Művház
Csupó Gábor világhírű animációs filmes életútjáról szóló könyvet mutattak be
Csupó Gábor világhírű animációs filmes kalandokkal és kihívásokkal teli életútjáról szól A Pannónia Stúdiótól a hollywoodi csillagig című életrajzi kötet, amelyet kedden mutattak be Budapesten, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen (MOME) az alkotó 70. születésnapja alkalmából.
Csupó Gábor ötszörös Emmy-díjas rendező-producer olyan stúdióknak gyártott sikerprodukciókat, mint a Nickelodeon, a Walt Disney, a Fox Television és a Paramount Pictures. A Simpson családdal és a Fecsegő tipegőkkel popkulturális ikonokat teremtett, generációk nőttek fel kultikussá vált rajzfilmsorozatain és egész estés animációs filmjein
– hangsúlyozta a keddi bemutatón Kollarik Tamás Bánffy Miklós-díjas és Magyar Filmdíjas szakember, a kötet egyik szerzője.
Rófusz Ferenc Oscar- és Kossuth-díjas magyar rajzfilmrendező, akit több mint negyvenéves barátság fűz Csupó Gáborhoz, felhívta a figyelmet arra, hogy Csupó és csapata nagyon bátor volt A Simpson család elkészítésénél, felrúgta a Disney-iskolát, olyan színeket és animációt választott, amelyek végül hatalmas sikert hoztak. Kitért arra is, hogy
Csupó Gábor mindig önmaga maradt, ugyanolyan ma is, mint amikor elhagyta Magyarországot. Pályafutása során jó érzékkel és ízléssel sok tehetséget gyűjtött maga köré
– tette hozzá.
Ternovszky Béla Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező a kezdetekre visszaemlékezve elmondta, hogy Csupó Gábor fázisrajzolóként kezdte pályafutását a Pannónia Filmstúdióban, ahol a Mézga család című kultikus magyar rajzfilmen dolgozott.
Csupó Gábor felidézte, hogy mindig is nagyon szeretett rajzolni, először a 101 kiskutya című Walt Disney-film bűvölte el 11-12 éves korában, később elhatározta, hogy animátor szeretne lenni. Akkoriban egyik iskolában sem tanítottak animációt, csak a Pannónia Filmstúdión belül lehetett ilyen tapasztalatot szerezni nagy mesterektől.
Az európai kultúrát és az európai művészek szemléletét vittem ki Amerikába, mindig is kilógtam Hollywoodból, mindig európai őrült művészként tekintettek rám, nem akartam utánozni az amerikai stílust
– hangsúlyozta, kiemelve, hogy bár hatottak rá a korai Disney-filmek, nem ment bele a tipikus hollywoodi rajzfilmstílus gyártásába.
A Simpson család elkészítéséről elmondta: Matt Groening eredeti ötletét keltette életre a Klasky Csupo rajzfilmstúdió. “Meganimáltuk, megszíneztük, amiből a legelején baj volt, Jim Brooks producernek először nem tetszett az ötlet, de meggyőztük róla, hogy annak ereje van, hogy olyan más, mint a többi” – hangsúlyozta.
Nagyon szerencsés voltam, jól időzítettem, de az én tehetségem abból állt, hogy megláttam másokban a tehetséget
– mondta, kiemelve, hogy kijevi stúdióból vitt ki rajzfilmeseket, de több magyar kiemelkedő rajzoló is dolgozott a stúdiójában.
Csáji László Koppány, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének igazgatója elmondta, hogy Csupó Gábor életrajzi kötete a Magyarok Hollywoodban könyvsorozatban jelent meg. Szerinte a rajzfilmes életútja példa arra, hogy a tehetség utat tör magának. Az alkotó soha nem vesztette el magyarságát, életútjában a család és a karrier sem volt összeegyeztethetetlen – hangsúlyozta.
Takó Sándor, a kötet másik szerzője elmondta: Kollarik Tamással együtt
3 évig dolgoztak az életrajzi köteten, többórás interjúkat készítettek barátokkal, közvetlen munkatársakkal és családtagokkal. Megszólal a könyvben Rófusz Ferenc, Kálomista Gábor és Mándoki László is. Az albumszerű kötet lineáris szerkesztésben a kezdetektől napjainkig követi végig történeteken, kitekintéseken és interjúkon keresztül Csupó Gábor életét, munkásságát és művészetét, több mint 300 fotó kíséretében.
Ferencz Mihály, a könyv tervezője hangsúlyozta: Csupó Gábor életéhez és stílusához igazították a kötet kinézetét, amely így színes és izgalmas lett, a szöveg pedig átélhetővé teszi az alkotó történetét.
A kötet bemutatója előtt Csupó Gábort a MOME címzetes egyetemi tanárává avatták fel, mint mondta, pénteken már tart órát az egyetemen.
A Csupó Gábor – A Pannónia Stúdiótól a hollywoodi csillagig című kötet angol nyelvű változata is készülőben van – hangzott el a keddi könyvbemutatón.
