Tech
Egyszerűsíti az IoT elterjedését a Vodafone Business és az Arm
A megállapodás kiterjed az iSIM és IoT („dolgok Internete”) szoftver- és hálózati szolgáltatásokra, amelyek célja a komplexitás csökkentése, valamint az IoT eszközök teljesen nyílt, távoli kezelése.
Az Arm és a Vodafone stratégiai megállapodást kötött, amelynek célja a „dolgok Internete” (IoT) megoldások bevezetését lassító összetettség és költségek jelentős csökkentése. A két vállalat között az integrált SIM (iSIM) technológia területén korábban már meglévő együttműködést kibővítő partnerség a Vodafone globális IoT platformját és hálózati csatlakozási képességeit kombinálja az Arm IoT szoftverével és szolgáltatásaival – áll közleményben.
Az új megoldás a vállalkozásokat chip-alapú, programozható, hálózatba kapcsolt rendszerekkel tudja ellátni, amelyek szükségtelenné teszik a hagyományos SIM-kártyák használatát. Mindez lehetővé teszi az ügyfelek számára, hogy világszerte, globális piacokon átívelően, tömegesen vezessenek be, távolról monitorozzanak el és egyszerűen kezeljenek IoT eszközöket, méghozzá jelentősen alacsonyabb költséggel.
„A távolság, a biztonsági megfontolások és a költség jelenti azt a három tényezőt, amely nagymértékben korlátozza az IoT megoldások alkalmazását. Úgy gondoljuk, hogy egy erős partner-ökoszisztéma kialakítása kritikus fontosságú lehet a kihívások megoldásában” – mondta Dipesh Patel, az IoT Services Group elnöke.
„Ez a partnerség lehetővé teszi a globális vállalkozások számára, hogy jelentősen csökkentsék IoT berendezéseik tömeges hálózatba kapcsolásának bonyolultságát és költségeit. Pelion IoT platformunk segítségével gyorsan értéket teremthetnek és cselekvésre lefordítható információkat nyerhetnek ki az IoT eszközök által előállított adatokból.”
„Az IoT már napjainkban is rengeteg vállalkozást segít világszerte, és az elkövetkező években óriási hatással lesz a teljes gazdaságra. Ezt támasztja alá a legfrissebb Vodafone IoT Barometer Report felmérés is, amely szerint a nagyszabású IoT projektek száma tavaly óta megduplázódott” – mondta Király István, a Vodafone Magyarország Vállalati szolgáltatásokért felelős vezérigazgató-helyettese.
„Nagy örömünkre szolgál, hogy ebben a kiélezett piaci helyzetben a Vodafone nemzetközi szinten is évről évre megerősíti vezető pozícióját. A Gartner piackutató cég az ötödik egymást követő évben a Vodafone-t nevezte meg globális vezetőként a menedzselt M2M (gépek közötti) szolgáltatásokat vizsgáló felmérésében, és nagy büszkeség számunkra, hogy az IDC Hungary által készített M2M Hungary kutatás szerint a Vodafone 37 százalékos részesedéssel továbbra is piacvezető Magyarországon is.
A Vodafone figyelmének központjában globális IoT platformjának és hálózati kapcsolódási képességeinek folyamatos fejlesztése áll, így lehetővé téve az IoT szolgáltatások gyors telepítését. Az Arm-mal folytatott közös munkánk során a két vállalat erősségeit kombináljuk ügyfeleink javára” – tette hozzá.
Az Arm és a Vodafone között létrejövő stratégiai partnerség lehetővé teszi az eszközök távoli kezelését, keskenysávú IoT (NB-IoT) megoldások és LTE-M (Long Term Evolution for Machines) technológia alkalmazásával. Mindemellett biztonságos, nyílt, szabványos telepítést biztosít a világ bármely alkalmazása vagy szolgáltatója felé.
Az Arm és a Vodafone NB-IoT és LTE-M technológiák területén betöltött vezető szerepe lehetővé teszi az IoT-ban rejlő potenciál kiaknázását azzal, hogy drasztikusan kibővíti a hálózatba kapcsolható tárgyak körét, valamint hozzáférhetővé teszi a megoldást vállalkozások és a társadalom számára is.
