Tech
Egészségtudatosabbak az okosórák és okoskarkötők hazai használói
Magyarországon jelenleg minden tizedik felnőtt internetező hord okosórát és/vagy karkötőt, okostelefonos aktivitásmérő alkalmazást pedig negyedük szokott használni.
Az internetezők fele monitorozza élettani paramétereit
Az elmúlt egy évben a 18 évnél idősebb internetezők több, mint fele használt fizikai aktivitása/állapota méréséhez kapcsolódó eszközt (például okosóra, aktivitásmérő), alkalmazást (például okostelefonos applikációval történő alvás mérés, lépésszámlálás). 8 százalékuk kipróbálta, de jelenleg már egyiket sem használja. Utóbbi oka elsősorban az, hogy a felhasználóknak nem volt szükségük a mérésekre, a kapott adatokat semmire sem használták vagy csupán elfelejtették használni magát az eszközt. Jelenleg körülbelül 2,6 millió felnőtt internetező szokta valamilyen módon monitorozni aktivitását, negyedük használ okostelefonos alkalmazást, harmaduk hagyományos (nem okos) eszközt, pléldául vérnyomásmérőt, vércukorszintmérőt, tízből egy internetező pedig okosórát és/vagy okoskarkötőt – áll közlményben.
Azok körében, akik most nem használnak semmilyen eszközt, a legmagasabb kipróbálási hajlandósága (18%) az alkalmazásoknak van, további 13 százalék próbálna ki okosórát, 7 százalék pedig okoskarkötőt.
Az okosórák iránt nagyobb az érdeklődés, mint a karkötők iránt
A férfiak 13 százaléka, míg a nők 6 százaléka szokott okosórát és/vagy karkötőt hordani. A fővárosiak (15%), és a tanulók/hallgatók körében a legmagasabb (16%) a csuklón viselhető okos eszközzel rendelkezők aránya.
Az okosórát használók korábban léptek be a piacra, mint a karkötőt használók. 42 százalék több, mint egy éve, 32 százalék az elmúlt egy évben, 26 százalék az elmúlt fél évben kezdett el órát használni. A karkötőt használók 40 százaléka több, mint egy éve, 20 százaléka az elmúlt egy évben, 40 százaléka pedig csak fél éve használ ilyen típusú eszközt. Ez részben magyarázható azzal, hogy a magasabb árkategórias okosórák hamarabb jelentek meg a piacon, az alacsonyabb árú, viszonylag megbízható méréseket produkáló, második-harmadik generációs karkötők pedig az elmúlt 1 évben jelentek meg. Másrészt a fogyasztói trendek változása is indokolja az eltérést.
A beszerzés módját tekintve leginkább az ajándékozás jellemző az okosórák esetében, az órával rendelkezők 60 százaléka az eszközt ajándékba kapta (családtagtól, baráttól, vagy egy termék mellé promóciós céllal) és 40 százalék vásárolta saját magának. Ezzel szemben azoknál, akik okoskarkötővel rendelkeznek fordított ez az arány és 60 százalékuk vásárolta magának.
Az okosórát használóknál a nagyobb, ismertebb márkák típusai a legelterjedtebbek, mint a Huawei Watch, a Samsung Watch és az Apple Watch. Ez visszatükröződik a legelterjedtebb okostelefonos alkalmazások használatában is, a legtöbben a Huawei Health, Samsung Health, Nike+ és Runkeeper alkalmazásokat használják. A karkötőt használók körében viszont a Xiaomi Mi Band termékei a legelterjedtebbek idehaza. A válaszadók ötöde azonban nem tudja, hogy milyen típusú órát és/vagy karkötőt hord.
Eszünk, alszunk, sétálunk
Mind az órát, mind a karkötőt használók kétharmada minden nap szokta viselni eszközét. Az órát használók kétharmada kizárólag napközben, a karkötővel rendelkezők 60 százaléka pedig éjszaka, alvás közben is viseli az eszközét. Az okosórát és/vagy karkötőt használók között a leggyakrabban használt funkció a lépésszámlálás. Ezenfelül az órával rendelkezők 45 százaléka használja az órát hívás fogadásra/indításra és üzenetek olvasására, harmada figyeli a kalóriafogyasztását és a szívfrekvenciáját. A karkötővel rendelkezőknek is 60 százaléka monitorozza alvását és ugyancsak 60 százalék az elégetett kalória mennyiségét. A felhasználók összességében meg vannak elégedve ezen funkciók működésével és leginkább a vérnyomásmérést hiányolják az eszközökből.
 |
Csak gyűjtögetjük az adatokat vagy használjuk is valamire?
