Kövess minket!

Tech

Mit tudnak rólunk az okosautók?

Az autóipar technológiai fejlődésével egyre többen használnak internetre kapcsolt autókat a világ minden táján, a statisztikák szerint 2023-ra 76 millió új okosautó lesz forgalomban.

Ezek a járművek rengeteg hasznos adatot gyűjtenek saját műszaki állapotukról és a sofőrök vezetési szokásairól, amelyeket a gyártók például későbbi termékfejlesztésekhez használnak fel, hogy kényelmesebbek, fenntarthatóbbak és biztonságosabbak legyenek az autók, illetve a közlekedés. Az adatok egy része azonban személyes információ is egyben, amivel az autóhasználók sokszor nincsenek is tisztában. Vajon tudjuk, hogy pontosan milyen információkat rögzítenek az okosautók és mi történik aztán ezekkel? Többek között ezeket a kérdéseket járja körül a GDPR bevezetésének második évfordulója kapcsán a LeasePlan, amely legújabb Mobility Monitor felmérésében a kapcsolódó aggodalmakkal is foglalkozik.

Az összekapcsolt autók elektronikus vezérlőegységei és infotainment rendszerei szinte minden mozzanatot rögzítenek, ami az út során történik. Egyrészt olyan műszaki adatokat gyűjtenek, mint például az üzemanyag- és olajfogyasztás vagy épp a motorteljesítmény, amelyeket a gyártók termékfejlesztéshez használnak fel. Az információk emellett biztonsági és bűnmegelőzési, továbbá értékesítési és biztosítási szempontból is fontosak a gyártók számára. Másrészt a járművek sofőrökhöz köthető, személyes adatokat is folyamatosan rögzítenek, amelyeknek a szolgáltatások, illetve a hirdetések testre szabása szempontjából van jelentőségük. Ilyenek többek között az útvonal, a helyadatok, a sebesség, a vezetési stílus, a zenehallgatási szokások vagy akár a telefonhívások is.

Az autós adatok gyűjtése egyszerre szolgálhatja a gépjárművezetők személyes igényeit, a fejlettebb, környezettudatosabb járművek gyártását, a karbantartási problémák előre jelezhetőségét, a hatékonyabb forgalomirányítást, és jelenthet kontrollvesztést a személyes adatok felett. A University of Amsterdam kutatása szerint ugyanis az okosautó-tulajdonosok sokszor nemcsak azzal nincsenek tisztában, hogy pontosan milyen információkat rögzítenek az ilyen autók, hanem azzal sem, hogy kinek van hozzáférése az adatokhoz és mire használja őket. Az is felmerülhet kérdésként, hogy ezekben az esetekben az adatgyűjtés és -kezelés vajon megfelel-e a GDPR előírásainak. Előfordulhat, hogy a gyártók nem fogalmazzák meg egyértelműen, miről is szereznek információt, amikor beleegyezést kérnek az adatkezeléshez az autóhasználóktól. Emellett további rizikót rejt, hogy az adatok rossz kezekbe is kerülhetnek, hiszen az autók közvetlen internetre kapcsolása megemeli a kibertámadások kockázatát.

Az autósok nem megfelelő tájékozottságát és ebből fakadó bizonytalanságát a LeasePlan éves Mobility Monitor riportjának adatvédelemmel foglalkozó kiadása is alátámasztja. Az Ipsos kutatóintézettel együtt készített, 16 országot lefedő és 4000 járművezető részvételével készült felmérés alapján a válaszadók 53 százaléka aggódik amiatt, hogy ki és milyen információkat gyűjt az autója fedélzeti számítógépéből. Emellett 52 százalékukat aggasztja, hogy személyes adataik azután is elérhetők maradhatnak a gyártók számára, hogy autójukat eladják vagy lízing esetén visszaadják a lízingcégnek. 49 százalékuk pedig attól tart, hogy adataikat harmadik felekkel is megosztják. A kutatás azonban arra is rámutat, hogy a járművezetők jó része anonimitását megőrizve hajlandó lenne megosztani ezeket az adatokat, ha az a jobb vezetési élményt szolgálja. Például a válaszadók 70 százaléka a forgalmi torlódások és az utazási idő csökkenését várná el az adatokat hasznosító fejlesztésektől, szintén 70 százalék az üzemanyag- és karbantartási költségek, illetve 68 százalék a járművek kibocsátásának csökkenésére számítana. További 66 százalék pedig örülne, ha a gyártók az adatokat az autók teljesítményének javítására használnák – írják.

