Kövess minket!

Tech

Megérkeztek a Huawei legújabb notebookjai

Három új notebookot mutatott be a barcelonai MWC (Mobile World Congress) kiállításon a Huawei – áll közleményben.

A látvány ereje

A 14 hüvelykes FullView kijelzővel ellátott Huawei MateBook 14” felső és oldalsó kerete mindössze 4.9 mm széles, így a notebook minden eddiginél nagyobb, 90 százalékos kijelző-test aránnyal rendelkezik. A piaci sztenderdhez képest a Huawei 3:2 arányú képernyő-kialakításának köszönhetően a notebook 8,4 százalékkal nagyobb kijelzőt kapott, amely biztosítja a képi tartalmak teljes méretű megjelenítését is. A MateBook 14” 2K-s, Full HD képernyője akár 2160×1440-es 185ppi képpontos felbontásra is képes, ami jelentősen jobb teljesítményt jelent az 1080p 157ppi-s aránynál. A készülék továbbá támogatja az sRGB-színskála 100 százalékát, az 1000:1-es kontrasztarányt, valamint a 300 nits-es maximum fényerőt, ami lehetővé teszi a legkülönbözőbb típusú tartalmak éles és színhű megjelenítését a statikus képektől kezdve akár a Blu-ray filmekig. A MateBook 14” a profiknak is segítséget nyújthat: a notebook kijelzője bármilyen színt képes élethűen reprodukálni, így a grafikusok és videó szerkesztők munkáját is megkönnyítheti.

A Huawei MateBook 14” tízpontos, opcionális érintőképernyővel rendelkezik. A gyártó One Glass-megoldásainak köszönhetően a kijelző számos, magas precizitású érintőbemenet mellett Finger Gestures Screenshot-ot is támogat. A három ujjas lefelé görgetés során a felhasználók a másodperc tört része alatt rögzíthetik és elmenthetik a képernyőképet.

Erőssége a teljesítménye

A Huawei tervezői a legújabb 8. generációs Intel Core i7-8565U (Whiskey Lake) processzorral és NVIDIA GeForce MX 250 GPU 2GB GDDR5 VRAM videókártyával szerelték fel a MateBook 14”-et, amelynek köszönhetően a notebook a nagy grafikai igényű kép- vagy videószerkesztő programokat is támogatja, illetve garantálja azok zökkenőmentes használatát. A készülék belsejében egy PCle x4 SSD háttértár található, amely biztosítja a gyors, hatékony működést.

A Mate 14” nagyteljesítményű, 57,4 mAh akkumulátort kapott, melynek túlmelegedését az intelligens hűtési technológia akadályozza meg, amely folyamatosan figyeli a rendszer hőmérsékletét, és valós időben kezeli a ventillátorokat. A készülék egyhuzamban 14 órás általános működési időt, 10,5 óra internetes böngészést, valamint 15 órán át tartó 1080p-s videófájl-lejátszást tesz lehetővé.

Adatátvitel és biztonság egy érintéssel

A Huawei MateBook 14” frissített HUAWEI Share 3.0 OneHop funkciójának köszönhetően a hagyományos kép-, videó- és dokumentummegosztáson felül a PC-k képernyőjéről történő okostelefonos képmegosztás is lehetséges, melyhez elég csupán enyhén mozgatni a készüléket, majd megérinteni a HUAWEI Share ikont a notebook képernyőjén. Mindezek mellett a MateBook 14” vágólapmegosztási funkcióval is rendelkezik, így a Huawei-okostelefonok és a notebook között valós idejű kapcsolódás jön létre.

Ahogy a széria decemberben bemutatott tagjánál, a Matebook X Pronál, úgy a Huawei MateBook 14” esetében is a bekapcsoló gomb megérintésével lehetséges a készülék biometrikus feloldása. A beépített ujjlenyomat-olvasó BIOS optimalizálása lehetővé teszi a gyors visszatérést a kijelző lezárása előtt megkezdett munkafolyamatokhoz, valamint segítségével a notebook üzembe helyezése is egyszerűbb lesz a felhasználó számára.

Kiemelkedő hangzás, letisztult dizájn

A lehető legjobb hangminőség eléréséhez a HUAWEI MateBook 14” támogatja a Dolby Atmos funkciót, melynek segítségével a készülék professzionális hangzást biztosít. A két intelligens asszisztens, az Amazon Alexa és a Microsoft Cortana támogatása szintén újabb lehetőségeket tár a felhasználó elé, ezáltal egyszerűbben léphet kapcsolatba a számítógépével, a körülményektől függetlenül. A Huawei MateBook 14” elegáns, ultravékony fémházat kapott, amelynek súlya – a benne működő nehéz hardware ellenére is – mindössze 1,53 kg.

