Kövess minket!

Médiapiac

Kovács Gábor: „Jó dolog sikerfilmet csinálni”

Üvegtigris, Fehér tenyér, Delta, Bibliothéque Pascal – csak néhány film, amely Kovács Gábor közreműködésével készült. A Filmpartners producere nagyon szeretne amerikai lenni, ám mivel nem az, élvezi a magyar filmiparban bekövetkezett pozitív változásokat. De mitől sikeres a magyar film? Milyen kampány hozhat Oscart? És miért vígjátékra kíváncsi a magyar néző?

A produceri munkát többnyire a produkciók anyagi feltételeinek megteremtésével azonosítjuk. Ez-e a producer legfőbb szerepe a filmkészítésben?

Producertől függ, mennyire megy mélyre. Ő teremti meg a forgatás feltételeit, felel a produkció összeállításáért, intézi a költségvetést, a kifizetéseket, de feladata az utómunka, majd a kampány és a bemutató megszervezése is.

Milyen képességekkel rendelkezik egy jó producer?

Emberfelettiekkel. (Nevet.) Kvalitásérzék kell ahhoz, hogy kiválassza a projekteket, és szükséges üzleti érzék és kapcsolatrendszer.

Magyarországon a játékfilmek az esetek 98 százalékában a Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával készülnek. Ha valaki ebben a közegben dolgozik, nagyon sok mindent nem kell tennie, csak elkölti azt, amit megítélnek neki. Vannak viszont a valós produceri munkát végző, ügyesebb típusok, akik a támogatáson felül is próbálnak pénzt akvirálni. Ez sokkal összetettebb, bonyolultabb, szélesebb skálán mozgó történet, nem beszélve a külföldi koprodukciókról.

Minek köszönhetőek az utóbbi évek egyértelmű magyar filmes sikerei?

A magyar filmgyártásban húsz éve elindult egy nagyon pozitív változás, de a maga átlátható rendszerével nagyságrendi változást hozott a filmalap is. Azáltal, hogy a valós költségeknek megfelelő támogatást lehet igényelni, annyi pénz áll a filmesek rendelkezésre, amennyi korábban soha. Biztonsággal lehet filmeket készíteni, ki lehet fizetni a stábot szívességek kérése nélkül.

Filmes kampányok esetében mi alapján lehet promóciós eszközt választani?

Attól függ, az alkotók, a producer milyen filmet csinál. Más eszközöket használunk, ha egy szűkebb rétegnek készült alkotói filmről beszélünk. Sokkal kreatívabbnak, ügyesebbnek és óvatosabbnak kell lenni ekkor, mint egy olyan film esetében, mint a Valami Amerika, az Üvegtigris vagy A Viszkis. Más a kampány, ha van egy fesztiválmeghívásod, egy díjad, olyan hátszéllel rendelkezel tehát, mint a Saul fia, a Testről és lélekről, a Delta vagy a Fehér isten. A nagy fesztiváloknak feltétele, hogy a film világpremierje ott legyen, ezért itthon nem is lehet addig elindítani a kampányt.

A közösségi média korában rengeteg eszköz áll rendelkezésre, mindenre lehet példát mondani. 2016-ban Hajdu Szabolcs Ernelláék Farkaséknál című filmje két díjat nyert Karlovy Varyban, ettől függetlenül egy úgynevezett alternatív bemutatórendszert használtak, lakásvetítéseket tartottak, amivel nagyszerű eredményeket értek el.

A díjak mennyiben járulnak hozzá egy-egy alkotás sikeréhez?

A külföldi fesztiváldíj alapvetően határozza meg a sikert. Ha a Saul fiát Berlinben, egy kis szekcióban mutatják be, valószínűleg nem lesz Oscar-díjas. Ha nem nyert volna Cannes-ban, sokkal kevesebben nézték volna meg, és még kevesebben, ha nem kapott volna Oscart. A Testről és lélekről sem lett volna ennyire sikeres, ha nem ítélték volna neki oda az Arany Medvét.

Egy fesztivált megjárt díj nélküli film nehezen kommunikálható, kevesebb a kampány költségkerete is, de még nehezebb a helyzet, amikor egy minőségi film egyáltalán nincs jelen fesztiválokon, így díjakat sem nyer. Ebben az esetben van nagy szükség a kreativitásra. (Nevet.)

A nyugati filmek dömpingjében egy magyar alkotás számára ezek a díjak jelentik a kijutást a nemzetközi közönséghez?

Közel nem vagyunk abban a helyzetben, hogy ilyen irányban gondolkodjunk. A Saul fia csinált ugyan pénzt, sokan látták, de még így sem produkálta azt a számot, amit egy átlagos amerikai vagy nyugat-európai film.

Kovács Gábor
Kovács Gábor

Filmes szakemberek szerint az Oscar-kampány egyre jobban hasonlít a politikai kampányokhoz.

A politikai kampány teljes mértékben nélkülözi a valóságot, és tisztességtelen eszközöket használ.

A filmes kampányok mindig tisztességesek?

