Tech
Merj digitális ajándékot tenni a fa alá!
Vajon tudjuk, mit szeretnének gyermekeink, szüleink, nagyszüleink vagy éppen unokáink? Ezt is vizsgálja az eNET – Telekom „Jelentés az internetgazdaságról” novemberi kutatásának harmadik része.
Az ünnepi időszakban a hétköznapokhoz képest intenzívebben használjuk a digitális eszközöket arra, hogy távol lévő családtagjainkat bevonjuk az ünneplésbe, és a személyes együttlétet is gyakran a digitalizációval egyre inkább kiszélesedő lehetőségekkel tesszük teljessé. A vásárlási láz csúcsra jár az ünnep előtti napokban, hiszen szinte nincs olyan család, ahol az együtt töltött időnek ne lenne része az ajándékozás is. Ebben is egyre hangsúlyosabb a digitalizáció, mind a vásárlás módja, mind az ajándék típusa tekintetében. Tízből hat internetező a karácsonyi ajándékok egy részét online szerzi be, és ma már nemcsak digitális eszközökkel, de digitális szolgáltatásokkal, előfizetésekkel is örömet szerezhetünk szeretteinknek – írják.
A leginkább vágyott karácsonyi ajándék megosztja a netezőket: a kívánságlista élén az egészség és wellness, illetve a kapcsolódó termékek, szolgáltatások állnak (ide tartozik például egy masszázsolaj vagy egy fürdőbérlet is) – ezt a felnőtt internetezők harmada említette a három leginkább vágyott ajándék között. A háztartási gépek, ruházat, könyv, szépségápolási termék, lakberendezési termék ötödüknél került dobogós helyre a kívánságlistában. A digitális eszközök a karácsonyi kívánságlista közepén, a digitális szolgáltatások a végén helyezkednek el.
A digitális ajándékok közül laptopnak, számítógépnek és okostelefonnak örülnének a leginkább karácsonyra – 54-57% kifejezetten örülne ezeknek. Tabletet tízből négyen, digitális képkeretet, játékkonzolt, digitális szolgáltatást / előfizetést, zenei szolgáltatást / előfizetést tízből ketten fogadnának szívesen szeretteiktől karácsonyra.
A felnőtt netezők véleménye szerint nem mindig tudjuk, milyen ajándékra vágyik egy-egy szerettünk. Leginkább a gyerekeink és unokáink, kevésbé a szüleink, legkevésbé pedig a nagyszüleink ajándékvágyait véljük ismerni. Ezt alátámasztja a kutatás eredménye is, ha összehasonlítjuk, hogy ki minek örülne karácsonyra, és hogy számára mit tartanak ideális ajándéknak, több eltérést is találni a generációk között.
Azon felnőtt netezőknek, akiknek van (akár felnőtt) gyermeke, a háromnegyede gondolja úgy, hogy jól tudja mire vágynak gyermekei karácsonyra. A már felnőtt gyerekek esetében a vélt és a valós vágyak összhangban vannak, viszont az általunk megszólított 10-17 éves gyermekek karácsonyi kívánságai már távolabb állnak attól, amit szüleik ideálisnak tartanak. Számítástechnikai eszközökre és mobiltelefonra sokkal több gyerek vágyik, mint ahány szülő ezt ideális ajándéknak vélné. Ehhez hozzá tartozik az is, hogy van olyan, hogy tudjuk, minek örülne a másik, de azt mégse tartjuk a megfelelő ajándéknak. Ez kifejezetten jellemző a szülő-gyerek viszonyban: a 10-17 éves gyerekek háromnegyede örülne, ha a karácsonyi ajándéka laptop vagy okostelefon lenne, és ezzel szüleik tisztában is vannak, viszont csak a szülők fele ajándékozná ezeket szívesen. Kisebb intenzitással, de az összes digitális kütyünél tetten érhető ez a szülői kontroll.
A felnőtt netezők mindössze fele gondolja úgy, hogy jól tudja mire vágynak szülei karácsonyra, és még ennél is kevesebben tudják, mit szeretnének nagyszüleik. Ez a bizonytalanság meg is jelenik az ajándékvágyak és ajándékozási szándékok összevetésekor. A netező szülők fele örülne karácsonyra laptopnak, számítógépnek, okostelefonnak, de mindössze 25-30% gondolja azt, hogy a szülők örülnének egy ilyen ajándéknak. A szülők tabletet (36%) és meglepő módon még játékkonzolt (13%) is sokkal nagyobb arányban látnának szívesen a karácsonyfa alatt a nevükkel, mint azt hiszik róluk. A nagyszülők is inkább vágynak laptopra, okostelefonra, tabletre, digitális szolgáltatásokra, és kevésbé hagyományos (nem okos) telefonra, mint azt az unokák gondolják. Összességében tehát a netező szülők és nagyszülők is sokkal nyitottabbak a digitális ajándékokra, ugyanakkor ez a vélt és valós preferencia különbség részben abból is fakadhat, hogy míg a megkérdezettek rendszeres internethasználók, addig a szülők, nagyszülők, akikre az ajándékozási kérdések vonatkoznak, nem feltétlenül – ez az eltérés nagy valószínűséggel megmutatkozik az ajándék preferenciáikban is. Mindemellett, amiről azt gondoljuk, hogy szüleink, nagyszüleink örülnének, azt nagyon szívesen ajándékozzuk nekik.
Bár a nagyszülők kétharmada úgy gondolja, hogy jól tudja mire vágynak unokái, alulbecsülik, hogy unokáik mennyire örülnének a digitális eszközöknek. A nagyszülők elsöprő többsége játékot is venne, de a 10-17 éves unokáknak csak a harmada sorolta fel a játékot az első három leginkább vágyott ajándék között, amit így a kívánságlistában leköröznek a digitális eszközök. Az unokák többsége laptopnak, okostelefonnak, játékkonzolnak és tabletnek örülne karácsonyra.
Tech
Bíró Ada nem létezik, mégis műsort vezet (videó)
Forradalmi újítással indult újabb évadában a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsora.
Bíró Adának hívják a Duna csatorna Delta című tudományos-ismeretterjesztő műsorának új műsorvezetőjét, akinek megjelenését, arcát és hangját egyaránt a mesterséges intelligencia (MI) hozta létre korábban már meglévő programokból – hangzott el az M1 hétfő esti Híradójában.
Mondanivalóját teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg, ezzel együtt a mesterséges intelligencia segítségével életre hívott képi és nyelvi modell Fejős Ádám állandó műsorvezetőtársa lett a Deltában.
Dudás Viktor filmszakértő szerint a Delta éppen az a műsor, ahol egy ilyen egyedülálló technológiai újdonságnak helye és adott esetben fontos szerepe is van.
„Abszolút helye van egy ilyen műsorban egy ilyen megjelenésnek, hiszen ott, ahol a tudománnyal foglalkozunk és az abszolút újításokat igyekszik bemutatni a műsor, ott abszolút adekvát, hogy a legmagasabb szintű technikai újítások akár a műsor megszólalóinak a megjelenítésében is részesek legyenek”
– fogalmazott Dudás Viktor. Hozzátette: ez egy nagyon érdekes újítás, nagyon kíváncsian várja, hogyan fog a közönség erre reagálni, „mert ilyet még mi Magyarországon nem láttunk képernyőn”.
A legmodernebb nyelvi modellt használták ahhoz, hogy az MI által megalkotott műsorvezető szépen beszéljen magyarul, a legújabb videós modellt pedig ahhoz, hogy megmozdulhasson. Mint a műsorban elhangzott, ezen technológiák érzékeny egyensúlya kellett ahhoz, hogy Bíró Ada elmondhassa a nézőknek a nagyvilágból az aktuális tudományos híreket.
Szűts Zoltán média- és digitális pedagógiakutató, az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja az M1-en arról beszélt, hogy a mesterséges intelligenciát az ember alkotja és az ember irányítja. Az MI-vel foglalkozó szakember hangsúlyozta:
a történelemben minden technológia felfordulással járt, csakúgy, mint az MI, de nem félni kell tőle, hanem kipróbálni, megérteni, hosszú távon pedig használni.
„Az elmúlt évtizedben a digitalizáció kapcsán nagyon sokat beszélünk arról, hogy milyen módon átalakul a munka világa, és a mesterséges intelligencia az a trend, ami mindenképpen egy ugrást fog jelenteni. Ez nem azt jelenti, hogy az embereknek meg fog szűnni a munkája. Sőt! Ez azt jelenti, hogy más jellegű lesz maga a munka. Nyilván mindig kihívást hordoz egy technológiaváltás, mesterséges intelligencia esetében azt kell tudomásul vennünk, hogy ez a technológia asszisztensként működik. Segítőként működik” – hangsúlyozta Szűts Zoltán.