MateBook 13”: a kis(ebb)testvér

A széria másik új notebookja, a HUAWEI MateBook 13” szintén 3:2-es FullView kijelzővel, és tízpontos multitouch funkcióval érkezik, valamint 88 százalékos képernyő-test aránnyal rendelkezik. A kisebb kijelző ellenére a notebook szintén képes az okostelefonok számára való adatátvitelre a HUAWEI Share 3.0. funkciójának köszönhetően. A készüléket 8. generációs Intel Core i7-8565U processzor, valamint NVIDIA GeForce MX 150 GPU működteti. A MateBook 13” hűtéséről a Shark Fin Fans 2.0 technológiája gondoskodik, melynek köszönhetően az eszköz nagyobb ventillátorsebességre és levegőbefújási teljesítményre képes. Az újgenerációs technológiának köszönhetően a notebook az intenzív hűtési folyamat során sem melegedik fel, és a ventillátorai csendben működnek.

Wang Yinfeng, a Huawei PC és Tablet üzletágának elnöke szerint az okoseszközök és PC-k közötti interkonnektivitás és átláthatóság révén elérhetővé válik a hatékony, egyablakos felhasználói élmény. „A FullView kijelző, a prémium dizájn, a nagy teljesítmény, és a kiváló összekapcsolhatósági funkciók kombinációjával a MateBook 13” és 14” tökéletes társ mindazon fogyasztók számára, akiknek kiemelten fontos a hordozhatóság, a teljesítőképesség, valamint az összekapcsolhatóság stílusos egyvelege”– tette hozzá Yinfeng.

MateBook X Pro 2.0: teljesítmény és adatmegosztás mindenek felett

A gyártó a tavalyi MWC-n bemutatott készülék minden előnyös tulajdonságát megőrizte az új MateBook X Pro kialakításánál. A notebook 13.9 hüvelykes 3K Ultra FullView kijelzővel és 91 százalékos képernyő-test aránnyal érkezik, valamint támogatja a tízpontos multi-touch bevitelt is.

A MateBook X Pro egyik legnagyobb újítása a Huawei Share 3.0 OneHop funkció, melynek segítségével képes megszüntetni a Windows notebook-ok és az Android okostelefonok közötti adatátadás nehézségeit. A Share 3.0 nem csak a kép- és videó átadást támogatja PC-k és mobilok között, hanem a kétirányú dokumentum-megosztást is. A képernyőfelvétel is könnyebb minden korábbinál. Elég mindössze megrázni a telefont, a notebook-on pedig megnyomni a PC Huawei Share gombot, és a MateBook X Pro képernyőfelvétele máris átkerül az okostelefonra. A Huawei továbbá Clipboard Sharing néven új funkciót is szabadalmaztatott, mely lehetővé teszi, hogy a felhasználók úgy osszanak meg tartalmat az egyik készülékről, hogy az rögtön átkerülhessen egy közelben lévő másikra, így a felhasználók közösen dolgozhatnak a szinkronizált dokumentumon.

A MateBook X Pro nyolcadik generációs Intel Core i7-8565U és i5-8265U processzorokkal, NVIDIA GeForce MX250 GPU-val, valamint 2 GB GDDR5 grafikus kártyával érkezik. A gyártó erős Thunderbolt 3 porttal szerelte fel a notebookot, amely támogatja a szélessávú Wi-Fi kapcsolatokat és a Bluetooth 5.0-át is. A MateBook X Pro kiemelkedő hangzásáról a Dolby Atmos hangrendszer gondoskodik, amely minden körülmény között kiváló mozi élményt biztosít.

A Huawei MateBook 13” idén februártól, a MateBook 14” pedig idén áprilistól lesz elérhető elsődlegesen Kínában, illetve Európa, Észak-Amerika, Ázsia és a Közel-Kelet egyes országaiban. Magyarországra várhatóan idén áprilisban, galaktikus szürke színben érkezik a MateBook 13”, 8GB RAM 256GB ROM konfigurációban.

Tech

Vincze Máté: a múzeumok kezdték el az audiovizuális tartalmak gyűjtését

Magyarország akkoriban annyira innovatív módon állt hozzá a korabeli új tartalomrögzítő eszközökhöz, hogy az új adatrögzítés és feldolgozás vezetőjévé vált a világban.

