Tech
Egységes szabályozási környezetre van szükség
A mesterséges intelligenciával foglalkozó startup-ok mutathatnak új utat Európának.
A jövőben a gazdasági versenyképesség egyik legfontosabb tényezője a mesterséges intelligencia lesz. Mivel az innováció motorjai a startupok, minden ország érdeke, hogy számukra megfelelő gazdasági környezetet biztosítson – áll a Roland Berger és az Asgard közös tanulmányában. A nemzetközi AI versenybe belépő új szereplők számára a működőképes ökoszisztéma megteremtése kulcsfontosságú. Az Egyesült Államok vezeti a mezőnyt, ugyanis a mesterséges intelligenciával foglalkozó startupok 40%-a működik itt. Nem sokkal lemaradva, másodikként szerepel a rangsorban 22%-kal Európa, megelőzve Kína és Izrael területén létrehozott startupokat.
„A második hely ugyan azt mutatja, hogy Európa dinamikusan fejlődik, de nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a MI ökoszisztéma koordinálását és struktúrája tekintetében a jelenleg rendelkezésre álló európai eszközök továbbra is széttagoltak, világos és egységes Uniós stratégia nélkül. Pedig Európának nincs más választása, mint egy nyelvet beszélni az AI területén” – mondta Schannen Frigyes, a Roland Berger partnere.
Európának két kihívással kell szembenéznie: ki kell nevelnie a mesterséges intelligencia élharcosait és előnyt kovácsolva a piaci versenyből, gyorsan kell alkalmaznia bizonyos MI technológiákat, úgy, hogy közben ne kerüljön hátrányba a fejlettebb Amerikával és Ázsiával szemben.
 |
Nemzetközi összehasonlításban eddig egyetlen európai ország sem érte el a kritikus tömeget a mesterséges intelligenciával foglalkozó startupok számában: Nagy-Britannia a negyedik helyet foglalja el (245 startup), Franciaország a hetedik helyen van (109 startup), Németország pedig a nyolcadik helyet tudhatja magáénak (106 startup). „Az eredmények világosan mutatják, hogy az intézkedésekre európai és nem csak nemzeti szinten van szükség és szorgalmazni kell a vonzó gazdasági környezet megteremtését” – mondta Schannen Frigyes.
Az európai szinten gazdaságilag fontos iparágakban alulreprezentáltak a startup cégek: az energiaiparban mindössze 2 %, az autóiparban, építőiparban, mezőgazdaságban 1 %, az államigazgatásban pedig még ennél is kevesebb. „Azt vártuk, hogy az olyan technológiák melyekben Európa vezető szerepet töltbe, úgy mint a robotika, a dolgok internete (IoT) vagy az önvezető autók, nemzetközi összehasonlításban felülreprezentáltak lesznek, az eredményeink azonban mást mutatnak. Felvetődik, vajon a fejlett európai ipar képes lesz-e alkalmazkodni a technológiai trendekhez és megtartani vezető szerepét” – mutat rá Schannen Frigyes.
A Roland Berger szakértői szerint európai szintű intézkedéscsomagokat kell létrehozni, hogy a MI-startupok fejlődését kontinens szerte elősegítsék. Javaslataik az alábbiak:
1. Európai szintű vállalkozói státusz a startupok számára
Az úgynevezett Fiatal Európai Startup-státusz (Young European Start-up-Status, röviden: YES!), hozzásegítené ezeket a cégeket az állami finanszírozású pénzügyi és szociális programokhoz és kaput nyitna a teljes európai piacra. Egy ilyen kategória elősegítené a határokon átívelő üzleti kapcsolatokat, a magasan kvalifikált munkavállalók toborzását és a nemzetközi befektetéseket. A YES! kereteit és konkrét tartalmát európai szinten kell rögzíteni, túl kell mutatnia a már meglévő nemzeti kezdeményezések összehangolásán.
2. A startup-befeketések elősegítése
Viszonylag kevés tőke áramlik az európai AI-startupokba a 2017-es összesítések alapján: Franciaországban 3 millió dollár, Németországban 2 millió dollár folyt be, míg ez a szám az Egyesült Államokban 10, Kínában 36 millió dollárt tesz ki. Azért, hogy ezen a helyzeten javítani lehessen, Európának támogatnia kell a nagyvállalatok befektetéseit és általában az innováció finanszírozását. A EU finanszírozásból megvalósuló PPP beruházásoknak szintén nagyobb szerepet kell betölteniük az európai befektetési alapokon keresztül, egy európai innovációs ügynökség létrehozása pedig nagyban elősegítené az AI-ökoszisztéma fejlődését.
