Kövess minket!

Trending Now

Disney és a szélsőbaloldali véleményterror: Florida szembeszállt velük

Florida állam republikánus kormányzója, Ron DeSantis keményen fellép a radikális baloldali ideológiákkal szemben, akár a woke mozgalomról, a BLM-ről, vagy a gender- és az azzal összefüggő transzlobbiról van-e szó. Ezen radikális baloldali ideológiai áramlatok mára szorosan összefonódtak az amerikai Demokrata Párttal, illetve az annak holdudvarába tartozó globális nagyvállalatokkal és a mainstream médiával. DeSantis konzervatív politikusként határozottan kiáll a szólás- és véleménynyilvánítási szabadság mint hagyományos amerikai értékek mellett, amelyeket a demokrataközeli nagy tech cégek igyekeznek korlátozni.

Flickr

Florida kormányzóját sokan az amerikai jobboldal feltörekvő csillagának tartják, akivel a későbbiekben elnökjelölt-aspiránsként is számolni kell – írja az Origo.

Kicsoda Ron DeSantis?

A 43 éves Ronald Dion DeSantis, közismert nevén Ron DeSantis az Amerikai Egyesült Államok egyik legmeghatározóbb jobboldali politikusa. DeSantist mind a vele szimpatizáló konzervatív, mind a személyét keményen támadó demokrataközeli sajtó is Donald Trump volt államfő híveként tartja számon, lehetséges republikánus elnökjelölt-aspiránsként jellemezve őt.

Az Egyesült Államok egyik legkarakteresebb jobboldali politikusa eredeti szakmáját tekintve ügyvéd, aki olyan neves felsőoktatási intézményekben tanult, mint a Harvard és a Yale Egyetemek. Később az amerikai haditengerészetnél szolgált, egy ideig Irakban, a háború alatt. Veterán katonaként belépett a politikába, 2013 januárja és 2018 szeptembere között szülőföldjét, Florida államot képviselte a washingtoni szövetségi kongresszusban. Ezt követően megválasztották Florida kormányzójává, e tisztségét 2019 januárja óta tölti be.

Florida vezetőjeként szembeszállt a nagy tech cégekkel

DeSantis kormányzóként következetesen ellenáll a Demokrata Párttal összefonódott globális nagyvállalatok által sulykolt radikális baloldali ideológiák térhódításának, legyen szó a „progresszív” woke mozgalomról, a BLM-ről, vagy a gender- és az azzal összefüggő transzlobbiról. Emellett

konzervatív politikusként kiáll a szólás- és véleménynyilvánítási szabadság mint hagyományos amerikai értékek mellett, amelyeket a demokrataközeli nagy tech cégek igyekeznek korlátozni.

DeSantis kezdeményezésére konkrét törvények születtek Floridában az említett témák kapcsán. Az első ilyen a 2021 tavaszán elfogadott SB 70720-es számú törvény volt, amit a köznyelvben Big Tech Act-nak neveztek.

A törvényt nem titkoltan amiatt fogadták el, hogy a nagy tech cégek (Facebook, Twitter, YouTube) tavaly januárban törölték Donald Trump volt elnököt a felületükről, illetve már ezt megelőzően, a kampány során korlátozták a tevékenységét.

Ahogy arról az Origo tavaly májusban beszámolt, a Big Tech Act legfontosabb alapeleme, hogy megtiltja a már regnáló vagy a 2022. évi kongresszusi választásokon induló floridai politikusok törlését a közösségi médiából.

De a floridai törvényhozók még ennél is tovább mentek, és azt is előírják, hogy a Facebook és a Twitter nem moderálhatja kényére-kedvére a különböző politikai véleményeket, még akkor sem, ha azok nem politikusoktól, hanem hétköznapi polgároktól származnak. Ennek megfelelően

a törvény lehetőséget ad az embereknek a vállalatok könnyebb beperlésére, ha úgy érzik, hogy a közösségi oldal indokolatlanul, pusztán politikai véleményük miatt törölte a tartalmaikat, vagy tiltotta ki őket.

