Kövess minket!

Tech

Egységes szabályozási környezetre van szükség

A mesterséges intelligenciával foglalkozó startup-ok mutathatnak új utat Európának.

A jövőben a gazdasági versenyképesség egyik legfontosabb tényezője a mesterséges intelligencia lesz. Mivel az innováció motorjai a startupok, minden ország érdeke, hogy számukra megfelelő gazdasági környezetet biztosítson – áll a Roland Berger és az Asgard közös tanulmányában. A nemzetközi AI versenybe belépő új szereplők számára a működőképes ökoszisztéma megteremtése kulcsfontosságú. Az Egyesült Államok vezeti a mezőnyt, ugyanis a mesterséges intelligenciával foglalkozó startupok 40%-a működik itt. Nem sokkal lemaradva, másodikként szerepel a rangsorban 22%-kal Európa, megelőzve Kína és Izrael területén létrehozott startupokat.

„A második hely ugyan azt mutatja, hogy Európa dinamikusan fejlődik, de nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a MI ökoszisztéma koordinálását és struktúrája tekintetében a jelenleg rendelkezésre álló európai eszközök továbbra is széttagoltak, világos és egységes Uniós stratégia nélkül. Pedig Európának nincs más választása, mint egy nyelvet beszélni az AI területén” – mondta Schannen Frigyes, a Roland Berger partnere.

Európának két kihívással kell szembenéznie: ki kell nevelnie a mesterséges intelligencia élharcosait és előnyt kovácsolva a piaci versenyből, gyorsan kell alkalmaznia bizonyos MI technológiákat, úgy, hogy közben ne kerüljön hátrányba a fejlettebb Amerikával és Ázsiával szemben.

Nemzetközi összehasonlításban eddig egyetlen európai ország sem érte el a kritikus tömeget a mesterséges intelligenciával foglalkozó startupok számában: Nagy-Britannia a negyedik helyet foglalja el (245 startup), Franciaország a hetedik helyen van (109 startup), Németország pedig a nyolcadik helyet tudhatja magáénak (106 startup). „Az eredmények világosan mutatják, hogy az intézkedésekre európai és nem csak nemzeti szinten van szükség és szorgalmazni kell a vonzó gazdasági környezet megteremtését” – mondta Schannen Frigyes.

Az európai szinten gazdaságilag fontos iparágakban alulreprezentáltak a startup cégek: az energiaiparban mindössze 2 %, az autóiparban, építőiparban, mezőgazdaságban 1 %, az államigazgatásban pedig még ennél is kevesebb. „Azt vártuk, hogy az olyan technológiák melyekben Európa vezető szerepet töltbe, úgy mint a robotika, a dolgok internete (IoT) vagy az önvezető autók, nemzetközi összehasonlításban felülreprezentáltak lesznek, az eredményeink azonban mást mutatnak. Felvetődik, vajon a fejlett európai ipar képes lesz-e alkalmazkodni a technológiai trendekhez és megtartani vezető szerepét” – mutat rá Schannen Frigyes.

A Roland Berger szakértői szerint európai szintű intézkedéscsomagokat kell létrehozni, hogy a MI-startupok fejlődését kontinens szerte elősegítsék. Javaslataik az alábbiak:

1. Európai szintű vállalkozói státusz a startupok számára

Az úgynevezett Fiatal Európai Startup-státusz (Young European Start-up-Status, röviden: YES!), hozzásegítené ezeket a cégeket az állami finanszírozású pénzügyi és szociális programokhoz és kaput nyitna a teljes európai piacra. Egy ilyen kategória elősegítené a határokon átívelő üzleti kapcsolatokat, a magasan kvalifikált munkavállalók toborzását és a nemzetközi befektetéseket. A YES! kereteit és konkrét tartalmát európai szinten kell rögzíteni, túl kell mutatnia a már meglévő nemzeti kezdeményezések összehangolásán.

2. A startup-befeketések elősegítése

Viszonylag kevés tőke áramlik az európai AI-startupokba a 2017-es összesítések alapján: Franciaországban 3 millió dollár, Németországban 2 millió dollár folyt be, míg ez a szám az Egyesült Államokban 10, Kínában 36 millió dollárt tesz ki. Azért, hogy ezen a helyzeten javítani lehessen, Európának támogatnia kell a nagyvállalatok befektetéseit és általában az innováció finanszírozását. A EU finanszírozásból megvalósuló PPP beruházásoknak szintén nagyobb szerepet kell betölteniük az európai befektetési alapokon keresztül, egy európai innovációs ügynökség létrehozása pedig nagyban elősegítené az AI-ökoszisztéma fejlődését.

