Tech
„Nem építünk futóhomokra várat”
Innováció – a szó, amely Cziráki Dániellel, a Taxify cégvezetőjével folytatott beszélgetésünk során a legtöbbször előkerült. A társaság a hazai jogszabályoknak köszönhetően inkább klasszikus taxi-, és nem fuvarmegosztó szolgáltatást nyújt, pedig új piacokra is szeretne belépni, de még a luxusautókkal való közlekedés meghonosítását sem vetnék el.
Szokott taxival járni?
Javarészt vezetek, de előfordult már, főleg hétvégente.
Olyan volt már a Taxify magyar piacra való belépése óta, hogy más szolgáltató autóját vette igénybe?
Nem. (nevet)
Akkor nem tud különbségekről beszámolni.
Ilyen formán nem nézem más szolgáltatások minőségét, de volt és van is ilyen jellegű piackutatásunk.
Mérhető eltérés az egyes társaságok között, hiszen nagyon egységesített a piac?
Rendelet szabályozza meg, hogy sárgítani, matricázni kell az autókat. Mindennek egy helyen kell lennie, a Budapest Közút Zrt. végzi a minősítéseket.
Emiatt egyébként kevesebb taxi lett Budapesten, a régebbi gyártású kocsik kiestek. Átlagosan elmondható, hogy a nagyobb taxitársaságok megfelelő minőséget biztosítanak. Azt tapasztalom, ez egy népszerű szakma volt a 90-es években, akkor könnyű volt elmenni taxisnak. Sok középkorú sofőr akkor kezdte a pályáját, viszont ők mára már kiöregedő félben vannak. Mi azt a vonalat próbáljuk képviselni, hogy új állományt képezzünk ki fiatalok bevonzásával. Ez az egyik missziónk.
Miképpen lehet kiszűrni, hogy megfelelőek-e a feladatra?
Előadásokon vesznek részt, technikai képzést kapnak, továbbá megnézzük, hogy tudják-e kezelni az applikációt, illetve reflexteszten is átesnek.
Magyarországon működik a klasszikus értelemben vett fuvarmegosztás?
A Taxify vezetők nagyrésze a világ minden táján hobbisofőrként dolgoznak: csak akkor vezetnek, amikor nekik kényelmes. Ez mindenhol működik, ahol a szabályok a közösségi gazdaságon működő modelleket támogatják.
Nálunk Budapesten teljesen más a helyzet, a jogszabályok miatt a carsharing nem működképes. |
Mi megpróbáltuk a helyi rendeleteket ötvözni az innovációval. Észtországban – ahonnan a Taxify indult – a hagyományos taxiszolgáltatókkal együttműködve bevezettek egy nagyon nyitott és innovációbarát utasmegosztó szabályozást. Ez a szegmens nagyon népszerű lett, 2016 és 2017 között meg tudták duplázni a szolgáltatók számát. Minden piac más, itt Budapesten egy innovatív taxitársaságként működünk.
Pedig a fuvarmegosztás egy kiváló keresettkiegészítés lehet.
A jövőt mindenképpen ebben látjuk, hiszen ezt az emberek kedvelik, sokkal szívesebben használják ezeket a szolgáltatásokat, minthogy saját autót tartsanak fel. A mi víziónk az az, hogy 5 éven belül az utasmegosztó cégek alkotják majd az egyik legnagyobb iparágat. A helyi törvényhozás még nem tart ott, hogy ezt támogassák.
Ez a piacot uraló társaságok lobbi erejének köszönhető?
Ez egy fő ok. Ha a taxislobbi és a törvényhozó akarat találkozik, akkor összezár a piac. 25 országban vagyunk jelen és nekünk az Uberrel ellentétben nem olyan a stratégiánk, hogy megjelenünk valahol és akkor majd a jogszabályokat hozzánk igazítják. Mi leülünk és egyeztetünk a jogalkotókkal, hatóságokkal és megpróbáljuk megtalálni a közös utat. Minden a nyitottságtól függ, erre az utasok részéről nem lehet panasz. A városok tekintetében Bécsben, Párizsban de, – hogy egy különös példát is mondjak – Fokvárosban is hasonlóképp állnak ehhez a kérdéshez.