A Big Tech Act továbbá a közösségi médiát használó újságíróknak is nagyobb védelmet biztosít.

Ron DeSantis kormányzó a törvény aláírását a következőképpen indokolta:

Az egész Egyesült Államokban azt látjuk, hogy a baloldali média és a nagyvállalatok megpróbálják elhallgattatni, elijeszteni és eltörölni a velük egyet nem értő hangokat. Most az SB 7072-es törvény beiktatásával Florida visszaveszi a virtuális közterületet, ahol az információk és gondolatok szabadon folyhatnak.

Az érintett nagy tech cégek a Facebook-tól a Google-on át természetesen keményen támadták.  

DeSantis a magyar gyermekvédelmi törvény mintájára törvényt fogadtatott el a szülői jogokról

A republikánus kormányzó tevékenysége elsősorban azért került a baloldal célkeresztjébe, mert idén márciusban az ő kezdeményezésére egy gyermekvédelmi törvényt fogadott el Florida szenátusa, ami ellen tiltakozott a teljes baloldali elit Hollywood-tól a nagyvállalati szférán át egészen a Fehér Házig.

DeSantis 2022. március 28-án írta alá az óriási sajtóvisszhangot kiváltó, a „Szülői Jogok az Oktatásban” („Parental Rights in Education”) elnevezésű gyermekvédelmi törvényt. Mind a törvény támogatói, mind a bírálói egyetértenek abban, hogy a Parental Rights in Educationt a magyar gyermekvédelmi törvények inspirálták.

Ahogy azt az Origo is megírta,

a jogszabály megtiltja az állami iskolák tanárainak, hogy “a szexuális irányultsággal és a nemi identitástudattal kapcsolatos tananyagot” oktassanak az alsó tagozatos diákoknak, illetve a pedagógusok egyik évfolyamon sem oktathatnak olyan témákat, amelyek nem a tanulók “életkorának vagy fejlődésének megfelelőek”.

A július elsején életbe lépett törvény ezenkívül megtiltja az iskoláknak, hogy a gyermekkel kapcsolatos információkat tartsanak vissza a szülőktől.

DeSantis az aláírási ceremónián a „Gyermekek védelme” és „Szülők támogatása” feliratú pódium mögött állva azt mondta:

már látott “tananyagokat a szexualitáról és a woke genderideológiájáról”, valamint olyan könyvtárakat is, amelyek “egyértelműen helytelen, pornográf anyagokat tartalmaznak nagyon fiatal gyerekek számára”.

Az amerikai és a nemzetközi baloldali média, az LMBTQ-lobbiszervezetek, egyes hollywoodi színészek, valamint a Fehér Ház is „gyűlöletkeltőnek és diszkriminatívnak” minősítette a törvényt. A baloldal a jogszabályt a „Ne mondd, hogy meleg” (Don’t say gay) jelzővel illeti még mindig, dacára annak, hogy a törvény szövegében egyáltalán nem szerepel a „meleg” vagy a „homoszexuális” szó, és természetesen nem is tiltja azt, hogy a tanárok kimondják e kifejezéseket.

A március végi Oscar-díjátadó gálán több baloldali színész azzal próbált tiltakozni a floridai gyermekvédelmi törvény ellen, hogy egymás után többször kimondta a „meleg” szót. Ron DeSantis erre az akcióra úgy reagált:

ha olyan emberek szállnak szembe velünk a szülői jogok miatt, akik korábban a degenerált Harvey Weinsteint példaképnek és hősnek tekintették, akkor ezt kitüntetésnek veszem.

Köztudott, hogy Harvey Weinsteint, Hollywood egykori egyik legbefolyásosabb filmproducerét 23 évnyi börtönbüntetésre ítélték 2020-ban, miután számos alkalmazottja és sok színésznő vádolta meg szexuális visszaéléssel, zaklatással, egy színésznő pedig szexuális erőszakkal is.

