Trending Now
Disney és a szélsőbaloldali véleményterror: Florida szembeszállt velük
Florida állam republikánus kormányzója, Ron DeSantis keményen fellép a radikális baloldali ideológiákkal szemben, akár a woke mozgalomról, a BLM-ről, vagy a gender- és az azzal összefüggő transzlobbiról van-e szó. Ezen radikális baloldali ideológiai áramlatok mára szorosan összefonódtak az amerikai Demokrata Párttal, illetve az annak holdudvarába tartozó globális nagyvállalatokkal és a mainstream médiával. DeSantis konzervatív politikusként határozottan kiáll a szólás- és véleménynyilvánítási szabadság mint hagyományos amerikai értékek mellett, amelyeket a demokrataközeli nagy tech cégek igyekeznek korlátozni.
Florida kormányzóját sokan az amerikai jobboldal feltörekvő csillagának tartják, akivel a későbbiekben elnökjelölt-aspiránsként is számolni kell – írja az Origo.
Kicsoda Ron DeSantis?
A 43 éves Ronald Dion DeSantis, közismert nevén Ron DeSantis az Amerikai Egyesült Államok egyik legmeghatározóbb jobboldali politikusa. DeSantist mind a vele szimpatizáló konzervatív, mind a személyét keményen támadó demokrataközeli sajtó is Donald Trump volt államfő híveként tartja számon, lehetséges republikánus elnökjelölt-aspiránsként jellemezve őt.
Az Egyesült Államok egyik legkarakteresebb jobboldali politikusa eredeti szakmáját tekintve ügyvéd, aki olyan neves felsőoktatási intézményekben tanult, mint a Harvard és a Yale Egyetemek. Később az amerikai haditengerészetnél szolgált, egy ideig Irakban, a háború alatt. Veterán katonaként belépett a politikába, 2013 januárja és 2018 szeptembere között szülőföldjét, Florida államot képviselte a washingtoni szövetségi kongresszusban. Ezt követően megválasztották Florida kormányzójává, e tisztségét 2019 januárja óta tölti be.
Florida vezetőjeként szembeszállt a nagy tech cégekkel
DeSantis kormányzóként következetesen ellenáll a Demokrata Párttal összefonódott globális nagyvállalatok által sulykolt radikális baloldali ideológiák térhódításának, legyen szó a „progresszív” woke mozgalomról, a BLM-ről, vagy a gender- és az azzal összefüggő transzlobbiról. Emellett
konzervatív politikusként kiáll a szólás- és véleménynyilvánítási szabadság mint hagyományos amerikai értékek mellett, amelyeket a demokrataközeli nagy tech cégek igyekeznek korlátozni.
DeSantis kezdeményezésére konkrét törvények születtek Floridában az említett témák kapcsán. Az első ilyen a 2021 tavaszán elfogadott SB 70720-es számú törvény volt, amit a köznyelvben Big Tech Act-nak neveztek.
A törvényt nem titkoltan amiatt fogadták el, hogy a nagy tech cégek (Facebook, Twitter, YouTube) tavaly januárban törölték Donald Trump volt elnököt a felületükről, illetve már ezt megelőzően, a kampány során korlátozták a tevékenységét.
Ahogy arról az Origo tavaly májusban beszámolt, a Big Tech Act legfontosabb alapeleme, hogy megtiltja a már regnáló vagy a 2022. évi kongresszusi választásokon induló floridai politikusok törlését a közösségi médiából.
De a floridai törvényhozók még ennél is tovább mentek, és azt is előírják, hogy a Facebook és a Twitter nem moderálhatja kényére-kedvére a különböző politikai véleményeket, még akkor sem, ha azok nem politikusoktól, hanem hétköznapi polgároktól származnak. Ennek megfelelően
a törvény lehetőséget ad az embereknek a vállalatok könnyebb beperlésére, ha úgy érzik, hogy a közösségi oldal indokolatlanul, pusztán politikai véleményük miatt törölte a tartalmaikat, vagy tiltotta ki őket.
A Big Tech Act továbbá a közösségi médiát használó újságíróknak is nagyobb védelmet biztosít.
Ron DeSantis kormányzó a törvény aláírását a következőképpen indokolta:
Az egész Egyesült Államokban azt látjuk, hogy a baloldali média és a nagyvállalatok megpróbálják elhallgattatni, elijeszteni és eltörölni a velük egyet nem értő hangokat. Most az SB 7072-es törvény beiktatásával Florida visszaveszi a virtuális közterületet, ahol az információk és gondolatok szabadon folyhatnak.
