Tech
Elindult az első minősített, gyakorlatorientált innovációs képzés Magyarországon
A hiánypótló Innováció Menedzsment Akadémia révén csökkenhet a lemaradásunk az európai vállalati innovációs térképen.
Az Innováció Menedzsment Akadémia (IMA) az innováció menedzsment fogalmának piaci bevezetését tűzte ki célul, és a napi üzleti gyakorlatban is jól hasznosítható tudásanyagot nyújt a vállalati kutatás-fejlesztés és az innovációs projektek iránt érdeklődő szakemberek számára – áll közeményben.
Az Akadémia szakmai vezetője, Kiss János József szerint az itt megszerzett tudás azonnal megtérül, már a tervezés és lebonyolítás minőségének javításából is származik haszon és megtakarítás. A cégvezetők által nem is ismert, a képzés során megismertetett jelentős adókedvezmények pedig már csak a habot jelentik a tortán. Rövid- és hosszútávú hatékonyság javulást, megtakarításokat és a szellemi vagyonuk jobb mérhetőségét és növekedését is élvezhetik azok, akik mostantól tudatosabban építik majd cégük innovációs tevékenységét. Az IMA a felnőttképzési minősítés szerint OKJ-s tanúsítványt vagy a részben minősített képzésekről oklevelet ad, de az oktatás házhoz is megy, kihelyezett vállalati tanfolyamokat is igénybe lehet venni.
Kinek szól a képzés? Milyen szektorokban?
Cégvezetők, kutatási igazgatók, innovációs projektmenedzserek, mérnökök vagy akár számviteli szakemberek is elsajátíthatják végre az innováció menedzsmenttel kapcsolatos szakmai ismereteket. Az innovációs képzést minden olyan nemzetgazdasági szektor hasznosíthatja, ahol innovatív kutatás-fejlesztés folyik, vagy folyhat majd. Az elmúlt évtizedekben általában az IT, az élelmiszeripar, a biotechnológia, a gyógyszeripar, a vegyipar és a gépgyártás területéről kerültek ki az innováció menedzsment ismeretek megszerzése iránt érdeklődő vállalati szakemberek. Az Innováció Menedzsment Akadémia ajánlott azoknak, akik általános ismereteket akarnak szerezni az innovációmenedzsment témakörében, de azoknak is, akik csak egy-egy speciális területen akarják bővíteni ismereteiket
Milyen formában hasznosulnak a megszerzett ismeretek?
Az Akadémia elindulásának kezdeményezője, a 25 éve innovációs tanácsadással foglalkozó Glósz és Társa tanácsadó cég. A cég szakértője és oktatója, Zsombók András a kutatás-fejlesztési tevékenység leggyakoribb megjelenési formáinak az alábbiakat tartja a hazai vállalati gyakorlatban:
● Termékfejlesztés: új termékek kifejlesztése a termékszerkezet bővítésére.
● Technológiai fejlesztés: új eljárások kifejlesztése és bevezetése a vállalati működés bármely területén.
● Szolgáltatásfejlesztés: új szolgáltatások kifejlesztése a kínálat bővítésére.
● Szoftverfejlesztés: új algoritmusok és implementálásuk együttes megvalósítása.
● Ekvivalens megoldások bevezetése: új anyagok, alkatrészek, részegységek bevezetése.
● Kutatás-fejlesztési szolgáltatások: megrendelés alapján végzett kutatás-fejlesztési szolgáltatás nyújtása, prototípusok fejlesztésével, ipari kutatási eredmények létrehozásával.
● Technológiai transzfer lebonyolítása: vásárolt kutatás-fejlesztési eredmények bevezetése és alkalmazása.
Milyen számszerűsíthető előny érhető el az IMA elvégzésével a szakértők szerint?
Kiss János József úgy véli, hogy egy 100 millió forint bekerülési költségű KF projekt esetén például:
1. Hatékony projektgenerálással 10-15 százalékos csökkenés a projekt bekerülési költségében
2. Hatékony projektvezetéssel átlagosan 10-20 százalékos megtakarítás a lebonyolítás rendszerében
3. Aktiválás esetén 100 millió forint összegű vagyonnövekedés, amely értékhelyesbítéssel növekedhet
4. Aktiválás esetén 100 millió forintos eredménynövekedés
5. Az adóalapok legális csökkentése révén 8,82 millió forint adócsökkentés (TAO, HIPA)
6. Átlagosan 35-60 százalék vissza nem térítendő támogatás a célirányos pályázatok esetén.
