Tech
Változik a drónröptetésre vonatkozó szabályozás 2020-ban
Hogyan változik a szabályozás 2020-ban? Hamarosan jön a drónjogsi? Mit nevezünk egyáltalán drónnak? A szabad drónröptetés tiszavirág-életű időszakának mára vége szakadt, ma már minden alkalmat kötelező ugyanis bejelenteni. Sok esetben mégsem egyértelmű, hogy ezt kinek, milyen feltételek között és miként kell megtennie. 2020 júliusától azonban egyszerűbb lesz a drónpilóták élete. Erről írtunk a Médiapiac 2020-as első számában.
Bár 2019 júniusában fogadták el azt a két, közösségi szintű rendeletet, melyet az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) hirdetett ki, a dróntulajdonosoknak 2020 júniusig van idejük felkészülni a változásra, hiszen csak az ezt követő hónapban lépnek hatályba az új előírások. Az EU drónszövetségei több javaslattal is éltek a szabályozás megalkotásakor, például azzal, hogy szükség legyen valamilyen egységes jogosítványra a röptetéshez. Ahhoz, hogy világos legyen, miért volt problémás a drónreptetéssel kapcsolatos szabályozás reformja, és mire kell odafigyelni a jövőben, érdemes áttekinteni, milyen tényezők alapján alakították ki az új előírásokat.
Mi volt a probléma a korábbi szabályozással?
Az EU-n belül (150 kilogrammos súlyhatárig) minden állam maga állapította meg, hogy milyen szabályok érvényesek a drónröptetésre. Ezt nehéz volt követni, a drónpilóták és a médiaszakemberek szempontjából főleg a külföldi, határ menti képanyagok készítésénél okozhatott kavarodást, de más, magasabb szintű problémák is adódtak belőle.
A jelenleg még hatályban lévő, lecserélendő szabállyal kapcsolatban az is problémás, hogy csak úgy lehet előírásszerűen drónt (azaz bármilyen pilóta nélküli légi járművet) használni, ha az eszköz tulajdonosa a reptetés előtt eseti légtérigénylést ad be az adott légtér elkülönített használatára. Az ezzel kapcsolatos határozat megszületése akár 30 napig is tarthat. Ez nyilvánvalóan nem túl kényelmes, különösen ha valaki olyan munka elvégzésére vesz igénybe drónt, aminek kötött a határideje.
A nehézkes ügyintézés mellett a szabálysértések száma igen nagy, de ez még mindig csak kisebb része egy rendszerszintű problémának. Ami igazán jól mutatja a struktúrában rejlő kihívásokat, az az a tény, hogy ha mindenki szabályosan bejelentené az összes reptetést, az számottevően leterhelné a légihatóság rendszerét.
Felmerülhet a kérdés, hogy miért csak most született meg az egységes szabályozás, miközben már évek óta láthatunk a fejünk felett lebegő szerkezeteket, gyakran teljesen indokolatlanul, nem tudva, hogy az adott eszköz vajon minket videóz-e éppen, vagy esetleg a mellettünk lévő épületek távolságáról gyűjt adatokat.
Az első akadályt mindjárt a különböző kategóriák jelentik, illetve maga a drón fogalom, hiszen ez egy fantáziaszóból alakult ki, és a katonaságtól került át a polgári szóhasználatba.
 |
Mi a különbség a drón és más légi járművek között?
A drón szó az angol drone, vagyis here (hím méh) szóból ered. Biztos információ ugyan nem található ezzel kapcsolatban, de valószínűleg a zümmögő hang miatt terjedhetett el ez az elnevezés, illetve azért is, mert jelentései között szerepelnek a lusta, semmittevő melléknevek is. Az, hogy milyen eszköz számít drónnak, nem egyszerű kérdés. Meghatározása szerint a drón pilóta nélküli légi jármű – ezt pontosabban az angol unmanned automatic vehicle (UAV) rövidítés írja le.
