Kövess minket!

Médiapiac

Kennedy: az USA titkosszolgálata világszerte pénzeli a hozzá közeli médiumokat

Az Egyesült Államok a világ szinte minden országában pénzeli az újságírást. Birtokában vannak médiumok, és több ezer újságírónak állja a fizetését.

Borítókép: Az amerikai Demokrata Párt elnökjelöltségére pályázó Robert Kennedy Jr. a kaliforniai Beverly Hillsben kampányol 2023. augusztus 3-án, fotó: MTI/EPA/Caroline Brehman

Augusztus 28-án a The Epoch Times amerikai, jobboldali hírportál közzétett egy felvételt, amelyen Robert F. Kennedy Jr. amerikai demokrata elnökjelölt arról beszélt, hogy az Egyesült Államok titkosszolgálata világszerte pénzeli a hozzá közeli médiumokat. Kennedy kijelentése annak fényében különösen érdekes, hogy a dollármédiumok létét nemrégiben a magyar nemzetbiztonsági szervek igazolták – írja cikkében a Magyar Nemzet.

Az ifjabb Robert F. Kennedy 1954. január 17-én látta meg a napvilágot az USA egyik legismertebb politikai családjának tagjaként: abból a Kennedy famíliából származik, amelynek története az elmúlt hét évtizedben szorosan egybefonódott a Demokrata Pártéval. Kennedy az Egyesült Államok 35. elnökének, John F. Kennedynek az unokaöccse. Robert F. Kennedy Jr. a tanulmányait a London School of Economicson, valamint a University of Virginia Law Schoolon végezte, az utóbbin jogi diplomát szerzett. Idáig az Egyesült Államok állampolgárai főleg a környezetvédelmi projektjei kapcsán halhatták nevét. Újságíróként is tevékenykedett, publicisztikáit az ország legnagyobb médiumai közölték le, mint a New York Times vagy a The Wall Street Journal. Elnökjelölti indulását 2023. április 19-én jelentette be, a Demokrata Párt színeiben az Egyesült Államok elnöke, Joe Biden kihívója.

Robert F. Kennedy Jr. a demokrata elnökjelölti kampány igazi fehér hollója, hiszen több olyan témával kapcsolatban is megszólalt, amelyet pártja került, ilyen például a koronavírus elleni vakcinák hatékonysága. Nem meglepő tehát, hogy az egykori elnök unokaöccse azzal kapcsolatban is képes kimondani az igazságot, hogy az Egyesült Államok propagandacélokra külföldi újságírókat fizet le. A fent említett interjúban a The Epoch Timesnak Kennedy a külföldi médiumok amerikai támogatásáról szó szerint ezt mondta

„A CIA mára az újságírás egyik legnagyobb támogatója világszerte. A legnagyobb támogatást a USAID-en keresztül juttatják. Az Egyesült Államok a világ szinte minden országában pénzeli az újságírást. Birtokában vannak médiumok, és több ezer újságírónak állja a fizetését. Ezt nem tehetik meg az Egyesült Államokban, de 2016-ban Obama elnök úgy módosította a törvényt, hogy az legális legyen a CIA számára, hogy propagálják az amerikaiakat.”

Az egykori, demokrata párti amerikai elnök unokaöccsének kijelentése újabb bizonyítékul szolgál arra, hogy az Egyesült Államok, illetve elsősorban a CIA a kiválasztott médián – amelyet Robert F. Kennedy Jr. szerint ők maguk birtokolnak – keresztül beavatkozik a külföldi országok politikájába.

Magyarországon tulajdonképpen szóról szóra megvalósulhatott az, amiről az elnökaspiráns beszélt, hiszen a tavalyi országgyűlési választás során a magyar baloldal külföldi pénzekből kampányolt – emlékeztet a Magyar Nemzet, amelynek cikke kiemeli:

máig nem tudni pontosan, milyen forrásból kapott támogatást Karácsony Gergely 99 Mozgalma, ahogy Márki-Zay Péter sem vallotta még be, hogy mi volt az úgynevezett guruló dollárok elsődleges forrása.

Utóbbi esetében annyi bizonyos, hogy a NED-es (National Endowment for Democracy) kapcsolatokkal rendelkező Action for Democracy pénzügyi, illetve egyéb formában részt vett a baloldal jelöltjeinek és kampányának támogatásában. Ezt egyebek mellett a magyar titkosszolgálat is alátámasztotta. A nemzetbiztonsági szervek azt követően kezdtek vizsgálódni, hogy kiderült: Amerikából érkező pénzzel befolyásolták a magyar országgyűlési választásokat, amely következtében sérülhetett az ország szuverenitása.

A NED-ről annyit mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy a szervezetet 1983-ban alapították az Egyesült Államokban, fő célja a demokratikus folyamatok támogatása volt a világ országaiban. Nemzetközi vonalon a szervezet részese volt a 2006-os fehérorosz ellenzéki elnökjelölt kampányának, a 2011-es arab tavasz során ellenzéki pártokat támogatott, nagyobb összeget juttatott ujgur csoportoknak Kínában, valamint 2019-ben hongkongi civil alapítványokat is finanszírozott.

