Kövess minket!

Tech

Töretlen a szórakoztatóelektronikai termékek piacának bővülése

A GfK 2019-re mintegy 4 százalékos növekedést prognosztizál.

A szórakoztatóelektronikai termékek iránti keresletet világszerte olyan globális „megatrendek” formálják, mint például a prémium készülékek iránti igények növekedése. A GfK legutóbbi tanulmányai szerint közel minden második fogyasztó nyilatkozott úgy, hogy „inkább legyen kevesebb, de magasabb technológiai szintet képviselő készülékem.”

Markus Kick, a GfK szórakoztatóelektronikai szakértője szerint „a gyártók jobban teszik, ha figyelemmel kísérik a prémium készülékek piaci trendjét és ezzel összhangban felső kategóriás funkciókkal ellátott termékeket kínálnak. Az egyre fokozódó piaci telítettséget figyelembe véve ezen a ponton van még kiaknázható értékesítési potenciál. A sikert pedig az hozhatja meg, ha a kínált készülék működtetése intuitív, a fogyasztókra ugyanis egyre inkább jellemző, hogy hamar elveszítik érdeklődésüket bármely elektronikai készülék iránt, ha annak kezelése bonyolult. Így aztán a különböző technológiai elemek használatának egyszerűsége a vásárlási döntést befolyásoló tényezővé vált.”

A globális tévépiac is profitál a felső kategóriás készülékekből

A tévékészülékek piacának értékforgalma 2018-ban több mint ötszázalékos növekedéssel meghaladta a 100 milliárd eurót. Ez a szegmens adta a szórakoztatóelektronikai termékek globális forgalmának mintegy háromnegyedét. A növekedés zöme a legalább 50 inch képernyő-átmérőjű felső kategóriás készülékeknek tulajdonítható, hiszen a tévékészülékek értékesítéséből származó 2018. évi bevételek több mint felét ezek hozták. Egyre népszerűbbek a prémium szegmensben vezető OLED-képernyőpanelek – növekedésük üteme meghaladja a 100 százalékot.

Az OLED-készülékek részesedése a tévékészülékek teljes forgalmából jelenleg 5-10 százalék között mozog, és egyre több gyártó tűnik fel a piacon, ami az árak csökkenéséhez vezet. Az OLED-készülékek forgalmát tekintve vezető régió Nyugat-Európa, ahol az átlagár tavaly kb. 300 euróval mérséklődött és valamivel 2100 euró alá esett. A leggyakrabban vásárolt modellek már akár 1500 euróért is elérhetők. A képernyőfelbontást illetően, a 4K képernyők iránti kereslet tovább nő és már megjelentek a piacon az első 8K modellek is.

Az audiokészülékek piacát a fejhallgatók és hordozható bluetooth hangszórók hajtják

A fejhallgatók és hordozható sztereó headset-ek értékesítéséből származó globális árbevétel 2018ban mintegy 40 százalékkal nőtt és elérte a 14 milliárd eurót. A bevétel több mint fele a bluetooth technológiával működő készülékekből származott. Amióta a gyártás során egyre több okostelefonból marad ki a fülhallgató-csatlakozó, azóta a bluetooth fejhallgatók és headsetek értékesítése mutat növekvő tendenciát. A legmodernebb technológiát napjainkban a teljesen vezeték nélküli, két külön fülbe illeszthető fejjel működő, ún. True Wireless fejhallgatók jelentik. 2018-ban e készülékek a bevételből nagyobb részt generáltak, mint a már rég a piacon lévő zajkioltó fejhallgatók szegmense. A 150 eurótól induló áron elérhető nagyteljesítményű fülhallgatók és headset-ek megjelenésével az átlagár is több mint 20 százalékkal nőtt.

A bluetooth kapcsolattal okostelefonhoz csatlakoztatható hordozható hangszórók forgalma 15 százalékkal nőtt és elérte a közel 5 milliárd eurót. Ez a szegmens is egyértelműen a prémium szektort vette célba: a 150 euró fölötti árkategóriák alig valamivel maradtak el az összes bevétel egyharmadától. A hangszóróknak az elemi károkkal szemben védelmet nyújtó technológiák szempontjából kizárólag a víz-, és fröccsenésálló (splashproof) készülékeknek sikerült talpon maradniuk. Az eladott készülékek többsége effajta védettséget még nem élvez, ez tehát egyelőre nem döntő szempont a vásárláskor.

