Médiapiac
Vitray Tamás: „A véletlennek nem jár esély”
Vitray Tamás szerint a szakma ma sokkal gyorsabb, rövidebben, egyszerűbben közli mondandóját, miközben a politikának gazdagabb, színesebb, ám egyértelműbb lett a médiát kezelő eszköztára. A Soros-plakátokról és -kampányról pedig úgy véli a 85 éves televíziós műsorvezető: előbb-utóbb visszájára fordulhat, ha valakire ilyen tömegével öntik a vádakat.
A Médiapiac 2017/9-10-es számában megjelent interjút eddig csak a magazin előfizetői olvashatták, online most közöljük először teljes terjedelmében. Lapunkra ezen a linken fizethet elő.
Interjúiban a lehető legnyugodtabban válaszol a legidegesítőbb kérdésekre is.
Elvileg „céhtársak” kérdeznek, nem igaz? Én is elkezdtem egyszer. Őrzök is erről egy becses emléket: egy kéziratot a csodás hangú basszustól, Székely Mihálytól, akivel angolul kellett interjút készítenem, amikor a Metropolitanből hazatért. Abban a hitben voltam, hogy tud angolul. De nem tudott. Végül megírtam a válaszait angolul, a felesége pedig betanította. A rádió angol nyelvű adása számára készült a beszélgetés, de gyanítom, a „célhallgatóság” aligha érthette, mert a művész kiejtése – hát mit mondjak…?! A végén megkértem, dedikálja a fordításomat. Ezt írta: „Életem legnehezebb riportjának emlékére. Egy született magyar miért is beszélne úgy, mint egy született angol?! Kérdi: Székely Mihály”.
Az újságíróknak is nehéz ma helytállni, a politika annyira belemászik a munkájukba.
Hallom és olvasom hírét, és szerencsésnek érzem magam, hogy már nem vagyok aktív. Meg különben is, főleg a sport volt az én terrénumom.
Nyilván figyeli a médiában zajló eseményeket.
Említettem: hallom, olvasom.
Nem érdekli?
Inkább azt mondanám, már nem érint. A jelenség nem új, más-más fokon, monhatnám, mindig is létezett. Hogy lehet-e ettől a béklyótól szabadulni, azt nem tudom. Honnan is tudnám?
Ennyiben merült ki nagyjából az ellenállás.
Abban a kádári médiában dolgozott évtizedeken át, amit – működését tekintve – sokan a mostani rendszerhez hasonlítanak.
A jelenkori politikának ebben a tekintetben talán gazdagabb a médiát kezelő eszköztára. Színesebb, ám egyértelműbb. Akkoriban a sportriportereket nem utasították, hanem vezetőik útján üzentek nekik, hogy nem kéne a rossz hazai focimeccseket annyira kritizálni, ne „simföljenek”, mondják inkább a jót: esetleg a kicsit nagynak, a keveset soknak. Most talán nem is kell mondani, magától is tudja, aki mondja, legfeljebb a tévé képe olykor ellenáll, és „rakoncátlanul” mást mutat.
Válogat a tévéműsorok között?
Hát persze.
Oda ugyanúgy bemászott a politika. Különösen a köztévébe.
Nekem az égvilágon semmi kapcsolatom nincs egykori munkahelyemmel. Ennek kölcsönössége folytán nem látjuk egymást.
Az egész életét a televízióban töltötte, nem hiszem, hogy ne tudná, mi zajlik odabent.
Az a televíziózás, amit szenvedélyesen szerettem és csináltam, egészen más volt, mint a mai, és ez nem minősítés. Honnan is tudhatnám, „mi zajlik odabent”?!
Mindig azzal hárítja el a sajtóra vonatkozó kérdéseket, hogy nem ért a mai médiához.
Nyolcvanöt éves vagyok. Bocsánat a szerénytelen hasonlatért: ha Shakespeare vagy Molière betévedne ma egy színházba, ugyanezt mondaná. Igaz, ők évszázadokkal korábban éltek, de a tévé az én közel hatvan szakmai évem alatt még többet is változott, mint a színház évszázadok során.