Egy 2016-os, Kakucsi-Csernák Zoltánnal, a Magyar Nemzeti Drónszövetség elnökével készített (a PixelDesigners Magazine weboldalán megjelent) interjú alapján a drónról a következőket tudhatjuk meg. A légi modell (vagy köznapi nevén modell repülő, modell helikopter) olyan eszköz, amelynek irányítása megköveteli a műszaki alapismereteket, a folyamatos figyelmet. Röptetése során a pilóta távolról irányítja a szerkezetet, ha szükséges, korrigálja a rá ható erők okozta kitéréseket, ha pedig megszűnik a kapcsolat a pilóta és az eszköz között, akkor utóbbi irányíthatatlanná válik. Ezzel szemben a drón automata irányítással rendelkezik, amit szenzorok tesznek lehetővé. A drón képes a GPS-koordináták, a magasság, a sebesség és egyéb adatok alapján elvégezni egy adott feladatot, azaz nincs szüksége pilótára a hagyományos értelemben.
A Drónpilóták Országos Egyesülete oldalán pedig a következők derülnek ki ezen eszköz megnevezéséről. Az USA a vietnami háború végéig, 1973-ig kizárólag a drone szót használta a pilóta nélküli légi járműre. Ezt követően 1990-ig az RPV (remotely piloted vehicles, magyarul távolról vezetett jármű) és a drone szót alkalmazták, és 1990-től használják a UAV (unmanned aerial vehicle, azaz pilóta nélküli légi jármű) angol kifejezést is. Tíz évvel később kezdett elterjedni az RPAS (remotely piloted aircraft system, vagyis távolról irányított légi rendszer) és a UAS (unmanned aerial/aircraft system, azaz pilóta nélküli légi rendszer) megnevezés. Ahogy az említett oldalon olvasható, a drone (drón), az RPV, a UAV, az RPAS és a UAS szavak, rövidítések felcserélhetőek, azaz a katonai meghatározás szerint drónként hivatkozhatunk az összes olyan légi járműre, amely pilóta nélkül, távolról működtethető, függetlenül attól, hogy milyen méretű, mekkora a súlya, automata-e vagy sem.
Ezt a fogalmi diverzitást látva egyáltalán nem meglepő tehát, hogy a drón kifejezést gyakran félreértelmezik a sajtóban és a köznyelvben egyaránt, hiszen vannak átfedések. Sok olyan nagy méretű, komoly technológiával rendelkező multikopter létezik, amelyet például filmezéshez használnak, irányításukhoz azonban szükség van pilótára, és a hatótávolságuk is rendszerint kicsi, nem több 50 méternél. Ezzel szemben vannak olyan, kívülről szinte játékszernek tűnő multikopterek, melyek komoly fedélzeti számítógéppel rendelkeznek, és nem igénylik az emberi beavatkozást a repülés során. A drónoknak így nincs hagyományos értelemben vett „hatótávjuk” sem, hiszen nem kell őket látnia a tulajdonosnak – az elméleti hatótáv tehát az akkumulátor kapacitásával egyenlő.
Kijelenthető, hogy mindkét félnek igaza van, azoknak is tehát akik azt állítják, hogy a drón az automata vezérlőrendszerrel rendelkező légi járművet jelenti, és azoknak is, akik szerint minden pilóta nélküli légi jármű drónnak számít, ám a jogi értelmezés az utóbbi, tágabb kategóriát alkalmazza, s nincs tekintettel arra, hogy professzionális drónhasználó szakemberek vagy hobbiröptetők által használt szerkezetről van-e szó.
 |
Mi változik 2020-ban?
A névvel kapcsolatos vita és egyéb más problematikus tényezők miatt, mint például a súly, a hatótáv és a rendeltetés, a drónszövetségek javasolták, hogy a jogszabály tegyen különbséget a drón és a sportcélokra használt modell repülők között. A döntéshozók ezt formailag máshogy oldották meg ugyan, de sikerült egy viszonylag jól kategorizált rendszert kialakítani, amely alapján eldönthető, kire mi vonatkozik.
