Tech
Még nem áll készen a pénzügyi szektor az AI alkalmazására
Az Oracle és az Association of International Certified Professional Accountants közös felmérése szerint a pénzügyi szakemberek 90 százaléka nincs felkészülve a digitális átalakulásra.
A 700 pénzügyi vezető megkérdezésével készült globális felmérés szerint az AI alkalmazása és a bevételek növekedése közötti egyértelmű összefüggés ellenére a vállalatok 89 százaléka nem vezetett be mesterséges intelligencián alapuló megoldásokat a pénzügyi folyamataiba, és a pénzügyi szakemberek csupán 10 százaléka állította, hogy rendelkezik a szervezet digitális átalakulását elősegítő készségekkel.
Az Agile Finance Unleashed: The Key Traits of Digital Finance Leaders című felmérésben a technológiailag képzett pénzügyi vezetők 46 százaléka számolt be a bevételek pozitív alakulásáról, míg a kevésbé képzetteknél ez csak 29 százalék volt. Emellett azok a vállalatok, amelyek bevétel növekedést tapasztaltak, sokkal nagyobb arányban vezettek be mesterséges intelligencián alapuló megoldásokat, szemben azokkal, akiknek stagnáltak vagy csökkentek a bevételei. A felmérésben részt vevő pénzügyi vezetők csupán 11 százaléka alkalmaz AI technológiát a pénzügyi folyamatokban.
Andrew Harding, az AICPA management accounting üzletágának ügyvezetője szerint „a vállalatok hatalmas lehetőséget szalasztanak el, ha nem biztosítják munkavállalóiknak a jobb üzleti döntések meghozatalához szükséges eszközöket és képzéseket. A felhő és az egyéb feltörekvő technológiák, mint az AI vagy a blokkláncok, növelik a hatékonyságot, javítják a pontosságot, illetve mélységi betekintést nyújtanak az adatokba. Ezáltal a pénzügyi vezetők a stratégiai kérdésekre összpontosítva elősegíthetik a vállalat adatvezérelt döntéseinek meghozatalát. Ezzel párhuzamosan a pénzügyi csapatok készségeinek is fejlődnie kell az elemző gondolkodás, a döntéshozatal és az üzleti partnerek kezelése terén.”
A felmérés a pénzügyi szakemberek három legfőbb jellemzőjét emelte ki:
• A működést modernizálók: A kutatás szerint a technológiailag képzett pénzügyi szakemberek fejlettebb technológiákat alkalmaznak és az üzleti működés modernizálására törekednek. A digitális pénzügyi szakértők 86 százaléka a digitális és felhő megoldásokat részesíti előnyben, amelyek révén nagyobb mértékben automatizálhatók az intelligens folyamatok és szélesebb körben férhetnek hozzá az olyan technológiákhoz, mint az AI vagy a blokkláncok – amelyeket jellemzően a felhőből érnek el. Emellett a válaszadók 73 százaléka összpontosítja a pénzügyi tárgyi szakértelmet az ún. globális „kiválósági központokban” (Center of Excellence).
• Adatelemzők: A vezető pénzügyi csoportok képesek összekapcsolni a különálló alkalmazásokban lévő adatokat, és ezáltal új ismereteket nyernek ki az információkból. Egyre nagyobb mértékben támaszkodnak a mesterséges intelligenciára, amely révén különféle rejtett mintákat tárhatnak fel, javaslatokat tehetnek és tanulhatnak a töretlenül áramló üzleti adatfolyamból. A felmérés szerint a növekvő bevételi eredményeket elérő vállalatok nagyobb arányban adaptálnak AI technológiát.
• Üzleti döntéshozók: A vezető pénzügyi csoportok már nemcsak jelentéseket készítenek, hanem az adatok elemzése alapján javaslataikkal befolyásolják az üzleti döntéseket is. Kevesebb időt töltenek a manuális riportálási folyamatokkal, és a valós idejű, pontos adatelemzésekkel a kezükben bekerültek az üzleti döntéshozók sorába. Javaslatokat tesznek új akciótervekre és befolyásolják az üzleti stratégiákat is.
