Médiablog 2011. Szeptember

Meddig tart a közösségimédia-láz?

Mióta komolyabb lendületet kapott a közösségi média, azóta folyik a vita arról, meddig is tart, hova vezet és hogy végződik majd ez a fellendülés. Azzal ugyanis minden reálisan gondolkodó ember tisztában van, hogy a regisztráltak, az aktív felhasználók száma, a közösségi média használatára fordított idő nem nőhet a végtelenségig.

Brian Solis The End of Socila Media 1.0. című cikkében számos adattal bizonyítja, hogy a lassulás jelei máris láthatóak. Miközben rohamosan csökken a potenciális új belépők száma, a benn levők közöttl is egyre gyakoribb a kiábrándulás, a kifáradás. (Közbevetőleg megjegyzem, hogy az erős habzás miatt most még nem látszik, de szerintem a Facebook új eszközei is erősíteni fogják a kiábrándulási folyamatot. A túl komplikált eszközök ugyanis csak egy szűk rétegnek kedveznek, a tömegeket inkább frusztrálják.)

Brian Solis és az általa idézett Tom Foremski szerint leginkább az üzleti életnek kell leszámolnia a közösségi média első korszakának illúzióival. A cégek többsége - köztük a média által sztárolt márkák gazdái is - tévesen, rosszul használják a közösségi médiát. Nem látnak benne mást, mint az online marketing programjuk egy részét, aminek segítségével támogathatják az értékesítést, növelhetik a profitot. Aki azonban egy kicsit is komolyan használja a közösségi médiát tudja, hogy az elsősorban a többiek meghallgatásáról, a párbeszédről, a hitelességről az értékteremtésről szól. Mindez azonban kívül esik a marketing, vagy kommunikációs osztályok keretében dolgozó, általában korlátozott meghatalmazással ellátott közösségimédia-felelősök kompetenciáján. A közösségi média központosított használata, vagy külső ügynökséghez való kihelyezése lehetetlenné teszi azt a fajta "alámerülést" amiről Solis és Foremski ír. 

Mindez sajnos igaz a médiára is. A legtöbb kiadvány csak beépíti oldalaiba a megosztáshoz szolgáló ikonokat, a "Like" gombot, rendszeresen publikálja friss linkjeit a főbb közösségi csatornákon és...várja a csodát. Hiába. A közösségi médiába valóban "beépülni" leginkább az  újságírók képesek. Vajon van-e erre elég idejük, energiájuk? (Ugyanez a kérdés megfordítva: Tud-e ma egy újságíró a közösségi média intenzív használata nélkül működni?)

"A közösségi média 1.0. vége egyben az üzlet új korszakának a kezdete. A fogyasztói elkötelezettség és relevancia korszakáé."  Az üzleti szereplők előtt két út áll: az alkalmazkodás, vagy a halál.
6

Tűz lesz babám! - Kindle Fire

A készüléket természetesen én sem láthattam, ma fogja bemutatni Jeff Bezos (az Amazon vezérigazgatója). A hírek szerint a Kindle Fire kicsi lesz (7 colos), csúnya, kissé butácska, viszont olcsó.

Az elmúlt hónapokban bebizonyosodott, hogy "egy, csak egy legény van talpon a vidéken": az iPad. Hogy miért nem sikerült egyik táblagépnek sem megszorítania, arról már rengeteget írtak, beszéltek. Én ezekből csak azt emelném ki, hogy a versenytársak olyan pályán próbálkoztak, ahol eleve rossz esélyekkel indultak. Ha valaki 500+ dollárt szán egy táblagépre, valószínű, hogy az iPadet vásárolja (az van a haverjainak, a főnökének, ezt látja a tévéműsorokban, reklámokban...), mintsem valami újdonsággal próbálkozzon. (Kivételt képeznek az Apple-gyűlölők és a dac-vásárlók.)

A Kindle Fire 250 dolláros árával eleve másik pályán indul. Ezzel az Amazon nem annyira az iPad, mint inkább közvetlen konkurense, a Barnes & Noble Nook Color versenytársának szánja. (Közben persze óvatosnak is kell lennie, mert nem veszélyeztetheti édes gyermeke, a könyvolvasós (e-Ink kijelzővel ellátott) Kindle piacát sem.)


A Kindle Fire valószínűleg csak egy próba-termék. Az Amazon egyszerre akarja vele tesztelni a piacot és partnereit. Erre utal, hogy a fejlesztés sem az "igazi" Kindle-t pátyolgató saját laborban, hanem külső partnernél történt. Rossz nyelvek szerint a Kindle Fire nem is új termék, hanem a viharos gyorsasággal a "futottak még" kategóriába sorolt BlackBerry PlayBook kissé átdolgozott változata. A sietség érthető, a karácsonyi őrület kezdetére a piacon kell lenni.

Az Apple szép, elegáns termékeket tud gyártani, az Amazon viszont hihetetlen e-kereskedelmi tapasztalatokkal és brutális marketinggel rendelkezik. Érthető, hogy a nagy magazinkiadók komoly tárgyalásokat folytatnak az új táblagépen való megjelenésről. Bár a mai premier idején még hiányos lesz a kínálat, az első diadaljelentések után (ha lesznek) a most ingadozók is nyilván beállnak a sorba.

Bár a kiadók korábban erősen reménykedtek benne, hogy az Amazonnal kedvezőbb vásárt köthetnek, mint a nagyon kemény feltételeket diktáló Apple-lel, csalódniuk kellett: az Amazon is a már "bejáratott" 30/70-es bevételmegosztási modellt választotta.
Ha a Kindle Fire sikeres is lesz, nem jelenthet valódi üzleti alternatívát a kiadók számára. A táblagépes megjelenés legtöbbjük számára leginkább csak presztízskérdés lesz, olyan járulékos megjelenési mód, amihez olcsón, vagy egyenesen ingyen adhatnak hozzáférést a nyomtatott kiadvány olvasóinak. A komoly bevételek ugyanis változatlanul onnan jönnek.
FRISSÍTÉS
Az Amazon.com-on már ott virít a Kindle Fire. 199 dollárért! (Egyelőre csak amerikai vevőktől vesznek fel előjegyzéseket.
2

Facebook-valóságshow

Biztos vagyok benne, hogy százmilliók élnek majd az új lehetőséggel. Gondolkodás nélkül. Mint ahogy a legtöbben eddig sem nagyon törték a fejüket, mielőtt teljesen nyilvánossá tették legszemélyesebb adataikat, kedvenc filmjeiket, zenéiket, programjaikat. Bármit, ami megosztható.

2002-2006 körül tombolt az énblogok (egoblogok) divatja. Ezekben a blogokban legtöbbször valóban csak a szerző életének legkisebb eseményeiről, rezdüléseiről volt szó és csak a szűk baráti körnek íródtak. A legtöbb egoblogger álnéven írt, idegenek ezekre a blogokra legfeljebb csak véletlenül bukkanhattak.

A legtöbb személyes Facabook profil tartalma nem különbözik túlságosan a hajdani énblogoktól. A valós néven való közzététel, a nyilvánosság, a láthatóság, az elérhetőség azonban teljesen új helyzetet teremtett. Olyan emberek, akiknek korábban eszükbe sem jutott, hogy feltúrják ismerőseik fiókjait, szekrényeit, ma naponta órákat töltenek mások dolgainak a kukkolásával.

A Timelein  révén a Facebook két legyet üt egy csapásra: 1) tovább növekszik majd a fészbukolásra fordított idő, 2) a Timeline-be összegereblyézett és önként bepakolt információk alapján az eddiginél is jobban (pontosabban) tudják majd hirdetésekkel bombázni a felhasználókat. 

A Facebook fejlesztése mögött álló üzleti elképzelések világosak, érthetősek. Tudomásul kell venni, hogy a látszat ellenére a  Facebook sem ingyenes szolgáltatás. Ideje behajtani az eddig befektetett pénzeket. Nincsenek illúzióim, rengetegen lesznek, akik saját életük teljes kiszolgáltatásával boldogan és önként tesznek majd eleget a fizetési felszólításnak.
Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel a blog RSS-ére!
7

Pillants bele a média jövőjébe!