A szakma alapszabályai is megváltoztak volna?
Igen.
Mellesleg ez teljesen rendjén való, hiszen azt sosem mondják, hogy műveltebb lesz a néző.
Ettől még a szakma alapszabályai változatlanok maradhattak volna.
A szakma ma sokkal gyorsabb, rövidebben, egyszerűbben, tömörebben közli mondandóját. Ahogy az élet tempója is változott. Az én egykori 50–60 perces interjúim aligha kötnék le ma a nézőket. Régen türelmesebbek voltak, nyugodtabban hallgatták a beszélő embert. Igaz, kevesebb információt is kaptak, néha túlontúl keveset, de hozzá több kiegészítő magyarázatot. Talán kevésbé zihált akkor a sajtó.
A kérdezéstechnika, a felkészülés, a háttérismeretek objektív tényezők, amelyek a tempó miatt nem változnak.
Remélem.
Ahogy a tízparancsolat sem módosult, de manapság kevesebben tartják be. |
Amúgy meg az én szakmám nem ennyire szilárd, amit mondhatnék róla, ma már aligha érvényes.
Mi nem érvényes belőle?
A Színművészetin a mindenkori osztályomban arra szántam az első szemesztert, hogy a diákok megtanuljanak leülni a kamerával szemben, és képesek legyenek szabadon beszélni egy választott témáról. Tanulják meg ott rendezni és elmondani gondolataikat. No, erre már nincs szükség a súgógép miatt. Azóta a hétköznapi beszéd is kicsit olyan lett, mintha gépről olvasná az ember. Hangsúlytalan, dinamikátlan, monoton. De való igaz: sokkal gyorsabb.
A súgógép miatt sem kell változtatni a szakma alapszabályain.
Csupa részletkérdés jut eszembe, ezekben mégis benne rejlik az egész. Van egy napi játék az egyik televízióban, aki vezeti, otthonosan, természetesen mozog benne, jól csinálja. Csak épp fokozatosan főszereplővé vált, „a darab” monodráma lett statisztériával. A játékosok érdektelenné válnak, a műsorvezetőnek viszont nem kell kockázatot vállalnia, ő mondja el helyettük, ki kicsoda. Két perc múlva egyikükre sem emlékszünk már.
 |
| Fotó: Szabó Barnabás |
Annak idején a világ legunalmasabbnak ítélhető kvíz formátumát vezettem: volt tizenkét versenyző, egyszerre ketten játszottunk, a soron következő versenyző meg én. És volt tíz kérdés. Nem egy szóval megválaszolhatók, hanem kifejtősek, tudáspróbának. Egy versenyző akár ötven percig is játszhatott, ha jól válaszolgatott. Nekem csak a kérdés feltevése jutott. Mire vége lett, legtöbbjük országos téma lett. Egyiküknek, aki balszerencsésen esett ki, az egész országból küldtek „vigaszajándékokat”. Együttes értékben sokkal többet, mint amennyit nyert volna, ha nem esik ki.
Egykori színművészetis tanítványai közül figyeli, ki merre tart?
Ha nem is figyelem, de tudok róluk.
Marsi Anikó TV2-s híradós műsorvezetéséről mit gondol?
Marsi Anikó eljött hozzám, hogy megkérdezze, mit szólok hozzá. Igaz, addigra már megvolt az aláírt szerződése, de ha előbb jött volna, akkor is azt mondtam volna, amit egyébként is: vállalja mindaddig, amíg nem ütközik a lelkiismeretével.
A mai híradós riportokról mit gondol?
Híradós riportok? A bemondó felolvassa, hogy Kőbányán bestiálisan meggyilkoltak egy asszonyt. Indul a riport: bestiális gyilkosság helyszíne volt Kőbánya, és elmondják ugyanazt. Majd jön a riportalany, követi a rendőrség szóvivője, és közlik: bestiális gyilkosság történt Kőbányán. Végül egy szemtanú hadarja el, hogy bestiális gyilkosság történt Kőbányán.
