Művház
Brexit: bűnbak és röhögés
Nézzük hát médiaszempontból, mik is a múlt csütörtöki referendum utózöngéi! Szörnyülködés és kacaj – rövidre, velősre fogva, ahogy ez az amúgy fajsúlyos téma megkívánja.
Napokkal a kilépést hozó eredmény bejelentése előtt megvolt már a mádiabűnbak: online civil kezdeményezés követelte Paul Dacre, a Daily Mail főszerkesztőjének a fejét a szigetország második legnagyobb – közel 1,6 millió példányban fogyó – lapjának kampányban játszott szerepe miatt.
A vezető
– szól a petíció, amely közel áll ahhoz, hogy elérje a célul tűzött hatvanezer aláírás összegyűjtését.
A tiltakozók szerint – akik közül eddig vagy kilencezren személyes hangú e-mailben is protestáltak a kiadónál – a lap azzal tolta a kilépéspártiak szekerét, hogy hatalmas teret adott a migráció témájának, finoman szólva sem a multikulti hangján. Lakásválságot okoznak a migránsok, Ki emel szót Angliáért?, Rekordszámú munkanélküli az uniós bevándorlók között, Migránsok: hányan férnek még be?, Nem tudunk négyezer idegen gyilkost és erőszaktevőt kidobni, Még egymillió migráns van úton – sorakoztatja fel az Avaaz nevű kezdeményezés az utóbbi időszak címlapjai közül a szerintük legkirívóbbakat.
Más kérdés, hogy a nép egyszerű (és bennmaradáspárti) gyermeke két tiltakozás között röhögni is szeret. Erről gondoskodtak azok a bejegyzések és mémek, amelyek a végeredmény bejelentése után árasztották el csak igazán az internetet. Órák alatt vált (több variációban is) már-már unalomig közhelyszerűvé a Gyalog-galopp francia zsoldosa („Hülye angolok, angol hülyék”), de a nyelvköszörülés nemigen ismert határokat.
A kilépés után várható inflációt ígérte a poszt, amelyik egy tízfontos képe alatt arra hív fel, hogy Köszönj az új ötfontosnak!, a határellenőrzés visszaállítása kapcsán pedig szóba került: simán leforgatható a következő James Bond-film úgy, hogy a szuperkém két órát rostokol a párizsi reptéren, útlevélvizsgálatra várva. Ha nem a török elnökkel összeakaszkodásával nemzetközi hírnevet szerző Jan Böhmermannról volna szó, kirívóan radikálisnak is nevezhetnénk a Twitter–bejegyzést, hogy Hadd lépjenek le mind az EU-ból, akkor majd mi, németek egyesítjük Európát, ahogy korábban. Az angol konyhán élcelődik az az Obelix-vicc, amely szerint a közösségből legkevésbé a főtt vaddisznó borsmentamártásban nevű tétel hiányzik majd, de van itt önsorsrontóan rögbiző főkampánynok éppúgy, mint személyes kedvencünk, amely a randalírozás negatív élettani hatásait mutatja be.
De ez már kampány után köpönyeg.
Címlapsztorik
A közvélekedés szerint humortalan németek véghajrájában, a szavazás napján is ígértek, ha a britek maradnak. Nem mást dobtak be, mint egy fél évszázados focivita végérvényes rendezését. „Britek, ha az EU-ban maradtok, elismerjük a Wembley-gólt!” – ígérte csütörtöki címlapján a Bild bulvárlap Geoff Hurst 1966-os, világbajnoki címet érő, de azóta vitatott találatára utalva.
Eközben a legnagyobb példányszámú brit lap, a Sun a voksolés napján a kilencvenes évekbeli filmet idéző A függetlenség napja címmel jelent meg, a Britannia feltámadása alcímmel, a Daily Mail pedig „négy nagy uniós hazugságról” értekezett öles betűkkel címlapján.
A Daily Mirror azzal biztatott a maradás mellett voksolásra, hogy ugorjunk fejest a sötétbe, a Times a leszámolás napjáról cikkcímezett. A leginkább semleges a Daily Telegraph maradt: Itt az idő – írta a zászlóval fotózott Big Ben-kép mellé címlapján.
Művház
Közzétették a Magyar Mozgókép Fesztivál idei életműdíjasainak nevét
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatják idén.
