurátor. A kiállítóterek szerepének átalakulásával kapcsolatban a MOME docense, German Kinga hozzátette: „digitális látványelemek és interpretációs eszközök ma már természetesen jelennek meg a kortárs múzeumokban, alátámasztják a műtárgyakban rejlő és azokhoz köthető tartalmakat, és talán egyre jobban lebontják azokat a láthatatlan falakat, amelyek az aurával (tévesen) felruházott múzeumi helyszíneket még mindig gyakran körbeveszik.”

Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy a jövőben képes lesz-e mesterséges intelligencia kulturális termékeket létrehozni, Gyires-Tóth Bálint, a BME oktatója kiemelte: a mély tanulás alapú mesterséges intelligenciák ma már képesek bonyolult játékokban – például Go-ban – megverni a világ legjobb játékosait, művészi hatású festményeket és fotórealisztikus arcképeket generálni, illetve akár klasszikus vagy rock zenét is tudnak komponálni. Erre a kérdésre számtalan megvalósult példát láthattunk már, egészíti ki German Kinga: legutóbb egy bécsi kiállításon rajzolt egy robot a látogatók szeme láttára tájképet.

Az eseményen a T-Systems Magyarország NBIoT technológián alapuló, szenzoros műtárgyvédelmi megoldása és a MOME TechLab vonatkozó kulturális projektjei bemutatásra kerültek.

A MOST Fórum havonta új témával és új szakértő vendégekkel jelentkezik. A következő kerekasztal-beszélgetés a digitalizáció sportra gyakorolt hatását járja körbe május 30-án.

Tech

A digitális gazdaság női példaképeit díjazták

Átadták a 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat díjait – közölték a szervezők, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) az MTI-vel.

Közzétéve:

A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerdán megrendezett gálán négy kategóriában hirdettek nyertest, és egy különdíjat adtak át.

A közlemény szerint a második alkalommal meghirdetett pályázatra olyan nőket lehetett ajánlani, akik példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generációk és a karrierváltó nők számára.

Olyan szervezetek jelölését várták, amelyek büszkék a női alkalmazottjaik teljesítményére, valamint szívesen mutatnának példát a női munkavállalóikon keresztül a szervezeti diverzitásra.  

Az Év csapatjátékosa díjat Burjánné Tandari Zsuzsanna, az AGCO Hungary Kft. SAP-fejlesztője kapta. Rajki Annamária, a Magyar Telekom TV és Entertainment igazgatója érdemelte ki az Innovátor elismerést. Dőry Éva, a Cosmo Consult Business Central üzletágának Support vezetője az Inspiráló teljesítményért kategória nyertese lett, míg Balogh Tünde, az evosoft Hungary Ipari Automatizációs Üzletágnak a vezetője az Inspiráló felsővezető díjat vehette át.

A Különdíjat az oktatásért Özvegy Judit, a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola robotokat edukációs célra is alkalmazó tehetséggondozó pedagógusa kapta.

Tovább olvasom

Tech

Minden harmadik magyar kártyabirtokos fizet rendszeresen mobillal

A bankkártyát használó magyarok digitalizáltsága tovább nőtt, elsősorban a mobilfizetés és az online vásárlás terén, de a külföldi utazások és költések is újra elérték a pandémia előtti szintet.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A 97 százalékos magyarországi bankkártya-penetráció mellett tovább nőtt és eléri a 63 százalékot azok aránya, akik nagyon gyakran, egy héten többször is bankkártyával fizetnek bolti vásárlásaik során, a kártyát napi szinten használók aránya pedig már 23 százalék. A banki ügyfelek 85 százalékánál hetente egyszer biztosan bankkártyával történik a bolti fizetés. A kártyát fizetésre egyáltalán nem használók tábora tovább csökkent, arányuk ma már mindössze 3 százalék – írja az MTI a Mastercard Bankkártyahasználati szokások és attitűdök című kutatásának eredményeire hivatkozva.

A megkérdezettek 63 százaléka kártyával intézi az online számlafizetéseket, a csekkes befizetések aránya pedig 41 százalékról 36-ra csökkent.

A hagyományos bankok szolgáltatásai mellett két év alatt két és félszeresére nőtt azok száma, akik valamelyik neobanknál nyitottak számlát. A növekedés főleg a fiatalok körében volt kiugró, ahol 4 százalékról 17 százalékra nőtt a nem hagyományos banki ügyfelek aránya. A magyar neobanki ügyfelek 10 százaléka már ezt a kártyáját használja minden vásárlása során, ugyanakkor a többség inkább csak kisebb összegeket tárol rajta. A neobanki kártyák esetén a külföldi webshopos vásárlás (68 százalék) és a külföldi tartózkodás során történő fizetés (60 százalék) a használat leggyakoribb módja.

