Kövess minket!

Trending Now

Bagdy Emőke kapta az idei Duna-díjat

A Duna Televízió alapította, tizedik alkalommal odaítélt elismerést Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója adta át csütörtökön a közkedvelt klinikai szakpszichológusnak.

Borítókép: A Duna-díjjal kitüntetett Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, a pszichológiatudomány kandidátusa a budai rendelőjében 2021. november 17-én, fotó: MTI/Cseke Csilla

Az ünnepségen Kövér László azt mondta, a Duna-díj azt hirdeti, hogy “nemzeti közösségünk élő valóság”, amely mindig erősebbnek bizonyul, mint azon erők, amelyek szét akarják bomlasztani. Az elismerés évről évre megerősíti “a keresztény európai kulturális gyökereinkből fakadó értékeink nemzeti fenntartó erejébe vetett hitünket” – tette hozzá. Úgy fogalmazott:

Bagdy Emőke “szelíd lélekvédő” egy “vad, lélekromboló korban”.

Szavai szerint a “lélekrombolás” tudatos hatalmi törekvés eredménye. Eszköz arra, hogy világuralomra hajtó érdekcsoportok képviselői megtörjék embertársaik akaratát, befolyásolják gondolataikat, irányítsák cselekedeteiket azért, hogy alávethessék őket a saját politikai és pénzügyi hasznuk szempontjának – mondta Kövér László.

Úgy vélekedett,

az emberi akarat megtörése minden nem demokratikus hatalmi gépezet célja. Míg a történelemben korábban főként fizikai erőszakot alkalmaztak az akarat megtörésére, a második világháború után a nyugati világban változott a módszer: már a tudatot befolyásolják

– hangoztatta.

A 20. századi történelem azonban bebizonyította: ha egy közösség túléli az erőszakot, akkor erőt gyűjthet, és a megfelelő időben kiszabadíthatja magát – mondta a házelnök.

Napjainkra a nyugati világban “korszakhatárra érkeztünk”. A test megtörése, a tudat befolyásolása után a nem demokratikus hatalmi törekvések új eszköze a “lélek megtörése” lett. Az “elidegenítés általi lélekrombolás” és “lélekrablás”, az értéktudat teljes felszámolása. Megpróbálják elidegeníteni a nyugati embert önmagától, hogy a végén már azt se tudja, fiú-e vagy lány – mondta.

A “lélekrombolók” célja, hogy kiszolgáltatottakká tegyék az embereket, ami ellen csak hasonlóan tudatos védekezés vezethet eredményre: olyan, amilyet Bagdy Emőke képvisel évtizedek óta a magyar pszichológiában

– jelentette ki.

Kövér László gyógyítónak és építőnek nevezte a díjazottat. Megemlítette, Bagdy Emőke egyetemi tanárként négy szak indításában játszott kulcsszerepet. A kitüntetett szakpszichológus, pszichoterapeuta, szupervizor, a pszichológiatudomány kandidátusa, professor emerita – sorolta.

Bagdy Emőke bátor közéleti harcos, de mint minden igazi katona, nem valakik ellen viaskodik, hanem valakikért. Küzd a lelki betegségekkel élőkért, a széthulló családokért, a szenvedélybetegekért. Ma már azonban ez nem elég, így más harcokat is vállalnia kellett, például a “lélekrablók” ellen – hangoztatta a házelnök.

Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, a pszichológiatudomány kandidátusa átveszi a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. által alapított, idén tizedik alkalommal odaítélt Duna-díjat Kövér Lászlótól, az Országgyűlés elnökétől az MTVA Sára Sándor vetítő- és koncerttermében 2021. december 2-án, fotó: MTI/Cseke Csilla

Mint mondta, a világ ott tart, hogy nyugaton már bátorság kell annak kimondásához, hogy a pedofília kóros és káros. Bagdy Emőke szerint azonban elítélendő és megakadályozandó az a rendellenes szexuális aktivitás, amely a vétlen gyermekeket teszi ki maradandó sérüléseknek. A díjazott kijelentette azt is: a pszichoszexuális nevelés jogát vissza kell adni a szülőknek – mutatott rá Kövér László.

Dobos Menyhért felidézte: a Duna Televízió 1992-ben szólalt meg először. Ez lett a nemzet tévéje, amely összekötötte az anyaországot az elszakított területekkel, reményt adott a külhoni magyaroknak – fűzte hozzá, jelezve, az összekötőkapocs, amit őrizni kell, “kultúránk, hitünk, hagyományaink és édes anyanyelvünk”.

A 2012-ben alapított Duna-díjat olyan személyek és szervezetek kapják, akik és amelyek sokat tettek a magyarság megmaradásáért

– mondta Dobos Menyhért, hangsúlyozva azt is: Bagdy Emőke a közmédia állandó szereplője.

Bagdy Emőke úgy fogalmazott, egész munkás élete értelmét látja az elismerésben. Közölte: egyszerre tartja magát pszichológusnak és tanárnak. Mindig hite és meggyőződése szerint cselekszik, beszél – tette hozzá. Kiemelte, hogy

a legfontosabbnak ma az identitás védelmét gondolja, mivel tévhitek “úszkálnak a levegőben”, “lassan az embertelenítés irányába ható vélekedésekkel találkozunk”.

