Kövess minket!

Tech

Indul az Év Internetes Kereskedője díj 2019

A díj legfőbb célja a hazai e-kereskedelem népszerűsítése, az online vásárlás iránti bizalom építése, de a verseny a kereskedelemben zajló innovációkra is rámutat.

Az eNET adatai alapján tíz év alatt tizenkétszeresére nőtt a magyar e-kiskereskedelem: 46 milliárd forintról 545 milliárd forintra nőtt a forgalom, míg a teljes kiskereskedelmen belüli aránya meghaladja a 6 százalékot. Ha vásárolunk, azt ma már egyre gyakrabban online csatornákon végezzük. Néhány kattintással részletes termékinformációkhoz, árakhoz juthatunk, és korábbi vásárlók értékeléseit olvashatjuk arról, ők mely áruházakat és miért részesítik előnyben. Ez utóbbihoz nyújt fogódzót – immáron 13 éve – az Év Internetes Kereskedője Díj által biztosított badge is, amelyet egy kereskedő objektív szempontrendszer, a vásárlók preferenciája, valamint szakértői zsűri szavazatai alapján szerezhet meg, így a vásárlók, valamint a szakma egyfajta bizalmi védjegyét is jelképezi – áll közleményben.

„A Mastercardnál úgy látjuk, hogy a folyamatos innováció korában a fogyasztók részéről új igények, új elvárások jelennek meg, a kereskedők számára pedig meghatározó, hogy hogyan tudnak alkalmazkodni ezekhez” – mondta Eölyüs Endre, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős igazgatója. „Az Év Internetes Kereskedője verseny hasznos visszajelzést ad mind a felhasználók, mind a szakma részéről, melyek alapján a kereskedőknek lehetőségük van átgondolni az új fejlesztési irányokat. A Mastercard mindig is támogatta az értékteremtő és innovatív kezdeményezéseket, és úgy gondoljuk, hogy ez a verseny hozzásegíti a webshopokat, a lehető legjobb fogyasztói élmény eléréséhez” – tette hozzá.

„A Magyar Posta mint logisztikai szolgáltató évek óta szoros kapcsolatot tart az e-kereskedőkkel. Akkor vagyunk profik, ha tisztában vagyunk azzal, hogy a kereskedő és szállító összhangja nélkül nincs elégedett ügyfél” – mondta Ráczné Hegedűs Klára, a Magyar Posta vállalati értékesítési igazgatója. „Közös érdekünk tehát a minőségi szolgáltatás, amelyben a kereskedőnek legalább akkora szerepe van, mint a szállító cégnek. A kettőnk közötti párbeszéd elengedhetetlen része a sikernek, az igényekhez igazodó fejlődésének. Ezért is fogadtuk el azt a megtisztelő felkérést, hogy a díj logisztikai kategóriájának szakmai partnerei lehetünk és a díj kiemelt támogatója” – fűzte hozzá.

Az idei Év Internetes Kereskedője Díjra pályázók első szűrése, a top 20-as mezőny kiválasztása a vásárlók kezében van. A versenyben minden olyan magyarországi bejegyzésű vállalkozás részt vehet, amely online kiskereskedelmi tevékenységet folytat. A közönség március 19. és április 19. között szavazhat kedvenc kereskedőjére, a szavazók között értékes nyereményeket is kisorsolnak. Látványos a közönségszavazásban résztvevők számának növekedése is, mert – míg például 2005-ben mindössze alig hétezren akartak beleszólni a döntésbe, tavaly már közel ötvenezer érvényes szavazatot adott le a közönség. A szavazók jutalma nem csupán az, hogy a díjért – és a vásárlók kegyeiért – versengő webshopok egyre jobb szolgáltatásokat nyújtanak a számukra, hanem (némi szerencsével) értékes ajándékokat is nyerhetnek az április végi sorsoláson. A nyereményjáték szabályzata – csakúgy, mint az Év Internetes Kereskedője Díjjal kapcsolatos minden tudnivaló itt olvasható.

A 2018. évi versenyben a nagyvállalati kategóriában a MediaMarkt, míg a KKV-k között a Lumenet – immáron másodjára – lett az Év Internetes Kereskedője.

Tech

Bíró Ada nem létezik, mégis műsort vezet (videó)

Forradalmi újítással indult újabb évadában a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsora.

Közzétéve:

Borítóképünkön a mesterséges intelligencia által alkotott műsorvezető, Bíró Ada, forrás: M1/YouTube

Bíró Adának hívják a Duna csatorna Delta című tudományos-ismeretterjesztő műsorának új műsorvezetőjét, akinek megjelenését, arcát és hangját egyaránt a mesterséges intelligencia (MI) hozta létre korábban már meglévő programokból – hangzott el az M1 hétfő esti Híradójában.

Mondanivalóját teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg, ezzel együtt a mesterséges intelligencia segítségével életre hívott képi és nyelvi modell Fejős Ádám állandó műsorvezetőtársa lett a Deltában.

Dudás Viktor filmszakértő szerint a Delta éppen az a műsor, ahol egy ilyen egyedülálló technológiai újdonságnak helye és adott esetben fontos szerepe is van.

„Abszolút helye van egy ilyen műsorban egy ilyen megjelenésnek, hiszen ott, ahol a tudománnyal foglalkozunk és az abszolút újításokat igyekszik bemutatni a műsor, ott abszolút adekvát, hogy a legmagasabb szintű technikai újítások akár a műsor megszólalóinak a megjelenítésében is részesek legyenek”

– fogalmazott Dudás Viktor. Hozzátette: ez egy nagyon érdekes újítás, nagyon kíváncsian várja, hogyan fog a közönség erre reagálni, „mert ilyet még mi Magyarországon nem láttunk képernyőn”.