Abszolút. Mi okom lenne hazudni egy filmmel kapcsolatban, amelyet a néző megnéz, majd véleményt alkot róla? Nem mondhatom egy művészfilmre, hogy vígjáték, amin betegre fogják röhögni magukat. Egy vígjátékról pedig nem mondhatom azt, hogy Cannes-ban Arany Pálmát kapott, mert egy populáris film ritkán lesz díjnyertes.

2018 februárjában az IndieWire oldalán jelent meg egy cikk, amely egy névtelen forrást idéz: „Nem hiszem, hogy a Testről és lélekről-nek lenne esélye. Annyira csalódást keltő, szinte nem is létező reklámkampánya volt. Pedig egy megkapó, költői, egyedi film.” Ennyire meghatározó a promóció az Oscar-kampányban?

Enyedi Ildikó filmjét a Netflix vette meg, amelyről tudni kell, hogy nem a hagyományos bemutatókat preferálja, így az általuk forgalmazott filmek jelentős részét nem mutatják be mozikban. A szakma jelentős része ezért is Netflix ellenes. Cannes-ban például kifütyülték az egyetlen általuk gyártott filmet. Úgy érzik, a streaming tönkreteszi a moziba járást. Összehasonlításképpen, a Saul fiát a patinás Sony Classics forgalmazta, amely egy klasszikus, a filmeket mozis premiereken bemutató forgalmazó. A Testről és lélekről számára a Netflix semmiképpen nem előny, de bízom a sikerében. A film magyar kampánya teljesen rendben volt.

Ez azt jelenti, hogy adott esetben egy film művészi értéke kevesebbet nyom a latba, mint egy hatásos reklámkampány.

Nagyszerű filmek tűnhetnek el kampány nélkül, a nem túl jól sikerültek pedig felszínre kerülhetnek egy jó kampánnyal. Ez mindig így volt.

A hollywoodi zaklatási botrányok korát éljük, amelyek kihatnak az egész iparág megítélésére. Mit gondolsz, a magyar filmes piacon elképzelhető, hogy hasonló atrocitások értek embereket?

Biztos, hogy voltak ilyenek, ahogy lesznek is. A #metoo-kampány arra volt jó, hogy ezentúl, aki bármilyen szakmában molesztálni, zaklatni akarna valakit, meggondolja, aki pedig elszenvedője a történetnek, bátrabb lesz. Markáns véleményem van erről, amely egyre csak erősödik. Iszonyatosan vékony a jég. Például Brando és Bertolucci valóban megerőszakolták Maria Schneidert Az utolsó tangó Párizsban című film egyik jelenetében? Björköt tényleg zaklatta Lars von Trier? (Az énekesnő a Táncos a sötétben című filmben dolgozott a dán rendezővel – a szerk.) Azt gondolom, például Marton László tönkretétele nincs arányban a valós bűneivel.

Ha a rendszerváltás utáni filmes statisztikákat nézzük, azt látjuk, hogy A miniszter félrelép után a közelmúltban bemutatott Valami Amerika 3.-ra váltottak legtöbben jegyet a nyitó hétvégén, miközben a filmet szétszedték a kritikusok.

Azért csalóka ez az adat, mert A miniszter félrelép és a Valami Amerika 3. is öt nappal számol. Az indulásnál klasszikus esetben viszont négy nap adatait mérik, a csütörtök reggeltől vasárnap estig tartó időszakét.

A közönségfilmek sikerének fokmérője a nézőszám. Az, hogy egy filmre 400-450 ezer néző vált jegyet jellemzően az erős szájhagyománynak köszönhető. Akkor derül ki, mennyire szeretik a nézők, ha átlépi ezt a számot. Fontos a kritikai fogadtatás is, de a szubjektív vélemények nem nyilvánulnak meg a nézők moziba járási kedvében. Az Üvegtigrist is lehúzták, mégis sokan megnézték, négy nap alatt csinált egy premierrel 62 ezer nézőt, azóta kultfilm lett.

A Valami Amerika 3. rossz kritika visszhangja egyrészt nem befolyásolja az első két rész rajongótáborát, másrészt nagyon erős volt a harmadik rész kampánya. Meglepő lenne, ha mindez ne tolná be a nézőket az első két hétvégén. A film negatív nézői véleménye a második-harmadik hét után érkezhet meg. Szerintem a Valami Amerika 3. csukott szemmel meg fogja csinálni a 250-300 ezres nézettséget.

Milyen műfajú filmre megy be a néző a moziba?

Vígjátékra. Nagyon kevés olyan filmünk van, amely elmondhatja magáról, hogy átlag feletti nézőszámot produkált annak ellenére, hogy nem vígjáték.

Kovács Gábor
Kovács Gábor

Azáltal, hogy jó és sikeres filmek készülnek, van egy jó hulláma a magyar filmnek is, ezáltal többen járnak moziba, nagyobb a bizalom a magyar film felé. Ez nagyon fontos kérdés, mert sokáig a tércsapkodós vígjátékokon kívül nem néztek mást. Valami megmozdult a magyar moziba járók agyában, érzékenyebben reagálna egy magyar filmre.

