Médiapiac
Befektetések a jövőbe
A Pannon Lapok Társasága (PLT) lezárta konszolidációs időszakát, a költségek csökkentése helyett már a bevételek növelése a cél. Keresik azokat az új területeket, amelyekre időt és pénzt érdemes áldozni. Szabó Miklóssal, az ügyvezetés elnökével beszélgettünk.
Kívülről nézve úgy tűnik, a Pannon Lapok Társasága túl van egy konszolidációs perióduson, és most már az üzletfejlesztésre koncentrál.
Jól látja. A konszolidáció éve 2012 volt, bár néhány ilyen jellegű intézkedés átnyúlt 2013-ba. Azóta arra koncentrálunk – természetesen a költségeket nem felejtve –, hogy egy prosperáló médiacéget hozzunk létre. A költségeket rendbe tettük, most az árbevétel növelése a cél. A reorganizáció sikeresnek bizonyult, már csak néhány lépést kell megtennünk. Amit most csinálunk, azt leginkább a jövőbe való befektetésnek lehet nevezni, keressük azokat az új területeket, amelyekre érdemes időt és pénzt áldozni.
Legutóbb arról hallottunk, hogy megvásárolták az Északi Part című regionális magazint.
Az Északi Part esetében együttműködünk a lap alapítójával, aminek keretében a kiadói jog hozzánk került. A nyugati világban azt látjuk, hogy a színes, olvasmányos időszaki kiadványok jó része lokális termék, találhatók a piacon lakberendezési, gasztro-, női magazinok regionalizált változatban. Számunkra sem új ez a modell, évek óta jelentetünk meg például szakácskönyveket, amelyek – bár rengeteg van belőlük – rendkívül sikeresek, az olvasók egyre csak küldik az újabb receptjeiket. Ez a modell bármelyik lokális, hiperlokális médiatermék, kiadvány esetében sikeres lehet.
Az Északi Part regionális magazin, amelyet úgy illesztünk be a kiadói stratégiánkba, hogy továbbra is velünk marad az alapító, aki a termék kitalálója és egyben motorja. A régi kiadványainkhoz képest más a nyomdatechnika, a papírminőség, de a lényeg ugyanaz, ez egy helyi dolgokra reflektáló magazin, amelyhez infrastruktúrát és hatékony értékesítési csatornát biztosítunk, a saját árushelyeinket, valamint a hirdetésértékesítési apparátusunkat. A friss szám július elején látott napvilágot, és őszig terjesztjük, addig, amíg vannak a Balaton-felvidéken Budapestről és máshonnan érkező nyaralóvendégek. A hirdetésértékesítés is jól alakult, egy ilyen szép kiállítású lap jó belépési pont azoknak a hirdetőknek, akik más kiadványainkat már használták, és most egy prémium magazinban is helyet akarnak kapni.
Elkezdtük tanulni a magazin műfaját helyi verzióban. Olyan kiadvány megjelentetésére törekszünk, amely jól illeszkedik a mi világunkba. Bizonyos témákra akár új magazinokat is alapítunk.
 | Szabó MiklósNézze meg Szabó Miklós teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon. |
A PLT portfóliója már eddig is széles volt, napilapok, ingyenes kiadványok, Szuperinfók, eseményszervezés, koncertek, megyekártya. A napilapkiadás azért még hosszú távon core business marad?
Egészen biztosan. A kiegészítő ágazatokra is úgy tekintünk, mint profittermelési csatornákra. Növekedni elsősorban a napilapüzletágban kell, az eredmény túlnyomó része innen származik, az ezen felüli bővülés jöhet az egyéb területekről.
Milyen állapotban vannak ma a regionális lapok?
Minden termék esetében alapkérdés: befektetek-e, vagy a költséget vágom? Nekünk még közelebb kell kerülnünk az olvasóinkhoz a gyakorlatban is. Ez a törekvés határozza meg a tevékenységünket. Egyre több és hatékonyabb értékesítési csatornát kell kialakítanunk mind a hirdetés, mind a lapeladás területén.
Most a lapeladás átstrukturálásával foglalkozunk, egy alulról felfelé építkező rendszert szeretnénk megvalósítani.
A lapterjesztésben hamarosan megvalósuló, alulról felfelé építkező rendszer a szerkesztőségek számára is adott?
A szerkesztőségeink már korábban nagy átalakításon mentek keresztül. Nem akartuk úgy építeni az online jövőt, hogy az független legyen a printtartalomgyártástól. Az elkülönült print- és online szerkesztőség a mi koncepciónk szerint szakmailag és gazdaságilag egyaránt vállalhatatlan.
A közös szerkesztőséget az érthetőség kedvéért digitális szerkesztőségnek hívjuk, és ez digitális tartalmat állít elő.
Ha nyerni akarunk a lokális piacon, be kell fektetni az emberekbe, azokat kell foglalkoztatni, akik a lokális infókat a leggyorsabban összegyűjtik. Arra törekszünk, hogy a mi vidékünkön legyen vágyott pálya riporternek lenni a PLT-nél.
Hogyan lehet bekerülni a PLT-lapok szerkesztőségeibe?