És melyek a nem számszerűsíthető hatások?
1. A nem megtérülő innovációs ötleteket előre ki lehet szelektálni objektív alapon.
2. A jogi szempontból aggályos innovációs ötleteket objektíven ki lehet szűrni.
3. Megteremtődnek a projektek valós értékének nyilvántartási-, megtérülésüknek pedig a számítási feltételei.
4. Megfelelő módon dokumentálható és az üzleti célnak megfelelően levédhető lesz a létrehozott szellemi alkotás.
5. Az adóigazgatási eljárások számára átlátható és kezelhető számviteli nyilvántartás jön létre.
6. A K+F projektek megvalósítása jól nyomon követhető, jól irányítható lesz.
7. Megteremtődnek a technológiatranszfer (alternatív hasznosítás) szükséges feltételei.
Mit tartalmaz a képzés, hogyan épül fel a tananyag?
Stratégiai tervezés, innovációs projektmenedzsment, célirányos számviteli, pénzügyi és iparjogvédelmi ismeretek egy fedél alatt. Egy szakmai egység 3-5 modulból áll, amelyek összesítve egy-egy képzési napot igényelnek a hallgatóktól. Minden szakmai egység elméleti és gyakorlati oktatásból, valamint esettanulmányokra épülő projektfeladatok megoldásából áll.. Az oktatás résztvevői a megszerzett egyedülálló tudás mellett értékes kapcsolatrendszerrel is gyarapodnak, ami segíti érvényesülésüket ezen a speciális területen.
Tech
Bíró Ada nem létezik, mégis műsort vezet (videó)
Forradalmi újítással indult újabb évadában a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsora.
Bíró Adának hívják a Duna csatorna Delta című tudományos-ismeretterjesztő műsorának új műsorvezetőjét, akinek megjelenését, arcát és hangját egyaránt a mesterséges intelligencia (MI) hozta létre korábban már meglévő programokból – hangzott el az M1 hétfő esti Híradójában.
Mondanivalóját teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg, ezzel együtt a mesterséges intelligencia segítségével életre hívott képi és nyelvi modell Fejős Ádám állandó műsorvezetőtársa lett a Deltában.
Dudás Viktor filmszakértő szerint a Delta éppen az a műsor, ahol egy ilyen egyedülálló technológiai újdonságnak helye és adott esetben fontos szerepe is van.
„Abszolút helye van egy ilyen műsorban egy ilyen megjelenésnek, hiszen ott, ahol a tudománnyal foglalkozunk és az abszolút újításokat igyekszik bemutatni a műsor, ott abszolút adekvát, hogy a legmagasabb szintű technikai újítások akár a műsor megszólalóinak a megjelenítésében is részesek legyenek”
– fogalmazott Dudás Viktor. Hozzátette: ez egy nagyon érdekes újítás, nagyon kíváncsian várja, hogyan fog a közönség erre reagálni, „mert ilyet még mi Magyarországon nem láttunk képernyőn”.
A legmodernebb nyelvi modellt használták ahhoz, hogy az MI által megalkotott műsorvezető szépen beszéljen magyarul, a legújabb videós modellt pedig ahhoz, hogy megmozdulhasson. Mint a műsorban elhangzott, ezen technológiák érzékeny egyensúlya kellett ahhoz, hogy Bíró Ada elmondhassa a nézőknek a nagyvilágból az aktuális tudományos híreket.
Szűts Zoltán média- és digitális pedagógiakutató, az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja az M1-en arról beszélt, hogy a mesterséges intelligenciát az ember alkotja és az ember irányítja. Az MI-vel foglalkozó szakember hangsúlyozta:
a történelemben minden technológia felfordulással járt, csakúgy, mint az MI, de nem félni kell tőle, hanem kipróbálni, megérteni, hosszú távon pedig használni.
„Az elmúlt évtizedben a digitalizáció kapcsán nagyon sokat beszélünk arról, hogy milyen módon átalakul a munka világa, és a mesterséges intelligencia az a trend, ami mindenképpen egy ugrást fog jelenteni. Ez nem azt jelenti, hogy az embereknek meg fog szűnni a munkája. Sőt! Ez azt jelenti, hogy más jellegű lesz maga a munka. Nyilván mindig kihívást hordoz egy technológiaváltás, mesterséges intelligencia esetében azt kell tudomásul vennünk, hogy ez a technológia asszisztensként működik. Segítőként működik” – hangsúlyozta Szűts Zoltán.
Tech
Újabb iskolákat fejleszt a High-Tech Suli program
Minden eddiginél több, összesen 127 iskolai alapítvány pályázott a támogatásra.
A benyújtott szakmai anyagok kiemelkedő színvonala miatt a támogató és az értékelő bizottság úgy döntött, hogy az eredeti kiíráshoz képest eggyel több – összesen hat – intézmény juthat hozzá a mintegy 40 millió forintos fejlesztéshez – közölte a Mészáros Csoport az MTI-vel.
A Mészáros Csoport High-Tech Suli programjának ötödik pályázatán modern, 21. századi digitális tanterem kialakítására és a hozzá kapcsolódó szakmai program megvalósítására támogatást nyert el:
- a Cecei Általános Iskola,
- a Csopaki Református Általános Iskola,
- a Herceghalmi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola,
- a Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Általános Iskola,
- a Monori Jászai Mari Általános Iskola és
- a Szegedi Gregor József Általános Iskola.
Horváth Ádám, a program szakmai vezetője szerint
az évről évre növekvő pályázati anyagok számából az látszik, hogy folyamatos az érdeklődés a High-Tech Suli program iránt; a rendkívül magas színvonalú szakmai anyagokból kiderült, hogy már minden pályázó számára egyértelmű, milyen hatalmas lehetőség egy ilyen terem: nemcsak bizonyos kompetenciák fejlesztésében nyújt kiemelkedő segítséget, de a diákok későbbi munkaerőpiaci elhelyezkedésben is.
Mára olyan közösség lettünk, amelyhez bárki szívesen csatlakozna – fogalmazott Horváth Ádám.
A közleményben hangsúlyozták: a program egyedülálló és több elemében is újszerű, az iskola által kijelölt termet felújítják és olyan modern digitális eszközökkel látják el, „amelyekkel új dimenzióba kerül az oktatás”.
Számos high-tech eszközt kapnak az iskolák, a fejlesztés középpontjában mégis a tanuló és a tanár kapcsolata, az együttműködés hatékonyabbá tétele, a differenciálás támogatás és a készségfejlesztés áll.
A tárgyalkotó eszközök – 3D nyomtató, lézervágó – a tanulók komplex problémamegoldó készségét, technikai kompetenciáit és kiemelten a kommunikációs, együttműködési készségeit fejlesztik – részletezték.
Hozzátették: a tanárok féléves módszertani és eszközhasználati képzésen vesznek részt, illetve a többletmunkájuk elismeréseként havi bérkiegészítésben is részesülnek. Az új, minden igényt kielégítő tantermek várhatóan júniusra készülnek el, így a jövő tanévet már itt kezdhetik a nyertes iskolák diákjai.
Tech
A digitális gazdaság női példaképeit díjazták
Átadták a 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat díjait – közölték a szervezők, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) az MTI-vel.
A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerdán megrendezett gálán négy kategóriában hirdettek nyertest, és egy különdíjat adtak át.
A közlemény szerint a második alkalommal meghirdetett pályázatra olyan nőket lehetett ajánlani, akik példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generációk és a karrierváltó nők számára.
Olyan szervezetek jelölését várták, amelyek büszkék a női alkalmazottjaik teljesítményére, valamint szívesen mutatnának példát a női munkavállalóikon keresztül a szervezeti diverzitásra.
Az Év csapatjátékosa díjat Burjánné Tandari Zsuzsanna, az AGCO Hungary Kft. SAP-fejlesztője kapta. Rajki Annamária, a Magyar Telekom TV és Entertainment igazgatója érdemelte ki az Innovátor elismerést. Dőry Éva, a Cosmo Consult Business Central üzletágának Support vezetője az Inspiráló teljesítményért kategória nyertese lett, míg Balogh Tünde, az evosoft Hungary Ipari Automatizációs Üzletágnak a vezetője az Inspiráló felsővezető díjat vehette át.
A Különdíjat az oktatásért Özvegy Judit, a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola robotokat edukációs célra is alkalmazó tehetséggondozó pedagógusa kapta.