Crowdsourcing: Mi is a közösségben rejlő valós üzleti potenciál?

A szó az angol crowd (tömeg) és outsourcing (kiszervezés) szavakből tevődik össze. Magyarul közösségi ötletbörzének fordíthatjuk, bár, mint később látni fogjuk, e kifejezés korántsem fedi le az angol megfelelő teljes jelentéstartalmát. A közösségi ötletbörze olyan folyamat, amelyben a vállalatok, vagy egyéb szervezetek a tevékenységük egy pontosan meghatározott részegységét (feladatát) kihelyezik.

A vendégposzt szerzője Csordás Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem, Média, Marketingkommunikáció és Telekommunikáció Tanszékének Ph.D. hallgatója.

A vendégposzt szerzője Csordás Tamás, Budapesti Corvinus Egyetem, Média, Marketingkommunikáció és Telekommunikáció Tanszékének Ph.D. hallgatója.

A crowdsourcing megoldások elterjedtebbek, mint hinnénk. De mi is a crowdsourcing és mi mindenre lehet használni? A következő sorokban arra keressük a választ, hogy (a nyilvánvaló tulajdonságain túl) mi mindenre hasznosíthatjuk a közösség erejét, ha úgy döntünk, bevonjuk őket az üzleti modellünkbe.

De mi is a crowdsourcing?

A szó az angol crowd (tömeg) és outsourcing (kiszervezés) szavakből tevődik össze. Magyarul közösségi ötletbörzének fordíthatjuk, bár, mint később látni fogjuk, e kifejezés korántsem fedi le az angol megfelelő teljes jelentéstartalmát. A közösségi ötletbörze olyan folyamat, amelyben a vállalatok, vagy egyéb szervezetek a tevékenységük egy pontosan meghatározott részegységét (feladatát) kihelyezik. A hagyományos kiszervezéssel ellentétben, a kihelyezés a "közösség" felé irányul, egy átfogóbb, nyíltabb, innovatívabb, más aspektusú megközelítés, megoldás reményében. A közösség általában online megoldásokat jelöl, ugyanakkor ez nem szükségszerű. A tevékenységet kihelyező szervezet a legjobb és/vagy a leggyorsabb feladatmegoldás(ok)ért cserébe ajánlhat fel fizetséget a csoport egy vagy néhány tagjának,de használhat más, nem pénzügyi ösztönzőket is, hogy "munkára bírja" a közösség tagjait.

Hol érhetjük tetten?

A crowdsourcing legtöbbet idézett üzleti sikerként elkönyvelhető példáját az amerikai istockphoto nevű képadatbank (azóta a gettyimages.com tulajdona) szolgáltatja, amely a regisztrált felhasználók által készített képek felhasználói jogait értékesíti az illusztrációkat kereső érdeklődők számára, a hagyományos, professzionális képadatbankok árainak töredékéért. A crowdsourcing üzleti modell legszembetűnőbb formája tehát, amikor egy vállalkozás közvetítőként lép fel (természetesen a kötelező közvetítői díj ellenében) a valamilyen üzleti potenciállal rendelkező "tömeg" és az érdeklődő vásárlók között. Az üzleti potenciál lehet, mint a példa is mutatja, egy specializált tevékenység eredménye (fényképezés), de lehet valamilyen általános tudás is, sőt, az emberek (nagy tömegben való) puszta jelenléte is. Ez utóbbi esetben természetesen az üzleti potenciál a platformon eltöltött idő lesz, az érdeklődő pedig a reklámozó. Ebből a szempontból szinte az összes közösségimédia-platformot (pl. Facebook, Youtube) is ide sorolhatjuk. A közösségi ötletbörze így kiemeli a tömeges részvételi aspektust, vagyis hogy "a tömeg" mint résztvevő piaci szereplő jelenik meg.

Az üzleti modellben való részvétel, ahogy már a közösségi média példáján keresztül is látszik, a felhasználó számára korántsem egyértelmű. Amikor valaki a Facebookon tölti idejét és oszt meg képeket, híreket, érdekességeket, nem feltétlenül gondol arra, hogy jelenlétével, tevékenységével maga működtet egy szofisztikált hirdetési platformot, de abba sem, hogy a megnyomott "like" gomb egy híroldalon, vagy blogon is értelmezhető úgy, mint az adott felület által kiszervezett hirdetési tevékenység. Ugyanígy, a film- és egyéb, a közösség érdeklődési körei köré szerveződött professzionális oldalak (pl. imdb) számára is fontos versenytényező, hogy minél több látogató, felhasználó véleményezze az oldalak tartalmát (pontozza a filmeket, írjon róluk szöveges értékelést, stb.).