A drónröptetéseknek a szabályozás három kategóriáját különíti el a művelet kockázati szintje alapján: lehetnek nyíltak (25 kilogrammot meg nem haladó, alacsony kockázatú drónok), különlegesek (nagyobb kockázatot magukban foglaló műveletek) és tanúsítottak (személy- és egyes áruszállító drónok, illetve azok, amelyek embertömegek felett repülnek).
Ez azt jelenti például, hogy egy legfeljebb 250 grammos, vagy ütközés esetén 80 Joule-nál nem nagyobb mozgási energiát leadó eszközhöz nem lesz szükség előzetes műveleti engedélyre, bár e kategória esetében is lesznek majd korlátozások. A különleges, illetve a tanúsított kategóriájú drónok röptetése engedélykötelessé válik, a rájuk vonatkozó szabályozás szigorú felügyeletet ír elő.
Szintén újdonság, hogy a drónoknak egyedi azonosítójellel kell rendelkezniük annak érdekében, hogy bármely tagállam hatóságai követni tudják a drónműveleteket. Ezt nemcsak magán az eszköz testén kell feltüntetni, hanem lehetővé kell tenniük a fizikai hozzáférés nélküli távoli azonosítást a szerkezetre felszerelt válaszjeladó segítségével.
A drónokkal kapcsolatos összes kérdésre a szabályozás nem ad választ, ez nem is célja. Az egységes uniós keret betartása mellett a tagállamok szabadon kijelölhetnek például tilalmi övezeteket, alkothatnak környezetvédelmi vagy közbiztonsági szabályokat. A tilalmi övezetek bevezetésének lényege nagyrészt a biztonság megőrzése, így várhatóan olyan területeken kerül majd sor erre, ahol az épületek közel esnek egymáshoz, vagy egy helyen egy időben sok ember tartózkodik, például meghatározott események esetében.
Ahhoz, hogy valaki fényképet vagy videót készíthessen drónnal, először is kell hogy legyen egy olyan bejegyzett vállalkozása, mely jogosult ezt a tevékenységet végezni. Rendelkeznie kell továbbá drón röptetésével kapcsolatos jártasságot igazoló dokumentummal (oktatáson való részvétel, vizsga), biztosítással az adott eszközre. Ha mindez megvan, akkor a megfelelő hatóságoktól eseti engedélyt kell kérnie arra a munkaterületre, ahol fényképezni, videózni szeretne. A drónok használata nincs korhoz kötve, de kiskorúak esetében szülői felügyelethez igen. Érdemes odafigyelni arra, hogy saját birtoka (kertje, földterülete) felett bárki szabadon reptethet drónt, de kizárólag akkor, ha nem sérti ezzel mások személyiségi jogait (például nem készít felvételt), és nem repül 120 méternél magasabbra.
A szabályozás egységesítése végső soron elősegítheti a drónok elterjedését az országban, ami sok tekintetben hasznos lehet. A mezőgazdaságban az automata eszközök egyrészt segíthetnek a termények állapotának, minőségének felmérésében, de létezik már olyan program is, mellyel permetezni is lehet drónok használatával.
A nagy hatótávolságú, automata drónokkal veszélyes területeken is lehetséges a munkavégzés. Az ilyen eszközöket gyakran használják vészhelyzetek esetén is például ipari, bányászati területeken. Ugyanígy a régészetben is nagyon jól hasznosíthatóak a drónok.
Tech
Vincze Máté: a múzeumok kezdték el az audiovizuális tartalmak gyűjtését
Magyarország akkoriban annyira innovatív módon állt hozzá a korabeli új tartalomrögzítő eszközökhöz, hogy az új adatrögzítés és feldolgozás vezetőjévé vált a világban.
A 19. század végén a múzeumok kezdték el az audiovizuális tartalmak gyűjtését – emlékeztetett a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára szerdán az első Múzeum Most Műhely elnevezésű szakmai konferencián, a Magyar Nemzeti Múzeumban (MNM).