A gyermekvédelmi törvény kiváltotta a Disney tiltakozását, az óriásvállalattal szemben Florida törvényi úton lépett fel

A szülői jogokról szóló gyermekvédelmi törvény ellen a leghangosabban a Disney amerikai központú cégóriás tiltakozott.

A Disney kontra Florida állam konfliktust a Mandiner foglalta össze. Az óriásvállalat Floridában 2022 elejéig nem csupán a Demokrata Párttal, hanem a republikánusokkal is jó viszonyt ápolt, emögött vélhetően pragmatikus okok álltak, hiszen az államot 1999 óta republikánus kormányzók vezetik.

A floridai Orlando városa melletti Walt Disney World komplexumot üzemeltető The Walt Disney Company vezérigazgatója, Bob Chapek márciusban támadást intézett Ron DeSantis ellen. Bob Chapek a gyermekvédelmi törvényt aláírása után leállította a floridai kampányok finanszírozását – helyette pedig előállt azzal, hogy a továbbiakban a törvény eltörléséért fog küzdeni.

Az nem teljesen világos, hogy a vezérigazgatót miért foglalkoztatja ennyire Florida gyermekvédelmi törvénye.

DeSantis kormányzó nem maradt a Disney adósa: április 22-én aláírta az SB 4-C törvényt, amivel 2023. júniusi hatállyal feloszlatta a Reedy Creek fejlesztési kerületet – azt az Orange és Osceola megye határán fekvő, 101 négyzet-kilométeres „államot az államban”, amelyen a Disney gyakorlatilag önmagát igazgatja és adóztatja.

Stop Woke-törvényt is elfogadtak DeSantis kezdeményezésére

A Mandiner szemléjéből kiderül, hogy idén tavasszal egy másik, nagy visszhangot kiváltó törvényt is elfogadott Florida szenátusa, ismét DeSantis nyomására.

A jogszabállyal az állami vezetés kivezetni szándékozik a kritikai fajelméletet az osztálytermekből és a munkahelyekről.

A jogszabály hivatalos neve „Stop Wrongs Against Our Kids and Employees Act”, vagyis „A munkavállalókra és a gyerekekre nézve hátrányos (tevékenységek) megfékezését célzó törvény”, de a közvélemény jobbról is, balról is csak „Stop Woke-törvénynek” nevezi azt.

A radikális baloldali körökben népszerű, sokak által fehérellenes rasszizmussal vádolt kritikai fajelmélet lényege, hogy a fehérek valójában eredendően bűnösök, létükből adódóan rasszisták.

A Stop Woke elfogadása előtt DeSantis a következőképpen nyilatkozott:

Nem hagyjuk, hogy a floridai adófizetők pénzét arra költsék, hogy gyerekeinket egymás és az országunk gyűlöletére tanítsák. Felelősséget érzünk továbbá annak kapcsán is, hogy biztosítsuk: a szülők igenis megfelelő módon gyakorolhatják jogaikat, amikor az állami sztenderdek kikényszerítéséről van szó. Végül, meg kell védenünk a floridai dolgozókat azzal az ellenséges munkakörnyezettel szemben, amelyet a nagyvállalatok teremtettek meg, s amely vonatkozásában a dolgozók a kritikai fajelmélettel összefüggő tréningeknek, indoktrinációnak kényszerülnek alávetni magukat.

A Stop Woke a kritikai fajelméletet szó szerint ugyan nem említi, de a jogszabály címzettjei jellemzően olyan munkáltatók, amelyek munkahelyi kultúrájában ez a (radikális) baloldali ideológia és a rasszizmus valamilyen formában valóban megjelenik. A törvény úgy fogalmaz, hogy érintett minden olyan céges tréning vagy továbbképzés, amelynek során a munkavállalók arról szerezhetnek ismereteket, hogy „egy személy morális karaktere vagy státusza annak függvényében válhat privilegizálttá vagy elnyomottá, hogy az illető milyen fajhoz, bőrszínhez, nemhez vagy nemzetiséghez tartozik”.