Közzétéve:

Bartók Béla népdalokat gyűjt fonográf segítségével, fotó: Wikipedia/közkincs

A 19. század végén a múzeumok kezdték el az audiovizuális tartalmak gyűjtését – emlékeztetett a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára szerdán az első Múzeum Most Műhely elnevezésű szakmai konferencián, a Magyar Nemzeti Múzeumban (MNM).

Vincze Máté felidézte, hogy a 19. század végén Vikár Béla kezdte el a tudatos népdalgyűjtését, majd a nyomában Kodály Zoltán és Bartók Béla tette a műfajt a világban ismertté.

Magyarország akkoriban annyira innovatív módon állt hozzá a korabeli új tartalomrögzítő eszközökhöz, hogy az új adatrögzítés és feldolgozás vezetőjévé vált a világban

– mutatott rá Vincze Máté. Kiemelte, hogy a magyar–török kulturális évad egyik nagy kulturális-diplomáciai eredménye, hogy a török gyűjtéseket is rendelkezésre bocsátja a Néprajzi Múzeum.

Makranczi Zsolt, a Magyar Nemzeti Múzeum Innovációs és Képzési Igazgatóságának igazgatója (b) és Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára (j) az első Múzeum Most Műhely elnevezésű konferencián a Magyar Nemzeti Múzeumban 2024. április 24-én
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Vincze Máté szerint az audiovizuális archívumok alatt mást és mást értenek a különböző generációk. A 20. században születettek számára az audiovizuális tartalom elsősorban a tévé és a rádió, minden olyan tartalom, amely az MTVA és Filmintézet körébe tartozik. A 21. században született alfa generáció tagjainak a YouTube, TikTok és a különféle online platformok jelentik azt – mutatott rá a KIM helyettes államtitkára.

Vincze Máté kiemelte:

Magyarország jól indult a digitalizációban, sok jó gyakorlat jött létre, amit sok ország átvett, köztük Szlovákia is, ahol a magyarhoz hasonló digitalizációs platformot alakítottak ki.

A következő lépés, hogy a jó gyakorlatokat úgy fésüljük össze, hogy a felhasználói élmény kerüljön előtérbe, ami akkor lehet sikeres, ha a gyűjteménykezelő szakmai és tudományos munkája érvényesíti azt – mutatott rá.

Mint mondta, bízik abban, hogy a tanácskozás olyan folyamatot indít el, amely közelebb visz minket a digitális térbe, amely a magyarság megmaradásának a záloga is.

Makranczi Zsolt, az MNM Innovációs és Képzési Igazgatóság igazgatója elmondta, hogy a Múzeum Most Műhely első rendezvényén a nap folyamán szó lesz a múzeumokban őrzött audiovizuális gyűjtemények gyűjteményezési, nyilvántartási, archiválási és hosszú távú megőrzéssel kapcsolatos kérdéseiről.

Makranczi Zsolt tájékoztatása szerint a konferenciára országos múzeumokból, szakmúzeumokból, vármegyei hatókörű városi múzeumokból és területi múzeumokból is érkeztek előadók. A konferencián az előadásokat követően szakmai kerekasztal-beszélgetéseket tartanak, amelyeken a különféle gyűjtemények jó gyakorlatait mutatják be a szakemberek.

Tovább olvasom

Tech

Újabb kétszázezer diák kap notebookot az államtól

Így összesen már mintegy 450 ezer diák tanulhat a költségvetési forrásból beszerzett, korszerű eszközökön.

Közzétéve:

AAz 5. 6. és 9. évfolyamon tanulóknak beszerzett notebookok kiosztásáról tartott sajtótájékoztató a Belügyminisztériumban 2024. április 22-én, fotó: MTI/Illyés Tibor

Míg 2010 előtt a családoknak “azt kellett nézniük, hogy évről évre mennyivel növekszik a tankönyvcsomagok ára”, most nemcsak a könyveket, hanem a laptopokat is ingyen kapják a gyerekek a tanuláshoz – mondta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára hétfői sajtótájékoztatóján Budapesten.

Jelezte,

a harmadik éve futó projekt mostani ütemében az 5. 6. és 9. évfolyamon tanulókhoz juttatnak el 193 ezer eszközt, és a laptoposztás a következő tanévben is folytatódni fog.