3. A tehetségek bevonzása
Európának vonzó célponttá kell válnia a külföldi vállalkozók és kutatók számára: egy különleges startup-vízum növelni tudná az EU vonzerejét. A startupok sikeréhez fontos, hogy együtt tudjanak működni kutatóintézetekkel a termék- és szolgáltatás fejlesztés területén, megosztva a tudást és technológiát, így ezeket az együttműködéseket is ösztönözni kell európai programokkal.
„Az USA és Kína közti ún. fegyverkezési versenyen túl van egy harmadik út is Európa számára. Ennek sikeréhez azonban egységes terv szükséges, amely összehozza a rendelkezésre álló erőforrásokat és energiákat ezáltal felerősítve azok hatását” – foglalta össze Schannen Frigyes.
Tech
Újabb kétszázezer diák kap notebookot az államtól
Így összesen már mintegy 450 ezer diák tanulhat a költségvetési forrásból beszerzett, korszerű eszközökön.
Míg 2010 előtt a családoknak “azt kellett nézniük, hogy évről évre mennyivel növekszik a tankönyvcsomagok ára”, most nemcsak a könyveket, hanem a laptopokat is ingyen kapják a gyerekek a tanuláshoz – mondta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára hétfői sajtótájékoztatóján Budapesten.
Jelezte,
a harmadik éve futó projekt mostani ütemében az 5. 6. és 9. évfolyamon tanulókhoz juttatnak el 193 ezer eszközt, és a laptoposztás a következő tanévben is folytatódni fog.
A korszerű, érintőképernyős Dell, Asus, HP és Lenovo márkájú gépekre hároméves garancia is jár – jegyezte meg.
Az államtitkár szavai szerint az “okoseszközök világában” különösen fontos, hogy segítséget nyújtsanak tanároknak abban, hogy minél hatékonyabban tudják képezni a gyerekeket, és kevesebb időt kelljen az adminisztrációra fordítaniuk. A digitális eszközökön elérhető interaktív feladatok, hanganyagok, képek, filmrészletek, zenék jobban lekötik a gyerekek figyelmét, és segítenek elmélyíteni a tudást – tette hozzá.
“Magyarország legnagyobb léptékű oktatásfejlesztési időszakában vagyunk” – jelentette ki Rétvári Bence, aki felidézte azt is, hogy az elmúlt években 1400 milliárd forintból 5680 óvoda- és iskolafejlesztést valósított meg a kormány.
Fotó: MTI/Illyés Tibor
Elmondta továbbá, hogy januártól 32,2 százalékos pedagógus béremelés indult el Magyarországon, ami jövőre várhatóan további 21 százalékos emeléssel folytatódik, négy év alatt pedig összesen 93,5 százalékkal növeli a kormány a tanárok, tanítók, óvodapedagógusok fizetését.
Az államtitkár szavai szerint “nem szabad elfelejteni”, hogy a pedagógusok béremeléséhez és a tanulói notebookok kiosztásához az Európai Unió nem járult hozzá, “Brüsszelből egyetlen eurocent forrás nem érkezett” ezekre a célokra.
Hangsúlyozta: a magyar gazdaság van olyan állapotban, hogy a magyar kormány teljes mértékben költségvetési forrásból ki tudja gazdálkodni a béremelés és a digitális eszközök kiosztásának költségeit “akkor is, amikor háborús, szankciós időszakban vagyunk, ami Európa minden országának gazdasági nehézséget jelent”.
Rétvári Bence úgy folytatta, bíznak benne, hogy az EU-s források előbb-utóbb megérkeznek Magyarországra. “Az viszont igencsak sajnálatos, hogy a baloldal arra büszke, hogy ha rajtuk múlt volna, se béremelés, se laptop nem lenne az iskolákban” – fűzte hozzá.
Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója elmondta, hogy a tanítás és a tanulás modernizációja a szülők és diákok véleménye szerint is fontos.
