Élménymarketing?

Valóban az élménymarketing lenne a jövő kulcsa? És ha igen, minden márkának és célcsoportnak való? Kissé tripes elmélkedés Sas István előadása kapcsán.

Egy céges ügyfélrendezvényen volt szerencsém meghallgatni Sas István előadását (mi több, egy asztalnál ülni vele és Dr. Törőcsik Máriával, ami azért nem rossz érzés). A szokásos lehengerlő, élvezetes és meggyőző stílusában arról beszélt, hogy a mai világban a fogyasztók, ügyfelek ajándékot várnak tőlünk, és a legjobb ajándék az élmény. Kaptunk hozzá (leginkább külföldi, a kreatív szakmában jellemzően közkézen forgó) best practice videókat is, elsősorban csoportos megmozdulásokról, mindenféle csődületekről on- és offline, nagyban és nagyon nagyban. A nagy lelkesedés közben azért dolgozott bennem a kisördög: nagy szórakoztató elektronikai márkák, életstílus-termékek esetében jó lehet ez a módszer, meg persze nyitott, fiatal fogyasztókkal, no de mit tehet egy nem szexi tömegcikkmárka?

Azt a lépést még többen megugrották, hogy a puszta funkcionalitás mellett-helyett érzelmi többletet csempésztek a termékbe (mint például az alapvetően zsíros vízből álló öblítők két irányba, a jó családanya és az önmagam kényeztetése vonal felé is nyitottak), de ez nem minden termékkategóriának sikerült, ráadásul egyrészt könnyen másolható, másrészt – a bemutatott paradigma szerint – meghaladott. Szóval hogyan tudjuk biztosítani a márkánk lényegével harmonizáló élményt? Vagy kitalálunk valamit, vagy élményszolgáltatók kínálatából választunk. (A Telekom például most futó reklámjaiban enigmatikusan csak annyit közöl, hogy a partnerei élményeket nyújtanak az ügyfeleinek, és mindenki gondoljon, amit akar.) De milyen élményre is vágyik a célcsoportunk? Jómagam például a nyitott, kíváncsi, "been there, done that" formát hozom, szeretek szinte mindent kipróbálni, ami eddig nem szerepelt a listámon, újabban pedig hipszteresedem, amennyiben szeretek kicsi, alig ismert márkákat (és zenéket) felfedezni, amelyek mögött lehetőleg ismertek a személyek, történetek, non plus ultraként személyes kapcsolatot is ápolnak velem.

De van olyan fiatal, aki flashmobozna, vagy LOL-videókat osztana meg a barátaival, vagy adrenalinbomba extrém sportokra vágyik, vagy a világ egzotikus helyeit fedezné fel. (Anno a Marsnak volt egy "megvalósítjuk az álmodat" akciója, annak a játékszabályában szerepelt, hogy az álom nem lehet erkölcstelen, törvénytelen, vagy egymillió forintnál drágább. Eléggé kacagtunk is, hogy egy rendes álom ezek közül gyakran több kategóriát is kimerít...) Vannak olyanok (talán főleg középkorúak), akiknek egy egyiptomi út charterjárattal vagy egy musical a Madáchban maga a csoda, vagy olyan (még idősebbek?), akiket egy buszos kirándulás Miskolctapolcára rávesz százezres csodalepedők megvásárlására. Vagy ad absurdum kirándulni szeretnek a családdal, vagy társasjátékozni a szomszédokkal közösen.

És akkor nem beszéltünk arról a milliónyi magyar háztartásról, akik már az alapvető fogyasztási cikkeken is spórolnak (előbb olcsóbbat, majd kevesebbet véve), és akikkel kapcsolatban csak azt mondhatjuk az FMCG-gyártóknak, hogy tök jó ugyan a mindenféle összecsomagolós, ajándékos akció, de ezek a családok a nettó árkedvezményes meg 1+1 típusú ajánlatokon kívül mással nem igazán érhetőek el, főleg, ha egyébként is súlyosan inflálódnak az árucikkek.

 

De nem zárom ki teljesen, hogy ha egy ilyen család szembesül egy számára belátható léptékű élmény ajánlatával (legyen az akár egy hét üdülés a Balatonon), ami megfelelő nyerési eséllyel párosul, talán belevág a kalandba és vásárolni fog. Vagy szervezzünk nekik családi napot flashmob és épületvetítés helyett. Viszont ebben az esetben hogyan differenciáljunk az egyes célcsoportjainknak kínált élmények között, főleg kommunikációban? No meg büdzsében? Az árengedmény és a nyereményjáték egyszerre nemigen járható út, hiszen az élménykereső fogyasztónk sem ostoba, ő is le fog csapni az olcsó vételre, és mellé még az élményért is bejelentkezik majd. Vagy egy balatoni nyaralás ígéretével a csomagoláson hány fogyasztót nyerünk és hányat veszítünk el, aki komolytalannak tart majd minket? Vagy a fogyasztóink vásárlási szokásai és preferenciái ismeretében differenciáljunk például regionálisan, kiszerelésméretben, vagy kereskedelmi lánconként: itt 20% kedvezmény, ott Seychelle-szigetek, amott meg YouTube videóverseny?

A hangzatos elképzelések átültetése a valóságba számos kérdést felvet, de azért valahol lenyomhatónak tűnik a kisördög, és kellő kreativitással és rugalmassággal a legtöbb márka találhat magának irányt és megoldást, ha az élményekre építene.

Csalókra figyelmeztet a UPC

2018. augusztus 17.

Az elmúlt időszakban megszaporodtak a szolgáltatás átírásával kapcsolatos jogosulatlan visszaélések, amelyek során csalók élnek vissza a UPC nevével és ügyfeleinek jóhiszeműségével.

Menhelyi kutyáknak segít állást találni a Telenor

2018. augusztus 17.

A Telenor és a Fogadjörökbe Alapítvány együttműködéséből született Álláskereső Kutyusok Facebook-oldal menhelyi kutyáknak segít gazdát találni, és az ideiglenes örökbefogadás jelentőségére hívja fel a figyelmet.

Megérkezett a Cinemax Pak a UPC kínálatába

2018. augusztus 16.

Az egyedi Cinemax és Cinemax 2 csatornák a legismertebb filmeket és sorozatokat, a legnépszerűbb színészeket, valamint a legjobb történeteket hozzák el a világ minden tájáról.

„Kiment a divatból, amit csináltam harminc évig″

2018. augusztus 16.

Az InfoRádió műsorvezetője, Hlavay Richárd több évtizedes újságírói pályafutás után markáns karrierváltást vitt véghez, amelyről beszélt is a Digital Hungary-nek adott interjújában.

Magyar alkotást is jelölhetnek az Európai Filmdíjra

2018. augusztus 16.

Tuza-Ritter Bernadett Egy nő fogságban című alkotása is szerepel az Európai Filmakadémia által kiválasztott 15 dokumentumfilm között, amelyek jelölést kaphatnak az Európai Filmdíjra.