A korszerű, érintőképernyős Dell, Asus, HP és Lenovo márkájú gépekre hároméves garancia is jár – jegyezte meg.

Az államtitkár szavai szerint az “okoseszközök világában” különösen fontos, hogy segítséget nyújtsanak tanároknak abban, hogy minél hatékonyabban tudják képezni a gyerekeket, és kevesebb időt kelljen az adminisztrációra fordítaniuk. A digitális eszközökön elérhető interaktív feladatok, hanganyagok, képek, filmrészletek, zenék jobban lekötik a gyerekek figyelmét, és segítenek elmélyíteni a tudást – tette hozzá.

“Magyarország legnagyobb léptékű oktatásfejlesztési időszakában vagyunk” – jelentette ki Rétvári Bence, aki felidézte azt is, hogy az elmúlt években 1400 milliárd forintból 5680 óvoda- és iskolafejlesztést valósított meg a kormány.

Nyitrai Zsolt kiemelt társadalompolitikai ügyekért felelős miniszterelnöki biztos, Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevelési helyettes államtitkára, Hajnal Gabriella, a Klebersberg Központ elnöke és Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára (b-j) a sajtótájékoztatón
Fotó: MTI/Illyés Tibor

Elmondta továbbá, hogy januártól 32,2 százalékos pedagógus béremelés indult el Magyarországon, ami jövőre várhatóan további 21 százalékos emeléssel folytatódik, négy év alatt pedig összesen 93,5 százalékkal növeli a kormány a tanárok, tanítók, óvodapedagógusok fizetését.

Az államtitkár szavai szerint “nem szabad elfelejteni”, hogy a pedagógusok béremeléséhez és a tanulói notebookok kiosztásához az Európai Unió nem járult hozzá, “Brüsszelből egyetlen eurocent forrás nem érkezett” ezekre a célokra.

Hangsúlyozta: a magyar gazdaság van olyan állapotban, hogy a magyar kormány teljes mértékben költségvetési forrásból ki tudja gazdálkodni a béremelés és a digitális eszközök kiosztásának költségeit “akkor is, amikor háborús, szankciós időszakban vagyunk, ami Európa minden országának gazdasági nehézséget jelent”.

Rétvári Bence úgy folytatta, bíznak benne, hogy az EU-s források előbb-utóbb megérkeznek Magyarországra. “Az viszont igencsak sajnálatos, hogy a baloldal arra büszke, hogy ha rajtuk múlt volna, se béremelés, se laptop nem lenne az iskolákban” – fűzte hozzá.

Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója elmondta, hogy a tanítás és a tanulás modernizációja a szülők és diákok véleménye szerint is fontos.

“Az Orbán Viktor vezette polgári kormány megalkotta a szolgáltató állam koncepcióját és azt meg is valósítja” – emelte ki, hozzátéve: ennek lényege, hogy folyamatosan kapcsolatban vannak a különböző társadalmi csoportokkal és döntéseikkel segítik az emberek mindennapjait. A főtanácsadó példaként említette a cukorbeteg gyerekek nyári táboroztatását, az időseknek indított, “Európában egyedülálló” Gondosóra programot, valamint a népszámláláskor használt táblagépek újrahasznosítását.

A szolgáltató állam gyakorlatának megvalósításába illeszkedik a tanulói laptopok kiosztása is

– szögezte le.

Balatoni Katalin, a BM köznevelési helyettes államtitkára úgy fogalmazott, nagy kihívás előtt áll az oktatási rendszer, mert “az egész világot súlyként nyomja a feladat, hogy a digitalizációt hogyan tudják megvalósítani.”

Felidézte, a 2022-ben indított program keretében első körben 120 ezer eszközt osztottak ki tanároknak és diákoknak, tavaly további 140 ezret, a mai nappal pedig 193 ezer eszköz “indul útjára.”

“A projekt célja, hogy a köznevelésben biztosítsuk a digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférést”

– húzta alá Balatoni Katalin, megjegyezve: több mint 3 ezer feladatellátási helyre juttatják el a laptopokat, nemcsak állami, hanem egyházi, magán- és nemzetiségi önkormányzati fenntartású intézményekbe is.

A helyettes államtitkár rámutatott: a laptopok mellett háttértartalmakat és kiegészítő tudást is biztosítanak a gyerekeknek ahhoz, hogy “felelősségteljesen és tudatosan tanulják meg használni” a digitális eszközöket.