A kitüntetett arról is beszélt, hogy az életét szolgálatnak tekinti.

Az esemény sajtóanyagában azt írták, hogy a Duna Televízió huszadik születésnapján alapított Duna-díjat azok nyerhetik el, akik példaértékű munkájukkal, tevékenységükkel sokat tettek a közösségükért.

Bagdy Emőke életének minden pillanatát olyan alapvető értékek határozzák meg, mint az emberség, a kedvesség, a segíteni vágyás. A szakember igyekszik jobbá tenni a világot – emelték ki. Nemcsak szakpszichológus, író, egyetemi tanár, pszichoterapeuta, hanem környezete megfogalmazásában mester és barát is.

Bagdy Emőke az utóbbi évtizedekben ezernél több tudományos előadást tartott, szakkönyvei mellett tankönyvjegyzeteket, tanulmányokat írt, könyveket szerkesztett. Megszámlálhatatlan recenzió, pályázat, sok médiaszereplés kötődik a nevéhez

– olvasható a sajtóanyagban.

A Duna-díjat az 1992-ben indult Duna Televízió szellemiségében hozták létre, abból a célból, hogy kifejezzék elismerésüket mindazok munkásságáért, akik sokat tesznek a nemzeti összetartozásért.

A kitüntetést először Csoóri Sándor író, költő, a Duna Televízió egyik alapítója vehette át. Őt követte Sára Sándor, a Duna Televízió első elnöke, majd Tőkés László református lelkész, európai parlamenti képviselő. 2015-ben a Csemadok, a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség, 2016-ban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, 2017-ben Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, 2018-ban a Rákóczi Szövetség, 2019-ben Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök, tavaly pedig a Kormorán együttes volt a díjazott.

Az idei elismeréssel járó vázát a Hollóházi Porcelánmanufaktúrában, Magyarország tíz legrégebbi cégének egyikében készítették hetekig, kézzel – hangzott el az ünnepségen.

Trending Now

Klubest: Hal Melinda pszichológus lesz a protestáns újságírók vendége

A krízisek korának mentális veszélyeiről beszélgetnek az érdeklődők.

Közzétéve:

Hal Melinda klinikai szakpszichológus egy korábbi pódiumbeszélgetésen, fotó: MTI/Kovács Tamás

Hal Melinda klinikai szakpszichológus lesz a vendége a Protestáns Újságírók Szövetsége soron következő klubestjének, amelyet április 3-án, 17 órától tartanak a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (XI. Budapest, Magyar tudósok körútja 3.). Az esten a krízisek kora, azaz napjaink reánk leselkedő mentális veszélyeiről lesz szó.

Tovább olvasom

Trending Now

Kampánnyal és kvízjátékkal hívják fel a figyelmet a kibertér veszélyeire

A Médiaunió Alapítvány az immár második éve futó “A kulcs te vagy” országos társadalmi célú kampányával, valamint a Digitális Szimat Kihívás nevű kvízjátékkal hívja fel a figyelmet az online térben előforduló visszaélésekre – közölte a Médiaunió Alapítvány az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A szervezet közleményében azt írta, hogy

világszerte egyre nagyobb méreteket ölt a digitális térben előforduló csalások száma és az így eltulajdonított összegek nagysága. Bár az európai statisztikák szerint Magyarország a kifejezetten biztonságos országok közé tartozik, megdöbbentő adat, hogy naponta három magyar család teljes megtakarítása kerül a kiberbűnözőkhöz.

Hozzátették: emellett az adathalászat is egyre nagyobb problémát jelent az óvatlanok számára.

A közlemény szerint a Médiaunió Alapítvány fennállásának 16. évében, 14. társadalmi célú A kulcs te vagy! című kampánya a pénzügyi és az adatvédelmi kihívásaira fókuszál. Célja, hogy felhívja a figyelmet a terület veszélyeire, tudatosítsa, hogy gyakorlatilag mindenki érintett, valamint edukálja a lakosságot a veszélyhelyzetek felismerésére, a helyes lépésekre. A kampányban a Médiaunió szakmai partnere a Kiberpajzs Program.

A közleményben arról is írnak, hogy a Magyar Bankszövetség és partnerei által összeállított Digitális Szimat kvízjáték bárkinek lehetőséget kínál az online önvédelmi ismeretek tesztelésére: a tudáspróba segítségével játszva megtanulhatók azok a trükkök és jelek, amelyekkel felismerhetők és kivédhetők a pénz vagy az adatok ellen irányuló egyre gyakoribb támadások.

A kvízjáték az egyik legnépszerűbb eleme az idén tizedszer megrendezett PÉNZ7 oktatási programnak, amelyen márciusban több mint 1250 iskola mintegy 200 ezer diákja vett részt – tették hozzá.

Mint írták,

a kérdéssor kitöltői diákok ezrein túl számos sportolóval, médiaszemélyiséggel és youtuberrel is összemérhetik tudásukat.