A legegyszerűbb mód civil tudósítóként dolgozni. Belőlük többtucatnyi van, jelentős részük profi szakember, és vannak a szó legszorosabb értelmében vett civilek, tanárok, lelkészek, boltosok, akik tenni akarnak valamit a településükért, például azzal, hogy hírt adnak a fontosabb történésekről. Természetesen többen jelentkeznek spontán, mint ahány kollégát fel tudunk venni a szerkesztőségek állományába. Egy helyi portál munkatársának vagy egy bloggernek karriert jelent, ha bekerül a profik közé.
Létezik egy speciális külsős kategória, azoké, akiknek maguktól eszükbe sem jutna publikálni. Ők azok az emberek, akiknek a helyi társadalom szövetében fontos szerepük van. Mondjuk egy egészségüggyel kapcsolatos kérdésben egy főorvost kell felkérni, hogy írjon róla, világítsa meg a hátterét, segítsen megérteni, feldolgozni az adott témát.
Tavaly tavasszal a Médiapiac 2014 konferencián részletes képet mutatott be, pontos számokkal a folyamatban lévő fejlesztésekről. Az ott elhangzottak alapján a hagyományos termékekbe, a lapokba, a nyomdatechnikába még mindig jelentős összegeket invesztálnak, de bőven allokálnak adatbázis-építésbe, call centerbe is. Hol tartanak ma ezek a fejlesztések?
Egész nyomdai beruházássorozaton vagyunk túl. A nyomdagép tíz éve van nálunk, egyébként húszéves. Ezeket a gépeket nem tíz-húsz évre gyártják, de a részterületeken folyamatos a technikai fejlesztés. Ha működtetni akarjuk a gépsort, amíg el nem kopik, végre kell hajtanunk ezeket a muszájberuházásokat, amelyek általában három éven belül meg is térülnek. A következő technikai ugrásig ilyen muszájberuházásunk már nem lesz.
Meglátjuk, e téren mit hoz a digitális jövő. Az IT-terület nagy falat volt, széttagolt rendszer bonyolult szoftvertérképpel, sok interfésszel. Ezt lecseréltük, vettünk Németországból egy, a mi üzemméretünkhöz ideális dobozos terméket, amit hozzáigazítottak az igényeinkhez. Még egy-két modullal dolgozunk, és összeáll a teljes rendszer. Van hardverütemtervünk is, tudjuk, melyik eszköz mikor éri el azt az életkort, amikor le kell cserélni.
A tervek szerint halad az adatbázis építése. A CRM-modult már kipróbáltuk az értékesítésben, most vezetjük be széles körben. Fontos, hogy egyre többet tudjunk az olvasóinkról. Rögzítjük – természetesen a vonatkozó törvények betartásával, az olvasók hozzájárulásával – a velük kapcsolatos eseményeket. Eddig a különböző információk más-más adatbázisokban voltak, most viszont már tudjuk, hogy mondjuk egy olyan olvasó, aki receptet küldött be nekünk, valószínűleg érdeklődni fog a gasztrotémák iránt, így érdemes lesz ilyen típusú ajánlattal megkeresni.
A call center folyamatosan nő, minden évben üzembe helyezünk néhány újabb munkaállomást. A bejövő hívások nagy részét ma már a call center fogadja, elsősorban minőségbiztosítási okokból. Ha egy újságírót keresnek, ne az érintett kolléga döntse el, hajlandó-e a visszahívni az olvasót. Ugyanez a helyzet a terjesztési reklamációkkal – ne az kezelje a problémát, akire panaszkodnak, ne a területvezetőn múljon, hogy megoldja-e a gondot, és az ügyfél kap-e erről visszajelzést. A call center speciálisan erre van kitalálva, és ehhez alakítottuk ki az érdekeltségüket is. Nekik az a jó, ha telefonálnak az ügyfelek.
Az előbb említett előadásában határozott jövőképet vázolt fel. Változtak azóta valamiben a prioritások?
A prioritásokat meghatároztuk, és nincs okunk változtatni rajtuk. Hiszünk a műfaj jövőjében. Nem csinálunk mást, mint befektetünk, és újabb piacokat tárunk fel az üzletünk számára, miközben teljesítjük azokat a profitelvárásokat, amelyeket a tulajdonos elénk tűz. Vezetőként az a kihívás, hogy a sok impulzusból, ami feléd jön, mit fogadsz, és mi az, amit hátrébb sorolsz.
Az idei évünk nagyon jól alakul, a hirdetésben folytatódik a tavaly elindult – trendtől eltérő – növekedés. A terjesztés terén inkább stagnálás vagy minimális csökkenés látszik, ezért nyúlunk hozzá a rendszerhez. A lapértékesítés is alulról felfelé építkező területté válik, mint korábban a hirdetés.
Mi szeretnénk lenni ennek a piacnak az éltanulói. Aki azon kesereg, hogy mi lesz a lapokkal, a kiadói világgal, az nem elég profi. Ez egy bonyolult rendszer, ha valami nem működik, rengeteg dologhoz lehet hozzányúlni, rengeteg paramétert lehet átállítani, hogy eredményesebbek legyünk. A lapkiadás kiirthatatlan műfaj, szántszándékkal sem könnyű tönkretenni.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás