Személyre szabott újságok

A hagyományos média egyik leggyengébb pontja, hogy ugyanazt az információcsomagot kínálja minden olvasó számára. Engem például nem érdekel a sport, csak átlapozom a mezőgazdasági híreket, mégis meg kell vennem ezeket a rovatokat is. A hagyományos technológia (tördelés, nyomtatás) nem teszi lehetővé, hogy akár minden olvasó számára saját újság készüljön.

Az ezredforduló utáni évek a kezdőlapok bűvöletében teltek. Akkor egyértelműen úgy tűnt, hogy a „homepage” a legnagyobb érték, hiszen ide érkeznek a látogatók, hatékony szerkesztéssel, megfelelő webergonómiával innen lehet elirányítani őket a belső oldalakra. (Ebből is következik, hogy mindenki arra próbálta rávenni a látogatóit, hogy az ő oldalát állítsa be kezdőlapnak, de legalább tegye el a könyvjelzőjébe.)

A hagyományos média egyik leggyengébb pontja, hogy ugyanazt az információcsomagot kínálja minden olvasó számára. Engem például nem érdekel a sport, csak átlapozom a mezőgazdasági híreket, mégis meg kell vennem ezeket a rovatokat is. A hagyományos technológia (tördelés, nyomtatás) nem teszi lehetővé, hogy akár minden olvasó számára saját újság készüljön.

Az ezredforduló utáni évek a kezdőlapok bűvöletében teltek. Akkor egyértelműen úgy tűnt, hogy a „homepage” a legnagyobb érték, hiszen ide érkeznek a látogatók, hatékony szerkesztéssel, megfelelő webergonómiával innen lehet elirányítani őket a belső oldalakra. (Ebből is következik, hogy mindenki arra próbálta rávenni a látogatóit, hogy az ő oldalát állítsa be kezdőlapnak, de legalább tegye el a könyvjelzőjébe.)

A web 2.0, de leginkább a Facebook véget vetett a homepage-korszaknak. Manapság az újságok olvasóinak nagyobbik része a közösségi hivatkozások (a Facebookon, Twitteren stb. talált linkek) felől érkezik és a kezdőlap érintése nélkül valamelyik belső oldalon landol. Míg korábban a kezdőlapra vissza-visszatérő és a cikkoldalakra innen ellátogató olvasó hosszabb időt töltött a kiadványon és több oldalt is elolvasott, a közösségi oldalakról érkezők célirányosabbak és az ajánlott cikk elolvasása után rendszerint visszatérnek saját üzenőfalukhoz.

Bár a közösségi média által szállított forgalomnak nyilván minden kiadvány örül, a kezdőlap szerepének csökkenése folyamatosan óriási veszteségeket okoz. (A New York Times kiszivárogtatott belső jelentése szerint például a NYTimes.com kezdőlapjának forgalma két év alatt a felére esett vissza.)

A közösségi média révén tulajdonképpen az valósul meg, amiről kiadók már 15 éve beszélnek: a személyre szabott újság. Az olvasók a közösségi médiában kapott (vagyis ismerőseik által ajánlott) linkek (és persze személyes érdeklődésük) alapján maguk rakják össze újságjukat. (Bár ez többnyire csak fejben történik, az olyan eszközök segítségével, mint a Scoop.it, a Storify, vagy a Paper.li akár a valóságban is összerakható a saját lap.)

Egyes lapok azért továbbra is reménykednek. Abban bíznak, hogy a saját anyagokból személyre szabott tartalommal vonzóbbá tudják tenni magukat, meg tudják akadályozni a kezdőlap szerepének további erodálódását. A Journalism.co.uk például arról ír, hogy az AOL az év elején megvásárolt Gravity technológia révén próbálja meg dinamikusan az olvasók szájíze szerint szabni a tartalmakat. Sok más szolgáltatóval ellentétben nem próbálják kideríteni az olvasó teljes előéletét, „szelíd” (első szintű) cookiek alkalmazásával csak azt vizsgálják, hogy a látogató az előző alkalmakkor a lapnak milyen oldalain járt.

Őszintén szólva én tartok kicsit az effajta perszonalizációtól. Azzal, hogy mindig csak azt a fajta tartalmat kapom, amit fogyasztani szoktam, erősen beszűkítik a látóteremet. Sokkal jobban szeretem azokat a rendszereket, amik inkább új tartalmakat ajánlva próbálják szélesíteni a látókörömet.

Az elmúlt években rengeteget fejlődtek a személyre szabást és az ajánlást támogató informatikai rendszerek, de azt hiszem, továbbra is verhetetlen a megbízható emberektől származó személyes ajánlás. Az online újságok ugyan próbálkozhatnak mindenféle szoftveres megoldással, de a legbiztosabb mégis olyan ütős anyagokat előállítani, amiket sokan fognak ismerőseiknek ajánlani.

A cikk szerzője Pécsi Ferenc

Nézze meg Pécsi Ferenc teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

Budapest Bornegyede márkát épít

2 órája

Bárki pályázhat ötletével, hogyan tenné a budafoki borkultúrát és turizmust márkává, illetve hogyan építené fel a kerület turisztikai arculatát.

Nagyszülőket csalogat az internetre a Telekom

2 órája

Fiatal gamerek és a hetvennégy éves youtuber, Jolcsi néni segítségével elsőként az orosházi egyházközösség nyugdíjas egyesületének tagjai ismerkedhettek meg a Kinecttel.

Magyar divattervező ruhájában Christina Aguilera

8 órája

Kis-Juhász Fábiánt gyerekkora óta foglalkoztatta a divat világa. Elmondása szerint 4-5 éves lehetett, amikor elkezdett hercegnőket és különböző női karaktereket báli ruhákban lerajzolni.

Parászka Borókáé a júniusi díj

9 órája

Júniusban Parászka Boróka 168ora.hu-n megjelent Gyermekvadászat után – Rohingya túlélők vallomásai című cikke nyerte a Minőségi Újságírásért Díjat.

Állásportálba fektet a RAS

1 napja

A Ringier Axel Springer Media AG szerződést kötött a No Fluff Jobs 44 százalékának felvásárlásáról és Lengyelország leginnovatívabb IT álláshirdetési weboldalával bővíti apróhirdetési portfólióját.