Az órások 44 százaléka szokta szinkronizálni okoseszközre/számítógépre az adatait, 38 százalék viszont csak a kijelzőről olvassa le azokat. 70 százalék általános érdeklődésre használja az adatokat, 38 százalék egészsége monitorozására, 10 százalék biztosít belőle adatokat orvosa számára, és 10 százalék használja sportteljesítménye növelésére.
A karkötősök tudatosabban használják eszközüket. 68 százalékuk szokta adatait szinkronizálni, 23 százalékuk olvassa le kijelzőről. Ez részben magyarázható azzal, hogy a karkötők kijelzője kisebb, így részletesebb adatok megjelenítésre kevésbé alkalmas. 63 százalék általános érdeklődésre, 57 százalék egészsége monitorozására, 30 százalék sportteljesítménye növelésére használja az így nyert adatokat.
Az okosórát viselők 43 százaléka nyilatkozta azt, hogy semmiben sem befolyásolja életét az eszköz, 30 százalék szerint részben, 26 százalék szerint pedig jelentős hatással bír az az életére. A karkötőt viselők 38 százalékának semmiben, 41 százaléknak kis mértékben, 21 százaléknak jelentős mértékben befolyásolja az életét.
Az okoseszközt használók tudatosabbak az egészségüket illetően
Az okosórát vagy okoskarkötőt viselők többet tesznek az egészségükért, és jobb is az egészségi állapotuk, mint általában a felnőtt internetezőknek – legalábbis a saját megítélésük szerint. Ez a különbség a 40 év felettiek körében látszik igazán. Az okoseszközt viselők nagyobb arányban sportolnak, szednek étrend-kiegészítőt és járnak legalább évente szűrővizsgálatra, mint az összes felnőtt netező. Tovább szűkítve a fókuszt, a karkötősök 63 százaléka szokott sportolni, ami kiemelkedően magas aránynak tekinthető. Az okoseszközt viselők 56 százaléka jónak vagy nagyon jónak véli a saját egészségi állapotát, míg ugyanez az felnőtt internetezők mindössze 46 százalékára igaz.
Az órát és/vagy karkötőt viselőket leginkább arra serkentik az eszközök, hogy többet mozogjanak, sétáljanak egy nap. Az okosórát viselők megemlítették még, hogy órájuk segítségével könnyebb a kapcsolattartás, mindig elérhetőek, a karkötővel rendelkezők pedig az általános egészségük, napi rutinjuk, táplálkozásuk monitorozására figyelnek oda jobban.
Tech
Bíró Ada nem létezik, mégis műsort vezet (videó)
Forradalmi újítással indult újabb évadában a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsora.
Bíró Adának hívják a Duna csatorna Delta című tudományos-ismeretterjesztő műsorának új műsorvezetőjét, akinek megjelenését, arcát és hangját egyaránt a mesterséges intelligencia (MI) hozta létre korábban már meglévő programokból – hangzott el az M1 hétfő esti Híradójában.
Mondanivalóját teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg, ezzel együtt a mesterséges intelligencia segítségével életre hívott képi és nyelvi modell Fejős Ádám állandó műsorvezetőtársa lett a Deltában.
Dudás Viktor filmszakértő szerint a Delta éppen az a műsor, ahol egy ilyen egyedülálló technológiai újdonságnak helye és adott esetben fontos szerepe is van.
„Abszolút helye van egy ilyen műsorban egy ilyen megjelenésnek, hiszen ott, ahol a tudománnyal foglalkozunk és az abszolút újításokat igyekszik bemutatni a műsor, ott abszolút adekvát, hogy a legmagasabb szintű technikai újítások akár a műsor megszólalóinak a megjelenítésében is részesek legyenek”
– fogalmazott Dudás Viktor. Hozzátette: ez egy nagyon érdekes újítás, nagyon kíváncsian várja, hogyan fog a közönség erre reagálni, „mert ilyet még mi Magyarországon nem láttunk képernyőn”.
A legmodernebb nyelvi modellt használták ahhoz, hogy az MI által megalkotott műsorvezető szépen beszéljen magyarul, a legújabb videós modellt pedig ahhoz, hogy megmozdulhasson. Mint a műsorban elhangzott, ezen technológiák érzékeny egyensúlya kellett ahhoz, hogy Bíró Ada elmondhassa a nézőknek a nagyvilágból az aktuális tudományos híreket.
Szűts Zoltán média- és digitális pedagógiakutató, az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja az M1-en arról beszélt, hogy a mesterséges intelligenciát az ember alkotja és az ember irányítja. Az MI-vel foglalkozó szakember hangsúlyozta:
a történelemben minden technológia felfordulással járt, csakúgy, mint az MI, de nem félni kell tőle, hanem kipróbálni, megérteni, hosszú távon pedig használni.
