Tech
Hadjáratba kezdtek az internetes csalók
Az év elején számos adathalász-támadás indult, az utóbbi időben több neves cég, hatóság nevével visszaélve igyekeztek egyesek fontos pénzügyi adatokat kicsalni a célszemélyektől. A járvány idején megugrott az internetes csalások száma.
Az ember ma már nem mehet biztosra: akárhonnan is kap elektronikus levelet, gondolnia kell rá, vajon nem átverésről, lenyúlásról van-e szó, nem adathalászok próbálják-e kicsalni a személyes adatait és a pénzét.
Legutóbb a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adott közre figyelmeztetést, közölve: egyesek ügyfélkapus bejelentkezési adatokat és bankkártya-információkat próbálnak megszerezni, s ehhez a hatóság nevét használják fel.
Ehhez pedig nem kell egyebet tennie, mint a megadott linkre kattintani, s kitölteni a felugró űrlapot. Ebben a csalók főként a bankkártyák hátlapján található háromjegyű számot, az úgynevezett CVV/CVC kódot vagy az ügyfélkapus bejelentkezési adatokat kérik el. – Ha valaki megadja a bankkártyája adatait, számolnia kell azzal, hogy illetéktelenek pénzt emelhetnek le számlájáról – hívta fel a figyelmet az adóhivatal.
Beszélni magyarul?
A hatóság ahhoz is adott fogódzót, hogyan lehet felismerni a csalást. Egyrészt a NAV nevében írt, és pénzt ígérő elektronikus levelek, sms-ek rendszerint hibás nyelvi fordulatokat, értelmezhetetlen szövegrészleteket tartalmaznak, miközben tegező megszólítást használnak. A legfontosabb mégis az, hogy a hatóság ügyfélkapun keresztül vagy postán érkező hivatalos iratban tájékoztatja ügyfeleit a túlfizetésről, vagyis ez ügyben az e-mail, az sms szóba sem jön.
A hivatalnál azt tanácsolták, hogy az ügyfélkapus belépési kódokat mindenki csak a megfelelő oldalon – tehát a nav.gov.hu vagy a magyarorszag.hu honlapon – adja meg. Emellett mivel
Végül: érdemes felkeresni a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat kibervédelmi intézetének honlapját, a csalások kapcsán ott számos információ fellelhető.
Bolt, bank? Mindegy!
Messze nem az adóhivatal az egyetlen, amelynek nevét adathalászatra használják fel egyesek. A Magyar Nemzet a napokban írta meg, hogy az Aldi is közölte: a cég nevében csalók sms-eket és e-maileket küldenek azzal a szöveggel, hogy a címzettnek csomagja érkezett a kereskedelmi lánctól, esetleg nyeremény ütötte a markát, vagy tesztelésen vehet részt. – A kiküldött sms-ekhez és e-mailekhez a cégnek nincs köze – jelezte a lánc, s arra kérte a felhasználókat, hogy ne kattintsanak a linkekre, ne adják meg felhasználónevüket, jelszavukat vagy egyéb személyes adatukat.
Adathalász-kísérletekről számolt be január közepén a Jófogás internetes kereskedelmi portál is, azt jelezve, hogy egyes felhasználóitól a bankkártyaadataikat próbálták némelyek kicsalni. A társaság kiemelte: szállításnál senkitől nem kérik előre a bankkártyaadatokat, ezért ne dőljenek be a vevők, ha ilyen igény érkezik. A Jófogásnál hangsúlyozták: ha valaki megadta bármilyen fontos adatát, tegyen feljelentést a rendőrségen és haladéktalanul vegye fel a kapcsolatot a számlavezető bankjával.
Veszélyes a Facebook
S ha már bankok: január első napjaiban az OTP is borús hangú figyelmeztetést adott ki. Eszerint igencsak megmozgatta a járvány a bűnözök fantáziáját, az interneten elkövetett visszaélések száma ugyanis a négyszeresére nőtt. “A támadások valamennyi bank elektronikus szolgáltatásait használó ügyfelét érinthetik” – tették hozzá a pénzintézetnél.
Az OTP szerint mostanában két csalási módszer is divatos lett. Az egyik terepének a közösségi oldalak, a csevegőalkalmazások számítanak, a másik célpontjai pedig a lakáskereső magánszemélyek.
Borítókép: illusztráció
Tech
Bíró Ada nem létezik, mégis műsort vezet (videó)
Forradalmi újítással indult újabb évadában a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsora.
Bíró Adának hívják a Duna csatorna Delta című tudományos-ismeretterjesztő műsorának új műsorvezetőjét, akinek megjelenését, arcát és hangját egyaránt a mesterséges intelligencia (MI) hozta létre korábban már meglévő programokból – hangzott el az M1 hétfő esti Híradójában.
Mondanivalóját teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg, ezzel együtt a mesterséges intelligencia segítségével életre hívott képi és nyelvi modell Fejős Ádám állandó műsorvezetőtársa lett a Deltában.
Dudás Viktor filmszakértő szerint a Delta éppen az a műsor, ahol egy ilyen egyedülálló technológiai újdonságnak helye és adott esetben fontos szerepe is van.
„Abszolút helye van egy ilyen műsorban egy ilyen megjelenésnek, hiszen ott, ahol a tudománnyal foglalkozunk és az abszolút újításokat igyekszik bemutatni a műsor, ott abszolút adekvát, hogy a legmagasabb szintű technikai újítások akár a műsor megszólalóinak a megjelenítésében is részesek legyenek”
– fogalmazott Dudás Viktor. Hozzátette: ez egy nagyon érdekes újítás, nagyon kíváncsian várja, hogyan fog a közönség erre reagálni, „mert ilyet még mi Magyarországon nem láttunk képernyőn”.