A törvény előírja továbbá, hogy az oktatási intézmények milyen módon oktathatnak a fajokról, az előjogokról, az elnyomásról, illetve Amerika alapításáról.

A Stop Woke-kal az 1619 Project nevű radikális baloldali oktatási kezdeményezés áll szemben, amelyről az Origo 2020 júliusában írt részletesen. Ennek lényege a következő: a sokak által demokrataközelinek tartott New York Times egyik (részben) afroamerikai újságírója, Nikole Hannah-Jones 2019-ben megjelent, 1619 Project nevű esszésorozatában arra tett kísérletet, hogy a radikális baloldali narratívának megfelelően újradefiniálja az Egyesült Államok történelmét, hamisan azt a látszatot keltve, mintha Amerika történelme 1619-cel, az első fekete rabszolgáknak Virginia brit gyarmatra való behurcolásával kezdődött volna.

A történelemhamisító narratívát természetesen felkarolta a Demokrata Párt radikális baloldali szárnya, a nemzetközi baloldali média, számos multinacionális vállalat, egyre több oktatási intézmény, a republikánusok viszont tiltakoztak ellene. A tiltakozás jogi formát eddig a DeSantis kezdeményezésére elfogadott Stop Woke-törvény keretében öltött.

Az Origo teljes cikke IDE kattintva érhető el.

Borítókép: Ron DeSantis

Trending Now

Koltay András: nehéz elérni a külföldi joghatóság alatt álló médiumok szankcionálását

A Nemzeti Média- és Hírközlési hatóság elnöke szerint elsősorban a felelős szülői magatartásra kell számítani, azt kell előtérbe helyezni.

Közzétéve:

Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Médiatanács elnöke a konferencián, fotó: MTI/Bodnár Boglárka

Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Médiatanács elnöke a Magyar Nemzeti Médiaszövetség és az Alapjogokért Központ által csütörtökön Buapesten szervezett, Igazságháborúk III. – Győzhet-e a szuverenitás a progresszív narratíva fölött? című konferencián a gyermekek védelméről tartott előadásában beszámolt arról, hogy jelenleg sokfajta értékvita zajlik az EU-n belül a média vonatkozásában, a gyermekvédelem konszenzust élvez – számolt be róla az MTI.

Ennek kapcsán az elnök szerint megfogalmazható a kérdés, hogy

ez az egyetértés valóságos-e, vagy látszólagos.

Elmondta, hogy a szabályozás kulcspontja a gyermekek megvédése a számukra káros, a rájuk veszélyt jelentő tartalmaktól.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a médiahatóság helyzete e tekintetben korántsem könnyű, hiszen például a magyarországi műsorsugárzással rendelkező televíziós csatornák egy része nem magyar joghatóság alatt áll, más uniós országokban vannak letelepedve, miközben műsoraikat magyar nyelven, a magyar közönség számára sugározzák.

Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Médiatanács elnöke beszédet mond a konferencián
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka

A Médiatanács elnökének tájékoztatása szerint amikor egy ilyen tévécsatorna valamely műsorára panasz érkezik, akkor azt továbbítaniuk kell mondjuk Hollandiába vagy Luxemburgba, ám

ezek a külföldi médiahatóságok gyakran nem értenek egyet a megkeresések tartalmával, a vizsgálataik pedig elhúzódnak.

Éppen ezért is nagyon nehéz elérni a jogsértő médiumok szankcionálását – tette hozzá. Az elnök olyan esetet is említett, amikor egy teljes év sem volt elegendő arra, hogy érdemi választ kapjanak egy külföldi médiahatóságtól.

Az online média által a gyermekekre leselkedő veszélyek kapcsán az elnök azt mondta, lehetne más megközelítést alkalmazni, például blokkolni bizonyos tartalmakat, vagy betiltani közösségi platformok működését, ám ezek egyetlen uniós országban sem működnek.

Koltay András szerint ezzel szemben elsősorban a felelős szülői magatartásra kell számítani, azt kell előtérbe helyezni.