A multiroom audiorendszer általánosan elterjedtté válik; az ‘okos’ az új sikertényező

A különböző helyiségekben egyidejűleg különböző zenék lejátszására alkalmas ún. multiroom készülékek piaca csökkenésnek indult, aminek az első jele, hogy az e funkcióval felszerelt hangszórók és audiokiegészítők értékesítéséből származó bevétel 2018-ban mérséklődött. A platformszolgáltatók egyre bővülő hardverválasztéka okán az„okos” funkciók audiokészülékekbe való beépítése egyre kevésbé megspórolható, ha a bevétel növelése a cél.

A normál hangszórókon kívül a soundbarok (=hangprojektorok) illetve vizuális visszajelzést adó, mesterséges intelligenciára épülő hangasszisztenssel kombinált formátumú, vagy okosképernyők is fokozatosan teret hódítanak. E készülékek válhatnak az okosotthonok központi vezérlőegységévé, ugyanakkor jól látszik az is, hogy a hangvezérlés önmagában még nem nyújt az intuitív működtetés szempontjából olyan szintű kényelmet, mint amilyet a fogyasztók napjainkban elvárnak a technológiai termékektől.

Tech

A digitális gazdaság női példaképeit díjazták

Átadták a 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat díjait – közölték a szervezők, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) az MTI-vel.

Közzétéve:

A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerdán megrendezett gálán négy kategóriában hirdettek nyertest, és egy különdíjat adtak át.

A közlemény szerint a második alkalommal meghirdetett pályázatra olyan nőket lehetett ajánlani, akik példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generációk és a karrierváltó nők számára.

Olyan szervezetek jelölését várták, amelyek büszkék a női alkalmazottjaik teljesítményére, valamint szívesen mutatnának példát a női munkavállalóikon keresztül a szervezeti diverzitásra.  

Az Év csapatjátékosa díjat Burjánné Tandari Zsuzsanna, az AGCO Hungary Kft. SAP-fejlesztője kapta. Rajki Annamária, a Magyar Telekom TV és Entertainment igazgatója érdemelte ki az Innovátor elismerést. Dőry Éva, a Cosmo Consult Business Central üzletágának Support vezetője az Inspiráló teljesítményért kategória nyertese lett, míg Balogh Tünde, az evosoft Hungary Ipari Automatizációs Üzletágnak a vezetője az Inspiráló felsővezető díjat vehette át.

A Különdíjat az oktatásért Özvegy Judit, a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola robotokat edukációs célra is alkalmazó tehetséggondozó pedagógusa kapta.

Tovább olvasom

Tech

Minden harmadik magyar kártyabirtokos fizet rendszeresen mobillal

A bankkártyát használó magyarok digitalizáltsága tovább nőtt, elsősorban a mobilfizetés és az online vásárlás terén, de a külföldi utazások és költések is újra elérték a pandémia előtti szintet.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A 97 százalékos magyarországi bankkártya-penetráció mellett tovább nőtt és eléri a 63 százalékot azok aránya, akik nagyon gyakran, egy héten többször is bankkártyával fizetnek bolti vásárlásaik során, a kártyát napi szinten használók aránya pedig már 23 százalék. A banki ügyfelek 85 százalékánál hetente egyszer biztosan bankkártyával történik a bolti fizetés. A kártyát fizetésre egyáltalán nem használók tábora tovább csökkent, arányuk ma már mindössze 3 százalék – írja az MTI a Mastercard Bankkártyahasználati szokások és attitűdök című kutatásának eredményeire hivatkozva.

A megkérdezettek 63 százaléka kártyával intézi az online számlafizetéseket, a csekkes befizetések aránya pedig 41 százalékról 36-ra csökkent.

A hagyományos bankok szolgáltatásai mellett két év alatt két és félszeresére nőtt azok száma, akik valamelyik neobanknál nyitottak számlát. A növekedés főleg a fiatalok körében volt kiugró, ahol 4 százalékról 17 százalékra nőtt a nem hagyományos banki ügyfelek aránya. A magyar neobanki ügyfelek 10 százaléka már ezt a kártyáját használja minden vásárlása során, ugyanakkor a többség inkább csak kisebb összegeket tárol rajta. A neobanki kártyák esetén a külföldi webshopos vásárlás (68 százalék) és a külföldi tartózkodás során történő fizetés (60 százalék) a használat leggyakoribb módja.