Az ünnepélyes díjátadót a Magyar Mozgókép Fesztiválon június 14-én Balatonfüreden, a Kisfaludy Galériában tartják – olvasható a szervezők MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.
A június 12. és 15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban zajló hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan a többi között olyan filmeket láthat majd a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték, az Angi Vera és a Sziget a szárazföldön.
Mint írják, az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat vegyítő Sziget a szárazföldön című alkotást Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a cannes-i filmfesztiválon.
Elek Judit 1989-es Tutajosok című munkája a tiszaeszlári per témáját dolgozza fel. 1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű cannes-i vetítés után a Magyar Mozgókép Fesztiválon először láthatja a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész, az MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, amelyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb – írják a közleményben.
Mint kiemelik, Piros Ildikó legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezve.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft., és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában (1996) című filmje, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi, a Szabadság, szerelem és a Kaméleon. A fesztiválon a Csak szex és más semmit nézheti meg a közönség.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Csaknem hatvan film zenéjét jegyzi, amelyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi – A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó csaknem ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A fesztiválról további információk a www.mozgokepfesztival.hu oldalon érhetők el.
Művház
Minden eddiginél több alkotást neveztek a Savaria Filmszemlére
Tizenegyedik alkalommal rendezik meg április 24. és 26. között a Savaria Filmszemlét, amelyre minden eddiginél több, csaknem kétszáz művet neveztek a Kárpát-medencében és távolabbi országok magyar közösségeiben élő filmes alkotók – közölte az MTI-vel a Savaria Filmakadémia Egyesület elnöke.
Lovass Tibor tájékoztatása szerint
idén három kategóriában: fotó- és filmművészet, színházművészet, valamint irodalom kategóriákban várták a pályaműveket.
Hozzáfűzte: külön értékelte a zsűri a diákfilmeket, valamint felsőoktatásban tanuló hallgatók kísérleti és vizsgafilmjeit. Az egyik diákkategória, amelynek címe Egy életnyi tapasztalat, az idősödő társadalom, az idős kor problémáival foglalkozik, a Mire jó az online tér kategória a digitális jövőről szól, illetve az online média veszélyeiről.
Lovass Tibor tudatta azt is: a Savaria Filmszemléhez kapcsolódóan rendezik meg az ELTE Savaria Egyetemi Központban április 25-én a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Savaria Filmakadémia egyesület közös szervezésében azt a szakmai konferenciát, amely a médiatudatosságot állítja a középpontjába.
A Savaria Filmszemle idén is a díjkiosztó gálával zárul a szombathelyi AGORA Savaria Filmszínházban, ahol a nemcsak a kategóriák győztesei vehetnek át díjakat, de két életműdíjat is átadnak.
Az idei életműdíjat Molnár Piroska Kossuth- és Jászai-díjas színművész, a nemzet színésze, valamint Koltay Gábor Balázs Béla-díjas filmrendező kapja.
Művház
Május közepén rendezik az Art Mozik éjszakáját
Május 17-én a Művészben, a Puskinban, a Toldiban, a Kino Caféban, a Tabánban és a Corvinban is sikerfilmmekkel és premier előtti előadásokkal is várják a közönséget.
A mozimaraton műsorán lesz az országos bemutató előtt például Az arcuk mindig előttem lesz című francia dráma, de olyan népszerű, már bemutatott alkotásokat is be lehet majd pótolni, mint az Érdekvédelmi terület, A szenvedély íze, a Parasztok, a Smoke Sauna Sisterhood vagy az Oscar-díjas Oppenheimer – áll a programot szervező Budapest Film közleményében.
Az Oscar-díjra jelölt filmek közül látható lesz még az Előző életek című amerikai–dél-koreai romantikus dráma, az Egy zuhanás anatómiája vagy Jorgosz Lantimosz Szegény párák és Wes Andersen Asteroid City című filmje, de olyan korábbi kedvenceket is újra vetítenek, mint a Bálna, a Dűne 2, a Minden Mindenhol Mindenkor, a Pókember: A Pókverzumon át vagy a Barbie.
A magyar filmek kínálatában többek közt a Kék pelikán, a Lefkovicsék gyászolnak, a Magyarázat mindenre, az Ernelláék Farkaséknál és a Kálmán-nap, de a Semmelweis is látható lesz.
Az összes helyszínre érvényes karszalag április 18-tól megvásárolható a mozik pénztárában és online.