Nem a szabályozással van a gond

Az ezt követő beszélgetés során Mayer Erika médiajogász, a Magyar Nemzeti Médiaszövetség alelnöke azt hangsúlyozta, hogy Magyarország élen jár abban a jogi szabályozásban, amely a gyermekek érdekét, védelmét szolgálja, és szerinte egyáltalán nem a szabályozással, hanem a szemlélettel, az értelmezéssel van gond, ebben a tekintetben lenne szükség változásra.

Mayer Erika médiajogász, a Magyar Nemzeti Médiaszövetség alelnöke
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka

Kiemelte ugyanakkor, hogy ma a gyermekek már túlnyomórészt nem tévét néznek, hanem interneteznek, ennek kapcsán említette a médiajogász, hogy az online platformokat érintő szabályozás is sokat lépett előre az elmúlt időszakban és ezek azt sugallják a szolgáltatóknak, hogy tartsák be a kiskorúak védelméről szóló szabályozást.

A jog csak egy követő eszköz, amely megpróbál választ adni a történtekre, változásokra – mondta Mayer Erika, aki egyetértett az NMHH elnökével abban, hogy a korlátok felállítása elsősorban a család, a szülők feladata kellene, hogy legyen.

Európai alternatívában gondolkodunk

Magyarország Európához tartozik, az Európai Unió (EU) része, így bármilyen vitánk is van Brüsszellel, európai alternatívában kell gondolkodni – jelentette ki Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára a konferencián elhangzott megszólalásában.

A közelgő Európai Parlamenti (EP) választások témakörében megtartott kerekasztal-beszélgetésen úgy fogalmazott, hogy az EU-nak van egy „jól beazonosítható ellensége”, amely maga a brüsszeli bürokrácia. Ők ahelyett, hogy jó válaszokat adtak volna a válsághelyzetek kapcsán felmerülő fontos kérdésekre, a saját hatáskörüket erősítették és „mindenben illetékesek akarnak lenni” – hangsúlyozta.

Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára, mellette Erdélyi Rezső Krisztián, a Nézőpont Intézet elemzője
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka

Kiemelte, hogy például Ukrajna kapcsán egy „balliberális ideológiai doboz” jött létre, pedig párbeszédre lenne szükség. Az államtitkár felidézte, hogy Magyarország is hajlandó volt bizonyos korrekciókat végrehajtani a vele szemben indított jogállamisági eljárások során.

„Európában van a helyünk és meg kell találni azokat megoldásokat, amelyekkel jobbá tehetjük az uniót”

– hangoztatta.

Az államtitkár a júniusi EP-választásokon bízik a jobboldal megerősödésében és abban, hogy megvalósulhat a két nagy jobboldali politikai tömb összefogása, elsősorban azon témák mentén – mint a migráció kérdése –, amelyek összekötik őket.

Zsigmond Barna Pál szerint jelenleg az EP-ben hiányzik az a politikai közép, amelyet korábban a Néppárt képviselt, ők ugyanis átsodródtak a paletta bal oldalára.

A júliusban kezdődő féléves magyar uniós elnökség idején a versenyképesség, Európa tekintélyének helyreállítása is napirenden lesz

– mondta.

Arra a felvetésre, hogy az EU jelenleg sokkal inkább képviseli adott esetben a szexuális kisebbségeket, mint az őshonos nemzeti kisebbségek jogait, Zsigmond Barna Pál azt mondta, erdélyi születésű magyarként személy szerint is illetékesnek érzi magát a témában, és úgy fogalmazott, jogi norma elfogadására lenne szükség. Hozzátette, hogy az ügynek nagyon komoly társadalmi támogatottsága van, utalva a Minority SafePack kezdeményezés során összegyűjtött több mint egymillió támogató aláírásra.