Minden látszat ellenére létezik élet a Facebookon kívül is. A Niemann Journalism Lab például egy olyan gyűjtőoldalt dobott össze, ahol az újságírás jövőjével foglalkozó Twitter-megszólalásokat gyűjtik össze. (A szolgáltatás csak az angol nyelvű forrásokat figyeli.)
Szó sincs semmiféle csilli-villi, sok millió dolláros fejlesztésről a FUEGO egyszerű holmi. Nem tesz mást, mint kiszűri a megfelelő információforrásokat és "befagyasztja" a Twitter egyébként folyamatos információáramlását.

Sok beállítani való szerencsére nincs. Szűrhetünk az elmúlt 4 órára, az elmúlt 24 órára, vagy az előző hétre. Ennyi és nem több.

A FUEGO nem forradalmi újdonság, de kétség kívül hasznos szolgáltatás. Érdemes kipróbálni

 

Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel a blog RSS-ére!

Facebookot a népnek!

Ha eddig voltak is illúzióid a médiafogyasztás alakulását illetően, most gyorsan elvesztheted őket, ha megnézed a Nielsen State of the media: The social media report adatait. A Nielsen természetesen szépen cifrázza a dolgot, de a brutális valóság az, hogy az emberek internetezésre szánt idejük 22,3 százalékát a közösségi hálózatokon töltik el és csak az idő 2,6 százalékában foglalkoznak a helyi és a nemzetközi hírekkel. (A jelentés készítői ugyan a "közösségi hálózatok" kategóriába sorolták a blogokat, a Twittert, a LinkedInt és az utóbbi időben egyre erősödő Tumblr-t is, a Facebook ijesztő dominanciája mégis vitathatatlan.)

A Facebook természetesen nem egyik napról a másikra lett ilyen népszerű. Elszívó hatását már évek óta tapasztalhatjuk. Az elmúlt években sok okos tanács elhangzott, a médiacégek sok mindennel megpróbálkoztak, az eredmény azonban jól látható: 22,3 : 2,6.

Az üzenőfalakra kitett linkek és a "Like" gomb beépítése a cikkek alá nem csodaszer, aminek hatására a Facebook ragyogása azonnal átsugárzik a bevételért küzdő online lapokra. Lehet, hogy - ahogy ezt számos mérés bizonyítja - a Facebook fontos "forgalomszállító", de még ennél is nagyobb forgalom-eltérítő. (A vészmadarakat, akik az elmúlt években erről huhogtak sokan nem voltak hajlandók észrevenni.)

A megoldás logikus (vagy legalább annak tűnik): Ha az emberek nem hajlandóak kimozdulni a Facebookról, akkor oda kell vinni nekik a tartalmat. A Wall Street Journal most meglépte ezt: A most indult WSJ Social Facebook alkalmazás segítségével a Facebookon belül olvashatjuk a lapot (vagy legalábbis annak válogatott részeit.) Kényelmes, áttekinthető, megosztható... (A WSJ Social részletes ismertetésére egy későbbi bejegyzésben majd visszatérek.)

Kicsit más világ, más dimenziók, mégis ide kívánkozik (ráadásul hazai példa): Az UPC a héten indította el Facebook oldalát. A lényeg: a szokásos "like-generátorok" helyett valódi, jórészt eredeti (kifejezetten ide készített) tartalmat jelentetnek meg. (Berényi Konrád részletesebben is ír az oldalról.)

Tartalom a Facebookon? Ez lenne az új trend? Szép lassan megvalósul az, amit egyesek már jó ideje duruzsolnak: A "Facebook lesz az új internet." Egy ideje már figyelem, ahogy egyes cégek, események "normális" honlap helyett eleve csak a Facebookon jelennek meg. Olcsóbb, egyszerűbb, ráadásul divatosabb. (Komoly visszalépés is, hiszen a Facebookon sok minden nem valósítható meg, ami a "kinti" weben nagyszerűen működik. És persze veszélyes is, mert a hetente radikálisan átalakuló Facebook nem garantálja, hogy holnap is úgy fog működni minden holmid, mint ahogy tegnap működött.)

Valószínű, hogy a WSJ Social nyomán most más lapok is sürgősen elkészítik "Facebook kiadásukat". Biztosan jó üzlet lesz ez a tanácsadóknak és a fejlesztőknek, de egyáltalán nem biztos, hogy érezhetőn javítja majd az újságok helyzetét. Kívánom, hogy ne legyen igazam!
Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel a blog RSS-ére!
5
1 - 5 | 6 - 10 | 11 - 15 | »