Borítókép: Csupó Gábor rendező a Pappa Pia címmel készülő zenés romantikus film forgatásán a fővárosi Gubacsi hídnál 2016. augusztus 8-án
Művház
Quentin Tarantino mégsem filmkritikusról forgatja utolsó filmjét
A rendező meggondolta magát, és mégsem a The Movie Critic című produkció lesz a tizedik, utolsónak szánt mozifilmje.
A 61 éves, Oscar-díjas rendező-forgatókönyvíró tavaly a cannes-i filmfesztiválon beszélt a közönségnek arról, hogy utolsó nagyjátékfilmje, a The Movie Critic 1977-ben játszódik majd, és főhőse egy alig ismert filmkritikus lesz, aki egy pornómagazinnak ír filmekről – emlékeztetett a Variety.com hollywoodi filmes portál nyomán az MTI.
Az is felmerült, hogy Brad Pitt visszatérhet a produkcióban a Volt egyszer egy Hollywoodban megismert Cliff Boothra hasonlító karakterként, és a film, amelynek forgatását 2024-re tervezték, már 20 millió dolláros adótámogatást is kapott Kaliforniától.
Egyelőre nem lehet tudni, hogy miután félretette a mozikritikusos filmet, vajon milyen témát választ majd utolsónak beharangozott játékfilmjéhez
– írta a Variety.com.
Tarantino várhatóan tizedik filmje elkészítése után is folytatja a kreatív munkát. Korábban többször célzott rá, hogy minisorozatok és színdarabok rendezése is érdekli.
Művház
Tévéfilm készül a Ványa bácsiból
Televízió és stream szolgáltatásra készülő filmek gyártásának támogatásáról döntött a Nemzeti Filmintézet. A támogatott alkotások között szerepel Csehov egyik legismertebb darabjának tévéfilm feldolgozása kiváló szereposztással, valamint a magyar uralkodók és nemesek itthon kevésbé ismert lányainak élettörténetét bemutató izgalmas dokumentumfilm-sorozat.
A Nemzeti Filmintézet (NFI) 2020 januárja óta nyújt támogatást a televíziós és streaming bemutatásra készülő alkotásokra pályázati úton. A teljes magyar mozgóképszakma összehangolt tevékenységéért felelős szervezet elkötelezett abban, hogy a mozifilmek mellett tartalmas, kulturális értéket teremtő és a nézők számára különleges élményt nyújtó televíziós alkotások is készüljenek. A Televíziós Döntőbizottság ezúttal egy tévéfilm, egy rövidfilm és négy dokumentumfilm- és ismeretterjesztő-sorozat gyártásának szavazott meg támogatást – ismerteti közleményében a Nemzeti Filmintézet (NFI).
Csehov egyik legnépszerűbb színműve, a Ványa bácsi fekete komédiai elemeket sem nélkülöző szabad feldolgozása készül a Megafilm Service és az MTVA koprodukciójában, Helmeczy Dorottya és Kálomista Gábor producerek vezetésével.
A Fazakas Péter rendezésében készülő tévéfilm Somogyi György és Kun-Béres Anikó forgatókönyvéből készül, a forgatás nyáron kezdődik és a bemutatót januárra tervezik az alkotók. A főszerepekben Görög László, Szervét Tibor, Szabó Győző, Czakó Julianna, Molnár Piroska, Csarnóy Zsuzsanna, Bede-Fazekas Szabolcs és Martos Hanga lesz látható.
Mirhó címmel rendez rövidfilmet Vas Marianna, a nemzetközi DocNomads képzés diplomása.Az ígéretes alkotás középpontjában két gyermek áll, akik egyforró nyáron a nagymama kertjében megtapasztalják a vágyat, a félelmet és a leheletfinom elnyomást, ami akár még a közelséggel is összetéveszthető.
A magyar történelem kevéssé ismert női szereplőire irányítja a reflektorfényt a Magyar királylányok című dokumentumfilm-sorozat, amelynek főhősei a közismert uralkodók és nemesek lányai, akikről méltatlanul kevés szó esik a történelemkönyvekben. Európában, választott hazájukban ismertebbek, mint szülőföldjükön és ezen kíván változtatni alkotótársaival a sorozat rendezője, Borsody István, aki a fennmaradt csodák, legendák és bizonyítható történelmi tények alapján ismerteti meg a rendkívüli nőket a nézőkkel. Az epizódok főszereplői azok a nők, akik mind valamely európai uralkodóhoz, önálló régiót irányító főnemeshez mentek férjhez és személyiségük, élettörténetük méltó a filmes feldolgozásra.
A természetvédelem és a természethasznosítás megismertetése a célja az Ez elment vadászni címmel készülő hat részes sorozatnak, amelyet Kostya Bánk rendez. Az egyes epizódokban az alkotók modern eszközök és a legnépszerűbb kommunikációs csatornákon keresztül igyekeznek visszavezetni a nézőket valódi, természetközeli énjükhöz.
