Kövess minket!

Tech

Mely informatikai projektek voltak a legnagyobb hatással a világra?

A Neumann Társaság szerint itthon a kibernetika meghonosítása, a számítógép-fejlesztés beindulása a hatvanas évek második felében, illetve a hálózatok elméletének matematikai vizsgálata voltak a legnagyobb fontosságú projektek.

A létrejöttének ötvenedik évfordulóját ünneplő, nemzetközi Projektmenedzsment Intézet (Project Management Institute, PMI) összegyűjtötte az 1969 és 2019 között végbement projekteket, amelyek megvalósulása a legnagyobb mértékben volt hatással világunk alakulására.

A szervezet szakértői tizenkét területen keresték a világ legfontosabb újításait eredményező ötven legfontosabb projekteket a legkülönbözőbb szektorokban a kereskedelemtől a szórakoztatóiparon át a pénzügy, az építőipar, vagy éppen a tudomány és a technológia világáig.

A legnagyobb hatású nemzetközi informatikai projektek

1. World Wide Web – 1993-ban vált nyilvánosan elérhetővé, s napjainkban mindenütt jelenlevővé.

2. Intel 4004 – az Intel első, kereskedelmi forgalomban is elérhető mikroprocesszora 1971-ben debütált, s mérete miatt elindította a laptopok és mobiltelefonok fejlődését.

3. DynaTAC 8000X – a Motorola első szélesebb körben használható mobiltelefonja 1983-ban jött ki, 1 kg súlyú volt és 10 órát működött egy feltöltéssel.

4. Google kereső – 1998-ben jelent meg a keresőmotor béta verziója, hamar túllépett a konkurencián, és ma is a keresések 90%-át uralja.

5. iPod – a 2001 októberében megjelent hordozható zenelejátszójával az Apple ezzel újrafogalmazta a termékdesignt, a kezelhetőséget és átalakította a teljes zeneipart.

6. Watson – az IBM szuperszámítógépes mesterséges intelligenciája már 2010-ben képes volt legyőzni az embert kvízjátékban, azóta pedig egy sor egyéb területen alkalmazzák gépi tanulási képességeit az egészségügyön át a divatig.

7. Alexa – az Amazon cég 2014-ben bemutatott virtuális asszisztensével normál beszédben lehet kommunikálni, mostanra pedig egy sor különböző eszköz támogatja az okoshangszórótól a televízióig.

8. Vonalkód – vonalkódot 1974-ben használták először egy csomag Wrigley’s Juicy Fruit rágó beolvasására, de ma is nélkülözhetetlen a logisztikai, gyártási, jegykezelési rendszerekben, utódja, a QR-kód pedig az okostelefonok korszakában is tovább él.

9. Skype – az ismert online kommunikációs szoftver 2003-as megjelenésével véget vetett a drága nemzetközi telefonhívásoknak, ezzel a globális kapcsolattartás általánossá és a széles körben elérhetővé vált.

10. Facebook – a 2004-ben indult közösségi oldala közösségteremtés mellett a hirdetési piacot is gyökeresen átformálta, és az emberek egyik fontos online kommunikációs platformjává vált.

A legnagyobb hatású hazai informatikai projektek

Szalay Imre, a Neumann Társaság ügyvezető igazgatója szerint ha Kalmár László matematikus az ötvenes években nem fordul a kibernetika felé, és vállalja fel ennek minden nehézségét (az akkori rendszerben áltudománynak tartották), a számítástechnikai képzés sem kezdődhetett volna meg Szegeden már 1957-ben.

1966-ban már az első hazai számítógépek fejlesztése is megkezdődhetett a Központi Fizikai Kutató Intézetben (KFKI): bár ennek alapjául az amerikai Digital cég PDP számítógépei szolgáltak, ezek pontos belső felépítését nem ismerhették a magyar szakemberek, mégis képesek voltak megépíteni az amerikai gépekre írt programokat futtatni képes magyar számítógépet. 1966-tól 1989-ig több mint 1600 darab számítógépes rendszer készült a KFKI-ban, evvel a TPA gépek jelentősen hozzájárultak az ország számítógépes, minőségi informatikai kultúrájának kialakulásához.