3. A tehetségek bevonzása

Európának vonzó célponttá kell válnia a külföldi vállalkozók és kutatók számára: egy különleges startup-vízum növelni tudná az EU vonzerejét. A startupok sikeréhez fontos, hogy együtt tudjanak működni kutatóintézetekkel a termék- és szolgáltatás fejlesztés területén, megosztva a tudást és technológiát, így ezeket az együttműködéseket is ösztönözni kell európai programokkal.

„Az USA és Kína közti ún. fegyverkezési versenyen túl van egy harmadik út is Európa számára. Ennek sikeréhez azonban egységes terv szükséges, amely összehozza a rendelkezésre álló erőforrásokat és energiákat ezáltal felerősítve azok hatását” – foglalta össze Schannen Frigyes.

Tech

A digitális gazdaság női példaképeit díjazták

Átadták a 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat díjait – közölték a szervezők, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) az MTI-vel.

Közzétéve:

A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerdán megrendezett gálán négy kategóriában hirdettek nyertest, és egy különdíjat adtak át.

A közlemény szerint a második alkalommal meghirdetett pályázatra olyan nőket lehetett ajánlani, akik példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generációk és a karrierváltó nők számára.

Olyan szervezetek jelölését várták, amelyek büszkék a női alkalmazottjaik teljesítményére, valamint szívesen mutatnának példát a női munkavállalóikon keresztül a szervezeti diverzitásra.  

Az Év csapatjátékosa díjat Burjánné Tandari Zsuzsanna, az AGCO Hungary Kft. SAP-fejlesztője kapta. Rajki Annamária, a Magyar Telekom TV és Entertainment igazgatója érdemelte ki az Innovátor elismerést. Dőry Éva, a Cosmo Consult Business Central üzletágának Support vezetője az Inspiráló teljesítményért kategória nyertese lett, míg Balogh Tünde, az evosoft Hungary Ipari Automatizációs Üzletágnak a vezetője az Inspiráló felsővezető díjat vehette át.

A Különdíjat az oktatásért Özvegy Judit, a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola robotokat edukációs célra is alkalmazó tehetséggondozó pedagógusa kapta.

Tovább olvasom

Tech

Minden harmadik magyar kártyabirtokos fizet rendszeresen mobillal

A bankkártyát használó magyarok digitalizáltsága tovább nőtt, elsősorban a mobilfizetés és az online vásárlás terén, de a külföldi utazások és költések is újra elérték a pandémia előtti szintet.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A 97 százalékos magyarországi bankkártya-penetráció mellett tovább nőtt és eléri a 63 százalékot azok aránya, akik nagyon gyakran, egy héten többször is bankkártyával fizetnek bolti vásárlásaik során, a kártyát napi szinten használók aránya pedig már 23 százalék. A banki ügyfelek 85 százalékánál hetente egyszer biztosan bankkártyával történik a bolti fizetés. A kártyát fizetésre egyáltalán nem használók tábora tovább csökkent, arányuk ma már mindössze 3 százalék – írja az MTI a Mastercard Bankkártyahasználati szokások és attitűdök című kutatásának eredményeire hivatkozva.

A megkérdezettek 63 százaléka kártyával intézi az online számlafizetéseket, a csekkes befizetések aránya pedig 41 százalékról 36-ra csökkent.

A hagyományos bankok szolgáltatásai mellett két év alatt két és félszeresére nőtt azok száma, akik valamelyik neobanknál nyitottak számlát. A növekedés főleg a fiatalok körében volt kiugró, ahol 4 százalékról 17 százalékra nőtt a nem hagyományos banki ügyfelek aránya. A magyar neobanki ügyfelek 10 százaléka már ezt a kártyáját használja minden vásárlása során, ugyanakkor a többség inkább csak kisebb összegeket tárol rajta. A neobanki kártyák esetén a külföldi webshopos vásárlás (68 százalék) és a külföldi tartózkodás során történő fizetés (60 százalék) a használat leggyakoribb módja.