Tech
Újabb iskolákat fejleszt a High-Tech Suli program
Minden eddiginél több, összesen 127 iskolai alapítvány pályázott a támogatásra.
A benyújtott szakmai anyagok kiemelkedő színvonala miatt a támogató és az értékelő bizottság úgy döntött, hogy az eredeti kiíráshoz képest eggyel több – összesen hat – intézmény juthat hozzá a mintegy 40 millió forintos fejlesztéshez – közölte a Mészáros Csoport az MTI-vel.
A Mészáros Csoport High-Tech Suli programjának ötödik pályázatán modern, 21. századi digitális tanterem kialakítására és a hozzá kapcsolódó szakmai program megvalósítására támogatást nyert el:
- a Cecei Általános Iskola,
- a Csopaki Református Általános Iskola,
- a Herceghalmi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola,
- a Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Általános Iskola,
- a Monori Jászai Mari Általános Iskola és
- a Szegedi Gregor József Általános Iskola.
Horváth Ádám, a program szakmai vezetője szerint
az évről évre növekvő pályázati anyagok számából az látszik, hogy folyamatos az érdeklődés a High-Tech Suli program iránt; a rendkívül magas színvonalú szakmai anyagokból kiderült, hogy már minden pályázó számára egyértelmű, milyen hatalmas lehetőség egy ilyen terem: nemcsak bizonyos kompetenciák fejlesztésében nyújt kiemelkedő segítséget, de a diákok későbbi munkaerőpiaci elhelyezkedésben is.
Mára olyan közösség lettünk, amelyhez bárki szívesen csatlakozna – fogalmazott Horváth Ádám.
A közleményben hangsúlyozták: a program egyedülálló és több elemében is újszerű, az iskola által kijelölt termet felújítják és olyan modern digitális eszközökkel látják el, „amelyekkel új dimenzióba kerül az oktatás”.
Számos high-tech eszközt kapnak az iskolák, a fejlesztés középpontjában mégis a tanuló és a tanár kapcsolata, az együttműködés hatékonyabbá tétele, a differenciálás támogatás és a készségfejlesztés áll.
A tárgyalkotó eszközök – 3D nyomtató, lézervágó – a tanulók komplex problémamegoldó készségét, technikai kompetenciáit és kiemelten a kommunikációs, együttműködési készségeit fejlesztik – részletezték.
Hozzátették: a tanárok féléves módszertani és eszközhasználati képzésen vesznek részt, illetve a többletmunkájuk elismeréseként havi bérkiegészítésben is részesülnek. Az új, minden igényt kielégítő tantermek várhatóan júniusra készülnek el, így a jövő tanévet már itt kezdhetik a nyertes iskolák diákjai.
Tech
A digitális gazdaság női példaképeit díjazták
Átadták a 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat díjait – közölték a szervezők, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) az MTI-vel.
A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerdán megrendezett gálán négy kategóriában hirdettek nyertest, és egy különdíjat adtak át.
A közlemény szerint a második alkalommal meghirdetett pályázatra olyan nőket lehetett ajánlani, akik példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generációk és a karrierváltó nők számára.
Olyan szervezetek jelölését várták, amelyek büszkék a női alkalmazottjaik teljesítményére, valamint szívesen mutatnának példát a női munkavállalóikon keresztül a szervezeti diverzitásra.
Az Év csapatjátékosa díjat Burjánné Tandari Zsuzsanna, az AGCO Hungary Kft. SAP-fejlesztője kapta. Rajki Annamária, a Magyar Telekom TV és Entertainment igazgatója érdemelte ki az Innovátor elismerést. Dőry Éva, a Cosmo Consult Business Central üzletágának Support vezetője az Inspiráló teljesítményért kategória nyertese lett, míg Balogh Tünde, az evosoft Hungary Ipari Automatizációs Üzletágnak a vezetője az Inspiráló felsővezető díjat vehette át.
A Különdíjat az oktatásért Özvegy Judit, a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola robotokat edukációs célra is alkalmazó tehetséggondozó pedagógusa kapta.