Kövess minket!

Marketing

Árverések és hírverések

Az elmúlt évtizedekben meghatározó változások mentek végbe a műtárgypiacon. Hazai viszonylatban a rendszerváltás, később a válság jelentett komoly kihívást, napjainkban pedig a gyűjtői kör átalakulása figyelhető meg. Virág Judit a műkereskedelem helyzetéről, a marketing fontosságáról beszélt.

Hogy néz ki a nemzetközi és a magyar műkereskedelmi piac?

Mindkét piacon áremelkedés tapasztalható a 2008-as nagy válság vége óta. A külföldi piacok nagy szárnyalásához az is hozzájárul, hogy a kortárs művészek is szerepelnek az aukciós piacon, akiknek a művei hihetetlen magas árat tudnak elérni. De a nyugat-európai és a tengerentúli piacokat – amelyek olyan festőkkel foglalkoznak, akiknek alkotásaira Japánból épp úgy lehet vevő, mint Angliából vagy Olaszországból – nem lehet összehasonlítani kis országunk kis piacával. Az már eleve determinálja a lehetőségeket, hogy milyen léptékű a két piac. A magyar piacon lévő festményeket alapvetően a hazai gyűjtők vásárolják, csak 10-15 százalékát veszik meg külföldiek.

Kijelenthető, hogy a hazai műkincspiac a válság óta egyre stabilabb és kiszámíthatóbb?

Sem a forgalmat, sem az érdeklődést tekintve nem értük el a válság előtti időszakot, de nagyon stabil és abszolút kiszámítható piacról beszélhetünk. Hogy érzékeltessem mindezt: 2007 karácsonya volt a csúcsok csúcsa: egy aukción 1, 2 milliárdos forgalmat értünk el. Most három aukciónk van egy évben, a forgalom másfél-két milliárdos.

Ugyanakkor a rendszerváltás óta eltelt huszonnyolc év elég volt ahhoz, hogy minden festő, minden korszakából származó képe szerepelhessen az aukciókon és kialakulhassanak az árak. Megvannak a tapasztalatok, az előzmények és van mihez nyúlni, amikor egy festmény értékét kell meghatározni.

Egyetért azzal, hogy az aukciós piacot a műgyűjtők uralják, akik divatot kreálnak, majd utasítanak el?

Nem. A magyar piac jellemzően követi a nemzetközit, tehát ha ott egy stílusirányzat megerősödik, az előbb-utóbb be fog gyűrűzni a magyar piacra is.

Jelen pillanatban azt látjuk, hogy az izmusok korszaka a legvonzóbb, de teljesen mindegy, mi a divat, Renoir, Monet, Cézanne, Munkácsy, Gulácsy vagy Rippl-Rónai – hogy csak néhány nevet említsek a nagy klasszikusok közül – képei mindig nagyon magas árat ér el.

Azért az elmondható, hogy a médiában a műtárgypiac pénze is pozícionálja egy adott mű értékét. Az elragadtatás mértékét sokszor nem a műtárgy kvalitásai, hanem a piac érdekei és főleg a gyűjtők pénze határozza meg.

Egy műtárgy annyit ér, amennyit kifizetnek érte. Az aukciós árakban előfordulhatnak irracionalitások pro és kontra. Ez attól is függ, hogy egy aukción hány gyűjtő licitál ugyanarra a tárgyra, és nyilván számít a pillanatnyi pszichózis is. Nem gondolnám ugyanakkor, hogy kizárólag a gyűjtők határoznák meg az adott mű értékét, bár a piacon lévő pénz mennyisége nyilván sokat számít.

Az, hogy egy alkotás mennyit ér, nagyon sok mindentől függ: elsősorban attól, hogy ki festette, továbbá az életmű nagyságától, a mű kvalitásától, attól, hogy hol helyezkedik el az adott festmény az életművön belül, és számít a festmény témája, mérete és nem utolsósorban az is, hogy az adott művet mennyire lehet beilleszteni az adott kor nemzetközi művészetébe. Egy olyan kép, amelyet például Czóbel Béla vagy Ziffer Sándor Párizsban festett a 20. század elején Matisse vagy Vlaminck szomszédságában, műtermében, az övékhez hasonló stílusban, belehelyezhető a nemzetközi kontextusba, az értéke is nagyobb lesz tehát. Befolyásoló tényező az is, hogy mi egy festmény provenienciája, vagyis előtörténete. Ha végig tudjuk kísérni egy festmény sorsát, például azt, hogy egy Munkácsy-képet maga a festő emelt le az állványáról és adott át a műkereskedőjének, valamint ismerjük a festményt megvásárló későbbi gyűjtők nevét is, az hozzátesz a kép értékéhez. Egy fiatalon meghalt festő életműve sokkal kisebb, mint egy hosszú életet élő művészé. Egy néhány tucatot számláló életműből előkerülő darab a ritkasága miatt érhet el magas árat, persze csak akkor, ha a fent felsorolt szempontok is érvényesek.

Kiállítás a Virág Judit Galériában

Egy olyan közegben, ahol szinte bármi megtörténhet, sokszor értelmes magyarázat nélkül, mennyire lehet a kommunikációt tudatosan alakítani?

Nagyon tudatosan dolgozunk, mindent előre megtervezünk. Kiállítás szempontjából két-három évre előre gondolkodunk, az aukciók pedig adottak.

Elsősorban az alkotásokat és az aukciót kommunikálják?