Vincze Máté felidézte, hogy a 19. század végén Vikár Béla kezdte el a tudatos népdalgyűjtését, majd a nyomában Kodály Zoltán és Bartók Béla tette a műfajt a világban ismertté.
Magyarország akkoriban annyira innovatív módon állt hozzá a korabeli új tartalomrögzítő eszközökhöz, hogy az új adatrögzítés és feldolgozás vezetőjévé vált a világban
– mutatott rá Vincze Máté. Kiemelte, hogy a magyar–török kulturális évad egyik nagy kulturális-diplomáciai eredménye, hogy a török gyűjtéseket is rendelkezésre bocsátja a Néprajzi Múzeum.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Vincze Máté szerint az audiovizuális archívumok alatt mást és mást értenek a különböző generációk. A 20. században születettek számára az audiovizuális tartalom elsősorban a tévé és a rádió, minden olyan tartalom, amely az MTVA és Filmintézet körébe tartozik. A 21. században született alfa generáció tagjainak a YouTube, TikTok és a különféle online platformok jelentik azt – mutatott rá a KIM helyettes államtitkára.
Vincze Máté kiemelte:
Magyarország jól indult a digitalizációban, sok jó gyakorlat jött létre, amit sok ország átvett, köztük Szlovákia is, ahol a magyarhoz hasonló digitalizációs platformot alakítottak ki.
A következő lépés, hogy a jó gyakorlatokat úgy fésüljük össze, hogy a felhasználói élmény kerüljön előtérbe, ami akkor lehet sikeres, ha a gyűjteménykezelő szakmai és tudományos munkája érvényesíti azt – mutatott rá.
Mint mondta, bízik abban, hogy a tanácskozás olyan folyamatot indít el, amely közelebb visz minket a digitális térbe, amely a magyarság megmaradásának a záloga is.
Makranczi Zsolt, az MNM Innovációs és Képzési Igazgatóság igazgatója elmondta, hogy a Múzeum Most Műhely első rendezvényén a nap folyamán szó lesz a múzeumokban őrzött audiovizuális gyűjtemények gyűjteményezési, nyilvántartási, archiválási és hosszú távú megőrzéssel kapcsolatos kérdéseiről.
Makranczi Zsolt tájékoztatása szerint a konferenciára országos múzeumokból, szakmúzeumokból, vármegyei hatókörű városi múzeumokból és területi múzeumokból is érkeztek előadók. A konferencián az előadásokat követően szakmai kerekasztal-beszélgetéseket tartanak, amelyeken a különféle gyűjtemények jó gyakorlatait mutatják be a szakemberek.
Tech
Újabb kétszázezer diák kap notebookot az államtól
Így összesen már mintegy 450 ezer diák tanulhat a költségvetési forrásból beszerzett, korszerű eszközökön.
Míg 2010 előtt a családoknak “azt kellett nézniük, hogy évről évre mennyivel növekszik a tankönyvcsomagok ára”, most nemcsak a könyveket, hanem a laptopokat is ingyen kapják a gyerekek a tanuláshoz – mondta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára hétfői sajtótájékoztatóján Budapesten.
Jelezte,
a harmadik éve futó projekt mostani ütemében az 5. 6. és 9. évfolyamon tanulókhoz juttatnak el 193 ezer eszközt, és a laptoposztás a következő tanévben is folytatódni fog.
A korszerű, érintőképernyős Dell, Asus, HP és Lenovo márkájú gépekre hároméves garancia is jár – jegyezte meg.
Az államtitkár szavai szerint az “okoseszközök világában” különösen fontos, hogy segítséget nyújtsanak tanároknak abban, hogy minél hatékonyabban tudják képezni a gyerekeket, és kevesebb időt kelljen az adminisztrációra fordítaniuk. A digitális eszközökön elérhető interaktív feladatok, hanganyagok, képek, filmrészletek, zenék jobban lekötik a gyerekek figyelmét, és segítenek elmélyíteni a tudást – tette hozzá.
