Zsákos Frodó menni MTVA
 |
Olvastam az NMHH Médiatanácsának oldalán a Lomnici-riport "állítólagos" riporterének "nem hivatalos" levelét. Ebben az szerepel, hogy "Konkrétan az MTVA hírszerkesztői szobájában feletteseimtől kaptam azt az utasítást, hogy: 'ha másként nem megy, húzzál zsákot a Lomnici fejére, mert még vágóképben sem látszódhat a riportban'." A folytatást már tudjuk, bár a történetben néhány dologról nem világos, hogy osztogatnak vagy fosztogatnak és Mercedeseket-e vagy Zsigulikat. De ezen lépjünk túl.
A dolog szöget ütött a fejembe. Mi lett volna, ha leszólnak Tolkiennek annak idején, midőn a Gyűrűk urán dolgozott, hogy sajnos Szauron nem jelenhet meg a regényben, így muszáj lesz őt "kiblurrözni" (ezt a szakkifejezést is most tanultuk meg szélesebb körben), vagy ha más megoldás nincs, akkor zsákot kell húzni a fejére!
Tolkien, úgy tűnik, szerencsésebb volt a levél szerzőjénél, és – bár egy, az irodalomtörténeti könyvek által nem említett kényszerű kompromisszum okán – Zsákos Frodónak nevezte el a főhősét (hogy ha minden kötél szakad, akkor legyen nála zsák Szauron regényből való kiűzetésére), de végül megemberelte magát, és a sima kitakarás és bezsákolás helyett három hosszú köteten át szenvedtette főhősét (tűzön, vízen, ork pálinkán és mindenféle szörnyűségen keresztül), hogy aztán a végén csak győzedelmeskedjen.
Persze, Tolkient valószínűleg nem kérték meg ama felsőbb hatalmak, hogy legyen szíves, és utazzon el a Bahamákra egy másik könyvet megírni, mondjuk, a madarak és a méhek idillikus életének nyelvészeti vonatkozásairól, hogy közben gyorsan befejezzék nélküle a regényt, amit aztán benyomnak a könyvesboltokba, ő meg csak nézhet, hogy mi a búbánat történt a távollétében. Oké, hogy a neve rajta van a könyvön, de a kitakart lapok miatt kicsit követhetetlen a sztori, egyébként meg olyan fura ez a zsákos fejezet a végén.
Ha már egy félig sántító hasonlattal szegény Tolkient berángattam a magyar rögvalóba, még megosztanék vele kapcsolatban egy anekdotát (forrás: Híres szerzők titkos élete, HVG Kiadó, 2010, 183. oldal), csak úgy. A hobbit című műve 1945-ig be volt tiltva Németországban, mivel emberünk nem volt hajlandó a nácikkal szimpatizálni. Egyszer a Harmadik Birodalom egy tisztségviselője kapcsolatba lépett vele, azt tudakolván hevesen, hogy árja-e. Mire ő azzal hajtotta el a búsba a munkája kapcsán őt vegzáló csinovnyik urat, hogy ha arra kíváncsi, zsidó-e, akkor sajnálattal kell közölnie: e tehetséges nép fiai nincsenek az ősei között. Nem tudom, csak feltételezem, mélyen megvetette a csinovnyikokat.