A kártyás fizetés népszerűsége a magyarok körében nem csak belföldön, de nemzetközi útjaik során is nőtt. Az utazás során a megkérdezettek 69 százaléka használta a kártyáját (63 százalék vásárlásra és mindössze 6 százalék aki kizárólag pénzfelvételre).

A magyarok egyharmada (33 százalék) kezdeményezett tavaly mobilfizetést, szemben a 2022-es év 26 százalékos arányával. A mobilfizetés szintén a fiatalok körében a leggyakoribb, itt a megkérdezettek 43 százaléka adott pozitív választ, de az idősebb korosztálynál is eléri a 21 százalékot azok aránya, akik rendszeresen fizetnek így.

A 18-65 év közötti, bankszámlával rendelkező városi lakosságra reprezentatív eredményt mutató kutatás szerint 88 százalék tud a mobilbanki applikációk létezéséről és 68 százalék használja is azt; ez 8 százalékos növekedést jelent egy év alatt, öt év alatt pedig közel 40 százalékot. Leggyakrabban átutalásokra, egyenleg lekérdezésre, tranzakciók ellenőrzésére és online fizetés hitelesítésére használják.

A Covidot követően némi megtorpanás volt tapasztalható az online térben, hiszen míg a járvány idején 87 százalék volt az online vásárlók aránya, ez a világjárvány után 81-83 százalék közé állt vissza. 2023 őszére azonban újra csúcsot döntött a vásárlási láz: a megkérdezettek 88 százaléka vett valamit az interneten a felmérést megelőző fél évben.

Az internetes vásárlások során használt fizetési módok közül az online bankkártyás fizetés a legnépszerűbb (67 százalék), ezt követi a kártyás utánvét (44 százalék), majd a készpénzes utánvét (40 százalék).

Az adatok összesítése után az látszik, hogy 85 százalék azok aránya, akik fizetnek online vásárláskor kártyával.

A megkérdezettek közel ötöde (18 százalék) vásárol rendszeresen külföldi webshopból, 45 százalék ennél valamivel ritkábban, míg 37 százalék azok aránya, akik még sosem tettek így.

A felmérésben résztvevők kétharmada tapasztalt valamilyen visszaélési kísérletet az interneten, a legtöbb esetben ebből szerencsére semmilyen káruk nem lett, 15 százaléknál viszont a veszteség többnyire (az esetek 61 százalékában) 50 ezer forint alatt maradt.

Tovább olvasom

Tech

Hekkertámadás: sokmilliárdos kár érte a magyarországi Pepcót

A cég feljelentést tett, de nem tudják, vissza lehet-e szerezni az ellopott pénzt.

Közzétéve:

A Pepco egyik budapesti üzlete, fotó: MTVA/MTI/Róka László

Adathalász-támadást intéztek a Pepco magyarországi üzletága ellen – írja a Világgazdaság. A Pepco bejelentése szerint mintegy 15 millió eurót veszített a hackertámadásban. 

Ez átszámítva mintegy 6 milliárd forintnak felel meg.

A Pepco csoport úgy fogalmazott, egyelőre nem világos, hogy a pénzösszeget vissza lehet-e szerezni. Ugyanakkor azt is jelezték, hogy erőfeszítéseket tesznek a banki partnereiken és a rendőrségen keresztül is ennek érdekében.

Némiképp megnyugtató, hogy a jelenlegi információk szerint úgy tűnik, az incidens nem érintett semmilyen ügyfél-, beszállítói vagy dolgozói adatot. A Pepco azt is hangsúlyozta, hogy a csoport erős mérleggel rendelkezik, több mint 400 millió eurós likviditással készpénz- és hitelkeretből, illetve továbbra is erős cash flow-t termel a működéséből. További részleteket azonban nem közölt az adathalász-támadásról, így azt sem tudni, az pontosan mikor történt.

Azt ugyanakkor leszögezték, hogy rendkívül komolyan veszik a pénzügyi ellenőrzéseket és az informatikai biztonságot, éppen ezért most a teljes informatikai rendszer és az összes folyamat csoportszintű felülvizsgálatát végzik, hogy a jövőben ezek erőteljesebben biztosítsák az üzletmenetet.

A Pepcónak 248 üzlete van Magyarországon, az első negyedévben pedig csoportszinten 1,9 milliárd eurós árbevételt ért el.

Tovább olvasom