“Magyarország legnagyobb léptékű oktatásfejlesztési időszakában vagyunk” – jelentette ki Rétvári Bence, aki felidézte azt is, hogy az elmúlt években 1400 milliárd forintból 5680 óvoda- és iskolafejlesztést valósított meg a kormány.
Fotó: MTI/Illyés Tibor
Elmondta továbbá, hogy januártól 32,2 százalékos pedagógus béremelés indult el Magyarországon, ami jövőre várhatóan további 21 százalékos emeléssel folytatódik, négy év alatt pedig összesen 93,5 százalékkal növeli a kormány a tanárok, tanítók, óvodapedagógusok fizetését.
Az államtitkár szavai szerint “nem szabad elfelejteni”, hogy a pedagógusok béremeléséhez és a tanulói notebookok kiosztásához az Európai Unió nem járult hozzá, “Brüsszelből egyetlen eurocent forrás nem érkezett” ezekre a célokra.
Hangsúlyozta: a magyar gazdaság van olyan állapotban, hogy a magyar kormány teljes mértékben költségvetési forrásból ki tudja gazdálkodni a béremelés és a digitális eszközök kiosztásának költségeit “akkor is, amikor háborús, szankciós időszakban vagyunk, ami Európa minden országának gazdasági nehézséget jelent”.
Rétvári Bence úgy folytatta, bíznak benne, hogy az EU-s források előbb-utóbb megérkeznek Magyarországra. “Az viszont igencsak sajnálatos, hogy a baloldal arra büszke, hogy ha rajtuk múlt volna, se béremelés, se laptop nem lenne az iskolákban” – fűzte hozzá.
Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója elmondta, hogy a tanítás és a tanulás modernizációja a szülők és diákok véleménye szerint is fontos.
“Az Orbán Viktor vezette polgári kormány megalkotta a szolgáltató állam koncepcióját és azt meg is valósítja” – emelte ki, hozzátéve: ennek lényege, hogy folyamatosan kapcsolatban vannak a különböző társadalmi csoportokkal és döntéseikkel segítik az emberek mindennapjait. A főtanácsadó példaként említette a cukorbeteg gyerekek nyári táboroztatását, az időseknek indított, “Európában egyedülálló” Gondosóra programot, valamint a népszámláláskor használt táblagépek újrahasznosítását.
A szolgáltató állam gyakorlatának megvalósításába illeszkedik a tanulói laptopok kiosztása is
– szögezte le.
Balatoni Katalin, a BM köznevelési helyettes államtitkára úgy fogalmazott, nagy kihívás előtt áll az oktatási rendszer, mert “az egész világot súlyként nyomja a feladat, hogy a digitalizációt hogyan tudják megvalósítani.”
Felidézte, a 2022-ben indított program keretében első körben 120 ezer eszközt osztottak ki tanároknak és diákoknak, tavaly további 140 ezret, a mai nappal pedig 193 ezer eszköz “indul útjára.”
“A projekt célja, hogy a köznevelésben biztosítsuk a digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférést”
– húzta alá Balatoni Katalin, megjegyezve: több mint 3 ezer feladatellátási helyre juttatják el a laptopokat, nemcsak állami, hanem egyházi, magán- és nemzetiségi önkormányzati fenntartású intézményekbe is.
A helyettes államtitkár rámutatott: a laptopok mellett háttértartalmakat és kiegészítő tudást is biztosítanak a gyerekeknek ahhoz, hogy “felelősségteljesen és tudatosan tanulják meg használni” a digitális eszközöket.
Mint mondta, az elmúlt években több mint 200 okostankönyvet fejlesztettek, a nemzeti köznevelési portálon pedig 200 ezer tartalmat tettek elérhetővé. Kialakítottak továbbá 180 okostantermet is, 2020-tól pedig bevezették a digitális kultúra tantárgyat a harmadik évfolyamon.
Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ (KK) elnöke sikertörténetnek nevezte a 200 milliárd forintból megvalósított projektet, amelynek keretében a legkisebb települések diákjaihoz is eljuttatják a laptopokat.
Megjegyezte: a tanulók az iskolákban “névre szóló” gépeket használhatnak, amelyekbe jegyzetelhetnek, saját tartalmakat tölthetnek le rájuk. Az iskolában azok a gyerekek is megkapják a gépeket, akiknek a szülei nem veszik át az eszközt
– tette hozzá. A KK elnöke fontosnak nevezte, hogy a diákok használják is a kiosztott gépeket, nem csak az órán, de iskolán kívül is.
Hajnal Gabriella jelezte: ősszel újabb notebook csomagot osztanak ki és elindult tízezer interaktív panel közbeszerzése is. Mindemellett folyamatosan zajlik a Kréta rendszerben a digitális kollaborációs tér fejlesztése is. Ezen a felületen lehet feladatokat kiosztani, visszaküldeni, javítani, értékelni, kommunikálni – magyarázta.
Tech
Bíró Ada nem létezik, mégis műsort vezet (videó)
Forradalmi újítással indult újabb évadában a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsora.
Bíró Adának hívják a Duna csatorna Delta című tudományos-ismeretterjesztő műsorának új műsorvezetőjét, akinek megjelenését, arcát és hangját egyaránt a mesterséges intelligencia (MI) hozta létre korábban már meglévő programokból – hangzott el az M1 hétfő esti Híradójában.
Mondanivalóját teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg, ezzel együtt a mesterséges intelligencia segítségével életre hívott képi és nyelvi modell Fejős Ádám állandó műsorvezetőtársa lett a Deltában.
Dudás Viktor filmszakértő szerint a Delta éppen az a műsor, ahol egy ilyen egyedülálló technológiai újdonságnak helye és adott esetben fontos szerepe is van.
„Abszolút helye van egy ilyen műsorban egy ilyen megjelenésnek, hiszen ott, ahol a tudománnyal foglalkozunk és az abszolút újításokat igyekszik bemutatni a műsor, ott abszolút adekvát, hogy a legmagasabb szintű technikai újítások akár a műsor megszólalóinak a megjelenítésében is részesek legyenek”
– fogalmazott Dudás Viktor. Hozzátette: ez egy nagyon érdekes újítás, nagyon kíváncsian várja, hogyan fog a közönség erre reagálni, „mert ilyet még mi Magyarországon nem láttunk képernyőn”.
A legmodernebb nyelvi modellt használták ahhoz, hogy az MI által megalkotott műsorvezető szépen beszéljen magyarul, a legújabb videós modellt pedig ahhoz, hogy megmozdulhasson. Mint a műsorban elhangzott, ezen technológiák érzékeny egyensúlya kellett ahhoz, hogy Bíró Ada elmondhassa a nézőknek a nagyvilágból az aktuális tudományos híreket.
Szűts Zoltán média- és digitális pedagógiakutató, az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja az M1-en arról beszélt, hogy a mesterséges intelligenciát az ember alkotja és az ember irányítja. Az MI-vel foglalkozó szakember hangsúlyozta:
a történelemben minden technológia felfordulással járt, csakúgy, mint az MI, de nem félni kell tőle, hanem kipróbálni, megérteni, hosszú távon pedig használni.
„Az elmúlt évtizedben a digitalizáció kapcsán nagyon sokat beszélünk arról, hogy milyen módon átalakul a munka világa, és a mesterséges intelligencia az a trend, ami mindenképpen egy ugrást fog jelenteni. Ez nem azt jelenti, hogy az embereknek meg fog szűnni a munkája. Sőt! Ez azt jelenti, hogy más jellegű lesz maga a munka. Nyilván mindig kihívást hordoz egy technológiaváltás, mesterséges intelligencia esetében azt kell tudomásul vennünk, hogy ez a technológia asszisztensként működik. Segítőként működik” – hangsúlyozta Szűts Zoltán.