Tech
Mi várható 2019-ben az információtechnológia világában?
2018-ban, a korábbi előrejelzéseknek megfelelően, a vállalatokat elsősorban az foglalkoztatta, hogy hogyan tudják felhasználni a rendelkezésükre álló óriási adatmennyiséget, optimalizálni a multicloud környezeteket és biztonságosabbá tenni informatikai rendszereiket. Ezek a trendek jövőre is érvényesek lesznek.
Az előttünk álló 2019-es évet egyszerre jellemzi majd az „evolúció”, azaz a már létező trendek bővülése és fejlődése, és az az igény, hogy a digitalizációt és az új technológiákat minden eddiginél gyorsabban adaptáljuk az üzleti folyamatokba – áll közleményben.
Az előző évekhez hasonlóan, a rendelkezésünkre álló tanulmányok és információk alapján idén is közreadjuk technológiai előrejelzésünket.
Hétköznapivá válik az AI és az ML
Az elmúlt években gyorsan fejlődött a mesterséges intelligencia (AI) és a gépi tanulás (ML). Ezt leginkább az ML-kész adatkészletek könnyebb elérhetősége, a számítási teljesítmény növekedése, valamint az alkalmazott matematika fejlődése tette lehetővé.
Az önvezető autók és a humanoid robotok megragadták a közvélemény fantáziáját, miközben az üzleti szereplők igyekeznek felmérni, hogy mi szükséges az AI-ML hatékony bevezetéséhez.
Ahhoz, hogy a vállalatok alkalmazni tudják az AI és ML megoldásokat, fontos a megfelelő digitális háttér: az adatgyűjtési és az adatmegőrzési folyamatoknak készen kell állniuk, illetve megfelelő számítási kapacitásra van szükség, ami képes vizualizált információkat előállítani. 2019-ben az AI és az ML az önálló döntések meghozatala helyett még inkább csak támogatást nyújt a felhasználóknak. Az adatközpontú fedezeti alapok például már ma is nagyban támaszkodnak az AI-ra az új kereskedési modellek kialakításában. A munkaerőhiány miatt a HR részlegek szintén a mesterséges intelligenciát hívják segítségül, hogy megtalálják és megtartsák a legalkalmasabb munkatársakat.
A Cisco elsősorban valós, gyakorlati problémák megoldására használja az AI-t és az ML-t. Például hatalmas mennyiségű hálózati adatot elemzünk, kiberbiztonsági fenyegetéseket azonosítunk, vagy zökkenőmentes munkafolyamatokat biztosítunk. A Cisco DNA Analytics képes kinyerni a felhasználók anonim adataiból a hálózati telemetria információkat, azonosítja a mintákat és segít az üzemeltetőknek, hogy átfogó képet kapjanak a hálózatuk működéséről. Így csökkenthetők a hálózati üzemeltetés költségei és növelhető a biztonság.
A Cisco titkosított forgalomelemzés (Encrypted Traffic Analytics – ETA) megoldása a gépi tanulást használja a rosszindulatú titkosított programok megtalálására a hálózati forgalomban, anélkül, hogy visszafejtené azokat. A Cisco WebEx Assistant pedig képes megérteni az egyszerűbb szóbeli utasításokat.
Az internet olyan mértékben növekszik, amit el sem tudtunk eddig képzelni
A Cisco Visual Networking Index (VNI) jelentése szerint 2022-ben az adatforgalom nagyobb lesz, mint az internet elindítása óta eltelt 32 év alatt összesen.
Az adatforgalom folyamatosan növekszik: a globális IP alapú adatforgalom 2017 és 2022 között várhatóan háromszorosára bővül, 26 százalékos éves növekedési ütemet produkálva.
2022-re a globális népesség 60 százaléka lesz internethasználó. Közben maga az internet is jelentősen átalakul a testen viselhető eszközök, az okosotthonok és az önvezető autók révén. Az IoT szenzorok kiterjedt hálózata kevésbé látványos, de jelentős hatása van az iparban, a mezőgazdaságban, a logisztikában, vagy az intelligens városi parkolórendszerekben. 2022-re több mint 28 milliárd eszköz csatlakozik majd az internetre, és ennek több mint 50 százaléka gép-gép (M2M) kapcsolat lesz.
Az emberi és M2M kapcsolatok a szélessávú, a Wi-Fi és a mobil adatforgalom gyorsulását eredményezik: az átlagos vezetékes szélessávú és Wi-Fi kapcsolat sebessége 2022-re kétszeresére nő, míg a mobilkapcsolatok sebessége több mint háromszorosa lesz a 2017-es értéknek.
Az ultra-HD felbontás, az élő videók és a virtuális valóság (VR) terjedése jelentős sávszélesség-igényt generál majd
2022-re a videóforgalom az összes IP alapú adatforgalom 82 százalékát teszi majd ki. Ezen belül az élő videók adatforgalma 2017 és 2022 között 15-szörösére növekszik, és a teljes internetes videóforgalom 17 százalékát teszi majd ki, miközben fokozatosan felváltja a hagyományos műsorok nézésével töltött időt.
A virtuális és kiterjesztett valósághoz kapcsolódó adatforgalom is jelentősen emelkedhet, hiszen egyre több fogyasztó és vállalkozás használja ezeket a technológiákat. Az új hardverek és a növekvő tartalomfogyasztás miatt a VR és az AR népszerűsége várhatóan továbbra is növekedni fog. A virtuális és kiterjesztett valóság generálta adatforgalom a következő öt évben 12-szeresére nő. A VR alapú üzleti megoldások területén – a bemutatóktól a virtuális tesztvezetéseken át, a termékek és az ingatlanok értékeléséig – egyre több alkalmazás jelenik majd meg.
A mobilkapcsolatok száma tovább növekszik, indul az 5G
A mobil adatforgalom 2019-ben is tovább növekszik. Az 5G-re való áttérés még korai szakaszban van, így a legelterjedtebb protokoll továbbra is a 3G és a 4G marad.
A Cisco VNI jelentése szerint 2022-re a globális internetes adatforgalom 22 százalékát a mobilhálózatok generálják (2017-ben ez 12 százalék volt). A mobileszközök és kapcsolatok mintegy 3 százaléka lesz 5G képes, amely a globális mobil adatforgalom közel 12 százalékát generálja majd.
Ahogy várható volt, a mobilszolgáltatók a világ minden táján elkezdték bemutatni 5G hálózatukat. Számos iparági szakértő úgy véli, hogy az 5G átfogó bevezetésére 2020-tól kerülhet sor. Addig még sokat tisztul a kép, például a mobil spektrumok, a szabványok, üzleti tervek és az egyéb működési problémák vonatkozásában.
A blockchain menetelése folytatódik, új, az üzleti szférán túlmutató innovációk várhatók
A blockchain technológia egyre elterjedtebb lesz az olyan területeken, mint az ellátási lánc kezelése, a hálózatok, a digitális azonosítás és a devizakereskedelem. Valószínű, hogy 2019 végére minden nagyobb felhőalapú szolgáltató használni fogja a blockchain-t, amely az elkövetkező években a legtöbb AI és IoT szolgáltatás alapvető részévé válik.
A blockchain technológiának egyre nagyobb szerepe lesz az üzleti szférán túl is. Segítségével ellenőrizhetővé válik például a termékekben felhasznált ásványok eredete, de hasznos lehet a gyermekkereskedelem elleni küzdelemben és a microgrid alapú energiakereskedelemben is.
A Cisco szakemberei úgy gondolják, hogy a Trusted IoT Alliance, a Hyperledger és a Blockchain Research Institute, valamint más hasonló szervezetekkel meglévő partneri kapcsolatok nagyban elősegítik a technológiában rejlő lehetőségek felfedezését. Arra számítanak, hogy az elkövetkező években az ilyen partnerségek egyre nagyobb szerepet játszanak majd az innovatív felhasználási területek megismerésében.
A vállalkozásoknak újra kell gondolniuk hálózataikat
Az 5G, a virtuális valóság, az IoT vagy az AI-ML technológiák egy olyan digitális gerincre épülnek, amely számos nyilvános és magánhálózatból áll. 2020-ra óránként egymillió eszköz csatlakozik majd az internetre. A ma használt hálózatok többségét ugyanakkor nem a jövő hálózati igényeire tervezték. A rengeteg eszköz, a sávszélesség iránti igények és a támadási felületek növekedése azt is jelenti, hogy a hálózatok manuális üzemeltetése fenntarthatatlanná válik.
A korábban különállóan kiépített, majd egymással összekapcsolt hálózatokat egyesíteni kell egy multi-domain architektúrában, amely automatizált, képes előre jelezni a működési problémákat, megállítani a kibertámadásokat, miközben folyamatosan tanul és fejlődik.
Tech
Bíró Ada nem létezik, mégis műsort vezet (videó)
Forradalmi újítással indult újabb évadában a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsora.
Bíró Adának hívják a Duna csatorna Delta című tudományos-ismeretterjesztő műsorának új műsorvezetőjét, akinek megjelenését, arcát és hangját egyaránt a mesterséges intelligencia (MI) hozta létre korábban már meglévő programokból – hangzott el az M1 hétfő esti Híradójában.
Mondanivalóját teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg, ezzel együtt a mesterséges intelligencia segítségével életre hívott képi és nyelvi modell Fejős Ádám állandó műsorvezetőtársa lett a Deltában.
Dudás Viktor filmszakértő szerint a Delta éppen az a műsor, ahol egy ilyen egyedülálló technológiai újdonságnak helye és adott esetben fontos szerepe is van.
„Abszolút helye van egy ilyen műsorban egy ilyen megjelenésnek, hiszen ott, ahol a tudománnyal foglalkozunk és az abszolút újításokat igyekszik bemutatni a műsor, ott abszolút adekvát, hogy a legmagasabb szintű technikai újítások akár a műsor megszólalóinak a megjelenítésében is részesek legyenek”
– fogalmazott Dudás Viktor. Hozzátette: ez egy nagyon érdekes újítás, nagyon kíváncsian várja, hogyan fog a közönség erre reagálni, „mert ilyet még mi Magyarországon nem láttunk képernyőn”.
A legmodernebb nyelvi modellt használták ahhoz, hogy az MI által megalkotott műsorvezető szépen beszéljen magyarul, a legújabb videós modellt pedig ahhoz, hogy megmozdulhasson. Mint a műsorban elhangzott, ezen technológiák érzékeny egyensúlya kellett ahhoz, hogy Bíró Ada elmondhassa a nézőknek a nagyvilágból az aktuális tudományos híreket.
Szűts Zoltán média- és digitális pedagógiakutató, az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja az M1-en arról beszélt, hogy a mesterséges intelligenciát az ember alkotja és az ember irányítja. Az MI-vel foglalkozó szakember hangsúlyozta:
a történelemben minden technológia felfordulással járt, csakúgy, mint az MI, de nem félni kell tőle, hanem kipróbálni, megérteni, hosszú távon pedig használni.
„Az elmúlt évtizedben a digitalizáció kapcsán nagyon sokat beszélünk arról, hogy milyen módon átalakul a munka világa, és a mesterséges intelligencia az a trend, ami mindenképpen egy ugrást fog jelenteni. Ez nem azt jelenti, hogy az embereknek meg fog szűnni a munkája. Sőt! Ez azt jelenti, hogy más jellegű lesz maga a munka. Nyilván mindig kihívást hordoz egy technológiaváltás, mesterséges intelligencia esetében azt kell tudomásul vennünk, hogy ez a technológia asszisztensként működik. Segítőként működik” – hangsúlyozta Szűts Zoltán.