“Az Orbán Viktor vezette polgári kormány megalkotta a szolgáltató állam koncepcióját és azt meg is valósítja” – emelte ki, hozzátéve: ennek lényege, hogy folyamatosan kapcsolatban vannak a különböző társadalmi csoportokkal és döntéseikkel segítik az emberek mindennapjait. A főtanácsadó példaként említette a cukorbeteg gyerekek nyári táboroztatását, az időseknek indított, “Európában egyedülálló” Gondosóra programot, valamint a népszámláláskor használt táblagépek újrahasznosítását.
A szolgáltató állam gyakorlatának megvalósításába illeszkedik a tanulói laptopok kiosztása is
– szögezte le.
Balatoni Katalin, a BM köznevelési helyettes államtitkára úgy fogalmazott, nagy kihívás előtt áll az oktatási rendszer, mert “az egész világot súlyként nyomja a feladat, hogy a digitalizációt hogyan tudják megvalósítani.”
Felidézte, a 2022-ben indított program keretében első körben 120 ezer eszközt osztottak ki tanároknak és diákoknak, tavaly további 140 ezret, a mai nappal pedig 193 ezer eszköz “indul útjára.”
“A projekt célja, hogy a köznevelésben biztosítsuk a digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférést”
– húzta alá Balatoni Katalin, megjegyezve: több mint 3 ezer feladatellátási helyre juttatják el a laptopokat, nemcsak állami, hanem egyházi, magán- és nemzetiségi önkormányzati fenntartású intézményekbe is.
A helyettes államtitkár rámutatott: a laptopok mellett háttértartalmakat és kiegészítő tudást is biztosítanak a gyerekeknek ahhoz, hogy “felelősségteljesen és tudatosan tanulják meg használni” a digitális eszközöket.
Mint mondta, az elmúlt években több mint 200 okostankönyvet fejlesztettek, a nemzeti köznevelési portálon pedig 200 ezer tartalmat tettek elérhetővé. Kialakítottak továbbá 180 okostantermet is, 2020-tól pedig bevezették a digitális kultúra tantárgyat a harmadik évfolyamon.
Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ (KK) elnöke sikertörténetnek nevezte a 200 milliárd forintból megvalósított projektet, amelynek keretében a legkisebb települések diákjaihoz is eljuttatják a laptopokat.
Megjegyezte: a tanulók az iskolákban “névre szóló” gépeket használhatnak, amelyekbe jegyzetelhetnek, saját tartalmakat tölthetnek le rájuk. Az iskolában azok a gyerekek is megkapják a gépeket, akiknek a szülei nem veszik át az eszközt
– tette hozzá. A KK elnöke fontosnak nevezte, hogy a diákok használják is a kiosztott gépeket, nem csak az órán, de iskolán kívül is.
Hajnal Gabriella jelezte: ősszel újabb notebook csomagot osztanak ki és elindult tízezer interaktív panel közbeszerzése is. Mindemellett folyamatosan zajlik a Kréta rendszerben a digitális kollaborációs tér fejlesztése is. Ezen a felületen lehet feladatokat kiosztani, visszaküldeni, javítani, értékelni, kommunikálni – magyarázta.
Tech
Bíró Ada nem létezik, mégis műsort vezet (videó)
Forradalmi újítással indult újabb évadában a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsora.
Bíró Adának hívják a Duna csatorna Delta című tudományos-ismeretterjesztő műsorának új műsorvezetőjét, akinek megjelenését, arcát és hangját egyaránt a mesterséges intelligencia (MI) hozta létre korábban már meglévő programokból – hangzott el az M1 hétfő esti Híradójában.
Mondanivalóját teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg, ezzel együtt a mesterséges intelligencia segítségével életre hívott képi és nyelvi modell Fejős Ádám állandó műsorvezetőtársa lett a Deltában.
Dudás Viktor filmszakértő szerint a Delta éppen az a műsor, ahol egy ilyen egyedülálló technológiai újdonságnak helye és adott esetben fontos szerepe is van.
„Abszolút helye van egy ilyen műsorban egy ilyen megjelenésnek, hiszen ott, ahol a tudománnyal foglalkozunk és az abszolút újításokat igyekszik bemutatni a műsor, ott abszolút adekvát, hogy a legmagasabb szintű technikai újítások akár a műsor megszólalóinak a megjelenítésében is részesek legyenek”
– fogalmazott Dudás Viktor. Hozzátette: ez egy nagyon érdekes újítás, nagyon kíváncsian várja, hogyan fog a közönség erre reagálni, „mert ilyet még mi Magyarországon nem láttunk képernyőn”.