Amerikai elemzők szerint a NED programjai a 2020-as évtől kezdve kevésbé agresszív célokat követnek. Éves előirányzatot kap az Egyesült Államok költségvetéséből, az USA külügyminisztériumának az USA Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) fejezetében szerepel, és civil szervezetként kongresszusi felügyelet alatt áll. 2019-ben a NED 135 millió dollárból gazdálkodott, amely összeg teljes egészében az Egyesült Államok kormányzati szerveitől származott.

A nyílt forrásokban gyakran visszatérő állítás szerint a NED lényegében a CIA hivatalossá tett megjelenése külföldön. Allen Weinstein, aki segédkezett a NED létrehozásában, 1991-ben kijelentette: „Annak, amit ma csinálunk, a nagy részét 25 évvel ezelőtt a CIA rejtetten csinálta.”

A NED az 1990-es évek végén fejezte be aktív magyarországi tevékenységét, amikor biztossá vált Magyarország NATO-csatlakozása. 2014-ben a szervezet vezetősége úgy értékelte, a magyar belpolitikai helyzet annyira aggasztóvá vált, hogy intenzív gondolkodási folyamat kezdődött a magyarországi tevékenységük újrakezdéséről. Amennyiben a szervezet az ismételt magyarországi megjelenés mellett dönt, úgy nem kíván magyarországi irodát nyitni, hanem magyar partnereket keres, akiken keresztül érvényesítheti céljait.

Bárhogyan alakult is, megcáfolhatatlan tény, hogy a fent már említett Action for Democracy nevű amerikai szervezeten keresztül több milliárd forintnyi támogatás érkezett a baloldal 2022-es országgyűlési kampányához, amelynek egy része az ellenzéki revolvermédiánál landolt. Nevezetesen az EzaLényeg internetes lapcsoportot kiadó Oraculum 2020 Kft.-nél.

Az pedig már csak hab a tortán, hogy a baloldal kampányát lebonyolító, Bajnai Gordon volt kormányfő nevével fémjelzett DatAdat-csoport egyik tulajdonosát, Ficsor Ádámot – még titkosszolgálati minisztersége idején – az amerikai nagykövetség be is ajánlotta a washingtoni külügyminisztérium külföldieknek szóló vezetői programjába. (Ez a Wikileaks által közzétett diplomáciai táviratból derült ki.) Az ajánlást a külügy mellett a CIA-hoz és a védelmi tárcához is eljuttatták.

Ficsor később le is mondott miniszteri posztjáról. Az Index információi szerint éppen azért, mert részt vett az International Visitors Leadership programban. Tény ugyanakkor, hogy a baloldal bukott kampányán a DatAdat-csoport és az Oraculum 2020 is hatalmasat kaszált.

Ráadásul több olyan baloldali magyar médiumról, valamint újságíróról is tudni, amelyek, akik amerikai pénzből működnek, illetve amerikai pénzeket fogadnak el. Az ilyen dollármédiumok közé tartozik például a Telex.

Mint ismert, maga a baloldali médium jelentette be tavaly decemberben, hogy a USAID közép-európai programot indít a független sajtó támogatására. A Magyar Nemzet februárban írt arról, hogy a Telex újságíróképzésére a washingtoni külügyminisztérium adott háromszázmillió forintos támogatást. Itt érdemes felidézni a demokrata elnökjelölt, Kennedy mondatait: „A CIA mára az újságírás egyik legnagyobb támogatója világszerte. A legnagyobb támogatást a USAID-en keresztül juttatják.”

A Gulyás Márton nevével fémjelzett Partizán választási road show-ját és az ehhez szükséges kamion bérleti díját, a technikai eszközök és a stáb költségeit tavaly a NED támogatta 98 ezer dollárral.

Ráadásul Gulyás Márton 2023-ban részt vett az amerikai külügyminisztérium által pénzelt Edward R. Murrow programban is, amelynek keretében több hetet az Egyesült Államokban töltött. Érdemes kiemelni, hogy a szóban forgó programon keresztül utazott 2014-ben Amerikába a titkosszolgálati ügyekkel foglalkozó Panyi Szabolcs, a Direkt 36 újságírója, valamint Vörös Szabolcs, a Válasz Online társalapítója is. Fontos kiemelni, hogy a USAID és a budapesti amerikai nagykövetség között személyes kapcsolat is van. David Pressman az USA ENSZ-nagykövetségén ugyanis 2013 és 2016 között együtt dolgozott Samantha Powerrel, aki Joe Biden amerikai elnök kérésére 2021 óta a USAID amerikai segélyszervezet vezetője.

Az elnöki családból származó, demokrata párti Robert F. Kennedy Jr. elnökjelölt kijelentése tehát egy újabb bizonyíték arra, hogy a dollármédiumok nemcsak hogy léteznek, de azok működését tulajdonképpen a legfelsőbb amerikai körök befolyásolják.

Médiapiac

Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány

A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.

Közzétéve:

MTI/Koszticsák Szilárd

A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.

A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.

A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.

Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.

A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.

Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő

Tovább olvasom

Médiapiac

Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.

A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.

Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.

A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.

A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.

Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.

A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.

Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.

A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket

Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.

Közzétéve:

A TikTok kínai videomegosztó applikáció ikonja egy okostelefonon, fotó: MTI/EPA/Hayoung Jeon

Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.

A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.

A sajátot könnyű…

Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.

… és másét?

De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy

többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti

– jegyezte meg Fáczán Gábor.

S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?

– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.

Sorozat indul!

A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.

Jakubász Tamás

Tovább olvasom