Tech
Újabb iskolákat fejleszt a High-Tech Suli program
Minden eddiginél több, összesen 127 iskolai alapítvány pályázott a támogatásra.
A benyújtott szakmai anyagok kiemelkedő színvonala miatt a támogató és az értékelő bizottság úgy döntött, hogy az eredeti kiíráshoz képest eggyel több – összesen hat – intézmény juthat hozzá a mintegy 40 millió forintos fejlesztéshez – közölte a Mészáros Csoport az MTI-vel.
A Mészáros Csoport High-Tech Suli programjának ötödik pályázatán modern, 21. századi digitális tanterem kialakítására és a hozzá kapcsolódó szakmai program megvalósítására támogatást nyert el:
- a Cecei Általános Iskola,
- a Csopaki Református Általános Iskola,
- a Herceghalmi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola,
- a Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Általános Iskola,
- a Monori Jászai Mari Általános Iskola és
- a Szegedi Gregor József Általános Iskola.
Horváth Ádám, a program szakmai vezetője szerint
az évről évre növekvő pályázati anyagok számából az látszik, hogy folyamatos az érdeklődés a High-Tech Suli program iránt; a rendkívül magas színvonalú szakmai anyagokból kiderült, hogy már minden pályázó számára egyértelmű, milyen hatalmas lehetőség egy ilyen terem: nemcsak bizonyos kompetenciák fejlesztésében nyújt kiemelkedő segítséget, de a diákok későbbi munkaerőpiaci elhelyezkedésben is.
Mára olyan közösség lettünk, amelyhez bárki szívesen csatlakozna – fogalmazott Horváth Ádám.
A közleményben hangsúlyozták: a program egyedülálló és több elemében is újszerű, az iskola által kijelölt termet felújítják és olyan modern digitális eszközökkel látják el, „amelyekkel új dimenzióba kerül az oktatás”.
Számos high-tech eszközt kapnak az iskolák, a fejlesztés középpontjában mégis a tanuló és a tanár kapcsolata, az együttműködés hatékonyabbá tétele, a differenciálás támogatás és a készségfejlesztés áll.
A tárgyalkotó eszközök – 3D nyomtató, lézervágó – a tanulók komplex problémamegoldó készségét, technikai kompetenciáit és kiemelten a kommunikációs, együttműködési készségeit fejlesztik – részletezték.
Hozzátették: a tanárok féléves módszertani és eszközhasználati képzésen vesznek részt, illetve a többletmunkájuk elismeréseként havi bérkiegészítésben is részesülnek. Az új, minden igényt kielégítő tantermek várhatóan júniusra készülnek el, így a jövő tanévet már itt kezdhetik a nyertes iskolák diákjai.
Tech
A digitális gazdaság női példaképeit díjazták
Átadták a 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat díjait – közölték a szervezők, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) az MTI-vel.
A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerdán megrendezett gálán négy kategóriában hirdettek nyertest, és egy különdíjat adtak át.
A közlemény szerint a második alkalommal meghirdetett pályázatra olyan nőket lehetett ajánlani, akik példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generációk és a karrierváltó nők számára.
Olyan szervezetek jelölését várták, amelyek büszkék a női alkalmazottjaik teljesítményére, valamint szívesen mutatnának példát a női munkavállalóikon keresztül a szervezeti diverzitásra.
Az Év csapatjátékosa díjat Burjánné Tandari Zsuzsanna, az AGCO Hungary Kft. SAP-fejlesztője kapta. Rajki Annamária, a Magyar Telekom TV és Entertainment igazgatója érdemelte ki az Innovátor elismerést. Dőry Éva, a Cosmo Consult Business Central üzletágának Support vezetője az Inspiráló teljesítményért kategória nyertese lett, míg Balogh Tünde, az evosoft Hungary Ipari Automatizációs Üzletágnak a vezetője az Inspiráló felsővezető díjat vehette át.
A Különdíjat az oktatásért Özvegy Judit, a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola robotokat edukációs célra is alkalmazó tehetséggondozó pedagógusa kapta.