A hálózatba kapcsolt eszközökön elhelyezett szenzorokból érkező adatok például segítenek a Föld egyre növekvő lakosságának táplálása terén mutatkozó kihívások leküzdésében, a terméshozamok és az állatszaporulat-mutatók javításával, valamint azzal, hogy csökkentik a vegyi anyagok alkalmazását és a vízhasználatot.
Mindez a közüzemi vállalatoknak is segítséget nyújt az értékes, korlátozottan rendelkezésre álló erőforrások – úgymint a víz, gáz és az elektromos áram – hatékonyabb kezelésében, továbbá a széndioxid-kibocsátás csökkentésében.
Az együttműködés nagy előrelépést jelent egy olyan, eszközgyártókat tömörítő ökoszisztéma kialakításában, amely lehetővé teszi az üzleti vállalkozások számára, hogy kiaknázzák a 2035-re ezermilliárdos nagyságrendben hálózatba kapcsolt eszközök nyújtotta potenciált, és hozzáférhessenek ahhoz a hatalmas adatmennyiséghez, amelyet a jobb üzleti eredmények eléréséhez ezek az eszközök képesek biztosítani. Az Arm és a Vodafone közös megoldásai 2020 első negyedévétől lesznek elérhetőek.
Tech
Bíró Ada nem létezik, mégis műsort vezet (videó)
Forradalmi újítással indult újabb évadában a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsora.
Bíró Adának hívják a Duna csatorna Delta című tudományos-ismeretterjesztő műsorának új műsorvezetőjét, akinek megjelenését, arcát és hangját egyaránt a mesterséges intelligencia (MI) hozta létre korábban már meglévő programokból – hangzott el az M1 hétfő esti Híradójában.
Mondanivalóját teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg, ezzel együtt a mesterséges intelligencia segítségével életre hívott képi és nyelvi modell Fejős Ádám állandó műsorvezetőtársa lett a Deltában.
Dudás Viktor filmszakértő szerint a Delta éppen az a műsor, ahol egy ilyen egyedülálló technológiai újdonságnak helye és adott esetben fontos szerepe is van.
„Abszolút helye van egy ilyen műsorban egy ilyen megjelenésnek, hiszen ott, ahol a tudománnyal foglalkozunk és az abszolút újításokat igyekszik bemutatni a műsor, ott abszolút adekvát, hogy a legmagasabb szintű technikai újítások akár a műsor megszólalóinak a megjelenítésében is részesek legyenek”
– fogalmazott Dudás Viktor. Hozzátette: ez egy nagyon érdekes újítás, nagyon kíváncsian várja, hogyan fog a közönség erre reagálni, „mert ilyet még mi Magyarországon nem láttunk képernyőn”.
A legmodernebb nyelvi modellt használták ahhoz, hogy az MI által megalkotott műsorvezető szépen beszéljen magyarul, a legújabb videós modellt pedig ahhoz, hogy megmozdulhasson. Mint a műsorban elhangzott, ezen technológiák érzékeny egyensúlya kellett ahhoz, hogy Bíró Ada elmondhassa a nézőknek a nagyvilágból az aktuális tudományos híreket.
Szűts Zoltán média- és digitális pedagógiakutató, az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja az M1-en arról beszélt, hogy a mesterséges intelligenciát az ember alkotja és az ember irányítja. Az MI-vel foglalkozó szakember hangsúlyozta:
a történelemben minden technológia felfordulással járt, csakúgy, mint az MI, de nem félni kell tőle, hanem kipróbálni, megérteni, hosszú távon pedig használni.
„Az elmúlt évtizedben a digitalizáció kapcsán nagyon sokat beszélünk arról, hogy milyen módon átalakul a munka világa, és a mesterséges intelligencia az a trend, ami mindenképpen egy ugrást fog jelenteni. Ez nem azt jelenti, hogy az embereknek meg fog szűnni a munkája. Sőt! Ez azt jelenti, hogy más jellegű lesz maga a munka. Nyilván mindig kihívást hordoz egy technológiaváltás, mesterséges intelligencia esetében azt kell tudomásul vennünk, hogy ez a technológia asszisztensként működik. Segítőként működik” – hangsúlyozta Szűts Zoltán.
