A „globális délre” (India, Délkelet-Ázsia, Afrika, Dél-Amerika) jellemző a magas népességszám és az, hogy még csak most, a telefonok és számítógépek olcsóbbá válásával kezdenek el tömegesen belépni a kibertérbe – ennek a várható hatását már régóta vizsgálják a kutatók, de most – részben az új típusú koronavírus terjedése miatt – felgyorsul a folyamat és nem tudni, mi lesz a vége.

Az Internet World Statistics 2020-as jelentése alapján már most az ázsiai lakosság teszi ki a világ internethasználóinak 50%-t. Ez azért meglepő tény, mert az Ázsiai kontinensen igen alacsony az internet penetráció. Mivel a digitalizáció olyan globális trend, melyet a koronavírus egyértelműen fokozni fog a jövőben, valószínűleg a technológiák árának csökkenésével és az infrastruktúra javulásával együttesen gyorsabban jutnak majd internethez és az arra csatlakozni képes eszközökhöz az itt élők. Ez nem egy olyan téma, amivel most kezdtek el riogatni a szakértők: évek óta folynak megbeszélések arról a különböző világszervezetekben, hogy vajon milyen hatással kell számolni, ha ez a rengeteg ember egyszerre árasztja el a világhálót.

Gyorsul az internet kiépülése a fejlődő országokban

Mivel a kibertér egyre inkább „az összes infrastruktúra alapjául szolgáló infrastruktúrává” válik, és fokozódik szerepe a gazdasági és társadalmi fejlődés mozgatórugójaként, az internethez való hozzáférés prioritássá vált a fejlődő országok számára, méghozzá jogosan.

A Világbank 2009. évi tanulmánya szerint a szélessávú internet penetráció 10%-os növekedése 1,4%-os növekedést eredményez az alacsony jövedelmű országokban. A legfrissebb tanulmányok azt is felfedték, hogy számos fejlődő országban az internethasználók háztartási jövedelme átlagosan 19%-kal magasabb, mint az internetet nem használóké.

Az Internet egyre fontosabb eszköz a fenntartható fejlesztési célok eléréséhez azáltal, hogy olyan környezetet teremt, amely ösztönzi az üzleti növekedést, táplálja a tudományt és az innovációt, és nem mellesleg eszközt ad az emberek kezébe, melyen keresztül hatékonyabban érvényesíthetik érdekeiket.

Út a „még digitalizáltabb” világ felé

A poszt-koronavírus világ másképp fog kinézni, mint amit eddig ismertünk: sokkal digitálisabb lesz, mint korábban – mondta az ENSZ főtitkára, Antonio Guterres egy interjúban az EURACTIV partnerének, az EuroEFE-nek.

De mit jelent valójában, hogy a jövő sokkal digitálisabb lesz, mint a múlt? Az egészen biztos, hogy a digitalizáció új lendületet fog adni a mesterséges intelligencia fejlesztésének, a big datának és a felhő alapú szolgáltatások terjedésének.

Ezzel egyidőben pedig sokkal nagyobb szükség lesz a „szabályozás és más mechanizmusok létrehozására annak érdekében, hogy a digitális világ fejlesztése mindazonáltal az emberiség javát szolgálja, valamint a létező és jól ismert kockázatokat elkerülhessük” – tette hozzá Guterres.

Az egyik ilyen, a diplomata által említett kockázat az, hogy a betegségtől való félelem miatt az államok olyan társadalmi ellenőrzési mechanizmusokat hoznak létre, amelyek elősegítik a diktatúrák kiépülését.

Az ENSZ főtitkára szerint a globális közösségnek fel kell ismernie, hogy bár az új koronavírus eddig elsősorban olyan gazdagabb országokat érint, mint Kína, Dél-Korea, az európai nemzetek és az Egyesült Államok, ez a helyzet a jövőben megváltozik. “Azt tapasztaljuk, hogy az fertőzéshullám belép a világ déli féltekére ahol az egészségügyi rendszerek reagálási képessége nagyon-nagyon korlátozott – különösen igaz ez az afrikai országokra”– figyelmeztet.