A migráció témakörében az államtitkár az úgynevezett ngo-k befolyási kísérletét hangsúlyozta, akik tevékenységükkel a hagyományos értékeket akarják lerombolni, többek között úgy, hogy a bírósági eljárásokba is beavatkoznak, és kiemelte azt a tényt, hogy az EP jogi bizottságába is olyan szakértők kerülnek, akik ezen körökhöz tartoznak.

A konferencia első részéről szóló beszámolónkat, benne Tuzson Bence igazságügyi miniszter, Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója és Schmidt Mária, a Terror Háza és a XXI. Század Intézet főigazgatója megszólalásával IDE KATTINTVA tudja elolvasni.

Tovább olvasom

Trending Now

Tuzson Bence: A progresszív és a szuverenista világ csap össze Európában

Az európai parlamenti választásokról, az amerikai elnökválasztásról és a gyermekvédelemről volt szó a Magyar Nemzeti Médiaszövetség és az Alapjogokért Központ közös konferenciáján.

Közzétéve:

Tuzson Bence igazságügyi miniszter a Magyar Nemzeti Médiaszövetség és az Alapjogokért Központ közös konferenciáján, fotó: MTI/Bodnár Boglárka

– A június 9-ei európai parlamenti (EP) választások egyik legfontosabb tétje, hogy a háború, a bevándorlás, valamint az ember, a család kérdésében milyen álláspont érvényesül majd – jelentette ki Tuzson Bence igazságügyi miniszter csütörtökön Budapesten.

A tárcavezető a Magyar Nemzeti Médiaszövetség és az Alapjogokért Központ által Igazságháborúk III. – Győzhet-e a szuverenitás a progresszív narratíva fölött? címmel szervezett konferencián az MTI tudósítása szerint a három „alapvető kérdésről” szólva kifejtette: a tét az, hogy az Európai Unióban háborúpárti vagy békepárti álláspont jut-e érvényre, bevándorlópárti vagy az illegális bevándorlással szemben álló Európa lesz, továbbá a család kérdésében milyen elképzelés érvényesül majd.

– Két világ, a progresszív és a szuverenista – „ami a mi világunk” – csap össze egymással az Európai Unión belül

– mondta Tuzson Bence, aki úgy fogalmazott: „nagy harc lesz, de ezt a harcot meg kell vívnunk, és meg is kell tudnunk védeni azt, amiről Európa eredetileg szól”.

Kiemelte, mindkét oldal fő terepének tekinti az Európai Uniót és az EP-választásokat. Ennek okai között sorolta, hogy az EU egy olyan terep, amelyben „alapvetően tudjuk nemzeti érdekeinket érvényesíteni”, hiszen az unió „üdítő kivétel”, egy olyan rendszer, amelyben a nemzetek és az azokat megtestesítő államok egyenlők.

Tuzson Bence igazságügyi miniszter és hallgatósága a konferencián
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka

Ugyanakkor a másik fél is terepet lát az EU-ban, mert azt egy olyan egységnek tartja, amelynek a megváltoztatásával „a globális törekvések talajt tudnak fogni” – mutatott rá. Ha az EU-ból sikerül kiirtani a nemzeteket, eltüntetni a nemzet fogalmát, akkor „el tudunk jutni oda, hogy az EU már nem önálló nemzetek szövetsége, hanem egy egységes massza, amelyet birodalmi irányítással lehet vezetni, és abban meg lehet valósítani a nyílt társadalmat, azt, hogy a neomarxizmus egy általános, elfogadott elv legyen, továbbá a család fogalmát át lehetne értelmezni” – fejtette ki Tuzson Bence.

A miniszter kijelentette: „mi Magyarországot ma egy szigetként” látjuk, mert másként gondolkodunk a háború, a bevándorlás és a család kérdéséről, mint Európa jelentős része. Ugyanakkor a konzervatív gondolkodásban nem vagyunk teljesen egyedül – jegyezte meg.

A keleti és a nyugati gondolkodás

A gondolkodásbeli különbségek okairól szólva arról beszélt, hogy Európa nyugati felén a baloldali, liberális gondolat megerősödött, ugyanakkor ma a liberális területet a neomarxizmus elfoglalta, és ez az eszközrendszerében is megjelenik. Szinte mindent eszközt elfogad a saját céljai elérése érdekében, átlép bizonyos demokratikus szabályokon, kényszert helyez másokra. A háború eszközét is elfogadhatónak tartja a saját érdekek érvényesítése érdekében – mondta Tuzson Bence.

Jelentős különbségként emelte ki a két gondolkodás között, hogy Nyugat-Európa egy hódító jellegű történelemmel rendelkezik, „míg nekünk egy egészen más történelmünk van”. Azt mondta, nekünk a létünkért kellett folyamatosan megküzdenünk, és ezért máshogy is gondolkodunk, mint a nyugat-európaiak.

„Mi érezzük azt, hogy mit jelet, amikor a mi kultúránkat, a mi nemzetünket veszély fenyegeti” – hangsúlyozta, hozzátéve: innen ered, hogy a veszélyérzet is hiányzik a nyugat-európai elit jelentős részéből.

Tuzson Bence szerint az előbbi két különbség, kiegészülve a nyílt társadalom elméletével okozza azt, hogy ennyire másfajta gondolkodás alakult ki a nyugat-európai elitben és Magyarországon.

Nincsenek igazi viták Nyugaton

Schmidt Mária, a Terror Háza és a XXI. Század Intézet főigazgatója azt mondta: 2024 a demokrácia éve, hiszen a világ számos pontján választások lesznek. Ez lehetne a demokrácia ünnepe is, bizonyítéka annak, hogy a demokráciákban a nép a szuverén. El kellene érni, hogy a választók megtiszteljék a vezetőket a bizalmukkal, mert ez a felhatalmazottságnak az alapja egy demokráciában – mondta.

Szerinte ehelyett azt látni, hogy

ezt a „választási évet a nyugati-világ elitje le akarja alibizni, meg akarja úszni”. Nincsenek igazi viták, nem igazán akarják választási lehetőség elé állítani a szavazókat, el akarják lehetetleníteni a vitát

– mondta Schmidt Mária, aki szerint a vita hiánya a nyugati demokráciák legnagyobb hiányossága és egyben szégyene is.

Elmondta, szerinte vitatkozni lenne érdemes a mostani választási évben az orosz-ukrán háború, a migráció és a határvédelem kérdéseiről.

Schmidt Mária, a Terror Háza és a XXI. Század Intézet főigazgatója előadást tart a konferencián
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka

Közölte: az a „moralizáló, mindenkit kioktató magatartás”, ami az unió vezetőit jellemzi, elszigeteli Európát, és így szövetségesek nélkül marad a világban.

Szerinte azért nem folytatják le a szükséges vitákat, mert „elitválságban van” az EU és a legtöbb nyugat-európai ország. Elitistává és antidemokratikussá váltak, és az elitek valójában láthatatlanok – mondta Schmidt Mária.

Kijelentette: válságban van az identitásunk, a kultúránk és a gazdaságunk. Ugyanakkor „a legfontosabb az, hogy erkölcsi válságban vagyunk” – tette hozzá.

A kikerüléshez a válságból szerinte a szabadságjogok visszaszerzése és a kereszténységhez való visszatérés a legfontosabb.

A Nyugat megszűnt kereszténynek lenni

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója azt mondta: Magyarország elmúlt évezrede „szuverenitásküzdelmekről, szabadságküzdelmekről, vagy ahogy újabban nevezzük ezeket, demokráciaküzdelmekről szóltak és szólnak”.

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója felszólal a konferencián
Fotó: Alapjogokért Központ/Facebook

Kijelentette: amikor Szent István állammá emelte Magyarországot, nem a Nyugatot választotta a Kelet helyett, hanem a kereszténységet a pogányság helyett. Csakhogy mára a Nyugat megszűnt kereszténynek lenni, ezáltal szem elől tévesztette a keresztény szabadság igazi jelentését is – mondta.