A kártyás fizetés népszerűsége a magyarok körében nem csak belföldön, de nemzetközi útjaik során is nőtt. Az utazás során a megkérdezettek 69 százaléka használta a kártyáját (63 százalék vásárlásra és mindössze 6 százalék aki kizárólag pénzfelvételre).

A magyarok egyharmada (33 százalék) kezdeményezett tavaly mobilfizetést, szemben a 2022-es év 26 százalékos arányával. A mobilfizetés szintén a fiatalok körében a leggyakoribb, itt a megkérdezettek 43 százaléka adott pozitív választ, de az idősebb korosztálynál is eléri a 21 százalékot azok aránya, akik rendszeresen fizetnek így.

A 18-65 év közötti, bankszámlával rendelkező városi lakosságra reprezentatív eredményt mutató kutatás szerint 88 százalék tud a mobilbanki applikációk létezéséről és 68 százalék használja is azt; ez 8 százalékos növekedést jelent egy év alatt, öt év alatt pedig közel 40 százalékot. Leggyakrabban átutalásokra, egyenleg lekérdezésre, tranzakciók ellenőrzésére és online fizetés hitelesítésére használják.

A Covidot követően némi megtorpanás volt tapasztalható az online térben, hiszen míg a járvány idején 87 százalék volt az online vásárlók aránya, ez a világjárvány után 81-83 százalék közé állt vissza. 2023 őszére azonban újra csúcsot döntött a vásárlási láz: a megkérdezettek 88 százaléka vett valamit az interneten a felmérést megelőző fél évben.

Az internetes vásárlások során használt fizetési módok közül az online bankkártyás fizetés a legnépszerűbb (67 százalék), ezt követi a kártyás utánvét (44 százalék), majd a készpénzes utánvét (40 százalék).

Az adatok összesítése után az látszik, hogy 85 százalék azok aránya, akik fizetnek online vásárláskor kártyával.

A megkérdezettek közel ötöde (18 százalék) vásárol rendszeresen külföldi webshopból, 45 százalék ennél valamivel ritkábban, míg 37 százalék azok aránya, akik még sosem tettek így.

A felmérésben résztvevők kétharmada tapasztalt valamilyen visszaélési kísérletet az interneten, a legtöbb esetben ebből szerencsére semmilyen káruk nem lett, 15 százaléknál viszont a veszteség többnyire (az esetek 61 százalékában) 50 ezer forint alatt maradt.

Tovább olvasom

Tech

Hekkertámadás: sokmilliárdos kár érte a magyarországi Pepcót

A cég feljelentést tett, de nem tudják, vissza lehet-e szerezni az ellopott pénzt.

Közzétéve:

A Pepco egyik budapesti üzlete, fotó: MTVA/MTI/Róka László

Adathalász-támadást intéztek a Pepco magyarországi üzletága ellen – írja a Világgazdaság. A Pepco bejelentése szerint mintegy 15 millió eurót veszített a hackertámadásban. 

Ez átszámítva mintegy 6 milliárd forintnak felel meg.

A Pepco csoport úgy fogalmazott, egyelőre nem világos, hogy a pénzösszeget vissza lehet-e szerezni. Ugyanakkor azt is jelezték, hogy erőfeszítéseket tesznek a banki partnereiken és a rendőrségen keresztül is ennek érdekében.

Némiképp megnyugtató, hogy a jelenlegi információk szerint úgy tűnik, az incidens nem érintett semmilyen ügyfél-, beszállítói vagy dolgozói adatot. A Pepco azt is hangsúlyozta, hogy a csoport erős mérleggel rendelkezik, több mint 400 millió eurós likviditással készpénz- és hitelkeretből, illetve továbbra is erős cash flow-t termel a működéséből. További részleteket azonban nem közölt az adathalász-támadásról, így azt sem tudni, az pontosan mikor történt.

Azt ugyanakkor leszögezték, hogy rendkívül komolyan veszik a pénzügyi ellenőrzéseket és az informatikai biztonságot, éppen ezért most a teljes informatikai rendszer és az összes folyamat csoportszintű felülvizsgálatát végzik, hogy a jövőben ezek erőteljesebben biztosítsák az üzletmenetet.

A Pepcónak 248 üzlete van Magyarországon, az első negyedévben pedig csoportszinten 1,9 milliárd eurós árbevételt ért el.

Tovább olvasom