A Virág Judit Galéria egy brand. Kommunikáljuk az imázsát, a szerepét, a hitelességét, az elveinket, a céljainkat, egy-egy aukción pedig azokat a festményeket, amelyeket bizonyos szempontból a legfontosabbaknak tartunk. Számunkra lényeges, hogy hiánypótló kiállításokat rendezzünk, és albumokat adjunk ki: 2016-ban volt egy Berlin-Budapest, idén lesz egy Párizs-Budapest kiállításunk. Küldetésünk, hogy elhelyezzük a nemzetközi kontextusban a magyar festészetet, illetve hogy olyan képeket találjunk meg és mutassunk be, amelyek az elmúlt évtizedekben elkallódtak.

Az utóbbi években a gyűjtői kör összetétele és ezzel párhuzamosan az érdeklődés is kezd megváltozni. Kik jelentik a célcsoportot?

A képzőművészet iránt affinitást érző emberek. A rendszerváltást követően a magángyűjtők mellett megjelentek az intézményi befektetők is, valamint a külföldi vásárlók. Vevőkörünk összetétele nagyon változó: sem az életkoruk, sem a társadalmi státuszuk, sem a foglalkozásuk nem specifikus. Egy biztos: olyan emberek, akiknek fontos a művészet, a magyar festészet, és akik a gyűjteményük építésével nagyon sokat tesznek. Napjainkban főleg a kortárs kiállításainkat látogató Y generáció képviselői jelentek meg a piacon.

A Christie’s és a Sotheby’s is a privát értékesítés felé tendál. Önök hogyan érik el a célcsoportot?

Online és papír alapú eszközökkel, egy pr-cég pedig azon dolgozik, hogy elhelyezze a híreinket a sajtóban. A weboldalunk mellett több közösségi média oldalt működtetünk, de megmaradtak a képeslapok és a katalógusok, amelyeket online is eljuttatunk egy közel tízezres címlistára.

A magyar gazdasági elitről, a felső tízezerről beszélünk?

Két-háromezerre tehető a vásárlóink száma, egyáltalán nem biztos azonban, hogy közülük mindenki a felső tízezerhez tartozik.

Százezer forintért is lehet már igazán minőségi grafikát venni nálunk.

A Virág Judit Galéria téli árverése 2015-ben

Mennyire élnek olyan marketingfogásokkal, mint például egy-egy olyan festmény részvétele az árverésen, amely emeli ugyan a színvonalat, de ténylegesen nem eladó?

Nemzetközi piacokon kortárs művészeknél előfordul, hogy egy kortárs művekkel foglalkozó galéria egy képet aukcióra bocsájt, majd visszavásárolja azért, hogy tíz év múlva lehessen hivatkozni rá. A magyar piacon ez abszolút elképzelhetetlen.

Egyes vélekedések szerint a marketing sokszor olyan kortárs műveket helyez középpontba, amelyeknek nem feltétlenül lenne ott a helye. A piaci stratégia határozza meg, mi válik a művészettörténet részévé?

Az alapvetés az, hogy a kortárs festőnek olyan kvalitásokkal kell rendelkeznie, amelyek lehetővé teszik, hogy marketingeljék. Azokat a kortársakat lehet jól kommunikálni, akik mögött mértékadó és szakmai körökben elfogadott galéria áll, akik bele tudnak simulni a nemzetközi mainstream trendekbe. Fontos továbbá, hogy legyen saját, jól felismerhető nyelvezetük, stílusuk, és az is nagyon lényeges, hogy hol milyen kiállításaik vannak. A mi galériánkban jelenleg a legsikeresebb kortárs művész Radák Eszter. Szinte minden művét azonnal megveszik a gyűjtők.

Csontváry Kosztka Tivadar Traui tájkép naplemente idején című festményének árverése

Hogyan hatott a galériájuk imázsára, amikor 2012 decemberében 80 milliós kikiáltási árról indulva rekordáron, 240 millió forinton ütötték le Csontváry Kosztka Tivadar Traui tájkép naplemente idején című festményét?

Az aukciós árverési rekord minden piacon nagy dolog. Szimbolizálja és bizonyítja a galéria hitelét és szakmai tudását. A festmény egy soha nem látott, a piacon addig még nem megjelent alkotás volt, amely egyben az életmű egyik legfontosabb darabja is. Csontváry-mű nagyon-nagyon ritkán kerül az aukciós piacra. Majdnem egy évig dolgoztunk a képpel, mire megszületett ez a kimagasló eredmény.

A Forbes szerint a legbefolyásosabb magyar hölgyek egyike, aki egy férfiak által dominált világban ért fel a csúcsra. Az aukciós piacon csak Kieselbach Tamás jelent vetélytársat.

Egy szinten, egy nívón mozgunk. Szerintem mindketten elsők vagyunk. Lehet úgy rangsort felállítani, hogy egy adott évben kinek volt nagyobb forgalma, de nem igazán van jelentősége. Az abszolút rekord még nálunk van, de azt érzem, fej fej mellett haladunk egy nagyon korrekt versenyben, ami doppingol is minket, hogy még jobban, még többet dolgozzunk.

(Az interjú eredetileg a Médiapiac 2017/9-10. számában jelent meg. Itt a hosszabb verziót olvashatja.)

Marketing

Kevesebbet költenek a cégek reklámra

Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy

a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.

Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.

Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.

Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy

a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben

– írták.

A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Íme az idei Marketing Summit témái

Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.

Közzétéve:

A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.

A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat. 

  1. Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.  
  2. Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.  
  3. Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is. 
  4. A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be. 

Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.

Régi és új elismerések

Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg. 

A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.

A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.

Tovább olvasom

Marketing

Újra magyar kézbe kerül a Boci

Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.

Közzétéve:

A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.

Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:

a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.

Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.

A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.

A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.

Tovább olvasom