Okosautókat kínáló iparági szereplőként a LeasePlan is jelentősen érintett az adatgyűjtés témakörében. Felelős vállalatként fontos számára az átláthatóság és az innovatív mobilitási megoldások támogatása, amelyet a gyakorlatban is alkalmaz. A cég álláspontja szerint az autók által rögzített adatok nagyszerű lehetőséget kínálnak a biztonságosabb és fenntarthatóbb közlekedésre, ám elengedhetetlen, hogy ezeknek az információknak a megszerzése a járművezetők tudtával és hozzájárulásával történjen. A flottakezelő szerint azt is biztosítani kell az autóhasználók és -tulajdonosok számára, hogy dönthessenek arról, megosztanak-e érzékeny információkat magukról vagy törölhessék a róluk gyűjtött adatokat. Az autóipari szereplők álláspontja azonban nem egységes ezzel kapcsolatban.

„Az összes autóipari szereplő – gyártók, beszállítók, lízingtársaságok, szolgáltatók – felelőssége óriási abban, hogy megalapozott döntéshozatalt tegyenek lehetővé a járművezetők számára azzal kapcsolatban, kivel és milyen adatokat osztanak meg. Ennek érdekében könnyebbé kell tenni az autós adatok típusának és az adatgyűjtés céljának a megértését. Ezenfelül az egyre okosabb autók adatai nem kerülhetnek olyan fekete dobozokba, amelyek felett kizárólag a gyártók rendelkeznek. Véleményünk szerint az adatoknak inkább egy köztes helyre, egy „semleges szerverre” kellene kerülniük, amelyeket nem a gyártók, hanem egy független fél működtet és finanszíroz, így elkerülhető, hogy bármelyik vállalat adatmonopóliummá válhasson. Egy felügyelt, de semleges szerverrel anonim módon összesíthetők az adatok, így azok az adatvédelem biztosítása mellett használhatók fel a vezetési élmény javítására – mondta Tex Gunning, a LeasePlan CEO-ja.

Tech

A digitális gazdaság női példaképeit díjazták

Átadták a 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat díjait – közölték a szervezők, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) az MTI-vel.

Közzétéve:

A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerdán megrendezett gálán négy kategóriában hirdettek nyertest, és egy különdíjat adtak át.

A közlemény szerint a második alkalommal meghirdetett pályázatra olyan nőket lehetett ajánlani, akik példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generációk és a karrierváltó nők számára.

Olyan szervezetek jelölését várták, amelyek büszkék a női alkalmazottjaik teljesítményére, valamint szívesen mutatnának példát a női munkavállalóikon keresztül a szervezeti diverzitásra.  

Az Év csapatjátékosa díjat Burjánné Tandari Zsuzsanna, az AGCO Hungary Kft. SAP-fejlesztője kapta. Rajki Annamária, a Magyar Telekom TV és Entertainment igazgatója érdemelte ki az Innovátor elismerést. Dőry Éva, a Cosmo Consult Business Central üzletágának Support vezetője az Inspiráló teljesítményért kategória nyertese lett, míg Balogh Tünde, az evosoft Hungary Ipari Automatizációs Üzletágnak a vezetője az Inspiráló felsővezető díjat vehette át.

A Különdíjat az oktatásért Özvegy Judit, a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola robotokat edukációs célra is alkalmazó tehetséggondozó pedagógusa kapta.

Tovább olvasom

Tech

Minden harmadik magyar kártyabirtokos fizet rendszeresen mobillal

A bankkártyát használó magyarok digitalizáltsága tovább nőtt, elsősorban a mobilfizetés és az online vásárlás terén, de a külföldi utazások és költések is újra elérték a pandémia előtti szintet.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A 97 százalékos magyarországi bankkártya-penetráció mellett tovább nőtt és eléri a 63 százalékot azok aránya, akik nagyon gyakran, egy héten többször is bankkártyával fizetnek bolti vásárlásaik során, a kártyát napi szinten használók aránya pedig már 23 százalék. A banki ügyfelek 85 százalékánál hetente egyszer biztosan bankkártyával történik a bolti fizetés. A kártyát fizetésre egyáltalán nem használók tábora tovább csökkent, arányuk ma már mindössze 3 százalék – írja az MTI a Mastercard Bankkártyahasználati szokások és attitűdök című kutatásának eredményeire hivatkozva.

A megkérdezettek 63 százaléka kártyával intézi az online számlafizetéseket, a csekkes befizetések aránya pedig 41 százalékról 36-ra csökkent.

A hagyományos bankok szolgáltatásai mellett két év alatt két és félszeresére nőtt azok száma, akik valamelyik neobanknál nyitottak számlát. A növekedés főleg a fiatalok körében volt kiugró, ahol 4 százalékról 17 százalékra nőtt a nem hagyományos banki ügyfelek aránya. A magyar neobanki ügyfelek 10 százaléka már ezt a kártyáját használja minden vásárlása során, ugyanakkor a többség inkább csak kisebb összegeket tárol rajta. A neobanki kártyák esetén a külföldi webshopos vásárlás (68 százalék) és a külföldi tartózkodás során történő fizetés (60 százalék) a használat leggyakoribb módja.