1956 a Vajdaságban címmel dokumentumfilmet készít Lavro Ferenc újvidéki származású rendező. A hiánypótló alkotás az 1956-os magyarországi események vajdasági magyarok identitására gyakorolt hatását vizsgálja, bemutatva a forradalom magyar menekültjeinek jugoszláviai fogadtatását.
300 éve kezdődött a magyarországi svábok története, az évforduló kapcsán ezt a kalandos történetet meséli el a kezdetektől napjainkig a most készülő dokumentumfilm. A 300 év…”de mit adtak nekünk a svábok?” című alkotás rendezője a Mi svábok mindig jó magyarok voltunk! és az Isten veled, hazánk! című filmeket is jegyző László Gábor.
Borítókép: illusztráció
Művház
Filmkoncerttel készül a magyar film napjára az Uránia
Április 30-án élőzenei kísérettel vetítenek két 1914-ben készült filmritkaságot, a Munkászubbony és a Dódi karrierje című filmeket.
Mindkettőt Bródy István rendezte, és mindkettőnek Zsitkovszky Béla, az Uránia első technikusa és mozigépésze volt az operatőre, aki arról híres, hogy ő fényképezte A tánczot, az első magyar filmalkotást – ismerteti az Uránia közleménye.
A február végén indult FILM/ZENE sorozatban több mint negyven vetítést, közönségtalálkozót, koncertet rendeztek az Urániában. Ennek a nagyszabású, a filmek hangi-zenei dimenzióját kutató eseménysorozatnak az április 30-i filmkoncert lesz a fináléja. Ezen az estén először vetítik nagy nyilvánosság előtt a néhány éve Amszterdamban felbukkant, majd idehaza a Filmarchívumban teljes körűen restaurált Munkászubbonyt. Bródy István filmje Hegedűs Gyula remeklő főszereplésével egy gyárigazgatóról szól, aki egyrészt munkásruhába öltözve beáll dolgozni a fizikai munkások közé, hogy fényt derítsen panaszaik jogosságára, másfelől nem várt szerelmi kalandba keveredik, aminek bonyodalmas következményei lesznek. Mindeközben csodálatos felvételeket láthatunk a korabeli Budapestről, utazhatunk a Ferencz Ferdinánd nevű dunai gőzösön, de rácsodálkozhatunk a Duna régi teherhajóira és a korabeli emberi karakterekre is. A felújítás során új kísérőzene is készült a filmhez – megtartva a némafilm-korszak mozizenéjének világát, de kortárs, jazzes hangzással, amit a zeneszerző, Káel Norbert zongoraművész ad elő ezen az alkalmon.
Az est másik némafilmje a Dódi karrierje szintén századelős karriertörténet, de immár könnyedebb hangnemben. Bohózatot látunk egy léha pesti fiatalemberről, aki hősiesen megvéd egy csinos lányt egy részeg ember tolakodásától. A dologból randevú, majd szerelem és házasság lesz, és a lány, illetve annak apja révén Dódi végül hihetetlen karriert csinál. A vetítéshez Szabó Ádám harmonikaművész-énekes, számos tehetségkutató sikeres szereplője, a Sztárban sztár hetedik évadának nyertese adja a harmonikakíséretet a rá jellemző virtuozitással. Érdekesség, hogy az est során látható két filmnek nemcsak a rendezője, de az operatőre is közös: Zsitkovszky Béla, az Uránia első technikusa és mozigépésze. Ő rögzítette egykor az épület tetőteraszán az első magyar filmalkotást, az egyperces jelenetek fűzéréből álló Tánczot, amelynek 1901-es premierje a magyar filmtörténet kezdete. Erre emlékezünk minden év április 30-án – idén egyebek mellett ezzel a két régi magyar mozidarabbal is. A vetítések előtt Ráduly György, a filmeket őrző és felújító Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum igazgatója mond bevezetőt – írják.
A filmtörténeti klasszikusok sorát felvonultató FILM/ZENE sorozat záróeseményéig további érdekességekkel készül még az Uránia. Április 24-én közönségtalálkozóra várják Forgács Péter médiaművészt, filmrendezőt, aki a Dusi és Jenő, valamint a Miss Universe 1929 – Lisl Goldarbeiter – A Szépség útja című különleges found footage filmjeit kíséri el a moziba – az előbbi zenéjét Szemző Tibor, az utóbbiét Melis László szerezte. További emlékezetes kortárs alkotások is műsorra kerülnek, köztük Mundruczó Kornél Johannája Tallér Zsófia zenéjével, Giuseppe Tornatore Ennio Morriconéról szóló dokumentumfilmje, Leos Carax Annatte című rendhagyó musicalje a Mael-fivérek zenéjével és – április 26-án – Alejandro González Inárritu Birdmanje, amely idén tízéves. A mexikói sztárrendező munkáját nemcsak a látszólag vágások nélküli kameravezetés és jelenetszervezés teszi bravúrossá, hanem az egyetlen dzsessz dobszólóra épülő zenei világ.
A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megvalósult FILM/ZENE sorozat teljes programja elérhető a www.urania-nf.hu weboldalon.