A legmodernebb nyelvi modellt használták ahhoz, hogy az MI által megalkotott műsorvezető szépen beszéljen magyarul, a legújabb videós modellt pedig ahhoz, hogy megmozdulhasson. Mint a műsorban elhangzott, ezen technológiák érzékeny egyensúlya kellett ahhoz, hogy Bíró Ada elmondhassa a nézőknek a nagyvilágból az aktuális tudományos híreket.
Szűts Zoltán média- és digitális pedagógiakutató, az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja az M1-en arról beszélt, hogy a mesterséges intelligenciát az ember alkotja és az ember irányítja. Az MI-vel foglalkozó szakember hangsúlyozta:
a történelemben minden technológia felfordulással járt, csakúgy, mint az MI, de nem félni kell tőle, hanem kipróbálni, megérteni, hosszú távon pedig használni.
„Az elmúlt évtizedben a digitalizáció kapcsán nagyon sokat beszélünk arról, hogy milyen módon átalakul a munka világa, és a mesterséges intelligencia az a trend, ami mindenképpen egy ugrást fog jelenteni. Ez nem azt jelenti, hogy az embereknek meg fog szűnni a munkája. Sőt! Ez azt jelenti, hogy más jellegű lesz maga a munka. Nyilván mindig kihívást hordoz egy technológiaváltás, mesterséges intelligencia esetében azt kell tudomásul vennünk, hogy ez a technológia asszisztensként működik. Segítőként működik” – hangsúlyozta Szűts Zoltán.
Tech
Újabb iskolákat fejleszt a High-Tech Suli program
Minden eddiginél több, összesen 127 iskolai alapítvány pályázott a támogatásra.
A benyújtott szakmai anyagok kiemelkedő színvonala miatt a támogató és az értékelő bizottság úgy döntött, hogy az eredeti kiíráshoz képest eggyel több – összesen hat – intézmény juthat hozzá a mintegy 40 millió forintos fejlesztéshez – közölte a Mészáros Csoport az MTI-vel.
A Mészáros Csoport High-Tech Suli programjának ötödik pályázatán modern, 21. századi digitális tanterem kialakítására és a hozzá kapcsolódó szakmai program megvalósítására támogatást nyert el:
- a Cecei Általános Iskola,
- a Csopaki Református Általános Iskola,
- a Herceghalmi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola,
- a Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Általános Iskola,
- a Monori Jászai Mari Általános Iskola és
- a Szegedi Gregor József Általános Iskola.
Horváth Ádám, a program szakmai vezetője szerint
az évről évre növekvő pályázati anyagok számából az látszik, hogy folyamatos az érdeklődés a High-Tech Suli program iránt; a rendkívül magas színvonalú szakmai anyagokból kiderült, hogy már minden pályázó számára egyértelmű, milyen hatalmas lehetőség egy ilyen terem: nemcsak bizonyos kompetenciák fejlesztésében nyújt kiemelkedő segítséget, de a diákok későbbi munkaerőpiaci elhelyezkedésben is.
Mára olyan közösség lettünk, amelyhez bárki szívesen csatlakozna – fogalmazott Horváth Ádám.
A közleményben hangsúlyozták: a program egyedülálló és több elemében is újszerű, az iskola által kijelölt termet felújítják és olyan modern digitális eszközökkel látják el, „amelyekkel új dimenzióba kerül az oktatás”.
Számos high-tech eszközt kapnak az iskolák, a fejlesztés középpontjában mégis a tanuló és a tanár kapcsolata, az együttműködés hatékonyabbá tétele, a differenciálás támogatás és a készségfejlesztés áll.
A tárgyalkotó eszközök – 3D nyomtató, lézervágó – a tanulók komplex problémamegoldó készségét, technikai kompetenciáit és kiemelten a kommunikációs, együttműködési készségeit fejlesztik – részletezték.
Hozzátették: a tanárok féléves módszertani és eszközhasználati képzésen vesznek részt, illetve a többletmunkájuk elismeréseként havi bérkiegészítésben is részesülnek. Az új, minden igényt kielégítő tantermek várhatóan júniusra készülnek el, így a jövő tanévet már itt kezdhetik a nyertes iskolák diákjai.