Médiapiac
BrandZ Top 100: Nincs új a nap alatt, idén is tarolnak a tech-óriások
A Netflix boxsetek iránti magas kereslet, a Facebook storyk, illetve az Apple iTunes és az Alibaba filmgyártó cégének köszönhetően mintegy 21 százalékkal, 750 milliárd dollárral növekedett a 2018-as BrandZ Top 100 legértékesebb globális márka listáján szereplő brandek összértéke. A jelenleg 4,4 billió dollár értékűre becsült rangsort a WPP csoporthoz tartozó Kantar Millward Brown tette közzé.
A kreatív marketing megközelítések mellett az adatközpontú, mesterséges intelligencia-vezérelt technológiák, mint az AI vagy az AR egyre növekvő felhasználása sok márka számára tette lehetővé az ügyfelek alaposabb megértését. Ezek az eszközök így a kényelmen, a személyre szabott tartalmakon kívül a kiemelkedő márkaélményt is nagyban támogatták – tudtuk meg a lapunknak elküldött közleményből.
Nem véletlen tehát, hogy a Top 10 márka közül nyolc technológiai vagy technológiához kapcsolódik. A listavezetők továbbra is a Google és az Apple. Előbbi 23 százalékkal növekedett, így jelenleg 302,1 milliárd dolláros márkaértékkel bír, míg az Apple márkaértéke 28 százalékos növekedéssel elérte a 300,6 milliárd dollárt. Az Amazon a Microsoftot megelőzve a harmadik helyre lépett 49 százalékos növekedéssel, így 207,6 milliárd dollárt ér, míg a Tencent a tavaly óta három helyet javított, így 65 százalékos növekedéssel és 179 milliárd dolláros értékkel az ötödik lett, megelőzve ezzel a hatodik helyezett Facebookot.
„A márkaérték idén eddig nem látott mértékben növekedett, minden kategóriában. |
Vagyis mind az új, mind a már megszokott szereplők számára kifizetődőnek bizonyult a merészség és a hosszú távú márkaépítési stratégia. A WPP célja, hogy innovatív, a szakértelmet és a technológiát világszínvonalú kreativitással egyesítő megoldásokkal segítse ügyfeleit. Azok a vállalatok lehetnek a győztesei a mai innovatív, kihívásokkal teli és folyamatosan változó világnak, amelyek intelligencia-vezérelt marketingbe fektetnek, illetve a kreativitás és ötletek erejével vezérlik márkáikat” – nyilatkozta David Roth, a The Store WPP EMEA ügyvezető igazgatója.
A BrandZ – A legértékesebb globális márkák Top 10-es listája, 2018
1. Google, Technológia, 302 063 millió dollár, 23 százalékos növekedés
2. Apple, Technológia, 300 595 millió dollár, 28 százalékos növekedés
3. Amazon, Kereskedelem, 207 594 millió dollár, 49 százalékos növekedés
4. Microsoft, Technológia, 200 987 millió dollár, 40 százalékos növekedés
5. Tencent, Technológia, 178 990, 65 százalékos növekedés
6. Facebook, Technológia, 162 106 millió dollár, 25 százalékos növekedés
7. Visa, Pénzügyi tranzakciók, 145 611 millió dollár, 31 százalékos növekedés
8. McDonald’s, Gyorsétterem, 126 044 millió dollár, 29 százalékos növekedés
9 Alibaba, Kereskedelem, 113 401 millió dollár, 92 százalékos növekedés
10 AT&T, Távközlés, 106 698 millió dollár, 7 százalékos csökkenés
A világ számos régiójában tapasztalt gazdasági és politikai bizonytalanság ellenére az idei rangsor mutatja a valaha volt legnagyobb éves értéknövekedést – közel 750 milliárd dollárt (+21%). Ezzel a BrandZ Top 100-as listájának márkaértéke 4,4 billió dollárra emelkedett, ami 204 százalékos növekedést mutat a 12 évvel ezelőtt megjelent első, 2006-os listához képest. Emellett tavaly először mértek növekedést a ranglista összes kategóriájában.
Ez volt az első olyan év, amikor a nem amerikai márkák gyorsabban növekedtek, mint az amerikaiak. A Top 100-as listán most 14 kínai márka szerepel, míg 2006-ban még csak egy (China Mobile). A Top 10 kínai márka összértéke az elmúlt 12 évben 47 százalékkal nőtt, ami több mint kétszerese az amerikai márkák növekedésének (+23%). A világ más részei, például India és Indonézia is erős regionális növekedést mutat. A BrandZ Top 100 listáján a kínaiak mellett hét ázsiai márka szerepel 14 százalékos növekedéssel és 146 milliárd dolláros összértékkel. A BCA regionális bank (99. hely) lett az első indonéz márka, amely bekerült a Top 100-as listába. Az újonnan listára került Maruti Suzuki pedig azonnal az autós kategória tíz legjobb márkája közé jutott.
A leggyorsabban fejlődő brandek listáját ebben az évben az úttörő kínai márkák dominálják, élen a JD.com-mal (59. Hely) mintegy 94 százalékos márkaérték növekedéssel, amellyel olyan új kategóriákba tört be, mint például a pénzügy. Az Alibaba (9. hely) a második lett, 92 százalékos növekedésével első alkalommal került a Top 10-be, mivel a Singles Day által kiterjesztette globális elérhetőségét. A harmadik leggyorsabban növekvő márka a Moutai lett (34. hely) 89 százalékos bővüléssel.
2017-18 főbb trendjei
• A mesterséges intelligencia vezérelte marketing, mint az AI és az AR lehetővé teszi a márkák számára, hogy megújuljanak és relevánsak maradjanak a fogyasztók számára.
• A JD.com és a HP 2016 után újra megjelent az idei BrandZ Top 100-ban. Az újonnan érkezők rangsorát az amerikai telekommunikációs óriás Spectrum vezette, (27.hely) és idén először listázták az Ubert (81.hely), és az Instagramot (91.hely). A tavalyi év leggyorsabban fejlődő márkája, az Adidas a 100. helyre ugrott. Idén először került a BrandZ Top 100-ba indonéz márka, a BCV regionális bank személyében (99. hely).
• A márkák a hatékonyság maximalizálására törekedtek, így felértékelődtek a partnerkapcsolatok. A vezető brandek az ügyfélélményt érintő elvárásai tovább nőttek a teljes szolgáltatási spektrumot, illetve mind az online, mind az offline területet tekintve, ezzel párhuzamosan pedig a stratégiai és hosszú távú partnerségekre került a hangsúly.
• A kiskereskedelmi szektor erős, 35 százalékos növekedést mutatott, és ezzel a leggyorsabban növekvő kategória lett az elmúlt 12 hónapban.
• A tech-márkák továbbra is dominálnak. Ezek a márkák a „márkák csatájában” a BrandZTM Top 100-as listájának több mint felét, 56 százalékát uralják.
„A mesterséges intelligencia-alapú marketing szektorban kiemelkedő márkák között olyan fogyasztóközpontú vállalkozások szerepelnek, mint az Amazon és a Tencent. Ezek a márkák arra használják a technológiát, hogy megértsék fogyasztóik igényeit, és olyan szolgáltatásokat hozzanak létre, amelyek nemcsak a folyamatosan változó igényekre reagálnak, hanem több platformon is zökkenőmentes fogyasztói élményt nyújtanak” – Doreen Wang, a Kantar Millward Brownhoz tartozó BrandZ globális vezetője hozzátette.
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én
Médiapiac
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.
A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.
A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.
A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.
A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.
Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.
Borítókép: illusztráció