2012. május 18., péntek
Erik és Alexandra
Ha összeállítanánk egy listát azokból a reklámokból, amelyek a legjobban irritálják a nézőket, a gyógyszerreklámok jó helyezést érnének el. Többségük béna vagy ciki, egy részük pedig – naturalitásukból fakadóan – undorító és visszataszító. Vajon miért olyan nehéz frappáns gyógyszerreklámot készíteni? Milyen titokzatos erő hívta életre Ásókát a körömgombát és a mosdókagylóba pottyanó véres fogat? A kognitív metaforák embodied vizsgálata fellebbenti a fátylat.
A reklámokban gyakoriak a gumizenék, a "mindegy, csak ne kelljen érte sokat fizetni" szerzemények, de persze olyan spotok is előfordulnak, ahol a zene kiemelt szerepet kap. Gondoljunk csak a K&H Jamiroquaira épülő image spotjára, vagy az OTP lufis sorozatára, ahol a "Somewhere over the rainbow" című világsláger Kamakawiwo Ole-féle feldolgozását élvezhettük. Kérdés, vajon a zene miként viszonyul a reklám megértéséhez és hatásához? Vajon mit mond erről az embodied marketing?
Szembe jött velünk egy olyan gyógyszer reklám, amiben a készítők megpróbálták viccessé tenni a vizelési értelemben vett szaporát. Az eredmény: nem nevetünk, sőt lehangolódunk, esetenként még undorodunk is. Az elhumorizálás veszélyeit remekül ki lehet mutatni ebben a reklámban.
Ha az egész város megy a levesbe, hol vesznek hőseink Vilmost? A város lerombolásából hiányzó ellenségkép, az indoklás nélkül hagyott üres város, a függőben hagyott hazatérés azt jelzi, hogy ebbe a spotba túl sok minden keveredett bele anélkül, hogy a történet képes lenne betölteni funkcióját.
Ha a "Nálunk az árak a földön járnak" Auchan tagline-t szó szerint elképzeljük, bizarr látvány tárul lelki szemünk elé, ahol egy áruházban a lábacskákkal rendelkező árak a talajon tartózkodnak és ott járkálnak. Ez a tagline mégis jól eltalált, és mindenki érti belőle, hogy "az Auchan olcsóbb", de vajon miért?
Közösségi Média