Tech
Drasztikus változás várható az autóiparban
Az automata vezetés és az alternatív mobilitás arra késztetik az iparág szereplőit, hogy újragondolják üzleti modelljüket.
Egyre nagyobb érdeklődés övezi a robottaxi szolgáltatás megjelenését. Az elmúlt egy évben Németországban megduplázódott a közösségi közlekedést, illetve a telekocsi vagy taxi szolgáltatást használók száma. Többek között ezek a legfőbb megállapításai a Roland Berger Automative Disruption Radar című legújabb kiadványának.
„A vezető nélküli mobilitásszolgáltatás-koncepció megvalósulásával nem kevesebb történik, mint hogy a szemünk előtt válik valóra egy technológiai álom” – mondta Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi ügyvezetője. Számos vállalattal egyetemben, egy arizonai cég például arra készül, hogy utcai forgalomba bocsássa az első önvezető taxiját. „Ha megnézzük azokat a mutatókat, amelyeket mindig vizsgálunk az iparági kutatásainkban, akkor egyértelműen az látható, hogy a mobilitási iparág minden várakozást felülmúlva a szemünk előtt alakul át” – mondta Schannen.
Világszerte nagy érdeklődés övezi a mobilitás új formáit, ugyanis egyre többen vannak azon az állásponton, hogy inkább robottaxit vennének igénybe, mintsem a saját autóikkal körözzenek a városban. Amerikában a városi lakosság 40%-a van ezen a véleményen – szemben a 2017-es évi eleji 36%-kal -, míg Kínában a fiatal lakosság 26%-a képviseli ezt az álláspontot – ahol az előző évben, csak 17%-os volt a téma támogatottsága. A közösségi közlekedés, a telekocsi-, vagy a taxi szolgáltatások, mint a mobilitást jelenlegi képviselői iránt az elmúlt évben megnövekedtek az igények. Az amerikai városlakók 13%-a, a szingapúri lakosok több, mint 16%, valamint a kínai polgárok több, mint 18% használja ezeket a közlekedési szolgáltatásokat. Annak ellenére, hogy ezen szolgáltatások használatának mértéke Németországban alacsonyabb, az elmúlt egy évben itt is növekedés volt tapasztalható, ugyanis 1,9 %-ról 3,7%-ra duplázódott meg az őket használók száma.
„A kutatásunk egyértelműen kimutatta, hogy az emberek világszerte egyre jobban vágynak a mobilitásra, de nem feltétlenül egy saját autó vásárlása révén” – magyarázta Schannen Frigyes. „A jövőre nézve ez azt jelenti, hogy a klasszikus értelemben vett új gépjárművek piacára eddig jellemző növekedés le fog lassulni, és ez a tendencia végül teljesen átírja majd az autógyártók és a beszállítók üzleti modelljét.”
Ahogy a fogyasztók igényei növekednek az új mobilitási modellek irányába, azzal egyidejűleg egyfajta hangsúlyeltolódást is tapasztalunk az autóipari szereplők és befektetők részéről. Például a mobilitás szolgáltatásokkal és automata vezetéssel foglalkozó R&D dolgozók száma ugrásszerűen megnőtt a tavalyi évben 41 000-ről 51 000 főre, amely 22,5%-os emelkedést jelent.
„Néhány hatóság már fontolgatja annak a lehetőségét, hogy betiltják a városközpontokban történő autóközlekedést. Ebből is jól látható, hogy számos olyan tényező is van, amely felgyorsíthatja az itt taglalt változások elterjedését” – magyarázta Schannen Frigyes. „Nem csak a nagyvárosok, de a vidék is új közlekedési formák után kiált, nem beszélve az öregedő lakosság igényeiről. Az elkövetkezendő években jelentős robottaxi használatnak lehetünk majd szemtanúi a vidéki környezetben is.”
Egy másik fontos hatása az összekötöttség és automata vezetés területén felbukkanó új fejlesztéseknek, hogy az iparág vezető vállalatai nyomás alá helyeződnek a mobilitási piacra belépni kívánó IT és technológia vállalatok részéről. „A verseny az új mobilitási univerzum vezető helyéért már rég elkezdődött. Azon autóipari vállalatok, akik elmulasztják, hogy ennek megfelelően pozícionálják magukat és komolyan megvizsgálják az üzleti modelljüket, azzal fognak szembesülni, hogy valaki már azelőtt kiharapott egy szeletet a piacukból, mielőtt ők azt észrevették volna” – foglalta össze mondandóját Schannen Frigyes.
Tech
Bíró Ada nem létezik, mégis műsort vezet (videó)
Forradalmi újítással indult újabb évadában a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsora.
Bíró Adának hívják a Duna csatorna Delta című tudományos-ismeretterjesztő műsorának új műsorvezetőjét, akinek megjelenését, arcát és hangját egyaránt a mesterséges intelligencia (MI) hozta létre korábban már meglévő programokból – hangzott el az M1 hétfő esti Híradójában.
Mondanivalóját teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg, ezzel együtt a mesterséges intelligencia segítségével életre hívott képi és nyelvi modell Fejős Ádám állandó műsorvezetőtársa lett a Deltában.
Dudás Viktor filmszakértő szerint a Delta éppen az a műsor, ahol egy ilyen egyedülálló technológiai újdonságnak helye és adott esetben fontos szerepe is van.
„Abszolút helye van egy ilyen műsorban egy ilyen megjelenésnek, hiszen ott, ahol a tudománnyal foglalkozunk és az abszolút újításokat igyekszik bemutatni a műsor, ott abszolút adekvát, hogy a legmagasabb szintű technikai újítások akár a műsor megszólalóinak a megjelenítésében is részesek legyenek”
– fogalmazott Dudás Viktor. Hozzátette: ez egy nagyon érdekes újítás, nagyon kíváncsian várja, hogyan fog a közönség erre reagálni, „mert ilyet még mi Magyarországon nem láttunk képernyőn”.