Az egyeztetések során találkoztak olyan ellenszéllel, mint amilyennel annak idején az Uber?
Én azt vettem észre, hogy egy bizonyos szintű nyitottság azért bennük is megvan. Az indulásunkkor leültünk a Budapesti Közlekedési Központ és a Nemzeti Közlekedési Hatósággal is, azt mondták, hogy amíg a rendeletet betartjuk, addig képviselhetjük az innovációt.
És a piac oldaláról? Nem egy helyen lehet arról olvasni, hogy a taxitársaságok felosztják maguk között az ágazatot.
Részt szoktunk venni a kamarai üléseken, találkozunk a vezetőkkel, javarészt nem tapasztaltam ilyet. Azért azt el kell mondani, hogy náluk is van innovatív kezdeményezés, minden fővárosi taxitársaságnak van applikációja. Nem azt a szemléletet képviselik, amit mi, de szemtől szemben nem találkoztam ellenszéllel.
A Taxify applikációja mitől különbözik az többi társaságétól?
Bele van integrálva a távfizetési mód, nyomon lehet követni az utazást valós időben GPS-alapon és nem kell felhívni a diszpécsert. Nálunk nagyon gördülékenyen működik a kapcsolatfenntartás, továbbá van egy értékelő rendszerünk is: lehet panaszt tenni, valamint ha elveszik egy tárgy, azt tudjuk úthoz-sofőrhöz kötni.
 |
Mennyire élnek az utasok ezekkel a lehetőségekkel?
Mindenkit ösztönzünk arra, hogy írjanak nekünk baj esetén. Minden autónkban van egy taxaméter, viszont ha valaki digitális úton rendel, akkor ugyanazokkal a paraméterekkel méri az utazást, tehát van egy dupla ellenőrző rendszer, így kiszűrhetők a visszaélések. Maximum 24 órán belül minden panaszt kezelni tudunk, az applikáció funkcióit pedig azok, akik fiatalabbak vagy nyugatibb gondolkodásúak, azok folyamatosan használják.
Érzik annak az előnyét, hogy a Taxify egy nemzetközi brand?
Egy BIG DATA-ból dolgozunk, tudjuk minden egyes piacból a trendeket, a szokásokat, ezeket elemezzük, amely alapján hozzuk meg a döntéseinket, legyen szó marketingről vagy operációról. Menedzsment szinten mi ezért vagyunk többek. Továbbá folyamatosan konzultálunk a külföldi városok vezetőivel. A fejlesztő csapat Tallingban van, 200-300 fős részleg dolgozik az innováción. Sok változás fog bekövetkezni a jövőben, például a szolgáltatások spektrumát is növelni fogjuk.
Ez mit jelent pontosan?
Arról van szó, hogyha valaki megnyitja a Taxify alkalmazást, akkor több eszköz áll majd rendelkezésére.
Lényegében a járműmegosztás piacára is belép a társaság.
Így van.
Láthatóan a sharing economy modellel alapuló cégek közül a legjobban azok nőnek ki, amelyek a mobilitással foglalkoznak. Ezen kívül milyen területeken érdemes ezzel próbálkozni?
A szállásmegosztás – mint amilyen az Airbnb – is hasonló módon erős piacnak örvend, de a legnagyobb fejlődést az e-bike-oknál lehet észrevenni. Az Uber is vásárolt az Egyesült Államokban egy scooter céget. Ezen kívül az ételmegosztás területén is vannak előretörő társaságok, illetve a futárszolgáltatások tekintetében is van potenciál.
Ezek mind valamilyen módon kapcsolódnak a közlekedéshez.
Mindenki kényelmes, senki nem szeret egy lépést sem megtenni a dolgokért. Mindent helybe kell vinni. (nevet)
Tudnak ebben a modellben kkv-k működni?