A Youtube-on több mint háromszázezer követővel rendelkező vlogger, Zsomac a kvízt végigjátszva elmondta: “Az online térben rengeteg veszély leselkedik rátok: ennek a programnak az a célja, hogy jobban megismerjétek a fenyegetéseket és nagyobb biztonságban legyetek.” A gamer a gyakori, SMS-ben érkező értesítésekről is beszélt – írták a közleményben.

“Már gyermekkoromban megtanultam, hogy idegeneknek sosem adhatunk ki személyes adatokat” – mondta a teszteket követően Domonkos Emese világbajnok kardvívó arra a kérdésre, mit nem kérhet el soha egy banki ügyintéző.

A válogatott párbajtőrös Büki Lili hozzáfűzte, hogy ha a pénzügyein túl akar az állítólagos bankos információkat, érdemes megszakítani a hívást, és felvenni a kapcsolatot a pénzintézettel.

A webkártya is praktikus lehet. Ha az online piactereken ilyennel fizetünk, biztos, hogy nem veszélyeztetjük a megtakarításainkat – idézték a közleményben Szappanos Pétert, a magyar labdarúgó-válogatott és a Paksi FC kapusát.

Nyikonyuk Balázs, a televízióból megismert tizenhat éves diákvállalkozó arra hívta fel a figyelmet, hogy miként bizonyosodjunk meg arról, hogy tényleg a bankárunkkal beszélünk-e: megoldásként a keresztazonosítás lehetőségét hozta fel – írták a közleményben.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Trending Now

Az MI és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt az első Montágh Szalon témája

A Montágh Szalon első, szerdai eseményén a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolatról Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikussal, nyelvésszel, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatójával beszélgetett a Montágh Testület elnöke, Aczél Petra.

Közzétéve:

MTI/Balogh Zoltán

Prószéky Gábor a mesterséges intelligencia nyelvi modelljei előnyeinek nevezte, hogy ezek az eszközök az emberekkel ellentétben gyorsak és pontosak, azonban kiemelte, hogy “bár sokan elhiszik róluk, hogy intelligensek, azonban mégsem azok”, mivel problémamegoldó és hozzáigazodó képességük az emberekhez képest csekély.

Az amerikai OpenAI kutató laboratórium által kifejlesztett chatbot, a ChatGPT gyorsítja az életünket azzal, hogy összerakja nekünk azt a szöveget, amit mi felül tudunk bírálni, ha abban a helyzetben vagyunk. A probléma viszont az, hogy nagyon sok ember nincs felülbírálási helyzetben – mondta a nyelvész.

Hangsúlyozta:

mindez etikai kérdéseket is felvet, ugyanis mivel mi felügyeljük a szövegalapú párbeszédrendszert, ezért annak a helyességéért, tartalomelemzésért is a minket terhel a felelősség.

A ChatGPT jelenleg mintegy 180 milliárd angol nyelvű szóval dolgozik, így a chatbotban angol nyelvű szóból van a legtöbb. Második helyen a francia nyelv áll mintegy 3 milliárd francia szóval, a magyar nyelv pedig a tizenkilencedik a sorban: a chatbot körülbelül 127 millió magyar szóból merít, ami “körülbelül egy wikipédiányi mennyiség” – fogalmazott a nyelvész.

A nyelvész szemléltetésképpen megjegyezte, hogy Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye 135 ezer szóból áll.

Nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy ezek a mesterségesintelligencia-alapú nyelvi modellek lehetnek egy nyelv megmaradásának a tényezői a jövőben, különösen a kihalás szélén álló nyelvek esetében

– fogalmazott Prószéky Gábor.

A Nyelvtudományi Kutatóközpont munkatársai által fejlesztett mesterségesintelligencia-alapú szövegszerkesztő és nyelvelemző, PULI nevű szoftver egyik fontos célja, hogy olyan hazai intézmények, többek között a magyar államigazgatás szervei, továbbá bankok, biztosítók használhassák, melyek teljes joggal félnek elküldeni tartalmaikat, adataikat a világ nagy cégeinek kiszolgáltatni – hangsúlyozta a nyelvész.

A Montágh Testületet a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) hozta létre, célja, hogy a közmédia csatornáin kizárólag olyan műsorvezetők, riporterek, hírolvasók, narrátorok és tudósítók szerepeljenek, akik alkalmasságukkal és felkészültségükkel megfelelnek a közszolgálati televíziózás és rádiózás magas minőségi követelményeinek.

A közmédia tanácsadó, véleményező, javaslattevő és ellenőrző testületének kiemelt feladata az anyanyelvi és a viselkedéskultúra ápolása, ezáltal a kulturális értékőrzés, valamint értékteremtés támogatása.

A Montágh Szalont a tervek szerint a jövőben kéthavonta fogják megrendezni, ahol a meghívott előadókkal többek között közéleti, kommunikációs, tudományos és sport témákban tartanak beszélgetéseket.

Borítókép: Aczél Petra, a Montágh Testület elnöke és Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikus, nyelvész, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatója a Montágh Szalon első eseményén a budapesti Hungarian Art and Business kortárs művészeti központban 2024. március 27-én. A rendezvény témája a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt

Tovább olvasom