Szánthó Miklós arról beszélt, hogy sajnos a Nyugat kiemelt történelmi időszaka leáldozóban van, de jó hír, hogy így a jellegzetes nyugati politikai ideológiák, például a liberális progresszió is egyre inkább veszítenek érvényes világmagyarázó erejükből.

A konferencia második felének tudósítását, benne Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének, Zsigmond Barna Pál európai uniós ügyekért felelős államtitkárnak és Mayer Erika médiajogász, a Magyar Nemzeti Médiaszövetség alelnökének megszólalásával, IDE KATTINTVA tudja elolvasni.

Tovább olvasom

Trending Now

Amerikában betilthatják a TikTokot

Az amerikai képviselőház nagy többséggel elfogadta szerdán azt a törvényt, amely elvezethet a népszerű közösségi videóalkalmazás, a TikTok betiltásához az Egyesült Államokban.

Közzétéve:

Flickr

A kongresszus pártvonalak mentén általában élesen megosztott alsóháza ezúttal jelentős támogatással, 352 igen szavazattal, 65 nem ellenében szavazta meg a törvényjavaslatot.

A jogszabály előírja a közösségi oldal kínai tulajdonosának, hogy a hatályba lépést követő 6 hónapon belül adja el az Egyesült Államokban működő, 170 millió felhasználóval rendelkező leányvállalatát egy amerikai cégnek, ellenkező esetben annak működését megtiltják.

A törvényjavaslat beterjesztői szerint a kínai alkalmazás nemzetbiztonsági kockázatot jelent az Egyesült Államok számára, mert a kínai tulajdonos, a ByteDance nevű technológiai vállalat a kínai kormányzat befolyása alatt áll, és a hatályos kínai törvények értelmében bármikor arra kötelezhetik, hogy átadja felhasználóinak adatait a kínai állam számára.

A képviselőházi szavazást követően a jogszabály a felsőház, a szenátus elé kerül, amelynek többségi, demokrata vezetője, Chuck Schumer szerdán annyit mondott, hogy a törvényhozási testület áttekinti majd a törvényt, amint az megérkezik hozzá, ugyanakkor részleteket nem említett, és nem kötelezte el magát amellett, hogy a jogszabályt szavazásra a szenátorok elé terjeszti.

Mike Johnson, a képviselőház republikánus elnöke szerdán sürgette a szenátust, hogy mielőbb fogadja el a jogszabályt.

Joe Biden elnök jelezte, hogy amennyiben elé kerül a törvény, alá fogja írni.

Donald Trump, a republikánusok nem hivatalos elnökjelöltje fenntartásait hangoztatta a törvénnyel kapcsolatban. Azt mondta, egyetért azzal, hogy a TikTok nemzetbiztonsági fenyegetést hordoz az Egyesült Államok számára, de úgy vélte, hogy ugyanúgy nemzetbiztonsági kockázatot jelent a Facebook, amely véleménye szerint előnyhöz jutna a kínai közösségi oldal betiltása révén.

Elfogadás esetén a TikTok-törvény hatályba lépését jogi felülvizsgálat is késleltetheti, annak alkotmányosságát a szövetségi Legfelsőbb Bíróság állapíthatja meg.

A törvényjavaslat megszavazása előtt a kínai külügyminisztérium közleményben figyelmeztette az amerikai törvényhozókat arra, hogy a jogszabály visszaüthet az Egyesült Államokra.

A ByteDance vállalat tiltakozását fejezte ki a törvényjavaslat miatt, amely szerinte nem szól másról, mint a betiltásról. Szerdán az alsóházi elfogadást követően kiadott közleményében a vállalat szóvivője reményét fejezte ki, hogy a szenátus figyelembe veszi mintegy 170 millió felhasználó és 7 millió amerikai kisvállalkozás érdekét.

A kínai közösségi videóalkalmazás használata az amerikai kormányzati eszközökön már jelenleg is tilos, ahogy számos szövetségi állam kormányzatának informatikai eszközein sem engedélyezett a TikTok.

Tovább olvasom