Tech
Ezek a technológiai trendek határozzák meg a közlekedés jövőjét
A LeasePlan összegyűjtötte azt a nyolc technológiai trendet, amely a piacvezető flottakezelő szerint a legnagyobb hatással lesz az autóipar fejlődésére.
1. Villanyautók
Környezetünk védelme az utóbbi pár évben vitathatatlanul felértékelődött, a 2015-ös dízelbotrány pedig szigorúbb szén-dioxid-kibocsátási korlátozásokat eredményezett, amelyek következtében felgyorsult a járművek villamosítása. Az elektromos autók és az egyéb környezetbarát meghajtású járművek ma már egyre inkább megfizethető alternatívái a hagyományos, belsőégésű motorral rendelkező társaiknak, amihez az állami támogatások is nagyban hozzájárulnak.
2. Szilárdtest-akkumulátorok
A szilárdtest-akkumulátorok olyan „szuper akkumulátorok”, amelyek akár 2,5-szer nagyobb energia- és sokkal gyorsabb töltési kapacitással rendelkeznek, mint a mai elektromos autókban található áramforrások. A szakemberek ezért azon dolgoznak, hogy a szilárdtest akkumulátorok megfizethető árszintet érjenek el. Ha pedig ez megvalósul, akkor búcsút inthetünk a rövid hatótávnak, a hosszú töltési időnek és az elektromos járművek magas beszerzési árának.
3. Vezeték nélküli töltés
Az indukciós vagy vezeték nélküli töltés a sofőrök számára kényelmes, kábel nélküli töltési megoldás. A technológia kialakítása még fejlesztés alatt áll, a szakemberek pedig azon dolgoznak, hogy megoldást találjanak a most még előforduló „energiaszivárgásokra”, mivel emiatt lassabb a töltési folyamat a hagyományos kábel-alapú módszernél. Ennek ellenére néhány vezető autógyártónál, köztük a BMW-nél, a Mercedes-Benznél és a Kiánál már elérhetők kezdetleges verziójú indukciós töltők.
 |
4. Önvezető autók
Számos jelentős előrelépés történt az önjáró autókkal kapcsolatban az elmúlt években. A fejlesztések ugyanakkor rámutattak, hogy a felhőalapú kapcsolat önmagában nem biztosít elég stabil számítási teljesítményt az önvezető autók számára ahhoz, hogy megfelelően elemezhessék a forgalmi adatokat és biztonságosan reagáljanak ezekre. Ennek megvalósításához nagy teljesítményű fedélzeti számítógépre van szükség. Emellett egyéb kihívások is felmerültek, így például több érzékelőre, folyamatos 360 fokos látószögre, mesterséges intelligencia használatára, műholdas navigációra és megfelelő jogi szabályozásra, illetve globális szabványokra van szükség ahhoz, hogy az autonóm járművek működőképes valósággá váljanak. Ez pedig várhatóan még több évbe telik majd.
5. V2V és V2I technológia
Az önvezető autók működéséhez szükséges adatok túlmutatnak a kamerák, a radar és a lézer alapú távérzékelés (LiDAR) által rögzített képadatokon. A járműveknek valós időben kell tudniuk kommunikálni a szerverrel és egymással is, hogy előre jelezhessék, illetve elkerülhessék a potenciális veszélyeket, például a forgalmi torlódásokat és a baleseteket. Ez a jármű-jármű (V2V) és jármű-infrastruktúra (V2I) közötti technológia kulcsfontosságú az autonóm járművek kényelmes és biztonságos használata szempontjából.
6. Mesterséges intelligencia
Ha a mesterséges intelligenciát (AI) összekapcsoljuk a gépi tanulással, az önvezető autók által nyújtott élmény már nem csak a biztonságos közlekedésről fog szólni. Az AI-alapú alkalmazások és digitális személyi asszisztensek által támogatott kényelmi és szórakozási funkciók szintén fontosak lesznek. Bár a mesterséges intelligencia használata az autóiparban egyelőre még gyerekcipőben jár, a londoni IHS Markit kutatócég szerint 2025-re várhatóan közel 11 milliárd dollárt ér majd ez a piac, az AI-alapú rendszerek új autókba történő telepítési aránya pedig 109 százalékkal fog növekedni.
7. Mobilitás mint szolgáltatás (MaaS)
A mobilitás mint szolgáltatás gyors növekedéséhez elengedhetetlen a közösségi gazdaság térnyerése. A fiatalabb generációk felhasználói szokásai egyértelműen abba az irányba tolódnak, hogy bizonyos termékeket és eszközöket közös használatba adjanak, illetve igénybe vegyenek. Ez a trend figyelhető meg a közlekedésben is, ahol az Y-generáció tagjai számára például már nem fontos, hogy saját tulajdonú járművel közlekedjenek. Így egyre elterjedtebbé válnak az olyan mobilitási megoldások, mint az autó- és kerékpármegosztó szolgáltatások, amelyek egy egyszerű applikációval használhatók.
8. Hidrogén
A hidrogén szén-dioxid-mentes üzemanyag-alternatívát jelenthet a jövőben mindenféle közlekedési eszköz számára, a személyautóktól a teherautókon át a hajókig. Bár a legnagyobb akadályt jelenleg a töltési infrastruktúra hiányosságai jelentik, a hidrogénhajtású autók népszerűsége gyorsan növekszik, és Európában várhatóan több hidrogénüzemanyag-töltőállomás is épül majd a közeljövőben.
Tech
Bíró Ada nem létezik, mégis műsort vezet (videó)
Forradalmi újítással indult újabb évadában a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsora.
Bíró Adának hívják a Duna csatorna Delta című tudományos-ismeretterjesztő műsorának új műsorvezetőjét, akinek megjelenését, arcát és hangját egyaránt a mesterséges intelligencia (MI) hozta létre korábban már meglévő programokból – hangzott el az M1 hétfő esti Híradójában.
Mondanivalóját teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg, ezzel együtt a mesterséges intelligencia segítségével életre hívott képi és nyelvi modell Fejős Ádám állandó műsorvezetőtársa lett a Deltában.
Dudás Viktor filmszakértő szerint a Delta éppen az a műsor, ahol egy ilyen egyedülálló technológiai újdonságnak helye és adott esetben fontos szerepe is van.
„Abszolút helye van egy ilyen műsorban egy ilyen megjelenésnek, hiszen ott, ahol a tudománnyal foglalkozunk és az abszolút újításokat igyekszik bemutatni a műsor, ott abszolút adekvát, hogy a legmagasabb szintű technikai újítások akár a műsor megszólalóinak a megjelenítésében is részesek legyenek”
– fogalmazott Dudás Viktor. Hozzátette: ez egy nagyon érdekes újítás, nagyon kíváncsian várja, hogyan fog a közönség erre reagálni, „mert ilyet még mi Magyarországon nem láttunk képernyőn”.
A legmodernebb nyelvi modellt használták ahhoz, hogy az MI által megalkotott műsorvezető szépen beszéljen magyarul, a legújabb videós modellt pedig ahhoz, hogy megmozdulhasson. Mint a műsorban elhangzott, ezen technológiák érzékeny egyensúlya kellett ahhoz, hogy Bíró Ada elmondhassa a nézőknek a nagyvilágból az aktuális tudományos híreket.
Szűts Zoltán média- és digitális pedagógiakutató, az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja az M1-en arról beszélt, hogy a mesterséges intelligenciát az ember alkotja és az ember irányítja. Az MI-vel foglalkozó szakember hangsúlyozta:
a történelemben minden technológia felfordulással járt, csakúgy, mint az MI, de nem félni kell tőle, hanem kipróbálni, megérteni, hosszú távon pedig használni.
„Az elmúlt évtizedben a digitalizáció kapcsán nagyon sokat beszélünk arról, hogy milyen módon átalakul a munka világa, és a mesterséges intelligencia az a trend, ami mindenképpen egy ugrást fog jelenteni. Ez nem azt jelenti, hogy az embereknek meg fog szűnni a munkája. Sőt! Ez azt jelenti, hogy más jellegű lesz maga a munka. Nyilván mindig kihívást hordoz egy technológiaváltás, mesterséges intelligencia esetében azt kell tudomásul vennünk, hogy ez a technológia asszisztensként működik. Segítőként működik” – hangsúlyozta Szűts Zoltán.