Az érintett nagy tech cégek a Facebook-tól a Google-on át természetesen keményen támadták.
DeSantis a magyar gyermekvédelmi törvény mintájára törvényt fogadtatott el a szülői jogokról
A republikánus kormányzó tevékenysége elsősorban azért került a baloldal célkeresztjébe, mert idén márciusban az ő kezdeményezésére egy gyermekvédelmi törvényt fogadott el Florida szenátusa, ami ellen tiltakozott a teljes baloldali elit Hollywood-tól a nagyvállalati szférán át egészen a Fehér Házig.
DeSantis 2022. március 28-án írta alá az óriási sajtóvisszhangot kiváltó, a „Szülői Jogok az Oktatásban” („Parental Rights in Education”) elnevezésű gyermekvédelmi törvényt. Mind a törvény támogatói, mind a bírálói egyetértenek abban, hogy a Parental Rights in Educationt a magyar gyermekvédelmi törvények inspirálták.
Ahogy azt az Origo is megírta,
a jogszabály megtiltja az állami iskolák tanárainak, hogy “a szexuális irányultsággal és a nemi identitástudattal kapcsolatos tananyagot” oktassanak az alsó tagozatos diákoknak, illetve a pedagógusok egyik évfolyamon sem oktathatnak olyan témákat, amelyek nem a tanulók “életkorának vagy fejlődésének megfelelőek”.
A július elsején életbe lépett törvény ezenkívül megtiltja az iskoláknak, hogy a gyermekkel kapcsolatos információkat tartsanak vissza a szülőktől.
DeSantis az aláírási ceremónián a „Gyermekek védelme” és „Szülők támogatása” feliratú pódium mögött állva azt mondta:
már látott “tananyagokat a szexualitáról és a woke genderideológiájáról”, valamint olyan könyvtárakat is, amelyek “egyértelműen helytelen, pornográf anyagokat tartalmaznak nagyon fiatal gyerekek számára”.
Az amerikai és a nemzetközi baloldali média, az LMBTQ-lobbiszervezetek, egyes hollywoodi színészek, valamint a Fehér Ház is „gyűlöletkeltőnek és diszkriminatívnak” minősítette a törvényt. A baloldal a jogszabályt a „Ne mondd, hogy meleg” (Don’t say gay) jelzővel illeti még mindig, dacára annak, hogy a törvény szövegében egyáltalán nem szerepel a „meleg” vagy a „homoszexuális” szó, és természetesen nem is tiltja azt, hogy a tanárok kimondják e kifejezéseket.
A március végi Oscar-díjátadó gálán több baloldali színész azzal próbált tiltakozni a floridai gyermekvédelmi törvény ellen, hogy egymás után többször kimondta a „meleg” szót. Ron DeSantis erre az akcióra úgy reagált:
ha olyan emberek szállnak szembe velünk a szülői jogok miatt, akik korábban a degenerált Harvey Weinsteint példaképnek és hősnek tekintették, akkor ezt kitüntetésnek veszem.
Köztudott, hogy Harvey Weinsteint, Hollywood egykori egyik legbefolyásosabb filmproducerét 23 évnyi börtönbüntetésre ítélték 2020-ban, miután számos alkalmazottja és sok színésznő vádolta meg szexuális visszaéléssel, zaklatással, egy színésznő pedig szexuális erőszakkal is.
A gyermekvédelmi törvény kiváltotta a Disney tiltakozását, az óriásvállalattal szemben Florida törvényi úton lépett fel
A szülői jogokról szóló gyermekvédelmi törvény ellen a leghangosabban a Disney amerikai központú cégóriás tiltakozott.
A Disney kontra Florida állam konfliktust a Mandiner foglalta össze. Az óriásvállalat Floridában 2022 elejéig nem csupán a Demokrata Párttal, hanem a republikánusokkal is jó viszonyt ápolt, emögött vélhetően pragmatikus okok álltak, hiszen az államot 1999 óta republikánus kormányzók vezetik.
A floridai Orlando városa melletti Walt Disney World komplexumot üzemeltető The Walt Disney Company vezérigazgatója, Bob Chapek márciusban támadást intézett Ron DeSantis ellen. Bob Chapek a gyermekvédelmi törvényt aláírása után leállította a floridai kampányok finanszírozását – helyette pedig előállt azzal, hogy a továbbiakban a törvény eltörléséért fog küzdeni.