Az Oracle Modern Business Forum eseményén Füzes Péter, az Oracle regionális üzletfejlesztési igazgatója kiemelte: “Új technológiák esetén természetes némi bizonytalanság a vállalatok részéről, vajon melyik az az irány, amibe időt, energiát, pénzt érdemes fektetni. A felhő alapú alkalmazások azért kínálnak különleges lehetőséget, mert a leginnovatívabb megoldásokat biztosítják, anélkül, hogy azok fejlesztésével, tesztelésével és kockázataival a vállalatoknak foglalkoznia kellene. Az Oracle üzleti alkalmazásai – legyen szó akár pénzügyi, emberi erőforrás, marketing vagy értékesítési megoldásokról – beépített AI funkciókat tartalmaznak és biztosítják az innovációhoz való hozzáférést a szakterületi vezetők számára.”
“Azt láthatjuk, hogy a pénzügyi vezetők eddig jellemzően reaktív módon végezték feladatukat – nyomon követték, összegezték és bemutatták az üzleti eredményeket. Legtöbbjük még mindig több időt tölt azzal, hogy összegyűjtse az adatokat, mint hogy azokat elemezze és információkat nyerjen belőlük. A jövőben szükség lesz az információk proaktív használatára, hogy előrejelezzék a folyamatokat és segítsék az üzletágakat, hogy megtehessék a következő, megfelelő lépést üzleti döntéseikben” – tette hozzá a kutatás eredményei kapcsán Füzes Péter.
Tech
Bíró Ada nem létezik, mégis műsort vezet (videó)
Forradalmi újítással indult újabb évadában a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsora.
Bíró Adának hívják a Duna csatorna Delta című tudományos-ismeretterjesztő műsorának új műsorvezetőjét, akinek megjelenését, arcát és hangját egyaránt a mesterséges intelligencia (MI) hozta létre korábban már meglévő programokból – hangzott el az M1 hétfő esti Híradójában.
Mondanivalóját teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg, ezzel együtt a mesterséges intelligencia segítségével életre hívott képi és nyelvi modell Fejős Ádám állandó műsorvezetőtársa lett a Deltában.
Dudás Viktor filmszakértő szerint a Delta éppen az a műsor, ahol egy ilyen egyedülálló technológiai újdonságnak helye és adott esetben fontos szerepe is van.
„Abszolút helye van egy ilyen műsorban egy ilyen megjelenésnek, hiszen ott, ahol a tudománnyal foglalkozunk és az abszolút újításokat igyekszik bemutatni a műsor, ott abszolút adekvát, hogy a legmagasabb szintű technikai újítások akár a műsor megszólalóinak a megjelenítésében is részesek legyenek”
– fogalmazott Dudás Viktor. Hozzátette: ez egy nagyon érdekes újítás, nagyon kíváncsian várja, hogyan fog a közönség erre reagálni, „mert ilyet még mi Magyarországon nem láttunk képernyőn”.
A legmodernebb nyelvi modellt használták ahhoz, hogy az MI által megalkotott műsorvezető szépen beszéljen magyarul, a legújabb videós modellt pedig ahhoz, hogy megmozdulhasson. Mint a műsorban elhangzott, ezen technológiák érzékeny egyensúlya kellett ahhoz, hogy Bíró Ada elmondhassa a nézőknek a nagyvilágból az aktuális tudományos híreket.
Szűts Zoltán média- és digitális pedagógiakutató, az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja az M1-en arról beszélt, hogy a mesterséges intelligenciát az ember alkotja és az ember irányítja. Az MI-vel foglalkozó szakember hangsúlyozta:
a történelemben minden technológia felfordulással járt, csakúgy, mint az MI, de nem félni kell tőle, hanem kipróbálni, megérteni, hosszú távon pedig használni.
„Az elmúlt évtizedben a digitalizáció kapcsán nagyon sokat beszélünk arról, hogy milyen módon átalakul a munka világa, és a mesterséges intelligencia az a trend, ami mindenképpen egy ugrást fog jelenteni. Ez nem azt jelenti, hogy az embereknek meg fog szűnni a munkája. Sőt! Ez azt jelenti, hogy más jellegű lesz maga a munka. Nyilván mindig kihívást hordoz egy technológiaváltás, mesterséges intelligencia esetében azt kell tudomásul vennünk, hogy ez a technológia asszisztensként működik. Segítőként működik” – hangsúlyozta Szűts Zoltán.
Tech
Újabb iskolákat fejleszt a High-Tech Suli program
Minden eddiginél több, összesen 127 iskolai alapítvány pályázott a támogatásra.
A benyújtott szakmai anyagok kiemelkedő színvonala miatt a támogató és az értékelő bizottság úgy döntött, hogy az eredeti kiíráshoz képest eggyel több – összesen hat – intézmény juthat hozzá a mintegy 40 millió forintos fejlesztéshez – közölte a Mészáros Csoport az MTI-vel.
A Mészáros Csoport High-Tech Suli programjának ötödik pályázatán modern, 21. századi digitális tanterem kialakítására és a hozzá kapcsolódó szakmai program megvalósítására támogatást nyert el:
- a Cecei Általános Iskola,
- a Csopaki Református Általános Iskola,
- a Herceghalmi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola,
- a Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Általános Iskola,
- a Monori Jászai Mari Általános Iskola és
- a Szegedi Gregor József Általános Iskola.
Horváth Ádám, a program szakmai vezetője szerint
az évről évre növekvő pályázati anyagok számából az látszik, hogy folyamatos az érdeklődés a High-Tech Suli program iránt; a rendkívül magas színvonalú szakmai anyagokból kiderült, hogy már minden pályázó számára egyértelmű, milyen hatalmas lehetőség egy ilyen terem: nemcsak bizonyos kompetenciák fejlesztésében nyújt kiemelkedő segítséget, de a diákok későbbi munkaerőpiaci elhelyezkedésben is.
Mára olyan közösség lettünk, amelyhez bárki szívesen csatlakozna – fogalmazott Horváth Ádám.
A közleményben hangsúlyozták: a program egyedülálló és több elemében is újszerű, az iskola által kijelölt termet felújítják és olyan modern digitális eszközökkel látják el, „amelyekkel új dimenzióba kerül az oktatás”.
Számos high-tech eszközt kapnak az iskolák, a fejlesztés középpontjában mégis a tanuló és a tanár kapcsolata, az együttműködés hatékonyabbá tétele, a differenciálás támogatás és a készségfejlesztés áll.
A tárgyalkotó eszközök – 3D nyomtató, lézervágó – a tanulók komplex problémamegoldó készségét, technikai kompetenciáit és kiemelten a kommunikációs, együttműködési készségeit fejlesztik – részletezték.
Hozzátették: a tanárok féléves módszertani és eszközhasználati képzésen vesznek részt, illetve a többletmunkájuk elismeréseként havi bérkiegészítésben is részesülnek. Az új, minden igényt kielégítő tantermek várhatóan júniusra készülnek el, így a jövő tanévet már itt kezdhetik a nyertes iskolák diákjai.
Tech
A digitális gazdaság női példaképeit díjazták
Átadták a 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat díjait – közölték a szervezők, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) az MTI-vel.
A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerdán megrendezett gálán négy kategóriában hirdettek nyertest, és egy különdíjat adtak át.
A közlemény szerint a második alkalommal meghirdetett pályázatra olyan nőket lehetett ajánlani, akik példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generációk és a karrierváltó nők számára.
Olyan szervezetek jelölését várták, amelyek büszkék a női alkalmazottjaik teljesítményére, valamint szívesen mutatnának példát a női munkavállalóikon keresztül a szervezeti diverzitásra.
Az Év csapatjátékosa díjat Burjánné Tandari Zsuzsanna, az AGCO Hungary Kft. SAP-fejlesztője kapta. Rajki Annamária, a Magyar Telekom TV és Entertainment igazgatója érdemelte ki az Innovátor elismerést. Dőry Éva, a Cosmo Consult Business Central üzletágának Support vezetője az Inspiráló teljesítményért kategória nyertese lett, míg Balogh Tünde, az evosoft Hungary Ipari Automatizációs Üzletágnak a vezetője az Inspiráló felsővezető díjat vehette át.
A Különdíjat az oktatásért Özvegy Judit, a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola robotokat edukációs célra is alkalmazó tehetséggondozó pedagógusa kapta.