Tech
Fényjelzés-alapú vizuális nyelvet tesztel a Ford
Detroitban, Pittsburghben és a Miamiban jelenleg is folynak tesztek, és ezekben a Ford partnere az Argo AI, vagyis a legelső cég, amely önvezető autókat tesztelhet Washington D.C.-ben.
A Ford egy olyan ötletet tesztelt, amelyben fényjelzések mutatják, mit csinál éppen a jármű, és mi lesz a következő lépése. Mindez fontos része a vállalat kutatásának, aminek célja egy kommunikációs interfész kifejlesztése, hogy segítségével az önvezető járművek egyszerűen és érthetően kommunikálhassanak a közlekedés többi résztvevőjével.
“Nagyon fontos, hogy az emberek megbízhassanak az önvezető járművekben, ennek kulcsa pedig az egységes vizuális kommunikáció kidolgozása. Éppen ezért egy munkatársunkat ’emberi autóülésnek’ álcáztuk, mert ez volt a legjobb és a leghatékonyabb módszer arra, hogy veszély nélkül mérjük fel, honnan kell kiindulnunk az ember és a gép közötti kommunikáció kutatásához” – mondta Thorsten Warwel, a Ford Európa fénytechnikai részlegének igazgatója.
A német Chemnitzi Műszaki Egyetemen elvégzett teszt eredményeit kiegészítették egy korábbi, Amerikában elvégzett kísérlet tapasztalataival is. A kutatók az akkor használt fehér fény mellett most két másik szín hatékonyságát is megvizsgálták, és a korábban a szélvédő felső peremén elhelyezett fényhidat most az autó tetejére szerelték. Mindemellett az autó már jóval nagyobb, akár 500 méteres távolságból is képes volt fényjelekkel kommunikálni, ha az adott helyzetben erre volt szükség.
A felmérés során megfigyelt 173 ember 60 százaléka tényleg önvezető autónak hitte a Transit Connectet. Emellett további 1600 ember reakcióit is felmérték, és ennek alapján kiderült, hogy a türkiz szín hasznosabb a kommunikációhoz, mint az eddig használt fehér és a most kipróbált lila – főleg mivel ez utóbbit könnyű összetéveszteni a piros színnel. A teszt megmutatta, hogy az emberek jól megértik és elfogadják a fényjelzéseket, ez pedig jó kiindulási pont a kutatók számára a vizuális nyelv továbbfejlesztéséhez.
“A szemkontaktus tényleg fontos, de a tanulmányból kiderült, hogy az első és legfontosabb dolog, amire a közlekedők figyelnek az az, hogy mit csinál a jármű. A következő lépés annak kidolgozása lesz, hogyan alakíthatjuk a fényjelzéseket egyértelműbbé és ösztönösen felismerhetővé mindenki számára” – magyarázta el Dr. Matthias Beggiato, az egyetem pszichológia tanszékének vezetője. Az egyetem együttműködik a Forddal az “InMotion” projektben, amit Németország Közlekedési és Digitális Infrastruktúra Minisztériuma hívott életre 1 millió eurós támogatással a Közúti Közlekedés Automatizálása és Konnektivitása című kutatási program részeként.
Ezzel párhuzamosan a Ford egy másik tesztet is elvégzett az autóipari világítástechnika és elektronika specialistája, a HELLA segítségével, melynek során azt vizsgálták, hol helyezhetnék még el a fényjelzéseket, például az autó hűtőrácsán vagy a fényszórókon.
A Ford célkitűzése, hogy 2021-re (elsőként az észak-amerikai piacon) bemutathasson egy kifejezetten önvezetésre tervezett járművet, ezért a vállalat számára fontos, hogy az emberek megbízzanak az ilyen autókban. Ennek kulcsfontosságú eleme a közlekedési kommunikációt egyértelmű keretekbe foglaló iparági szabvány kialakítása.
Tech
Bíró Ada nem létezik, mégis műsort vezet (videó)
Forradalmi újítással indult újabb évadában a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsora.
Bíró Adának hívják a Duna csatorna Delta című tudományos-ismeretterjesztő műsorának új műsorvezetőjét, akinek megjelenését, arcát és hangját egyaránt a mesterséges intelligencia (MI) hozta létre korábban már meglévő programokból – hangzott el az M1 hétfő esti Híradójában.
Mondanivalóját teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg, ezzel együtt a mesterséges intelligencia segítségével életre hívott képi és nyelvi modell Fejős Ádám állandó műsorvezetőtársa lett a Deltában.
Dudás Viktor filmszakértő szerint a Delta éppen az a műsor, ahol egy ilyen egyedülálló technológiai újdonságnak helye és adott esetben fontos szerepe is van.
„Abszolút helye van egy ilyen műsorban egy ilyen megjelenésnek, hiszen ott, ahol a tudománnyal foglalkozunk és az abszolút újításokat igyekszik bemutatni a műsor, ott abszolút adekvát, hogy a legmagasabb szintű technikai újítások akár a műsor megszólalóinak a megjelenítésében is részesek legyenek”
– fogalmazott Dudás Viktor. Hozzátette: ez egy nagyon érdekes újítás, nagyon kíváncsian várja, hogyan fog a közönség erre reagálni, „mert ilyet még mi Magyarországon nem láttunk képernyőn”.