A kártyás fizetés népszerűsége a magyarok körében nem csak belföldön, de nemzetközi útjaik során is nőtt. Az utazás során a megkérdezettek 69 százaléka használta a kártyáját (63 százalék vásárlásra és mindössze 6 százalék aki kizárólag pénzfelvételre).

A magyarok egyharmada (33 százalék) kezdeményezett tavaly mobilfizetést, szemben a 2022-es év 26 százalékos arányával. A mobilfizetés szintén a fiatalok körében a leggyakoribb, itt a megkérdezettek 43 százaléka adott pozitív választ, de az idősebb korosztálynál is eléri a 21 százalékot azok aránya, akik rendszeresen fizetnek így.

A 18-65 év közötti, bankszámlával rendelkező városi lakosságra reprezentatív eredményt mutató kutatás szerint 88 százalék tud a mobilbanki applikációk létezéséről és 68 százalék használja is azt; ez 8 százalékos növekedést jelent egy év alatt, öt év alatt pedig közel 40 százalékot. Leggyakrabban átutalásokra, egyenleg lekérdezésre, tranzakciók ellenőrzésére és online fizetés hitelesítésére használják.

A Covidot követően némi megtorpanás volt tapasztalható az online térben, hiszen míg a járvány idején 87 százalék volt az online vásárlók aránya, ez a világjárvány után 81-83 százalék közé állt vissza. 2023 őszére azonban újra csúcsot döntött a vásárlási láz: a megkérdezettek 88 százaléka vett valamit az interneten a felmérést megelőző fél évben.

Az internetes vásárlások során használt fizetési módok közül az online bankkártyás fizetés a legnépszerűbb (67 százalék), ezt követi a kártyás utánvét (44 százalék), majd a készpénzes utánvét (40 százalék).

Az adatok összesítése után az látszik, hogy 85 százalék azok aránya, akik fizetnek online vásárláskor kártyával.

A megkérdezettek közel ötöde (18 százalék) vásárol rendszeresen külföldi webshopból, 45 százalék ennél valamivel ritkábban, míg 37 százalék azok aránya, akik még sosem tettek így.

A felmérésben résztvevők kétharmada tapasztalt valamilyen visszaélési kísérletet az interneten, a legtöbb esetben ebből szerencsére semmilyen káruk nem lett, 15 százaléknál viszont a veszteség többnyire (az esetek 61 százalékában) 50 ezer forint alatt maradt.

Tovább olvasom

Tech

Hekkertámadás: sokmilliárdos kár érte a magyarországi Pepcót

A cég feljelentést tett, de nem tudják, vissza lehet-e szerezni az ellopott pénzt.

Közzétéve:

A Pepco egyik budapesti üzlete, fotó: MTVA/MTI/Róka László

Adathalász-támadást intéztek a Pepco magyarországi üzletága ellen – írja a Világgazdaság. A Pepco bejelentése szerint mintegy 15 millió eurót veszített a hackertámadásban. 

Ez átszámítva mintegy 6 milliárd forintnak felel meg.

A Pepco csoport úgy fogalmazott, egyelőre nem világos, hogy a pénzösszeget vissza lehet-e szerezni. Ugyanakkor azt is jelezték, hogy erőfeszítéseket tesznek a banki partnereiken és a rendőrségen keresztül is ennek érdekében.

Némiképp megnyugtató, hogy a jelenlegi információk szerint úgy tűnik, az incidens nem érintett semmilyen ügyfél-, beszállítói vagy dolgozói adatot. A Pepco azt is hangsúlyozta, hogy a csoport erős mérleggel rendelkezik, több mint 400 millió eurós likviditással készpénz- és hitelkeretből, illetve továbbra is erős cash flow-t termel a működéséből. További részleteket azonban nem közölt az adathalász-támadásról, így azt sem tudni, az pontosan mikor történt.

Azt ugyanakkor leszögezték, hogy rendkívül komolyan veszik a pénzügyi ellenőrzéseket és az informatikai biztonságot, éppen ezért most a teljes informatikai rendszer és az összes folyamat csoportszintű felülvizsgálatát végzik, hogy a jövőben ezek erőteljesebben biztosítsák az üzletmenetet.

A Pepcónak 248 üzlete van Magyarországon, az első negyedévben pedig csoportszinten 1,9 milliárd eurós árbevételt ért el.

Tovább olvasom