Szalay Imre szerint a harmadik legnagyobb hatású projekt Barabási Albert-László hálózatelméleti tanulmánya, amelyet 1999-ben publikált a Nature szaklapban. Barabási munkatársaival feltérképezte a világhálón lévő oldalak kapcsolódásait, amely során kiderült, hogy más matematikai modell írja le a világhálót, akár a weboldalak, akár a számítógépek kapcsolatait vizsgáljuk, mint a véletlenszerűen létrejött hálózatok. 1999-es Nature-ban a web topológiájáról (Albert Rékával és Hawong Jeong-gal) közölt tanulmányukból nőtt ki a hálózatelmélet.

Tech

A digitális gazdaság női példaképeit díjazták

Átadták a 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat díjait – közölték a szervezők, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) az MTI-vel.

Közzétéve:

A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerdán megrendezett gálán négy kategóriában hirdettek nyertest, és egy különdíjat adtak át.

A közlemény szerint a második alkalommal meghirdetett pályázatra olyan nőket lehetett ajánlani, akik példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generációk és a karrierváltó nők számára.

Olyan szervezetek jelölését várták, amelyek büszkék a női alkalmazottjaik teljesítményére, valamint szívesen mutatnának példát a női munkavállalóikon keresztül a szervezeti diverzitásra.  

Az Év csapatjátékosa díjat Burjánné Tandari Zsuzsanna, az AGCO Hungary Kft. SAP-fejlesztője kapta. Rajki Annamária, a Magyar Telekom TV és Entertainment igazgatója érdemelte ki az Innovátor elismerést. Dőry Éva, a Cosmo Consult Business Central üzletágának Support vezetője az Inspiráló teljesítményért kategória nyertese lett, míg Balogh Tünde, az evosoft Hungary Ipari Automatizációs Üzletágnak a vezetője az Inspiráló felsővezető díjat vehette át.

A Különdíjat az oktatásért Özvegy Judit, a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola robotokat edukációs célra is alkalmazó tehetséggondozó pedagógusa kapta.

Tovább olvasom

Tech

Minden harmadik magyar kártyabirtokos fizet rendszeresen mobillal

A bankkártyát használó magyarok digitalizáltsága tovább nőtt, elsősorban a mobilfizetés és az online vásárlás terén, de a külföldi utazások és költések is újra elérték a pandémia előtti szintet.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A 97 százalékos magyarországi bankkártya-penetráció mellett tovább nőtt és eléri a 63 százalékot azok aránya, akik nagyon gyakran, egy héten többször is bankkártyával fizetnek bolti vásárlásaik során, a kártyát napi szinten használók aránya pedig már 23 százalék. A banki ügyfelek 85 százalékánál hetente egyszer biztosan bankkártyával történik a bolti fizetés. A kártyát fizetésre egyáltalán nem használók tábora tovább csökkent, arányuk ma már mindössze 3 százalék – írja az MTI a Mastercard Bankkártyahasználati szokások és attitűdök című kutatásának eredményeire hivatkozva.

A megkérdezettek 63 százaléka kártyával intézi az online számlafizetéseket, a csekkes befizetések aránya pedig 41 százalékról 36-ra csökkent.

A hagyományos bankok szolgáltatásai mellett két év alatt két és félszeresére nőtt azok száma, akik valamelyik neobanknál nyitottak számlát. A növekedés főleg a fiatalok körében volt kiugró, ahol 4 százalékról 17 százalékra nőtt a nem hagyományos banki ügyfelek aránya. A magyar neobanki ügyfelek 10 százaléka már ezt a kártyáját használja minden vásárlása során, ugyanakkor a többség inkább csak kisebb összegeket tárol rajta. A neobanki kártyák esetén a külföldi webshopos vásárlás (68 százalék) és a külföldi tartózkodás során történő fizetés (60 százalék) a használat leggyakoribb módja.

A kártyás fizetés népszerűsége a magyarok körében nem csak belföldön, de nemzetközi útjaik során is nőtt. Az utazás során a megkérdezettek 69 százaléka használta a kártyáját (63 százalék vásárlásra és mindössze 6 százalék aki kizárólag pénzfelvételre).