Tech
Újabb iskolákat fejleszt a High-Tech Suli program
Minden eddiginél több, összesen 127 iskolai alapítvány pályázott a támogatásra.
A benyújtott szakmai anyagok kiemelkedő színvonala miatt a támogató és az értékelő bizottság úgy döntött, hogy az eredeti kiíráshoz képest eggyel több – összesen hat – intézmény juthat hozzá a mintegy 40 millió forintos fejlesztéshez – közölte a Mészáros Csoport az MTI-vel.
A Mészáros Csoport High-Tech Suli programjának ötödik pályázatán modern, 21. századi digitális tanterem kialakítására és a hozzá kapcsolódó szakmai program megvalósítására támogatást nyert el:
- a Cecei Általános Iskola,
- a Csopaki Református Általános Iskola,
- a Herceghalmi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola,
- a Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Általános Iskola,
- a Monori Jászai Mari Általános Iskola és
- a Szegedi Gregor József Általános Iskola.
Horváth Ádám, a program szakmai vezetője szerint
az évről évre növekvő pályázati anyagok számából az látszik, hogy folyamatos az érdeklődés a High-Tech Suli program iránt; a rendkívül magas színvonalú szakmai anyagokból kiderült, hogy már minden pályázó számára egyértelmű, milyen hatalmas lehetőség egy ilyen terem: nemcsak bizonyos kompetenciák fejlesztésében nyújt kiemelkedő segítséget, de a diákok későbbi munkaerőpiaci elhelyezkedésben is.
Mára olyan közösség lettünk, amelyhez bárki szívesen csatlakozna – fogalmazott Horváth Ádám.
A közleményben hangsúlyozták: a program egyedülálló és több elemében is újszerű, az iskola által kijelölt termet felújítják és olyan modern digitális eszközökkel látják el, „amelyekkel új dimenzióba kerül az oktatás”.
Számos high-tech eszközt kapnak az iskolák, a fejlesztés középpontjában mégis a tanuló és a tanár kapcsolata, az együttműködés hatékonyabbá tétele, a differenciálás támogatás és a készségfejlesztés áll.
A tárgyalkotó eszközök – 3D nyomtató, lézervágó – a tanulók komplex problémamegoldó készségét, technikai kompetenciáit és kiemelten a kommunikációs, együttműködési készségeit fejlesztik – részletezték.
Hozzátették: a tanárok féléves módszertani és eszközhasználati képzésen vesznek részt, illetve a többletmunkájuk elismeréseként havi bérkiegészítésben is részesülnek. Az új, minden igényt kielégítő tantermek várhatóan júniusra készülnek el, így a jövő tanévet már itt kezdhetik a nyertes iskolák diákjai.
Tech
A digitális gazdaság női példaképeit díjazták
Átadták a 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat díjait – közölték a szervezők, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) az MTI-vel.
A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerdán megrendezett gálán négy kategóriában hirdettek nyertest, és egy különdíjat adtak át.
A közlemény szerint a második alkalommal meghirdetett pályázatra olyan nőket lehetett ajánlani, akik példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generációk és a karrierváltó nők számára.
Olyan szervezetek jelölését várták, amelyek büszkék a női alkalmazottjaik teljesítményére, valamint szívesen mutatnának példát a női munkavállalóikon keresztül a szervezeti diverzitásra.
Az Év csapatjátékosa díjat Burjánné Tandari Zsuzsanna, az AGCO Hungary Kft. SAP-fejlesztője kapta. Rajki Annamária, a Magyar Telekom TV és Entertainment igazgatója érdemelte ki az Innovátor elismerést. Dőry Éva, a Cosmo Consult Business Central üzletágának Support vezetője az Inspiráló teljesítményért kategória nyertese lett, míg Balogh Tünde, az evosoft Hungary Ipari Automatizációs Üzletágnak a vezetője az Inspiráló felsővezető díjat vehette át.
A Különdíjat az oktatásért Özvegy Judit, a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola robotokat edukációs célra is alkalmazó tehetséggondozó pedagógusa kapta.