A kártyás fizetés népszerűsége a magyarok körében nem csak belföldön, de nemzetközi útjaik során is nőtt. Az utazás során a megkérdezettek 69 százaléka használta a kártyáját (63 százalék vásárlásra és mindössze 6 százalék aki kizárólag pénzfelvételre).

A magyarok egyharmada (33 százalék) kezdeményezett tavaly mobilfizetést, szemben a 2022-es év 26 százalékos arányával. A mobilfizetés szintén a fiatalok körében a leggyakoribb, itt a megkérdezettek 43 százaléka adott pozitív választ, de az idősebb korosztálynál is eléri a 21 százalékot azok aránya, akik rendszeresen fizetnek így.

A 18-65 év közötti, bankszámlával rendelkező városi lakosságra reprezentatív eredményt mutató kutatás szerint 88 százalék tud a mobilbanki applikációk létezéséről és 68 százalék használja is azt; ez 8 százalékos növekedést jelent egy év alatt, öt év alatt pedig közel 40 százalékot. Leggyakrabban átutalásokra, egyenleg lekérdezésre, tranzakciók ellenőrzésére és online fizetés hitelesítésére használják.

A Covidot követően némi megtorpanás volt tapasztalható az online térben, hiszen míg a járvány idején 87 százalék volt az online vásárlók aránya, ez a világjárvány után 81-83 százalék közé állt vissza. 2023 őszére azonban újra csúcsot döntött a vásárlási láz: a megkérdezettek 88 százaléka vett valamit az interneten a felmérést megelőző fél évben.

Az internetes vásárlások során használt fizetési módok közül az online bankkártyás fizetés a legnépszerűbb (67 százalék), ezt követi a kártyás utánvét (44 százalék), majd a készpénzes utánvét (40 százalék).

Az adatok összesítése után az látszik, hogy 85 százalék azok aránya, akik fizetnek online vásárláskor kártyával.

A megkérdezettek közel ötöde (18 százalék) vásárol rendszeresen külföldi webshopból, 45 százalék ennél valamivel ritkábban, míg 37 százalék azok aránya, akik még sosem tettek így.

A felmérésben résztvevők kétharmada tapasztalt valamilyen visszaélési kísérletet az interneten, a legtöbb esetben ebből szerencsére semmilyen káruk nem lett, 15 százaléknál viszont a veszteség többnyire (az esetek 61 százalékában) 50 ezer forint alatt maradt.

Tovább olvasom

Tech

Hekkertámadás: sokmilliárdos kár érte a magyarországi Pepcót

A cég feljelentést tett, de nem tudják, vissza lehet-e szerezni az ellopott pénzt.

Közzétéve:

A Pepco egyik budapesti üzlete, fotó: MTVA/MTI/Róka László

Adathalász-támadást intéztek a Pepco magyarországi üzletága ellen – írja a Világgazdaság. A Pepco bejelentése szerint mintegy 15 millió eurót veszített a hackertámadásban. 

Ez átszámítva mintegy 6 milliárd forintnak felel meg.

A Pepco csoport úgy fogalmazott, egyelőre nem világos, hogy a pénzösszeget vissza lehet-e szerezni. Ugyanakkor azt is jelezték, hogy erőfeszítéseket tesznek a banki partnereiken és a rendőrségen keresztül is ennek érdekében.

Némiképp megnyugtató, hogy a jelenlegi információk szerint úgy tűnik, az incidens nem érintett semmilyen ügyfél-, beszállítói vagy dolgozói adatot. A Pepco azt is hangsúlyozta, hogy a csoport erős mérleggel rendelkezik, több mint 400 millió eurós likviditással készpénz- és hitelkeretből, illetve továbbra is erős cash flow-t termel a működéséből. További részleteket azonban nem közölt az adathalász-támadásról, így azt sem tudni, az pontosan mikor történt.

Azt ugyanakkor leszögezték, hogy rendkívül komolyan veszik a pénzügyi ellenőrzéseket és az informatikai biztonságot, éppen ezért most a teljes informatikai rendszer és az összes folyamat csoportszintű felülvizsgálatát végzik, hogy a jövőben ezek erőteljesebben biztosítsák az üzletmenetet.

A Pepcónak 248 üzlete van Magyarországon, az első negyedévben pedig csoportszinten 1,9 milliárd eurós árbevételt ért el.

Tovább olvasom