A magyarok egyharmada (33 százalék) kezdeményezett tavaly mobilfizetést, szemben a 2022-es év 26 százalékos arányával. A mobilfizetés szintén a fiatalok körében a leggyakoribb, itt a megkérdezettek 43 százaléka adott pozitív választ, de az idősebb korosztálynál is eléri a 21 százalékot azok aránya, akik rendszeresen fizetnek így.

A 18-65 év közötti, bankszámlával rendelkező városi lakosságra reprezentatív eredményt mutató kutatás szerint 88 százalék tud a mobilbanki applikációk létezéséről és 68 százalék használja is azt; ez 8 százalékos növekedést jelent egy év alatt, öt év alatt pedig közel 40 százalékot. Leggyakrabban átutalásokra, egyenleg lekérdezésre, tranzakciók ellenőrzésére és online fizetés hitelesítésére használják.

A Covidot követően némi megtorpanás volt tapasztalható az online térben, hiszen míg a járvány idején 87 százalék volt az online vásárlók aránya, ez a világjárvány után 81-83 százalék közé állt vissza. 2023 őszére azonban újra csúcsot döntött a vásárlási láz: a megkérdezettek 88 százaléka vett valamit az interneten a felmérést megelőző fél évben.

Az internetes vásárlások során használt fizetési módok közül az online bankkártyás fizetés a legnépszerűbb (67 százalék), ezt követi a kártyás utánvét (44 százalék), majd a készpénzes utánvét (40 százalék).

Az adatok összesítése után az látszik, hogy 85 százalék azok aránya, akik fizetnek online vásárláskor kártyával.

A megkérdezettek közel ötöde (18 százalék) vásárol rendszeresen külföldi webshopból, 45 százalék ennél valamivel ritkábban, míg 37 százalék azok aránya, akik még sosem tettek így.

A felmérésben résztvevők kétharmada tapasztalt valamilyen visszaélési kísérletet az interneten, a legtöbb esetben ebből szerencsére semmilyen káruk nem lett, 15 százaléknál viszont a veszteség többnyire (az esetek 61 százalékában) 50 ezer forint alatt maradt.

Tovább olvasom

Tech

Hekkertámadás: sokmilliárdos kár érte a magyarországi Pepcót

A cég feljelentést tett, de nem tudják, vissza lehet-e szerezni az ellopott pénzt.

Közzétéve:

A Pepco egyik budapesti üzlete, fotó: MTVA/MTI/Róka László

Adathalász-támadást intéztek a Pepco magyarországi üzletága ellen – írja a Világgazdaság. A Pepco bejelentése szerint mintegy 15 millió eurót veszített a hackertámadásban. 

Ez átszámítva mintegy 6 milliárd forintnak felel meg.

A Pepco csoport úgy fogalmazott, egyelőre nem világos, hogy a pénzösszeget vissza lehet-e szerezni. Ugyanakkor azt is jelezték, hogy erőfeszítéseket tesznek a banki partnereiken és a rendőrségen keresztül is ennek érdekében.

Némiképp megnyugtató, hogy a jelenlegi információk szerint úgy tűnik, az incidens nem érintett semmilyen ügyfél-, beszállítói vagy dolgozói adatot. A Pepco azt is hangsúlyozta, hogy a csoport erős mérleggel rendelkezik, több mint 400 millió eurós likviditással készpénz- és hitelkeretből, illetve továbbra is erős cash flow-t termel a működéséből. További részleteket azonban nem közölt az adathalász-támadásról, így azt sem tudni, az pontosan mikor történt.

Azt ugyanakkor leszögezték, hogy rendkívül komolyan veszik a pénzügyi ellenőrzéseket és az informatikai biztonságot, éppen ezért most a teljes informatikai rendszer és az összes folyamat csoportszintű felülvizsgálatát végzik, hogy a jövőben ezek erőteljesebben biztosítsák az üzletmenetet.

A Pepcónak 248 üzlete van Magyarországon, az első negyedévben pedig csoportszinten 1,9 milliárd eurós árbevételt ért el.

Tovább olvasom