Kinek kell a hírverseny?

Valamikor a 2000-es évek elején előadást tartott a Független Újságíró Központban az amerikai NBC (vagy az ABC?) hírportál vezetője. Fogalmam sincs már, miről beszélt, de az megmaradt bennem, hogy a szerkesztőségi terem falán óriási képernyőkön követték, mi jelenik meg a konkurenciánál. Ha valamelyikükre sikerült ráverniük 1-2 percet, óriási volt a diadal, talán még pezsgőt is bontottak.

Az amerikai sajtóban mindig is nagyon fontos volt a hírverseny, régóta számon tartják ki, mikor, milyen friss hírt dobott be. A „breaking news”, vagyis a rendszeresen elsőként közzétett szenzációs hírek egyesek szemében nagyobb tekintélyt szereznek egy kiadványnak, mint egy Pulitzer-díj. Az internet felgyorsította, kiélezte és sok szempontból abszurddá tette ezt a versenyt, mivel radikálisan csökkentette a hírciklust, gyakran néhány másodpercre rövidítette valamelyik kiadvány előnyét.

Valamikor a 2000-es évek elején előadást tartott a Független Újságíró Központban az amerikai NBC (vagy az ABC?) hírportál vezetője. Fogalmam sincs már, miről beszélt, de az megmaradt bennem, hogy a szerkesztőségi terem falán óriási képernyőkön követték, mi jelenik meg a konkurenciánál. Ha valamelyikükre sikerült ráverniük 1-2 percet, óriási volt a diadal, talán még pezsgőt is bontottak.

Az amerikai sajtóban mindig is nagyon fontos volt a hírverseny, régóta számon tartják ki, mikor, milyen friss hírt dobott be. A „breaking news”, vagyis a rendszeresen elsőként közzétett szenzációs hírek egyesek szemében nagyobb tekintélyt szereznek egy kiadványnak, mint egy Pulitzer-díj. Az internet felgyorsította, kiélezte és sok szempontból abszurddá tette ezt a versenyt, mivel radikálisan csökkentette a hírciklust, gyakran néhány másodpercre rövidítette valamelyik kiadvány előnyét.

A hírversenybe vetett hitet rendítette meg a napokban Felix Salmon, a sokáig a Reutersnél blogoló pénzügyi újságíró. Egy nemzetközi szakmai rendezvényen tartott előadásában egyszerűen csak maszturbálós újságírásnak (masturbatory journalism) titulálta a rendkívüli hírek és az elsőbbség hajszolását.

Salmon szerint a „ki volt az első” kizárólag az újságírókat érdekli, az olvasók (nézők) számára viszont teljesen közömbös. (Ki az a perverz, akik végigkattintgatja a híroldalakat, hogy megállapíthassa, hogy pontosan hány másodperccel előbb került ki egy hír az egyikre, mint a másikra?) Az általánosan bevett gyakorlat szerint a másodiknak (és a többieknek) hivatkozniuk illik arra, aki a hírt elsőként bedobta. Ez rendben is van, de vajon mennyien hagyják el kedvenc híroldalukat azért, hogy az eredeti forrást olvassák?

Ha az olvasók számára nem fontosak a rendkívüli hírek, akkor lehet hírhajsza nélkül is (online) újságot működtetni? Egyesek szerint igen, ugyanis nem az ezer helyen olvasható hírek, hanem azok összefüggésekbe helyezése, értelmezése a fontos. Ilyen alapon működik a nemrég indult (ebben a blogban is emlegetett) FiveThirtyEight és a Vox is. Miközben egyes szakmabeliek lelkesednek ezekért az új kezdeményezésekért, mások nem tartják életszerűnek, hogy az olvasó először megnézi a friss híreket az „A” kiadványon, majd átkattint az értelmezésekért a „B” kiadványra.

Azt, hogy rövid távon milyen lesz a hagyományos online újságok és a kisebb, specializált kiadványok viszonya, nem tudom megjósolni. Hosszabb távon viszont minden szempontból fenntarthatatlannak tartom a nagy létszámú, mindennel foglalkozó vegyeskereskedés-szerkesztőségeket. A kisebb, egy jól megválasztott rétegtémával foglalkozó, jól felkészült szerzőkkel (nem feltétlenül újságírókkal) dolgozó, jól körülhatárolt közönséget célzó kiadványok kevesebb szemetet és jóval több minőségi tartalmat termelhetnek. Az átmeneti idő, amíg mindez megvalósul, még évekig eltarthat és fájdalmas lehet.

A cikk szerzője Pécsi Ferenc

Nézze meg Pécsi Ferenc teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

Petíciót indítottak a civilek

2 napja

Tiszta levegőt a Duna-partokon is: radikálisan csökkentsék a hajóforgalom okozta levegő- és zajszennyezést! címmel indít kampányt a Levegő Munkacsoport és az aHang.

Traveling rovatot indított a Startlap

2 napja

Tartalmaikkal a valódi élményeken alapuló utazási tippek iránt érdeklődőket szeretnék megszólítani, méghozzá a témában jártas, közkedvelt utazók, bloggerek bevonásával.

Hat magyar film versenyez Szarajevóban

2019. augusztus 15.

A Filmalap Inkubátor Programjában készülő, A legjobb dolgokon bőgni kell című filmet Grosan Cristina rendező és Stalter Judit producer a CineLink Work in Progress nemzetközi szakmai fórumon mutatja be.

Elektronikus zenei pályázatot írt ki a Hangfoglaló Program

2019. augusztus 15.

A támogatás a ″klasszikus″ induló formációkhoz hasonlóan öt új dal felvételére, lemez megjelentetésére, klip készítésére és fellépésekre fordítható, illetve a kollégium által kijelölt mentor fix díjazására.