A Twitter pálfordulása

Írd be a Google News keresőjébe a Twitter és a LinkedIn szavakat és máris láthatod, mekkora port vert fel a Twitter minapi bejelentése, ami szerint a vége az együttműködésnek, a LinkedIn közösségi hálózaton nem jelennek meg többé a Twitteren külön megjelölt tweetek. (Ha megelégszel egy jó összefoglalóval is, akkor olvad el az AllThingsDigital írását.)

Fontosnak gondolt mondanivalónk kettős megjelenítése eddig igen egyszerű volt. Elég volt csak a tweet végére odabiggyeszteni egy #in címkét,  a LinkedIn felismerte és az üzenőfalán megjelenítette a szöveget.

Írd be a Google News keresőjébe a Twitter és a LinkedIn szavakat és máris láthatod, mekkora port vert fel a Twitter minapi bejelentése, ami szerint a vége az együttműködésnek, a LinkedIn közösségi hálózaton nem jelennek meg többé a Twitteren külön megjelölt tweetek. (Ha megelégszel egy jó összefoglalóval is, akkor olvad el az AllThingsDigital írását.)

Fontosnak gondolt mondanivalónk kettős megjelenítése eddig igen egyszerű volt. Elég volt csak a tweet végére odabiggyeszteni egy #in címkét,  a LinkedIn felismerte és az üzenőfalán megjelenítette a szöveget.

Aki még az ősidőkben kezdte el használni a Twittert emlékezhet rá, hogy a szolgáltatás eleinte igen gyengécskén működött, fapados volt a felület, rengeteg volt a leállás. Sok más web 2.0-ás szolgáltatóhoz hasonlóan a Twitternél sem tudták merre, tartanak, mi is az üzleti modelljük, csak azt látták, hogy növekednek. Nagyon. Akkor logikus lépésnek tűnt, ha bőkezűen bánnak az API-val, vagyis azzal a “hátsó bejárattal”,  aminek segítségével külső, független fejlesztők is a Twitteren alapuló alkalmazásokat, szolgáltatásokat fejleszthetnek.  Az “API megnyitása” nem új ötlet, évekkel ezelőtt a Facebooknak is óriási lökést adott, amikor lehetővé tette külső alkalmazások fejlesztését. A Twitter azonban más, itt az új alkalmazások nem beépültek, hanem inkább elszakadtak az eredeti szolgáltatástól.

A Twitter az elmúlt években felnőtt, saját felülete kikupálódott. A tulajdonosok és a befektetők már nem elégszenek meg a szép felhasználószámmal, pénzt is akarnak látni. Hirdetéseket megjeleníteni csak “otthon”, a saját felületükön tudnak, haza kell hát vinni a korábban kieresztett forgalmat. Ennek egyik fontos lépése a LinkedInre vitt forgalom visszaszerzése. Kérdés, hogy mi lesz most a Twitter API-t használó többi alkalmazása sorsa. A népszerű TweetDecket a Twitter még korábban megvette (és visszafejlesztette), de ott van a HootSuite, a Seesmic és még rengeteg kisebb szolgáltatás.

Vajon mennyire etikus módszer a növekedés szakaszában másokat bevonni, majd egy szintet elérve őket egyszerűen lerázni? (Ha nem etikus, de üzletileg kifizetődő, hányszor játszható ez el? Működni fog ez a modell a következő feltörekvő vállalkozásoknál is?)

Mint sok más internetes cég, a Twitter esetében is a “mi leszel, ha nagy leszel” kérdésre adott válaszról szól a történet. Fejlődésük korai szakaszában a legtöbben sietnek leszögezni, hogy eszük ágában sincs médiacégként fellépniük. Az elmúlt években a Twitter vezetői számos alkalommal kifejtették, hogy egy olyan platformon dolgoznak, amire más szolgáltatók építkeznek, most meg - huss - kiderült, hogy a valósidejű információk terjesztése a fő profiljuk. Vagyis mégis médiacég, annak ellenére, hogy saját tartalommal nem rendelkeznek. (A Google és a Google News körüli, évekig tartó vitában már egyértelművé vált, hogy a saját tartalom nem feltétele annak, hogy egy céget médiacégnek nevezhessünk.)

A Twitter-LinkedIn válás természetesen tanulságokat hordoz a szélesebb közönség számára is. Leginkább azt, hogy az ingyenes internetes szolgáltatások világában csak a bizonytalanság állandó. Soha nem tudhatod, hogy szolgáltatódnak mikor jut az eszébe mindent átszervezni (Facebook), bezárni a tegnap még forradalminak kikiáltott szolgáltatást (Google Waves), pénzt kérni egy eddig ingyenes szolgáltatásért (Ning).

Évek óta egy, a számomra fontos szolgáltatásokat összefogó, átlátható, könnyen kezelhető platformra vágyom. Ha a Twitter példája ragadós lesz és az átjárhatóság, az együttműködés helyett mindenki reklámokból élő médiacégként kezd el működni, akkor még sokáig kell várnom.

A cikk szerzője Pécsi Ferenc

Nézze meg Pécsi Ferenc teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

Bontsuk le együtt az apa-mítoszokat!

19 órája

Az APA magazin idén az apák mellett a nagypapákat is díjazza. Ennek kapcsán Léder László, pszichológus végigveszi, milyen mítoszok élnek az apákkal kapcsolatban a köztudatban.

Hogy nézne ki 2019-ben egy art deco plakát?

1 napja

Grafikusokat, képzőművészeket és hobbi alkotókat kér fel a 165 éves Dreher Sörgyárak, hogy álmodják újra a márka ikonikus plakátjait a XX. század első feléből.