A legmodernebb nyelvi modellt használták ahhoz, hogy az MI által megalkotott műsorvezető szépen beszéljen magyarul, a legújabb videós modellt pedig ahhoz, hogy megmozdulhasson. Mint a műsorban elhangzott, ezen technológiák érzékeny egyensúlya kellett ahhoz, hogy Bíró Ada elmondhassa a nézőknek a nagyvilágból az aktuális tudományos híreket.
Szűts Zoltán média- és digitális pedagógiakutató, az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja az M1-en arról beszélt, hogy a mesterséges intelligenciát az ember alkotja és az ember irányítja. Az MI-vel foglalkozó szakember hangsúlyozta:
a történelemben minden technológia felfordulással járt, csakúgy, mint az MI, de nem félni kell tőle, hanem kipróbálni, megérteni, hosszú távon pedig használni.
„Az elmúlt évtizedben a digitalizáció kapcsán nagyon sokat beszélünk arról, hogy milyen módon átalakul a munka világa, és a mesterséges intelligencia az a trend, ami mindenképpen egy ugrást fog jelenteni. Ez nem azt jelenti, hogy az embereknek meg fog szűnni a munkája. Sőt! Ez azt jelenti, hogy más jellegű lesz maga a munka. Nyilván mindig kihívást hordoz egy technológiaváltás, mesterséges intelligencia esetében azt kell tudomásul vennünk, hogy ez a technológia asszisztensként működik. Segítőként működik” – hangsúlyozta Szűts Zoltán.
Tech
Újabb iskolákat fejleszt a High-Tech Suli program
Minden eddiginél több, összesen 127 iskolai alapítvány pályázott a támogatásra.
A benyújtott szakmai anyagok kiemelkedő színvonala miatt a támogató és az értékelő bizottság úgy döntött, hogy az eredeti kiíráshoz képest eggyel több – összesen hat – intézmény juthat hozzá a mintegy 40 millió forintos fejlesztéshez – közölte a Mészáros Csoport az MTI-vel.
A Mészáros Csoport High-Tech Suli programjának ötödik pályázatán modern, 21. századi digitális tanterem kialakítására és a hozzá kapcsolódó szakmai program megvalósítására támogatást nyert el:
- a Cecei Általános Iskola,
- a Csopaki Református Általános Iskola,
- a Herceghalmi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola,
- a Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Általános Iskola,
- a Monori Jászai Mari Általános Iskola és
- a Szegedi Gregor József Általános Iskola.
Horváth Ádám, a program szakmai vezetője szerint
az évről évre növekvő pályázati anyagok számából az látszik, hogy folyamatos az érdeklődés a High-Tech Suli program iránt; a rendkívül magas színvonalú szakmai anyagokból kiderült, hogy már minden pályázó számára egyértelmű, milyen hatalmas lehetőség egy ilyen terem: nemcsak bizonyos kompetenciák fejlesztésében nyújt kiemelkedő segítséget, de a diákok későbbi munkaerőpiaci elhelyezkedésben is.
Mára olyan közösség lettünk, amelyhez bárki szívesen csatlakozna – fogalmazott Horváth Ádám.
A közleményben hangsúlyozták: a program egyedülálló és több elemében is újszerű, az iskola által kijelölt termet felújítják és olyan modern digitális eszközökkel látják el, „amelyekkel új dimenzióba kerül az oktatás”.
Számos high-tech eszközt kapnak az iskolák, a fejlesztés középpontjában mégis a tanuló és a tanár kapcsolata, az együttműködés hatékonyabbá tétele, a differenciálás támogatás és a készségfejlesztés áll.
A tárgyalkotó eszközök – 3D nyomtató, lézervágó – a tanulók komplex problémamegoldó készségét, technikai kompetenciáit és kiemelten a kommunikációs, együttműködési készségeit fejlesztik – részletezték.
Hozzátették: a tanárok féléves módszertani és eszközhasználati képzésen vesznek részt, illetve a többletmunkájuk elismeréseként havi bérkiegészítésben is részesülnek. Az új, minden igényt kielégítő tantermek várhatóan júniusra készülnek el, így a jövő tanévet már itt kezdhetik a nyertes iskolák diákjai.
Tech
A digitális gazdaság női példaképeit díjazták
Átadták a 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat díjait – közölték a szervezők, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) az MTI-vel.
A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerdán megrendezett gálán négy kategóriában hirdettek nyertest, és egy különdíjat adtak át.
A közlemény szerint a második alkalommal meghirdetett pályázatra olyan nőket lehetett ajánlani, akik példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generációk és a karrierváltó nők számára.
Olyan szervezetek jelölését várták, amelyek büszkék a női alkalmazottjaik teljesítményére, valamint szívesen mutatnának példát a női munkavállalóikon keresztül a szervezeti diverzitásra.
Az Év csapatjátékosa díjat Burjánné Tandari Zsuzsanna, az AGCO Hungary Kft. SAP-fejlesztője kapta. Rajki Annamária, a Magyar Telekom TV és Entertainment igazgatója érdemelte ki az Innovátor elismerést. Dőry Éva, a Cosmo Consult Business Central üzletágának Support vezetője az Inspiráló teljesítményért kategória nyertese lett, míg Balogh Tünde, az evosoft Hungary Ipari Automatizációs Üzletágnak a vezetője az Inspiráló felsővezető díjat vehette át.
A Különdíjat az oktatásért Özvegy Judit, a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola robotokat edukációs célra is alkalmazó tehetséggondozó pedagógusa kapta.