A legmodernebb nyelvi modellt használták ahhoz, hogy az MI által megalkotott műsorvezető szépen beszéljen magyarul, a legújabb videós modellt pedig ahhoz, hogy megmozdulhasson. Mint a műsorban elhangzott, ezen technológiák érzékeny egyensúlya kellett ahhoz, hogy Bíró Ada elmondhassa a nézőknek a nagyvilágból az aktuális tudományos híreket.
Szűts Zoltán média- és digitális pedagógiakutató, az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja az M1-en arról beszélt, hogy a mesterséges intelligenciát az ember alkotja és az ember irányítja. Az MI-vel foglalkozó szakember hangsúlyozta:
a történelemben minden technológia felfordulással járt, csakúgy, mint az MI, de nem félni kell tőle, hanem kipróbálni, megérteni, hosszú távon pedig használni.
„Az elmúlt évtizedben a digitalizáció kapcsán nagyon sokat beszélünk arról, hogy milyen módon átalakul a munka világa, és a mesterséges intelligencia az a trend, ami mindenképpen egy ugrást fog jelenteni. Ez nem azt jelenti, hogy az embereknek meg fog szűnni a munkája. Sőt! Ez azt jelenti, hogy más jellegű lesz maga a munka. Nyilván mindig kihívást hordoz egy technológiaváltás, mesterséges intelligencia esetében azt kell tudomásul vennünk, hogy ez a technológia asszisztensként működik. Segítőként működik” – hangsúlyozta Szűts Zoltán.
Tech
Újabb iskolákat fejleszt a High-Tech Suli program
Minden eddiginél több, összesen 127 iskolai alapítvány pályázott a támogatásra.
A benyújtott szakmai anyagok kiemelkedő színvonala miatt a támogató és az értékelő bizottság úgy döntött, hogy az eredeti kiíráshoz képest eggyel több – összesen hat – intézmény juthat hozzá a mintegy 40 millió forintos fejlesztéshez – közölte a Mészáros Csoport az MTI-vel.
A Mészáros Csoport High-Tech Suli programjának ötödik pályázatán modern, 21. századi digitális tanterem kialakítására és a hozzá kapcsolódó szakmai program megvalósítására támogatást nyert el:
- a Cecei Általános Iskola,
- a Csopaki Református Általános Iskola,
- a Herceghalmi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola,
- a Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Általános Iskola,
- a Monori Jászai Mari Általános Iskola és
- a Szegedi Gregor József Általános Iskola.
Horváth Ádám, a program szakmai vezetője szerint
az évről évre növekvő pályázati anyagok számából az látszik, hogy folyamatos az érdeklődés a High-Tech Suli program iránt; a rendkívül magas színvonalú szakmai anyagokból kiderült, hogy már minden pályázó számára egyértelmű, milyen hatalmas lehetőség egy ilyen terem: nemcsak bizonyos kompetenciák fejlesztésében nyújt kiemelkedő segítséget, de a diákok későbbi munkaerőpiaci elhelyezkedésben is.
Mára olyan közösség lettünk, amelyhez bárki szívesen csatlakozna – fogalmazott Horváth Ádám.
A közleményben hangsúlyozták: a program egyedülálló és több elemében is újszerű, az iskola által kijelölt termet felújítják és olyan modern digitális eszközökkel látják el, „amelyekkel új dimenzióba kerül az oktatás”.
Számos high-tech eszközt kapnak az iskolák, a fejlesztés középpontjában mégis a tanuló és a tanár kapcsolata, az együttműködés hatékonyabbá tétele, a differenciálás támogatás és a készségfejlesztés áll.
A tárgyalkotó eszközök – 3D nyomtató, lézervágó – a tanulók komplex problémamegoldó készségét, technikai kompetenciáit és kiemelten a kommunikációs, együttműködési készségeit fejlesztik – részletezték.
Hozzátették: a tanárok féléves módszertani és eszközhasználati képzésen vesznek részt, illetve a többletmunkájuk elismeréseként havi bérkiegészítésben is részesülnek. Az új, minden igényt kielégítő tantermek várhatóan júniusra készülnek el, így a jövő tanévet már itt kezdhetik a nyertes iskolák diákjai.
Tech
A digitális gazdaság női példaképeit díjazták
Átadták a 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat díjait – közölték a szervezők, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) az MTI-vel.
A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerdán megrendezett gálán négy kategóriában hirdettek nyertest, és egy különdíjat adtak át.
A közlemény szerint a második alkalommal meghirdetett pályázatra olyan nőket lehetett ajánlani, akik példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generációk és a karrierváltó nők számára.
Olyan szervezetek jelölését várták, amelyek büszkék a női alkalmazottjaik teljesítményére, valamint szívesen mutatnának példát a női munkavállalóikon keresztül a szervezeti diverzitásra.
Az Év csapatjátékosa díjat Burjánné Tandari Zsuzsanna, az AGCO Hungary Kft. SAP-fejlesztője kapta. Rajki Annamária, a Magyar Telekom TV és Entertainment igazgatója érdemelte ki az Innovátor elismerést. Dőry Éva, a Cosmo Consult Business Central üzletágának Support vezetője az Inspiráló teljesítményért kategória nyertese lett, míg Balogh Tünde, az evosoft Hungary Ipari Automatizációs Üzletágnak a vezetője az Inspiráló felsővezető díjat vehette át.
A Különdíjat az oktatásért Özvegy Judit, a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola robotokat edukációs célra is alkalmazó tehetséggondozó pedagógusa kapta.