A generációk filmfogyasztása között milyen különbségek vannak?

Mint főállású moziba járó, csak fiatalokat látok magam körül, általában messze én vagyok a legidősebb a teremben, pedig a Csillagok háborújától a Fekete Párducig mindent megnézek. A művészmozikban, ahol igyekszem a mélyebb mondanivalóval bíró úgynevezett alkotói filmeket megtekinteni, vannak idősebbek is.

Egy nagy sikerű film milyen súllyal nehezedik a válladra?

Kellemes súllyal. (Nevet.)

Jó dolog sikerfilmet csinálni. Főleg akkor, ha nem tudjuk előre, hogy sikeres lesz. A teher inkább az alkotókon, a szereplőkön van. Az Üvegtigris harmadik részénél is unták, hogy hiába kiváló színészek, csak Csokinak meg Rókának hívják őket az utcán. Nekem talán annyi gondot okoz, hogy a szakma azt várta tőlem, hogy ilyen típusú filmeket csináljak, de mindössze egy-két vígjátékot forgattunk, a többi 15-20 művészfilm.

Biztos vagyok benne, hogy az Üvegtigris 4.-et sokan megnéznék, mert hatalmas rajongótábora van, de ennek lehetősége fel sem merült, mert elfáradt.

Mitől lett kultfilm?

Úgy szól a magyarokhoz, ahogy film előtte még nem. A tíz-tizenöt évvel ezelőtti magyar valóság máig érvényes interpretációja, filmes eszközökkel, szerethető figurákkal.

Ha nem Üvegtigris 4, akkor milyen filmes terveid vannak?

Most fejeztük be Szilágyi Zsófi Egy nap című filmjét, amely egy elsőfilmes, szép és nagyon érzékeny alkotás. Készítünk egy nagyjátékfilmet Gothár Péterrel, egy másikat remélhetőleg Kenyeres Bálinttal. Emellett csinálunk dokumentum- és reklámfilmet. Folyamatosan élvezzük a filmszakma minden előnyét és hátrányát. (Nevet.)

Nem dolgoznál szívesebben Amerikában?

Sokkal szívesebben dolgoznék menő Los Angeles-i producerként, és sokkal szívesebben lennék amerikai, mint magyar. Ott nincs olyan hideg, jobb a politikai miliő, azt meg észre sem venném, hogy Trump emlékeztet Magyarországra, normálisabban tudsz dolgozni, jó sok a minőségi migráns, diverzebb a szakma, több tehetség vesz körül, de ha már így alakult, nagyon jól érzem magam Magyarországon is.

(Az interjú eredetileg a Médiapiac 2018/3-4. számában jelent meg. A lapra itt fizethet elő, illetve ezeken a standokon veheti meg.)

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom

Médiapiac

Komoly karriert futott be a közmédia Országjáró című műsora

Eddig is több díjjal jutalmazták a hat éve futó műsort – mondta Siklósi Beatrix, a Kossuth rádió csatornaigazgatója az M1 műsorában hétfőn.

Közzétéve:

Róka Ildikó szerkesztő, gyártásszervező (b) és Móczár István rendező, operatőr (k) átveszi a Duna Televízió és a Duna World csatornán futó Ízőrzők című műsornak járó Hungarikum Liget Média-díjat Lezsák Sándortól, a Magyar Országgyûlés alelnökétõl (j2), Lezsák Sándorné Sütõ Gabriellától a Hungarikum Liget alapítójától (j) és Balogh Lászlótól, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának elnökétől (b) a veszprémi díjátadó gálán 2024. március 21-én, fotó: MTI/Vasvári Tamás

Siklósi Beatrix annak kapcsán beszélt erről, hogy a közmédia két műsora, a Kossuth rádión hallható Országjáró és a Duna csatornán látható Ízőrzők sorozat múlt héten elnyerte a Hungarikum Liget Média-díjat.

A csatornaigazgató elmondta, büszke a műsort készítő csapatra, amelynek tagjait mindenhol nagy szeretettel várják.

A munkatársak óriási munkát végeznek, hétről hétre egy ötórás műsort állítanak össze

– mutatott rá.

Domokos István, az Országjáró felelős szerkesztője, műsorvezető arról beszélt, hogy

a műsor fennállása óta eddig 457 településen jártak és 13 500 riportalanyt szólaltattak meg. Mint mondta, a műsor kaput nyit a világra, megmutatja a helyben élők mindennapjait, az emberi értékeket, kincseket, amire az ott élők büszkék, a műsor készítőinek pedig fontos, hogy ezeket bemutathatják.

A díj megtiszteltetés számukra, és öröm volt a díjátadón újra találkozni azokkal az emberekkel, akiket a műsorban már bemutattak – mondta Domokos István.

Siklósi Beatrix közölte, hogy a díjjal járó 1,5 millió forintot az Országjáró stábja a Jónak lenni jó! jótékonysági kampány legutóbbi kedvezményezettjének, a koraszülött gyermekek fejlesztését segítő Semmelweis Fejlődéstámogató Központnak ajánlotta fel.

Tovább olvasom