Az nem teljesen világos, hogy a vezérigazgatót miért foglalkoztatja ennyire Florida gyermekvédelmi törvénye.
DeSantis kormányzó nem maradt a Disney adósa: április 22-én aláírta az SB 4-C törvényt, amivel 2023. júniusi hatállyal feloszlatta a Reedy Creek fejlesztési kerületet – azt az Orange és Osceola megye határán fekvő, 101 négyzet-kilométeres „államot az államban”, amelyen a Disney gyakorlatilag önmagát igazgatja és adóztatja.
Stop Woke-törvényt is elfogadtak DeSantis kezdeményezésére
A Mandiner szemléjéből kiderül, hogy idén tavasszal egy másik, nagy visszhangot kiváltó törvényt is elfogadott Florida szenátusa, ismét DeSantis nyomására.
A jogszabállyal az állami vezetés kivezetni szándékozik a kritikai fajelméletet az osztálytermekből és a munkahelyekről.
A jogszabály hivatalos neve „Stop Wrongs Against Our Kids and Employees Act”, vagyis „A munkavállalókra és a gyerekekre nézve hátrányos (tevékenységek) megfékezését célzó törvény”, de a közvélemény jobbról is, balról is csak „Stop Woke-törvénynek” nevezi azt.
A radikális baloldali körökben népszerű, sokak által fehérellenes rasszizmussal vádolt kritikai fajelmélet lényege, hogy a fehérek valójában eredendően bűnösök, létükből adódóan rasszisták.
A Stop Woke elfogadása előtt DeSantis a következőképpen nyilatkozott:
Nem hagyjuk, hogy a floridai adófizetők pénzét arra költsék, hogy gyerekeinket egymás és az országunk gyűlöletére tanítsák. Felelősséget érzünk továbbá annak kapcsán is, hogy biztosítsuk: a szülők igenis megfelelő módon gyakorolhatják jogaikat, amikor az állami sztenderdek kikényszerítéséről van szó. Végül, meg kell védenünk a floridai dolgozókat azzal az ellenséges munkakörnyezettel szemben, amelyet a nagyvállalatok teremtettek meg, s amely vonatkozásában a dolgozók a kritikai fajelmélettel összefüggő tréningeknek, indoktrinációnak kényszerülnek alávetni magukat.
A Stop Woke a kritikai fajelméletet szó szerint ugyan nem említi, de a jogszabály címzettjei jellemzően olyan munkáltatók, amelyek munkahelyi kultúrájában ez a (radikális) baloldali ideológia és a rasszizmus valamilyen formában valóban megjelenik. A törvény úgy fogalmaz, hogy érintett minden olyan céges tréning vagy továbbképzés, amelynek során a munkavállalók arról szerezhetnek ismereteket, hogy „egy személy morális karaktere vagy státusza annak függvényében válhat privilegizálttá vagy elnyomottá, hogy az illető milyen fajhoz, bőrszínhez, nemhez vagy nemzetiséghez tartozik”.
A törvény előírja továbbá, hogy az oktatási intézmények milyen módon oktathatnak a fajokról, az előjogokról, az elnyomásról, illetve Amerika alapításáról.
A Stop Woke-kal az 1619 Project nevű radikális baloldali oktatási kezdeményezés áll szemben, amelyről az Origo 2020 júliusában írt részletesen. Ennek lényege a következő: a sokak által demokrataközelinek tartott New York Times egyik (részben) afroamerikai újságírója, Nikole Hannah-Jones 2019-ben megjelent, 1619 Project nevű esszésorozatában arra tett kísérletet, hogy a radikális baloldali narratívának megfelelően újradefiniálja az Egyesült Államok történelmét, hamisan azt a látszatot keltve, mintha Amerika történelme 1619-cel, az első fekete rabszolgáknak Virginia brit gyarmatra való behurcolásával kezdődött volna.
A történelemhamisító narratívát természetesen felkarolta a Demokrata Párt radikális baloldali szárnya, a nemzetközi baloldali média, számos multinacionális vállalat, egyre több oktatási intézmény, a republikánusok viszont tiltakoztak ellene. A tiltakozás jogi formát eddig a DeSantis kezdeményezésére elfogadott Stop Woke-törvény keretében öltött.
Az Origo teljes cikke IDE kattintva érhető el.
Borítókép: Ron DeSantis
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