Azért van új forma is: a közmédia sportcsatornáján egyperces híreket adnak.
A breaking news fontos műfaj, ha a hír akkora horderejű, hogy azonnal közölni kell. Itt azonban „mindenáron” mondják el az egypercnyit. Talán csak a friss és fontos kéne.
Politikai üzenetek gyors és célirányos kommunikálására viszont mindenképp hatékony.
Lehet. A mai közmédia a régi keretekből semmit nem kívánt megtartani. Az egyperces hírekben is bejön egy hölgy, beáll egy pózba, mindig mindenki ugyanabba, ugyanoda, ugyanúgy, majd felolvassa azt a három mondatot. A hosszabb híreknél esetleg hirtelen átfordul. Hogy mozogjon a kép. Normális ember nem forgolódik, ha közöl valamit. Mondom: amit én tanultam, tanítottam, arra nincs már szükség. Belátom.
A nézőnek sem?
A néző is idomul. Régen Takács Mari Marika volt, Tamási Eszter pedig Esztike: családtagok. Előforduló esetlenségeikkel, bakijaikkal együtt szerették őket. A maiakat viszont már nem tekinthetik családtagnak a nézők, de csodálhatják őket. Celebek lettek. Napi kalandjaik, életük „titkai” megtalálhatók a magazinokban. A számos – technikailag, kiállításban kiváló – tehetségkutató műsor egyikében zsűritag, másikában versenyző a csatorna valamelyik sztárja. Csodálhatjuk őket, tapsolhatunk nekik. De tévedés ne essék: van köztük nem is egy, aki nagyon jó, szeretnivaló, csak a túlhajszolt reklámozás szegi kedvünket. De lehet, hogy csupán én látom így.
Nincs igény a valóságra?
A véletlennek nem jár esély.
Miért?
Gondolom, kockáztatja a biztonságos lebonyolítást.
A tanítványainak a Színművészetin biztos nem ezt tanította. Szokott velük találkozni?
A minap volt egy különleges összejövetel.
Azt is megkérdezte valaki, hogy Marsi Anikó miért vállalt híradós műsorvezetést a mostani a TV2-n?
Azt is.
És?
Ahogy mondtam az imént!
A politika fölülírhat emberi kapcsolatokat?
Azt hiszem, igen. Így volt ez máskor is. A nyilaskorszakban, az azt követő koalíciós időben, majd a követő rendszerek mindegyikében. Sokan igazodtak viselkedésben, gondolkodásban, megnyilvánulásokban. A politika megosztja az embereket.
Ma is?
Persze.
Azt meg lehet tenni, hogy a 888.hu listáz és „Soros-bérencnek” nevez külföldi tudósítókat?
Botrányos. Ugyan az említett online topic nem hivatalos fórum, de akkor is. Ki az, aki veszi a bátorságot, hogy eldöntse, kit hova soroljon és miért?
Egyesek szerint a Soros-plakátok antiszemiták, a negyvenes éveket idézik. Ön mit gondol erről?
Egyszer régen, még óraadó voltam a Színművészeti Főiskolán, egy riport agresszív kérdezője kapcsán azt találtam mondani, hogy aki a mi mesterségünkben felülkerekedik, az alulmarad. Az ön kérdésére is ugyanez vonatkozik: előbb-utóbb visszájára fordulhat, ha valakire ilyen tömegével öntik a vádakat.
Tehát antiszemita a Soros-plakát?
Én olyan öreg vagyok, hogy emlékszem a nyilasidők plakátjaira is: játék ez a tűzzel.
Amikor augusztusban Esztergályhorvátiban szerettek volna nyaraltatni néhány menekült gyereket, a pici falu fellázadt, a minap ugyanez történt Őcsényben. Pedig egyik községben sem láttak még menekültet.
Tudok róla. Rémületes.
A média hitette el velük, hogy „Soros küldte a migránsokat a faluba”.
Biztos benne, hogy a sajtó volt?
A politika.
Látja, tudja maga.
Csakhogy szinte a teljes média a politikáé.
Örökre?
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás