Kövess minket!

Tech

Tenni kell a digitális kompetencia magasabb szintre emelésért!

A Neumann Társaság a CEPIS tagszervezeteként bekapcsolódott az Európai Unió digitális programjait alakító munkacsoportok munkájába.

Az Európai Unió munkaprogramjának egyik kiemelt területe a kontinens digitális jövőjének megtervezése, ráadásul olyan fontos összefüggésben, hogy a digitális és az ökológiai transzformáció az Európai Bizottság szerint csak párhuzamosan valósítható meg.

Noha az informatikai tanács elismeri a digitális írástudás elterjesztése érdekében tett eddigi lépéseket, a CEPIS digitális készségek fejlesztéséért felelős munkacsoportja olyan állásfoglalást (pdf) tett közzé honlapján, amelyben megállapításai mellett további konkrét lépéseket is javasol az Európai Bizottság számára, amelyek révén az unió tényleges javulást érhet el a digitális készségek elterjesztése terén. A Neumann Társaság a CEPIS magyarországi tagszervezeteként támogatja és képviseli ennek megállapításait.

Dr. Beck György, a Neumann Társaság elnöke elmondta, hogy a CEPIS dokumentumot nemcsak a szervezeten belüli vélemények konszolidálásával, hanem egyebek mellett munkaerőpiaccal, szociális jogokkal, innovációval, kultúrával, oktatással foglalkozó EU-biztosok stábjaival való egyeztetések nyomán fogalmazták meg készítői.

Az észrevételek közül kiemelte: “Nem szerencsés, hogy a digitális írástudást vizsgáló uniós kutatások önbevalláson alapulnak, így nem tükrözik a teljes valóságot, hiszen a felhasználók hajlamosak túlbecsülni saját informatikai ismereteiket. Ez tükröződik állásfoglalásunkban is, amelyben a CEPI-vel összhangban javasoljuk, hogy a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő, évente publikált EU-s index, a DESI megállapításakor is ki kell váltani az önbevalláson való adatokat a felhasználók valós informatikai ismereteit tükröző adatokkal.”

A CEPIS munkacsoportja azt is fontosnak tartja, hogy egy digitális készségekre fókuszáló fejlesztési programmal orvosolja a problémát a következő öt év során. Ennek részeként finom hangolja a meglévő DigComp keretrendszert, ami a digitális készségek oktatására és tanúsítására irányuló programokat fogja össze, és fontos lenne egységesen akkreditáltatni ezt a tagállamok szintjén is, a Digitális Európa program keretében. Ez lehet alapja a pontos mérhetőségnek, a célok előzetes kitűzésétnek, és a későbbi számon kérhetőségnek

“Problémás, hogy a népesség egyes csoportjai, így például a gyerekek, idősek, nem informatikai hivatásúak, illetve általánosságban az európai munkavállalók körében a digitális tudásszint növelésének üteme nem elég gyors, noha ez különösen fontos a munkaerőpiacon való boldoguláshoz” – mondta dr. Beck György a CEPIS állásfoglalására utalva.

Ez négy jól körülhatárolható csoport számára javasolja a CEPIS a gyakorlati digitális készségek fokozását célzó programok finanszírozását az Európai Bizottság számára:

● digitális készségek a munkavállalók számára – a munkavállalók és a kkv-k ösztönzése a digitális készségek fejlesztésére és tanúsítására a munkaerő-piaci követelményeknek megfelelően

● digitális készségek a diákok számára – lehetővé téve a digitális technológiák szélesebb körű alkalmazását a formális és informális oktatásban, a magas szintű digitális készségek megszerzését az oktatók számára, és a digitális ismereteket igazoló tanúsítvány megszerzését a diplomások számára

● valamennyi polgár digitális befogadása – azon gyakorlati készségek programjának finanszírozása, amely elsősorban az időskorúak számára lehetővé teszi a digitális szolgáltatások igénybevételét és a digitális szakadék megszüntetését.

● fejlett digitális készségek – speciális programok finanszírozása a szakemberek számára a szükséges készségek elsajátításához, különös tekintettel az adott munkakörükhöz

Az UNESCO Statisztikai Hivatalának 2018-as felmérése szerint az ECDL a legelfogadottabb nem-kormányzati digitális keretrendszer, amely maximálisan megfelel az említett digitális írástudás a DigComp szabványnak. Ez jó alapot adhat hazánknak a digitális transzformáció mutatókban való előre lépéshez, hiszen az ECDL-képzések, melyek Magyarországon két évtizede a Neumann Társaság koordinál, rendelkezésre állnak, folyamatos megújításuk a fenti elvek mentén folyik, s készen állunk az újabb fél millió állampolgárt a digitális tudás magasabb szintjére juttatni.

A CEPIS szerint a valós digitális kompetenciák megszerzését biztosító képzési programok sikeres kivitelezéséhez a tagállamoknak is allokálni kell forrásokat ezek bevezetéséhez, és meg kell állapodni arról is, hogy a digitális készségek fokozását célú képzéseket részben közpénzből, részben a munkáltatók költségeiből kell fedezni, és szükség van konkrét célok kitűzésére is: például meghatározni, hogy egy adott évben a munkavállalók mondjuk 2 százalékának kell megszereznie a képesítést. A hatékony lebonyolításhoz az is elengedhetetlen, hogy a képzési programokat bonyolító szervezetek egyszerűsített folyamaton keresztül férhessenek hozzá a szükséges támogatásokhoz – írják.

Tech

A digitális gazdaság női példaképeit díjazták

Átadták a 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat díjait – közölték a szervezők, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) az MTI-vel.

Közzétéve:

A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerdán megrendezett gálán négy kategóriában hirdettek nyertest, és egy különdíjat adtak át.

A közlemény szerint a második alkalommal meghirdetett pályázatra olyan nőket lehetett ajánlani, akik példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generációk és a karrierváltó nők számára.

Olyan szervezetek jelölését várták, amelyek büszkék a női alkalmazottjaik teljesítményére, valamint szívesen mutatnának példát a női munkavállalóikon keresztül a szervezeti diverzitásra.  

Az Év csapatjátékosa díjat Burjánné Tandari Zsuzsanna, az AGCO Hungary Kft. SAP-fejlesztője kapta. Rajki Annamária, a Magyar Telekom TV és Entertainment igazgatója érdemelte ki az Innovátor elismerést. Dőry Éva, a Cosmo Consult Business Central üzletágának Support vezetője az Inspiráló teljesítményért kategória nyertese lett, míg Balogh Tünde, az evosoft Hungary Ipari Automatizációs Üzletágnak a vezetője az Inspiráló felsővezető díjat vehette át.

A Különdíjat az oktatásért Özvegy Judit, a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola robotokat edukációs célra is alkalmazó tehetséggondozó pedagógusa kapta.

Tovább olvasom

Tech

Minden harmadik magyar kártyabirtokos fizet rendszeresen mobillal

A bankkártyát használó magyarok digitalizáltsága tovább nőtt, elsősorban a mobilfizetés és az online vásárlás terén, de a külföldi utazások és költések is újra elérték a pandémia előtti szintet.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A 97 százalékos magyarországi bankkártya-penetráció mellett tovább nőtt és eléri a 63 százalékot azok aránya, akik nagyon gyakran, egy héten többször is bankkártyával fizetnek bolti vásárlásaik során, a kártyát napi szinten használók aránya pedig már 23 százalék. A banki ügyfelek 85 százalékánál hetente egyszer biztosan bankkártyával történik a bolti fizetés. A kártyát fizetésre egyáltalán nem használók tábora tovább csökkent, arányuk ma már mindössze 3 százalék – írja az MTI a Mastercard Bankkártyahasználati szokások és attitűdök című kutatásának eredményeire hivatkozva.

A megkérdezettek 63 százaléka kártyával intézi az online számlafizetéseket, a csekkes befizetések aránya pedig 41 százalékról 36-ra csökkent.

A hagyományos bankok szolgáltatásai mellett két év alatt két és félszeresére nőtt azok száma, akik valamelyik neobanknál nyitottak számlát. A növekedés főleg a fiatalok körében volt kiugró, ahol 4 százalékról 17 százalékra nőtt a nem hagyományos banki ügyfelek aránya. A magyar neobanki ügyfelek 10 százaléka már ezt a kártyáját használja minden vásárlása során, ugyanakkor a többség inkább csak kisebb összegeket tárol rajta. A neobanki kártyák esetén a külföldi webshopos vásárlás (68 százalék) és a külföldi tartózkodás során történő fizetés (60 százalék) a használat leggyakoribb módja.