A crowdsoucing, és ami mögötte van

Áshatunk ugyanakkor még mélyebbre a közösségi ötletbörze hasznosíthatóságát illetően. Csak a Google nemrég megváltozott adatfelhasználási elvei kapcsán elég belegondolni abba, vajon a tömeges közösségi használatra építő oldalak hogyan tehetik felületeiket még felhasználóbarátabbá? Elcsépelt gondolat, és csak a jéghegy csúcsa, hogy a felhasználók online tevékenységének monitorozása értékes adatbázist teremt, amit később reklámcélokra is ragyogóan felhasználhat egy vállalat. Az egyéni tevékenység rögzítése jóval tágabb kontextusban is hasznosítható, ha megfelelő (és kellően kreatív) módon képes az illető szervezet azokat aggregálni. Erre a leggyakrabban emlegetett példa az, ha megnő a Google keresőben az "influenza", "nátha", "megfázás ellenszere", stb. kifejezésekre, vagy a kapcsolódó gyógyszerekmárkákra való keresések száma, úgy valószínűsíthetjük, hogy az influenza-szerű megbetegedések száma a közeljövőben el fogja érni a járvány szintjét. Próbálta-e már valaki az online fogadóirodák fogadóinak tevékenységét, mint egy, a fogadások mennyiségével növekvő megbízhatóságú előrejelző tevékenységként értelmezni? Vagy belegondolt-e már bárki is abba, hogy amikor egy online szolgáltatás "megbizonyosodik" arról, hogy az illető valós személy-e, azzal a bizonyos captcha képpel valójában szkennelt könyvek (az automatikus szövegfelismerő számára nehezen olvasható) részleteinek értelmezését (is) segíti? Online jelenlétünk és tevékenységünk tehát közvetett módon is felhasználható.

Ehhez két dolog szükséges: egy olyan platformot és szolgáltatás-csomagot nyújtani a felhasználóknak, amely számukra hasznos, ahol szívesen töltenek időt és adnak meg sok részletben közvetlenül, vagy szolgáltatnak tevékenységükön keresztül adatot, amelyet a szolgáltató egyéb, üzleti szempontból értékes szolgáltatássá képes konvertálni (kezdve a személyre szabott reklámoktól, a piackutatáson át az előbb látott, egészen elvont és közvetett felhasználási lehetőségekig, amelyeknek csak a képzelet szab határt).

Azzal, hogy a felhasználók különböző kifejezésekre keresve ugyanazon weboldalakra kattintanak rá, a kereső értelmezheti úgy (és minél több hasonló eset fordul elő, annál nagyobb valószínűséggel), hogy a két kifejezés szinonimája egymásnak. A felhasználók ilyetén tevékenysége vezethet el például a szemantikus web kialakításához is, ahol a címkék és logikai kapcsok fogják alkotni a web alapját. Ezeket a kapcsokat pedig (tudatosan, vagy közvetve, de) a felhasználók fogják kialakítani. Akkor, amikor gyakorlatilag minden információ szinte azonnal hozzáférhető, nem a tudás, mindinkább a tudás szűrésének, kategorizálásának, felhasználásának a képessége válik a hatalom egyik meghatározó tényezőjévé. A kapott komplex szemantikus térképeknek így dollárban kifejezhető értéke van. Nagy.

 

Források:

Howe, J. (2006): The Rise of Crowdsourcing, Wired, June 2006, URL: http://www.wired.com/wired/archive/14.06/crowds_pr.html

Doan, A., Ramakrishnan, R., & Halevy, A. Y. (2011). Crowdsourcing Systems on the World-Wide Web. Communications Of The ACM, 54(4), 86-96.

Kép: http://www.businessesgrow.com/2011/08/31/the-top-five-crowdsourcing-mega-trends/

„Eljött a bankok ideje”

3 órája

Az ország legisemertebb fintech inkubátorának, a BnL Start Partnersnek vezetőjét kérdezte a Digital Hungary.

Élményt kérünk karácsonyra zokni helyett

6 órája

A Bónusz Brigád és a GKI Digital közös, 2000 magyar internetező karácsonyi terveit vizsgáló kutatásából arra is fény derül, hogy egyre többször kerül élményt adó program a fa alá tárgyi ajándék helyett.

Pályázatot hirdet a Coca-Cola

6 órája

A cég felhívása olyan civil szervezeteknek szól, amelyek készek munkanélküli fiatalokat oktatni a vállalat által kezdeményezett #énjövőm program tananyaga szerint, elsősorban vidéken.

Összeférhetetlenség, fair play, védelem, transzparencia

11 órája

Az idén megalakult Agency Toplist munkacsoport tagjai kihirdették hazánk legújabb, ügynökségeket felsorakoztató ranglistájának javasolt szabályrendszerét, melyet még idén megvitat a hatvan fős szakmai grémium.