Európai média menedzsment konferencia Budapesten
 |
Idén Budapest adott otthont február 10-11-én a médiamenedzsment oktatók és kutatók évenként megrendezésre kerülő európai konferenciájának. Az esemény házigazdája a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi kara volt.
Az európai médiamenedzsmenttel foglalkozó oktatók és kutatók szakmai szervezete a European European Media Management Education Association (emma). 2003-ban alapítottak, reagálva a menedzsment és gazdasági szemléletű média oktatás ugrásszerű növekedésére az európai felsőoktatásban.
A konferencia idén a médiamenedzsment különleges jellemzőit járta körül, a kutatók azt igyekeztek feltárni, hogy miben és mennyire tér el a médiavállalatok és médiapiacok menedzsmentje az általános menedzsment irányoktól, tematikáktól, megoldásoktól.
Az előadások tárgyalták a startégiai menedzsment és vezetés kérdéseit a médiavállalatok és a közszolgálati médiavállalatok esetén, foglalkoztak az új média és a közösségi média térhódításával és annak hatásaival, az átalakuló közönség váltásaival és a tartalomelőállítás kihívásaival.
A konferencia előadói között a médiagazdaságtan és médiamenedzsment olyan jeles képviselői szerepeltek, mint Robert G. Picard, Charles Brown, Gregory Ferrell Lowe és Peter Goodwin. A hazai vonalat pedig elsősorban a Budapesti Corvinus Egyetem Informatikai Intézetének valamint Marketing és Média Intézetének munkatársai képviselték.
A konferencia hagyományos záróeseménye a szervezet szakmai díjának átadása, melyet idén a záró plenáris előadást is tartó Christian Nissen kapott. Christian Nissen a dán közszolgálati média meghatározó alakja volt, mindamellett, hogy az akadémiai oktatásban és kutatásban is folyamatosan részt vett. A közszolgálat kiemelt kutatási területként való kezelését mutatja, hogy a Best Paper Awardot is ebben a témában nyerte egy előadás, amely a Public Value Test alkalmazhatóságát vizsgálta a közszolgálati műsorszolgáltatók új média szolgáltatásinak értékelésére.
A közönség átalakulásával kapcsolatban nemcsak a médiatartalom fogyasztási platformok használatában és a fogyasztói magatartásában bekövetkező változásokkal kapcsolatos kutatási eredményekről hallhattunk, hanem az új típusú közönségre épülő üzleti modellek lehetőségeiről és életképességéről is. A közönség részvétel (audience participation) jelensége a médiavállalatok és így a médiamenedzsment szempontjából kiemelt fontosságú, hiszen terjesztési platformjainak (online és digitális irányba mozdulás) és a termék jellegzetességeinek köszönhetően elsődlegesen érintett a digitális, online, közösségi felületeken aktívan résztvevő közönség együttalkotása, tartalomelőállítása által. A közönség részvétel és együttalkotás stratégiai kérdéssé válik, amit különböző menedzsment megoldásokkal (például: működési folyamatokba integrálás, korábbi működés melletti külön menedzsment, pusztán követő elemzés) kezelhetnek a vállalatok.
Ezzel együtt napjaink egyik közhelyként emlegethető kihívását jelentik a közösségi média felületek a tradicionális médiavállalatok számára. Azonban a médiapiaci üzleti modelleket áttekintve megállapítható, hogy bár a közösségi média reklámköltéseket emel el a tartalomelőállító médiumok elől, valójában piacát, szerkezetét, működését és értéklánc beli szerepét tekintve mégsem értelmezhetjük médiavállalatként. Valójában inkább egyfajta közvetítő, szolgáltató platform szerepét tölti be, ahol nem cél a tartalomelőállítás és nem is történik professzionális tartalomelőállítás. Ami történik, az inkább azt mutatja, hogy az eddigi klasszikusnak tekinthető médiavállalati bevételek (reklámköltések) egészen eltérő szolgáltatást nyújtó és így eltérő piacot jelentő vállalatok céltáblájává is váltak.
