Trending Now
Ausztria és Horvátország a magyarok kedvence a roamingadatok alapján
A legtöbb magyar Ausztriába utazik, nyáron pedig Horvátország a kiemelkedő úti cél a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) a mobilszolgáltatók forgalmi adatai alapján tett vizsgálata szerint.
Az NMHH az MTI-nek küldött közleményében azt írta, egy EU-s rendeletnek köszönhetően más európai uniós országok területéről is itthoni tarifával hívhatók az ismerősök. Így már külföldön nyaralva is bátran lehet telefonálni vagy használni a mobilinternetet. A mobil ilyenkor roamingol – barangol -, azaz egy idegen szolgáltató hálózatára csatlakozik.
Az NMHH a mobilszolgáltatók forgalmi adatait elemezve arra a következtetésre jutott, hogy a legtöbben Ausztriába utaznak, de nyáron Horvátország a kiemelkedő úti cél.
Több (a Covidot megelőző és azt követő) év adatai alapján az NMHH szakemberei azt a megállapítást tették, hogy a roamingforgalmat bonyolító SIM-kártyák aránya nyáron jelentősen meghaladja az éves átlagos forgalmat, amivel párhuzamosan a hazai hang- és adatforgalom némileg visszaesik. Ez a 38 százalékos szezonális külföldi növekmény nevezhető “nyaralási többletnek”. Ezek a mobilok – nagy valószínűséggel – nyaraló “gazdájukat” kísérték el a külföldi útra – írták.
Ausztria télen, nyáron
A közlemény szerint a nyaraló mobilok vizsgálata során érdemes szem előtt tartani, hogy egy SIM-kártya a fő úti célon túl a köztes országok hálózatára is rácsatlakozhat. Ezenfelül előfordulhat nem szándékolt roaming is, amikor valaki véletlenül kapcsolódik külföldi hálózathoz még a határon belül. Talán ezen tényezők is közrejátszanak abban, hogy az országok roaming szerinti toplistáján az első három helyezett mindegyike szomszédos állam. Mindazonáltal a szomszédos országok közelségük miatt amúgy is népszerű üdülési célok lehetnek – jegyezték meg.
Közölték:
mind nyáron, mind éves átlagban Ausztria a legnépszerűbb ország, ahol nyaranta a magyar SIM-kártyák 8,5 százalékával telefonáltak vagy interneteztek. A nyári többlet Ausztria esetén nem jelentős (17 százalék).
A látogatók egész évben tapasztalt magas száma a (téli sportokat is kínáló) turisztikai kínálat mellett a bevásárlóturizmusnak, az ott munkát vállalóknak, illetve a távolabbi nyugati országokba utazók jelentős számának is köszönhető.
Szlovákia a harmadik
A második helyen álló Horvátország viszont már a roamingadatok alapján is tipikus üdülési cél.
Nyáron a SIM-ek 6,2 százaléka forgalmazott horvát mobilhálózaton. A nyári többlet pedig kiugróan magas, 138 százalékos volt az éves átlaghoz képest.
A rangsor harmadik helyén a szintén szomszédos Szlovákia áll 5,1 százalékkal, Ausztriához hasonló, mérsékelt nyári emelkedéssel.
A nyári többlet alapján az utak számosságában is elöl járó Horvátországon túl olyan államok is kiemelkednek, ahol csupán nyáron ugrik meg az amúgy igen alacsony éves átlagos forgalom. Eszerint Görögország áll az élen (182 százalékos nyári többlettel), melyet Horvátország, Bulgária, Ciprus, Szlovénia és Olaszország követnek. Így a mobilhasználati szokásokból egyértelműen látszik, hogy nyáron az emberek a déli tengerpartokra vágynak – közölték.
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