A kártyás fizetés népszerűsége a magyarok körében nem csak belföldön, de nemzetközi útjaik során is nőtt. Az utazás során a megkérdezettek 69 százaléka használta a kártyáját (63 százalék vásárlásra és mindössze 6 százalék aki kizárólag pénzfelvételre).

A magyarok egyharmada (33 százalék) kezdeményezett tavaly mobilfizetést, szemben a 2022-es év 26 százalékos arányával. A mobilfizetés szintén a fiatalok körében a leggyakoribb, itt a megkérdezettek 43 százaléka adott pozitív választ, de az idősebb korosztálynál is eléri a 21 százalékot azok aránya, akik rendszeresen fizetnek így.

A 18-65 év közötti, bankszámlával rendelkező városi lakosságra reprezentatív eredményt mutató kutatás szerint 88 százalék tud a mobilbanki applikációk létezéséről és 68 százalék használja is azt; ez 8 százalékos növekedést jelent egy év alatt, öt év alatt pedig közel 40 százalékot. Leggyakrabban átutalásokra, egyenleg lekérdezésre, tranzakciók ellenőrzésére és online fizetés hitelesítésére használják.

A Covidot követően némi megtorpanás volt tapasztalható az online térben, hiszen míg a járvány idején 87 százalék volt az online vásárlók aránya, ez a világjárvány után 81-83 százalék közé állt vissza. 2023 őszére azonban újra csúcsot döntött a vásárlási láz: a megkérdezettek 88 százaléka vett valamit az interneten a felmérést megelőző fél évben.

Az internetes vásárlások során használt fizetési módok közül az online bankkártyás fizetés a legnépszerűbb (67 százalék), ezt követi a kártyás utánvét (44 százalék), majd a készpénzes utánvét (40 százalék).

Az adatok összesítése után az látszik, hogy 85 százalék azok aránya, akik fizetnek online vásárláskor kártyával.

A megkérdezettek közel ötöde (18 százalék) vásárol rendszeresen külföldi webshopból, 45 százalék ennél valamivel ritkábban, míg 37 százalék azok aránya, akik még sosem tettek így.

A felmérésben résztvevők kétharmada tapasztalt valamilyen visszaélési kísérletet az interneten, a legtöbb esetben ebből szerencsére semmilyen káruk nem lett, 15 százaléknál viszont a veszteség többnyire (az esetek 61 százalékában) 50 ezer forint alatt maradt.

Tovább olvasom

Tech

Hekkertámadás: sokmilliárdos kár érte a magyarországi Pepcót

A cég feljelentést tett, de nem tudják, vissza lehet-e szerezni az ellopott pénzt.

Közzétéve:

A Pepco egyik budapesti üzlete, fotó: MTVA/MTI/Róka László

Adathalász-támadást intéztek a Pepco magyarországi üzletága ellen – írja a Világgazdaság. A Pepco bejelentése szerint mintegy 15 millió eurót veszített a hackertámadásban. 

Ez átszámítva mintegy 6 milliárd forintnak felel meg.

A Pepco csoport úgy fogalmazott, egyelőre nem világos, hogy a pénzösszeget vissza lehet-e szerezni. Ugyanakkor azt is jelezték, hogy erőfeszítéseket tesznek a banki partnereiken és a rendőrségen keresztül is ennek érdekében.

Némiképp megnyugtató, hogy a jelenlegi információk szerint úgy tűnik, az incidens nem érintett semmilyen ügyfél-, beszállítói vagy dolgozói adatot. A Pepco azt is hangsúlyozta, hogy a csoport erős mérleggel rendelkezik, több mint 400 millió eurós likviditással készpénz- és hitelkeretből, illetve továbbra is erős cash flow-t termel a működéséből. További részleteket azonban nem közölt az adathalász-támadásról, így azt sem tudni, az pontosan mikor történt.

Azt ugyanakkor leszögezték, hogy rendkívül komolyan veszik a pénzügyi ellenőrzéseket és az informatikai biztonságot, éppen ezért most a teljes informatikai rendszer és az összes folyamat csoportszintű felülvizsgálatát végzik, hogy a jövőben ezek erőteljesebben biztosítsák az üzletmenetet.

A Pepcónak 248 üzlete van Magyarországon, az első negyedévben pedig csoportszinten 1,9 milliárd eurós árbevételt ért el.

Tovább olvasom