Szerintem igen, megfelelő stratégia mentén, minden olyan tényezőt meg kell vizsgálni, amely megakaszthatja ennek a működését. 360 fokos látókör kell, akkor ez megvalósulhat. A startupok 2-3 fős cégek, azok kis szerveződésből indulnak. De ehhez minden aspektust át kell látni.
Visszatérve a fuvarmegosztásra: Magyarországon mennyire telített a piac? Megférne még 1-2 olyan társaság, mint amilyen a Taxify?
Meg kell nézni, hogy hányan élnek Budapesten és a vonzáskörzetében – amely egyre népszerűbb -, valamint a turizmust, tehát a vendégéjszakákat is figyelembe kell venni. Így elég sűrű a város. Azzal, hogy ennyire leszabályozzák a piacot, kevesebb a taxis is. Ha azt észt példát nézzük, akkor ők élhetőbbé teszik ezt a szolgáltatást. Ha én törvényhozó fejjel gondolkodnék, megnézném, hogy a helyi lakosságnak mennyire elérhető a taxizás.
Utóbbiban gondolkoznak?
Ha meg lenne rá a jogi lehetőség, akkor már be is vezettük volna. |
Ilyet Bécsben is működtetünk, ahol Uber-konkurensként vagyunk a piacon, nekik is van hasonló. A fix ár ezt Budapesten korlátozza és egy Mercedes S-osztályt nem szívesen sárgít be senki.
Milyenek azok a külföldi piacok, ahol több fuvarmegosztó társaság van jelen?
Mi az Uberrel egy célközönséget szólítunk meg, de még a mai világban nagyon sok a telefonhívásos fuvar, így a klasszikus taxitársaságok meg tudnak élni. Ha előre vetítünk egy képet, akkor ők is látják, hogy egyre több fiatal fogja használni a hozzánk hasonló szolgáltatók autóit. Mindezek tükrében nagyon sok helyen megjelennek az ellenérdekeltségek az innovációt képviselő cégekkel szemben.
 |
Mikortól lehet egy startupról kijelenteni, hogy multinacionális vállalat?
A Taxify a legnagyobb utazásszervező cég Európában, 10 millió utast és sofőrt kötünk össze, de mégis sokféleképpen úgy működünk, mint egy startup: hatékonyan és motiváltan. Egyes városokban érett és jövedelmező üzletet bonyolítunk le, amíg más helyeken új lehetőségekkel lépünk a piacra.
Nemrég emeltek 10-12 százalékot a taxitarifákon, mégis azt lehetett olvasni, hogy nem rázta meg a szegmenst.
Helyesek az információ, de egy olyan időben lett ez bevezetve, ami amúgy is egy gyenge hónapnak számít. A magyar lakosság ilyenkor megy szabadságra, a Sziget Fesztivál ideje alatt lendül fel újra a piac.
Beszéltünk már a Taxify egyes terveiről, viszont a terjeszkedésről még nem. Milyen irányba tervez a társaság?
Nemzetközi szinten Ausztráliát, Londont és Kanadát vettük célba. Magyarországon szeretnénk vidékre is kiterjeszteni a működésünket. Még folynak a piackutatások.
Ha már London. Mit jelentene az a Taxify-ra nézve, ha kipaterolnák onnan az Ubert?
A mi működésünkbe is belekötött a városvezetés, egyeztetésbe vagyunk, de van tervünk.
Ha ez megtörténne, akkor a helyi jogszabályoknak megfelelően járnánk el. A mi politikánk nem az, hogy futóhomokra építsünk várat.
Tech
Vincze Máté: a múzeumok kezdték el az audiovizuális tartalmak gyűjtését
Magyarország akkoriban annyira innovatív módon állt hozzá a korabeli új tartalomrögzítő eszközökhöz, hogy az új adatrögzítés és feldolgozás vezetőjévé vált a világban.
A 19. század végén a múzeumok kezdték el az audiovizuális tartalmak gyűjtését – emlékeztetett a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára szerdán az első Múzeum Most Műhely elnevezésű szakmai konferencián, a Magyar Nemzeti Múzeumban (MNM).
Vincze Máté felidézte, hogy a 19. század végén Vikár Béla kezdte el a tudatos népdalgyűjtését, majd a nyomában Kodály Zoltán és Bartók Béla tette a műfajt a világban ismertté.
Magyarország akkoriban annyira innovatív módon állt hozzá a korabeli új tartalomrögzítő eszközökhöz, hogy az új adatrögzítés és feldolgozás vezetőjévé vált a világban
– mutatott rá Vincze Máté. Kiemelte, hogy a magyar–török kulturális évad egyik nagy kulturális-diplomáciai eredménye, hogy a török gyűjtéseket is rendelkezésre bocsátja a Néprajzi Múzeum.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Vincze Máté szerint az audiovizuális archívumok alatt mást és mást értenek a különböző generációk. A 20. században születettek számára az audiovizuális tartalom elsősorban a tévé és a rádió, minden olyan tartalom, amely az MTVA és Filmintézet körébe tartozik. A 21. században született alfa generáció tagjainak a YouTube, TikTok és a különféle online platformok jelentik azt – mutatott rá a KIM helyettes államtitkára.
Vincze Máté kiemelte:
Magyarország jól indult a digitalizációban, sok jó gyakorlat jött létre, amit sok ország átvett, köztük Szlovákia is, ahol a magyarhoz hasonló digitalizációs platformot alakítottak ki.
A következő lépés, hogy a jó gyakorlatokat úgy fésüljük össze, hogy a felhasználói élmény kerüljön előtérbe, ami akkor lehet sikeres, ha a gyűjteménykezelő szakmai és tudományos munkája érvényesíti azt – mutatott rá.
Mint mondta, bízik abban, hogy a tanácskozás olyan folyamatot indít el, amely közelebb visz minket a digitális térbe, amely a magyarság megmaradásának a záloga is.
Makranczi Zsolt, az MNM Innovációs és Képzési Igazgatóság igazgatója elmondta, hogy a Múzeum Most Műhely első rendezvényén a nap folyamán szó lesz a múzeumokban őrzött audiovizuális gyűjtemények gyűjteményezési, nyilvántartási, archiválási és hosszú távú megőrzéssel kapcsolatos kérdéseiről.
Makranczi Zsolt tájékoztatása szerint a konferenciára országos múzeumokból, szakmúzeumokból, vármegyei hatókörű városi múzeumokból és területi múzeumokból is érkeztek előadók. A konferencián az előadásokat követően szakmai kerekasztal-beszélgetéseket tartanak, amelyeken a különféle gyűjtemények jó gyakorlatait mutatják be a szakemberek.
Tech
Újabb kétszázezer diák kap notebookot az államtól
Így összesen már mintegy 450 ezer diák tanulhat a költségvetési forrásból beszerzett, korszerű eszközökön.
Míg 2010 előtt a családoknak “azt kellett nézniük, hogy évről évre mennyivel növekszik a tankönyvcsomagok ára”, most nemcsak a könyveket, hanem a laptopokat is ingyen kapják a gyerekek a tanuláshoz – mondta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára hétfői sajtótájékoztatóján Budapesten.
Jelezte,
a harmadik éve futó projekt mostani ütemében az 5. 6. és 9. évfolyamon tanulókhoz juttatnak el 193 ezer eszközt, és a laptoposztás a következő tanévben is folytatódni fog.
A korszerű, érintőképernyős Dell, Asus, HP és Lenovo márkájú gépekre hároméves garancia is jár – jegyezte meg.
Az államtitkár szavai szerint az “okoseszközök világában” különösen fontos, hogy segítséget nyújtsanak tanároknak abban, hogy minél hatékonyabban tudják képezni a gyerekeket, és kevesebb időt kelljen az adminisztrációra fordítaniuk. A digitális eszközökön elérhető interaktív feladatok, hanganyagok, képek, filmrészletek, zenék jobban lekötik a gyerekek figyelmét, és segítenek elmélyíteni a tudást – tette hozzá.
“Magyarország legnagyobb léptékű oktatásfejlesztési időszakában vagyunk” – jelentette ki Rétvári Bence, aki felidézte azt is, hogy az elmúlt években 1400 milliárd forintból 5680 óvoda- és iskolafejlesztést valósított meg a kormány.
Fotó: MTI/Illyés Tibor
Elmondta továbbá, hogy januártól 32,2 százalékos pedagógus béremelés indult el Magyarországon, ami jövőre várhatóan további 21 százalékos emeléssel folytatódik, négy év alatt pedig összesen 93,5 százalékkal növeli a kormány a tanárok, tanítók, óvodapedagógusok fizetését.
Az államtitkár szavai szerint “nem szabad elfelejteni”, hogy a pedagógusok béremeléséhez és a tanulói notebookok kiosztásához az Európai Unió nem járult hozzá, “Brüsszelből egyetlen eurocent forrás nem érkezett” ezekre a célokra.
Hangsúlyozta: a magyar gazdaság van olyan állapotban, hogy a magyar kormány teljes mértékben költségvetési forrásból ki tudja gazdálkodni a béremelés és a digitális eszközök kiosztásának költségeit “akkor is, amikor háborús, szankciós időszakban vagyunk, ami Európa minden országának gazdasági nehézséget jelent”.
Rétvári Bence úgy folytatta, bíznak benne, hogy az EU-s források előbb-utóbb megérkeznek Magyarországra. “Az viszont igencsak sajnálatos, hogy a baloldal arra büszke, hogy ha rajtuk múlt volna, se béremelés, se laptop nem lenne az iskolákban” – fűzte hozzá.
Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója elmondta, hogy a tanítás és a tanulás modernizációja a szülők és diákok véleménye szerint is fontos.
“Az Orbán Viktor vezette polgári kormány megalkotta a szolgáltató állam koncepcióját és azt meg is valósítja” – emelte ki, hozzátéve: ennek lényege, hogy folyamatosan kapcsolatban vannak a különböző társadalmi csoportokkal és döntéseikkel segítik az emberek mindennapjait. A főtanácsadó példaként említette a cukorbeteg gyerekek nyári táboroztatását, az időseknek indított, “Európában egyedülálló” Gondosóra programot, valamint a népszámláláskor használt táblagépek újrahasznosítását.
A szolgáltató állam gyakorlatának megvalósításába illeszkedik a tanulói laptopok kiosztása is
– szögezte le.
Balatoni Katalin, a BM köznevelési helyettes államtitkára úgy fogalmazott, nagy kihívás előtt áll az oktatási rendszer, mert “az egész világot súlyként nyomja a feladat, hogy a digitalizációt hogyan tudják megvalósítani.”
Felidézte, a 2022-ben indított program keretében első körben 120 ezer eszközt osztottak ki tanároknak és diákoknak, tavaly további 140 ezret, a mai nappal pedig 193 ezer eszköz “indul útjára.”
“A projekt célja, hogy a köznevelésben biztosítsuk a digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférést”
– húzta alá Balatoni Katalin, megjegyezve: több mint 3 ezer feladatellátási helyre juttatják el a laptopokat, nemcsak állami, hanem egyházi, magán- és nemzetiségi önkormányzati fenntartású intézményekbe is.
A helyettes államtitkár rámutatott: a laptopok mellett háttértartalmakat és kiegészítő tudást is biztosítanak a gyerekeknek ahhoz, hogy “felelősségteljesen és tudatosan tanulják meg használni” a digitális eszközöket.
Mint mondta, az elmúlt években több mint 200 okostankönyvet fejlesztettek, a nemzeti köznevelési portálon pedig 200 ezer tartalmat tettek elérhetővé. Kialakítottak továbbá 180 okostantermet is, 2020-tól pedig bevezették a digitális kultúra tantárgyat a harmadik évfolyamon.
Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ (KK) elnöke sikertörténetnek nevezte a 200 milliárd forintból megvalósított projektet, amelynek keretében a legkisebb települések diákjaihoz is eljuttatják a laptopokat.
Megjegyezte: a tanulók az iskolákban “névre szóló” gépeket használhatnak, amelyekbe jegyzetelhetnek, saját tartalmakat tölthetnek le rájuk. Az iskolában azok a gyerekek is megkapják a gépeket, akiknek a szülei nem veszik át az eszközt
– tette hozzá. A KK elnöke fontosnak nevezte, hogy a diákok használják is a kiosztott gépeket, nem csak az órán, de iskolán kívül is.
Hajnal Gabriella jelezte: ősszel újabb notebook csomagot osztanak ki és elindult tízezer interaktív panel közbeszerzése is. Mindemellett folyamatosan zajlik a Kréta rendszerben a digitális kollaborációs tér fejlesztése is. Ezen a felületen lehet feladatokat kiosztani, visszaküldeni, javítani, értékelni, kommunikálni – magyarázta.
Tech
Bíró Ada nem létezik, mégis műsort vezet (videó)
Forradalmi újítással indult újabb évadában a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsora.
Bíró Adának hívják a Duna csatorna Delta című tudományos-ismeretterjesztő műsorának új műsorvezetőjét, akinek megjelenését, arcát és hangját egyaránt a mesterséges intelligencia (MI) hozta létre korábban már meglévő programokból – hangzott el az M1 hétfő esti Híradójában.
Mondanivalóját teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg, ezzel együtt a mesterséges intelligencia segítségével életre hívott képi és nyelvi modell Fejős Ádám állandó műsorvezetőtársa lett a Deltában.
Dudás Viktor filmszakértő szerint a Delta éppen az a műsor, ahol egy ilyen egyedülálló technológiai újdonságnak helye és adott esetben fontos szerepe is van.
„Abszolút helye van egy ilyen műsorban egy ilyen megjelenésnek, hiszen ott, ahol a tudománnyal foglalkozunk és az abszolút újításokat igyekszik bemutatni a műsor, ott abszolút adekvát, hogy a legmagasabb szintű technikai újítások akár a műsor megszólalóinak a megjelenítésében is részesek legyenek”
– fogalmazott Dudás Viktor. Hozzátette: ez egy nagyon érdekes újítás, nagyon kíváncsian várja, hogyan fog a közönség erre reagálni, „mert ilyet még mi Magyarországon nem láttunk képernyőn”.
A legmodernebb nyelvi modellt használták ahhoz, hogy az MI által megalkotott műsorvezető szépen beszéljen magyarul, a legújabb videós modellt pedig ahhoz, hogy megmozdulhasson. Mint a műsorban elhangzott, ezen technológiák érzékeny egyensúlya kellett ahhoz, hogy Bíró Ada elmondhassa a nézőknek a nagyvilágból az aktuális tudományos híreket.
Szűts Zoltán média- és digitális pedagógiakutató, az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja az M1-en arról beszélt, hogy a mesterséges intelligenciát az ember alkotja és az ember irányítja. Az MI-vel foglalkozó szakember hangsúlyozta:
a történelemben minden technológia felfordulással járt, csakúgy, mint az MI, de nem félni kell tőle, hanem kipróbálni, megérteni, hosszú távon pedig használni.
„Az elmúlt évtizedben a digitalizáció kapcsán nagyon sokat beszélünk arról, hogy milyen módon átalakul a munka világa, és a mesterséges intelligencia az a trend, ami mindenképpen egy ugrást fog jelenteni. Ez nem azt jelenti, hogy az embereknek meg fog szűnni a munkája. Sőt! Ez azt jelenti, hogy más jellegű lesz maga a munka. Nyilván mindig kihívást hordoz egy technológiaváltás, mesterséges intelligencia esetében azt kell tudomásul vennünk, hogy ez a technológia asszisztensként működik. Segítőként működik” – hangsúlyozta Szűts Zoltán.