Tech
Újabb iskolákat fejleszt a High-Tech Suli program
Minden eddiginél több, összesen 127 iskolai alapítvány pályázott a támogatásra.
A benyújtott szakmai anyagok kiemelkedő színvonala miatt a támogató és az értékelő bizottság úgy döntött, hogy az eredeti kiíráshoz képest eggyel több – összesen hat – intézmény juthat hozzá a mintegy 40 millió forintos fejlesztéshez – közölte a Mészáros Csoport az MTI-vel.
A Mészáros Csoport High-Tech Suli programjának ötödik pályázatán modern, 21. századi digitális tanterem kialakítására és a hozzá kapcsolódó szakmai program megvalósítására támogatást nyert el:
- a Cecei Általános Iskola,
- a Csopaki Református Általános Iskola,
- a Herceghalmi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola,
- a Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Általános Iskola,
- a Monori Jászai Mari Általános Iskola és
- a Szegedi Gregor József Általános Iskola.
Horváth Ádám, a program szakmai vezetője szerint
az évről évre növekvő pályázati anyagok számából az látszik, hogy folyamatos az érdeklődés a High-Tech Suli program iránt; a rendkívül magas színvonalú szakmai anyagokból kiderült, hogy már minden pályázó számára egyértelmű, milyen hatalmas lehetőség egy ilyen terem: nemcsak bizonyos kompetenciák fejlesztésében nyújt kiemelkedő segítséget, de a diákok későbbi munkaerőpiaci elhelyezkedésben is.
Mára olyan közösség lettünk, amelyhez bárki szívesen csatlakozna – fogalmazott Horváth Ádám.
A közleményben hangsúlyozták: a program egyedülálló és több elemében is újszerű, az iskola által kijelölt termet felújítják és olyan modern digitális eszközökkel látják el, „amelyekkel új dimenzióba kerül az oktatás”.
Számos high-tech eszközt kapnak az iskolák, a fejlesztés középpontjában mégis a tanuló és a tanár kapcsolata, az együttműködés hatékonyabbá tétele, a differenciálás támogatás és a készségfejlesztés áll.
A tárgyalkotó eszközök – 3D nyomtató, lézervágó – a tanulók komplex problémamegoldó készségét, technikai kompetenciáit és kiemelten a kommunikációs, együttműködési készségeit fejlesztik – részletezték.
Hozzátették: a tanárok féléves módszertani és eszközhasználati képzésen vesznek részt, illetve a többletmunkájuk elismeréseként havi bérkiegészítésben is részesülnek. Az új, minden igényt kielégítő tantermek várhatóan júniusra készülnek el, így a jövő tanévet már itt kezdhetik a nyertes iskolák diákjai.
Tech
A digitális gazdaság női példaképeit díjazták
Átadták a 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat díjait – közölték a szervezők, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) az MTI-vel.
A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerdán megrendezett gálán négy kategóriában hirdettek nyertest, és egy különdíjat adtak át.
A közlemény szerint a második alkalommal meghirdetett pályázatra olyan nőket lehetett ajánlani, akik példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generációk és a karrierváltó nők számára.
Olyan szervezetek jelölését várták, amelyek büszkék a női alkalmazottjaik teljesítményére, valamint szívesen mutatnának példát a női munkavállalóikon keresztül a szervezeti diverzitásra.
Az Év csapatjátékosa díjat Burjánné Tandari Zsuzsanna, az AGCO Hungary Kft. SAP-fejlesztője kapta. Rajki Annamária, a Magyar Telekom TV és Entertainment igazgatója érdemelte ki az Innovátor elismerést. Dőry Éva, a Cosmo Consult Business Central üzletágának Support vezetője az Inspiráló teljesítményért kategória nyertese lett, míg Balogh Tünde, az evosoft Hungary Ipari Automatizációs Üzletágnak a vezetője az Inspiráló felsővezető díjat vehette át.
A Különdíjat az oktatásért Özvegy Judit, a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola robotokat edukációs célra is alkalmazó tehetséggondozó pedagógusa kapta.