A legmodernebb nyelvi modellt használták ahhoz, hogy az MI által megalkotott műsorvezető szépen beszéljen magyarul, a legújabb videós modellt pedig ahhoz, hogy megmozdulhasson. Mint a műsorban elhangzott, ezen technológiák érzékeny egyensúlya kellett ahhoz, hogy Bíró Ada elmondhassa a nézőknek a nagyvilágból az aktuális tudományos híreket.

Szűts Zoltán média- és digitális pedagógiakutató, az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja az M1-en arról beszélt, hogy a mesterséges intelligenciát az ember alkotja és az ember irányítja. Az MI-vel foglalkozó szakember hangsúlyozta:

a történelemben minden technológia felfordulással járt, csakúgy, mint az MI, de nem félni kell tőle, hanem kipróbálni, megérteni, hosszú távon pedig használni.

„Az elmúlt évtizedben a digitalizáció kapcsán nagyon sokat beszélünk arról, hogy milyen módon átalakul a munka világa, és a mesterséges intelligencia az a trend, ami mindenképpen egy ugrást fog jelenteni. Ez nem azt jelenti, hogy az embereknek meg fog szűnni a munkája. Sőt! Ez azt jelenti, hogy más jellegű lesz maga a munka. Nyilván mindig kihívást hordoz egy technológiaváltás, mesterséges intelligencia esetében azt kell tudomásul vennünk, hogy ez a technológia asszisztensként működik. Segítőként működik” – hangsúlyozta Szűts Zoltán.

Tovább olvasom

Tech

Újabb iskolákat fejleszt a High-Tech Suli program

Minden eddiginél több, összesen 127 iskolai alapítvány pályázott a támogatásra.

Közzétéve:

Borítóképünkön a programban résztvevő diákon láthatók, fotó: Facebook/High-Tech Suli

A benyújtott szakmai anyagok kiemelkedő színvonala miatt a támogató és az értékelő bizottság úgy döntött, hogy az eredeti kiíráshoz képest eggyel több – összesen hat – intézmény juthat hozzá a mintegy 40 millió forintos fejlesztéshez – közölte a Mészáros Csoport az MTI-vel.

A Mészáros Csoport High-Tech Suli programjának ötödik pályázatán modern, 21. századi digitális tanterem kialakítására és a hozzá kapcsolódó szakmai program megvalósítására támogatást nyert el:

  • a Cecei Általános Iskola,
  • a Csopaki Református Általános Iskola,
  • a Herceghalmi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola,
  • a Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Általános Iskola,
  • a Monori Jászai Mari Általános Iskola és
  • a Szegedi Gregor József Általános Iskola.

Horváth Ádám, a program szakmai vezetője szerint

az évről évre növekvő pályázati anyagok számából az látszik, hogy folyamatos az érdeklődés a High-Tech Suli program iránt; a rendkívül magas színvonalú szakmai anyagokból kiderült, hogy már minden pályázó számára egyértelmű, milyen hatalmas lehetőség egy ilyen terem: nemcsak bizonyos kompetenciák fejlesztésében nyújt kiemelkedő segítséget, de a diákok későbbi munkaerőpiaci elhelyezkedésben is.

Mára olyan közösség lettünk, amelyhez bárki szívesen csatlakozna – fogalmazott Horváth Ádám.

A közleményben hangsúlyozták: a program egyedülálló és több elemében is újszerű, az iskola által kijelölt termet felújítják és olyan modern digitális eszközökkel látják el, „amelyekkel új dimenzióba kerül az oktatás”.

Számos high-tech eszközt kapnak az iskolák, a fejlesztés középpontjában mégis a tanuló és a tanár kapcsolata, az együttműködés hatékonyabbá tétele, a differenciálás támogatás és a készségfejlesztés áll.

A tárgyalkotó eszközök – 3D nyomtató, lézervágó – a tanulók komplex problémamegoldó készségét, technikai kompetenciáit és kiemelten a kommunikációs, együttműködési készségeit fejlesztik – részletezték.

Hozzátették: a tanárok féléves módszertani és eszközhasználati képzésen vesznek részt, illetve a többletmunkájuk elismeréseként havi bérkiegészítésben is részesülnek. Az új, minden igényt kielégítő tantermek várhatóan júniusra készülnek el, így a jövő tanévet már itt kezdhetik a nyertes iskolák diákjai.

Tovább olvasom

Tech

A digitális gazdaság női példaképeit díjazták

Átadták a 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat díjait – közölték a szervezők, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) az MTI-vel.

Közzétéve:

A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerdán megrendezett gálán négy kategóriában hirdettek nyertest, és egy különdíjat adtak át.

A közlemény szerint a második alkalommal meghirdetett pályázatra olyan nőket lehetett ajánlani, akik példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generációk és a karrierváltó nők számára.

Olyan szervezetek jelölését várták, amelyek büszkék a női alkalmazottjaik teljesítményére, valamint szívesen mutatnának példát a női munkavállalóikon keresztül a szervezeti diverzitásra.  

Az Év csapatjátékosa díjat Burjánné Tandari Zsuzsanna, az AGCO Hungary Kft. SAP-fejlesztője kapta. Rajki Annamária, a Magyar Telekom TV és Entertainment igazgatója érdemelte ki az Innovátor elismerést. Dőry Éva, a Cosmo Consult Business Central üzletágának Support vezetője az Inspiráló teljesítményért kategória nyertese lett, míg Balogh Tünde, az evosoft Hungary Ipari Automatizációs Üzletágnak a vezetője az Inspiráló felsővezető díjat vehette át.

A Különdíjat az oktatásért Özvegy Judit, a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola robotokat edukációs célra is alkalmazó tehetséggondozó pedagógusa kapta.

Tovább olvasom