A legmodernebb nyelvi modellt használták ahhoz, hogy az MI által megalkotott műsorvezető szépen beszéljen magyarul, a legújabb videós modellt pedig ahhoz, hogy megmozdulhasson. Mint a műsorban elhangzott, ezen technológiák érzékeny egyensúlya kellett ahhoz, hogy Bíró Ada elmondhassa a nézőknek a nagyvilágból az aktuális tudományos híreket.
Szűts Zoltán média- és digitális pedagógiakutató, az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja az M1-en arról beszélt, hogy a mesterséges intelligenciát az ember alkotja és az ember irányítja. Az MI-vel foglalkozó szakember hangsúlyozta:
a történelemben minden technológia felfordulással járt, csakúgy, mint az MI, de nem félni kell tőle, hanem kipróbálni, megérteni, hosszú távon pedig használni.
„Az elmúlt évtizedben a digitalizáció kapcsán nagyon sokat beszélünk arról, hogy milyen módon átalakul a munka világa, és a mesterséges intelligencia az a trend, ami mindenképpen egy ugrást fog jelenteni. Ez nem azt jelenti, hogy az embereknek meg fog szűnni a munkája. Sőt! Ez azt jelenti, hogy más jellegű lesz maga a munka. Nyilván mindig kihívást hordoz egy technológiaváltás, mesterséges intelligencia esetében azt kell tudomásul vennünk, hogy ez a technológia asszisztensként működik. Segítőként működik” – hangsúlyozta Szűts Zoltán.
Tech
Újabb iskolákat fejleszt a High-Tech Suli program
Minden eddiginél több, összesen 127 iskolai alapítvány pályázott a támogatásra.
A benyújtott szakmai anyagok kiemelkedő színvonala miatt a támogató és az értékelő bizottság úgy döntött, hogy az eredeti kiíráshoz képest eggyel több – összesen hat – intézmény juthat hozzá a mintegy 40 millió forintos fejlesztéshez – közölte a Mészáros Csoport az MTI-vel.
A Mészáros Csoport High-Tech Suli programjának ötödik pályázatán modern, 21. századi digitális tanterem kialakítására és a hozzá kapcsolódó szakmai program megvalósítására támogatást nyert el:
- a Cecei Általános Iskola,
- a Csopaki Református Általános Iskola,
- a Herceghalmi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola,
- a Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Általános Iskola,
- a Monori Jászai Mari Általános Iskola és
- a Szegedi Gregor József Általános Iskola.
Horváth Ádám, a program szakmai vezetője szerint
az évről évre növekvő pályázati anyagok számából az látszik, hogy folyamatos az érdeklődés a High-Tech Suli program iránt; a rendkívül magas színvonalú szakmai anyagokból kiderült, hogy már minden pályázó számára egyértelmű, milyen hatalmas lehetőség egy ilyen terem: nemcsak bizonyos kompetenciák fejlesztésében nyújt kiemelkedő segítséget, de a diákok későbbi munkaerőpiaci elhelyezkedésben is.
Mára olyan közösség lettünk, amelyhez bárki szívesen csatlakozna – fogalmazott Horváth Ádám.
A közleményben hangsúlyozták: a program egyedülálló és több elemében is újszerű, az iskola által kijelölt termet felújítják és olyan modern digitális eszközökkel látják el, „amelyekkel új dimenzióba kerül az oktatás”.
Számos high-tech eszközt kapnak az iskolák, a fejlesztés középpontjában mégis a tanuló és a tanár kapcsolata, az együttműködés hatékonyabbá tétele, a differenciálás támogatás és a készségfejlesztés áll.
A tárgyalkotó eszközök – 3D nyomtató, lézervágó – a tanulók komplex problémamegoldó készségét, technikai kompetenciáit és kiemelten a kommunikációs, együttműködési készségeit fejlesztik – részletezték.
Hozzátették: a tanárok féléves módszertani és eszközhasználati képzésen vesznek részt, illetve a többletmunkájuk elismeréseként havi bérkiegészítésben is részesülnek. Az új, minden igényt kielégítő tantermek várhatóan júniusra készülnek el, így a jövő tanévet már itt kezdhetik a nyertes iskolák diákjai.
Tech
A digitális gazdaság női példaképeit díjazták
Átadták a 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat díjait – közölték a szervezők, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) az MTI-vel.
A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerdán megrendezett gálán négy kategóriában hirdettek nyertest, és egy különdíjat adtak át.
A közlemény szerint a második alkalommal meghirdetett pályázatra olyan nőket lehetett ajánlani, akik példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generációk és a karrierváltó nők számára.
Olyan szervezetek jelölését várták, amelyek büszkék a női alkalmazottjaik teljesítményére, valamint szívesen mutatnának példát a női munkavállalóikon keresztül a szervezeti diverzitásra.
Az Év csapatjátékosa díjat Burjánné Tandari Zsuzsanna, az AGCO Hungary Kft. SAP-fejlesztője kapta. Rajki Annamária, a Magyar Telekom TV és Entertainment igazgatója érdemelte ki az Innovátor elismerést. Dőry Éva, a Cosmo Consult Business Central üzletágának Support vezetője az Inspiráló teljesítményért kategória nyertese lett, míg Balogh Tünde, az evosoft Hungary Ipari Automatizációs Üzletágnak a vezetője az Inspiráló felsővezető díjat vehette át.
A Különdíjat az oktatásért Özvegy Judit, a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola robotokat edukációs célra is alkalmazó tehetséggondozó pedagógusa kapta.