Koordinált döntésekre lenne szükség

A COVID-19 világjárvány elleni csatával kapcsolatban az ENSZ főtitkára elmondta, leginkább az aggasztja, hogy az országok között nem jött létre megfelelő kommunikáció és hiányzik a koordináció.

Számos nemzet, például India, Franciaország és Olaszország az izoláció mellett döntött, míg mások, mint Svédország és Japán, eddig igyekeztek elkerülni az elzáródást. Guterres tartózkodott az egyes kormányok válaszainak megkérdőjelezésétől – “számomra nagyon nehéz elemezni az egyes országok intézkedéseit” – mondta, de kritizálta azt a tényt, hogy mindegyik saját akarata szerint jár el és nincs egy a globális érdeknek megfelelő összehangolt stratégia, melyhez illeszkedni tudnának.

“Ha egy ország bizonyos dolgokat megtesz, egy másik viszont eltérő intézkedéseket hoz, akkor a vírus kihasználja ezeket az ellentmondásokat, és beszivárog azokra a területekre, ahol kevésbé erősen reagálnak, tétováznak” – mondta Guterres, aki arra is figyelmeztet, hogy néhány nemzet már most is drámai nehézségekkel néz szembe. – „Ez nem olyan pénzügyi válság, mint a 2008. évi válság. Ez egy humanitárius válságból kibontakozó recesszió” –tette hozzá célozva arra, hogy a „hagyományos” gazdasági válságkezelési eljárások nem segítenek. Éppen ezért az emberek és kisvállalatok támogatására kell fordítani a hangsúlyt.

Az ENSZ főtitkára szerint az egyes országok bruttó hazai termékének közel 10%-ának megfelelő források példátlan mobilizálására lesz szükség. Azt is elmondta, valószínű, hogy a világ nem térhet vissza a korábbi status quo-hoz, ha a recesszió véget ér.

Mit tehetnek a vállalatok?

Noha a munkavállalók egészsége és biztonsága jogosan továbbra is a legfontosabb prioritás, a digitális vezetőknek gondosan mérlegelniük kell a digitális műveleteik folytonosságát, mértékét és terjedelmét az új és ismeretlen kereskedelmi körülmények között.

Azzal együtt hogy minimalizáljuk a COVID-19 pusztító hatását, fontos, hogy ne felejtsük el szem előtt tartani a jelenleg felmerülő digitális üzleti lehetőségeket. Noha ezek gyakran a rövid távú követelményeknek felelnek meg (például nem valószínű, hogy a jövőben is ennyi intézmény használ majd távoktatási eszközöket), sok olyan szokás alakul most ki, melyek a későbbiekben is meghatározóak maradnak – például néhány házhozszállítási szolgáltatás.

Ahogy a COVID-19 nyomást gyakorol a vállalatok globális ellátási láncaira, mint például a Best Buy, a Wayfair, a Nike és a Gap, azok egyre inkább elkezdik fejleszteni vállalkozásuk ellenállóképességét, az eredetileg termékközpontú modelleket méretezhető és stabil digitális alternatívákkal kiegészítve. Ide tartoznak azok a vállalkozások, amelyek úgy diverzifikálják alapvető kínálatukat, hogy értékesíteni kezdik különböző típusú adataikat az MI-eszközöket fejlesztő harmadik fél számára. Az olyan szupermarketek, mint a Walmart, márkaadatokat értékesítenek, például a P&G-nek és az Unilevernek, akik ezeket a raktárakban lévő megfelelő termékkészlet biztosítása és termékeik valósidejű hozzáférhetőségének figyelése céljából elemzik.

Valószínűleg reneszánszát éli majd az e-kereskedelem, hiszen az elszigeteltségben a fogyasztók egyre több olyan szolgáltatást fedeznek fel ebben a szektorban, amiről eddig nem is volt tudomásuk. Ennek következtében nőni fog a bankkártyás előrefizetési lehetőség elfogadottsága és várhatóan nő az online vásárlások száma, amelynek eredményeként az e-kereskedelem fellendül. Ez az eddigi előrejelzések szerint különösen konzerváruk, tésztafélék, és egészségügyi termékek vásárlására lesz igaz.