Mint mondta, az elmúlt években több mint 200 okostankönyvet fejlesztettek, a nemzeti köznevelési portálon pedig 200 ezer tartalmat tettek elérhetővé. Kialakítottak továbbá 180 okostantermet is, 2020-tól pedig bevezették a digitális kultúra tantárgyat a harmadik évfolyamon.

Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ (KK) elnöke sikertörténetnek nevezte a 200 milliárd forintból megvalósított projektet, amelynek keretében a legkisebb települések diákjaihoz is eljuttatják a laptopokat.

Megjegyezte: a tanulók az iskolákban “névre szóló” gépeket használhatnak, amelyekbe jegyzetelhetnek, saját tartalmakat tölthetnek le rájuk. Az iskolában azok a gyerekek is megkapják a gépeket, akiknek a szülei nem veszik át az eszközt

– tette hozzá. A KK elnöke fontosnak nevezte, hogy a diákok használják is a kiosztott gépeket, nem csak az órán, de iskolán kívül is.

Hajnal Gabriella jelezte: ősszel újabb notebook csomagot osztanak ki és elindult tízezer interaktív panel közbeszerzése is. Mindemellett folyamatosan zajlik a Kréta rendszerben a digitális kollaborációs tér fejlesztése is. Ezen a felületen lehet feladatokat kiosztani, visszaküldeni, javítani, értékelni, kommunikálni – magyarázta.

Tovább olvasom

Tech

Bíró Ada nem létezik, mégis műsort vezet (videó)

Forradalmi újítással indult újabb évadában a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsora.

Közzétéve:

Borítóképünkön a mesterséges intelligencia által alkotott műsorvezető, Bíró Ada, forrás: M1/YouTube

Bíró Adának hívják a Duna csatorna Delta című tudományos-ismeretterjesztő műsorának új műsorvezetőjét, akinek megjelenését, arcát és hangját egyaránt a mesterséges intelligencia (MI) hozta létre korábban már meglévő programokból – hangzott el az M1 hétfő esti Híradójában.

Mondanivalóját teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg, ezzel együtt a mesterséges intelligencia segítségével életre hívott képi és nyelvi modell Fejős Ádám állandó műsorvezetőtársa lett a Deltában.

Dudás Viktor filmszakértő szerint a Delta éppen az a műsor, ahol egy ilyen egyedülálló technológiai újdonságnak helye és adott esetben fontos szerepe is van.

„Abszolút helye van egy ilyen műsorban egy ilyen megjelenésnek, hiszen ott, ahol a tudománnyal foglalkozunk és az abszolút újításokat igyekszik bemutatni a műsor, ott abszolút adekvát, hogy a legmagasabb szintű technikai újítások akár a műsor megszólalóinak a megjelenítésében is részesek legyenek”

– fogalmazott Dudás Viktor. Hozzátette: ez egy nagyon érdekes újítás, nagyon kíváncsian várja, hogyan fog a közönség erre reagálni, „mert ilyet még mi Magyarországon nem láttunk képernyőn”.

A legmodernebb nyelvi modellt használták ahhoz, hogy az MI által megalkotott műsorvezető szépen beszéljen magyarul, a legújabb videós modellt pedig ahhoz, hogy megmozdulhasson. Mint a műsorban elhangzott, ezen technológiák érzékeny egyensúlya kellett ahhoz, hogy Bíró Ada elmondhassa a nézőknek a nagyvilágból az aktuális tudományos híreket.

Szűts Zoltán média- és digitális pedagógiakutató, az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja az M1-en arról beszélt, hogy a mesterséges intelligenciát az ember alkotja és az ember irányítja. Az MI-vel foglalkozó szakember hangsúlyozta:

a történelemben minden technológia felfordulással járt, csakúgy, mint az MI, de nem félni kell tőle, hanem kipróbálni, megérteni, hosszú távon pedig használni.

„Az elmúlt évtizedben a digitalizáció kapcsán nagyon sokat beszélünk arról, hogy milyen módon átalakul a munka világa, és a mesterséges intelligencia az a trend, ami mindenképpen egy ugrást fog jelenteni. Ez nem azt jelenti, hogy az embereknek meg fog szűnni a munkája. Sőt! Ez azt jelenti, hogy más jellegű lesz maga a munka. Nyilván mindig kihívást hordoz egy technológiaváltás, mesterséges intelligencia esetében azt kell tudomásul vennünk, hogy ez a technológia asszisztensként működik. Segítőként működik” – hangsúlyozta Szűts Zoltán.

Tovább olvasom