„Az elmúlt évtizedben a digitalizáció kapcsán nagyon sokat beszélünk arról, hogy milyen módon átalakul a munka világa, és a mesterséges intelligencia az a trend, ami mindenképpen egy ugrást fog jelenteni. Ez nem azt jelenti, hogy az embereknek meg fog szűnni a munkája. Sőt! Ez azt jelenti, hogy más jellegű lesz maga a munka. Nyilván mindig kihívást hordoz egy technológiaváltás, mesterséges intelligencia esetében azt kell tudomásul vennünk, hogy ez a technológia asszisztensként működik. Segítőként működik” – hangsúlyozta Szűts Zoltán.
Tech
Újabb iskolákat fejleszt a High-Tech Suli program
Minden eddiginél több, összesen 127 iskolai alapítvány pályázott a támogatásra.
A benyújtott szakmai anyagok kiemelkedő színvonala miatt a támogató és az értékelő bizottság úgy döntött, hogy az eredeti kiíráshoz képest eggyel több – összesen hat – intézmény juthat hozzá a mintegy 40 millió forintos fejlesztéshez – közölte a Mészáros Csoport az MTI-vel.
A Mészáros Csoport High-Tech Suli programjának ötödik pályázatán modern, 21. századi digitális tanterem kialakítására és a hozzá kapcsolódó szakmai program megvalósítására támogatást nyert el:
- a Cecei Általános Iskola,
- a Csopaki Református Általános Iskola,
- a Herceghalmi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola,
- a Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Általános Iskola,
- a Monori Jászai Mari Általános Iskola és
- a Szegedi Gregor József Általános Iskola.
Horváth Ádám, a program szakmai vezetője szerint
az évről évre növekvő pályázati anyagok számából az látszik, hogy folyamatos az érdeklődés a High-Tech Suli program iránt; a rendkívül magas színvonalú szakmai anyagokból kiderült, hogy már minden pályázó számára egyértelmű, milyen hatalmas lehetőség egy ilyen terem: nemcsak bizonyos kompetenciák fejlesztésében nyújt kiemelkedő segítséget, de a diákok későbbi munkaerőpiaci elhelyezkedésben is.
Mára olyan közösség lettünk, amelyhez bárki szívesen csatlakozna – fogalmazott Horváth Ádám.
A közleményben hangsúlyozták: a program egyedülálló és több elemében is újszerű, az iskola által kijelölt termet felújítják és olyan modern digitális eszközökkel látják el, „amelyekkel új dimenzióba kerül az oktatás”.
Számos high-tech eszközt kapnak az iskolák, a fejlesztés középpontjában mégis a tanuló és a tanár kapcsolata, az együttműködés hatékonyabbá tétele, a differenciálás támogatás és a készségfejlesztés áll.
A tárgyalkotó eszközök – 3D nyomtató, lézervágó – a tanulók komplex problémamegoldó készségét, technikai kompetenciáit és kiemelten a kommunikációs, együttműködési készségeit fejlesztik – részletezték.
Hozzátették: a tanárok féléves módszertani és eszközhasználati képzésen vesznek részt, illetve a többletmunkájuk elismeréseként havi bérkiegészítésben is részesülnek. Az új, minden igényt kielégítő tantermek várhatóan júniusra készülnek el, így a jövő tanévet már itt kezdhetik a nyertes iskolák diákjai.
Tech
A digitális gazdaság női példaképeit díjazták
Átadták a 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat díjait – közölték a szervezők, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) az MTI-vel.
A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerdán megrendezett gálán négy kategóriában hirdettek nyertest, és egy különdíjat adtak át.
A közlemény szerint a második alkalommal meghirdetett pályázatra olyan nőket lehetett ajánlani, akik példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generációk és a karrierváltó nők számára.
Olyan szervezetek jelölését várták, amelyek büszkék a női alkalmazottjaik teljesítményére, valamint szívesen mutatnának példát a női munkavállalóikon keresztül a szervezeti diverzitásra.
Az Év csapatjátékosa díjat Burjánné Tandari Zsuzsanna, az AGCO Hungary Kft. SAP-fejlesztője kapta. Rajki Annamária, a Magyar Telekom TV és Entertainment igazgatója érdemelte ki az Innovátor elismerést. Dőry Éva, a Cosmo Consult Business Central üzletágának Support vezetője az Inspiráló teljesítményért kategória nyertese lett, míg Balogh Tünde, az evosoft Hungary Ipari Automatizációs Üzletágnak a vezetője az Inspiráló felsővezető díjat vehette át.
A Különdíjat az oktatásért Özvegy Judit, a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola robotokat edukációs célra is alkalmazó tehetséggondozó pedagógusa kapta.